Kiss Előd-Gergely 2016.01.17.
Nemzetközi műemlékvédelmi konferenciára lenne szükség Kolozsváron annak érdekében, hogy pozitív változás következzen be, és ténylegesen elkezdődjön a műemlék épületek restaurálása, illetve őrzése – véli Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke.
A szakértő hétvégén, az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén tartott szakmai beszélgetésen rámutatott: a kincses városban nagyjából ugyanaz történik most, mint 1998 környékén Nagyszebenben, ahol ugyancsak egy nemzetközi konferencia indította be a hatékony műemlékvédelmet. Ennek nyomán Guttmann – Nagyszeben volt főépítésze – május elején Kolozsváron is szervezne egy hasonló rendezvényt.
A szakember kifejtette: a kezdeményezés azért is sikeres lehet, mert az ügyben illetékes művelődésügyi minisztérium jelenlegi vezetőjében megvan a szándék a régi épületek megmentésére. Az építész a rendezvényen azt is elmondta: komoly gondok vannak a műemlékvédelemre vonatkozó törvényekkel, például hiányos az épületeket összesítő lista, ráadásul az sem világos, hogy milyen szempontok alapján minősítenek egy ilyen ingatlant országos, illetve helyi érdekeltségűnek.
A kolozsvári beszélgetésre annak kapcsán került sor, hogy az elmúlt hetekben a polgármesteri hivatal és a katasztrófavédelmi felügyelőség több műemlék épületről is díszítőelemeket, illetve vakolatot távolított el arra hivatkozva, hogy ezek az ingatlanok életveszélyesek. A megfelelő körültekintést és szakmaiságot mellőző eljárás általános felháborodást váltott ki.
Guttmann Szabolcs ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: az önkormányzat ott hibázott, hogy silány tervet készített a beavatkozásra. „A hivatal nem szerezte be a műemlék-szakmérnöki pecsétet, hanem megelégedett egy egyszerű mérnöki jelentéssel.
Ennek alapján ugyan elindíthatták a procedúrát, de amikor már a gyakorlati kivitelezésre került sor, akkor mellettük kellett volna lennie egy építésznek és egy restaurátor-szakmérnöknek, akik rámutathattak volna arra: konkrétan hogyan járjanak el sürgős beavatkozás esetén” – magyarázta az építész.
Guttmann elmondása szerint a beavatkozás szakmai háttere annyiból állt, hogy felkeresték Virgil Popot, a regionális műemlékvédelmi bizottság elnökét, „a megyei műemlékvédelmi igazgatóság egyetlen alkalmazottját, aki képes arra, hogy szakmai segítséget nyújtson”. „Neki köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj, ha ő nincs, akkor biztosan komoly rombolás ment volna végbe” – vélekedett a szakértő.
Guttmann szerint egyébként Kolozsváron az elmúlt huszonöt évben sem működött jól a műemlékvédelem, hiszen nincsenek egyértelmű jogszabályok, illetve hatékonyan eljáró intézmények, szakbizottságok, ehelyett mindig csak annyi történt, hogy jóváhagyást kértek Virgil Poptól. Guttmann Szabolcs úgy véli: hasznos ugyan, hogy dolgozik a kincses városban egy szakember, aki ért az építészettörténethez, de ez nem jogosítja fel a hatóságokat arra, hogy egy személyre bízzák a problémák megoldását.
„Senki sem tudja egy teljes megye gondjait egyedül megoldani. Ráadásul éppen most derül ki, hogy pontosan így lehet elkendőzni egy törvénytelenséget. Papíron, jogilag minden rendben van, hiszen létezik műemlékvédelmi és építkezési engedély, de a dokumentáció, ami alapján az igazgatóság kibocsátotta a sürgős beavatkozásra vonatkozó jóváhagyást, több ponton is hiányos” – magyarázta az építész. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: csak akkor jelenthető ki, hogy az önkormányzat „bocsánatos bűnt” követett el, ha a továbbiakban hasonló beavatkozásokat a megfelelő szakmai keretek között hajtanak végre.
