2016.01.29.
Németországban a lakosság csaknem 40 százaléka szerint Angela Merkel kancellárnak távoznia kell menekültpolitikája miatt – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A Focus című hírmagazin megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság 39,9 százaléka követeli a kancellár távozását. A relatív többség, 45,2 százalék nem gondolja, hogy Angela Merkelnek távoznia kell, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 14,9 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben.
A kancellár távozását követelők aránya a legnagyobb parlamenten (Bundestag-) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) hívei körében a legmagasabb, 64,4 százalékos. Az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobboldali pártszövetség szavazóinak 26,6 százaléka, a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) támogatóinak 41,3 százaléka véli úgy, hogy a kancellárnak le kell mondania menekültpolitikája miatt – ismertette a Focus a hírportálján a felmérést, amelyet az INSA közvélemény-kutató társaság készített 2047 ember megkérdezésével január 22. és 25. között.
Egy másik pénteken bemutatott felmérés szerint a két héttel korábbihoz képest kismértékben emelkedett a kancellár menekültügyi tevékenységével elégedettek aránya. A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából készített kutatás alapján 39 százalékról 41 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a kormányfő jó munkát végez a menekültügy területén, és 56 százalékról 54 százalékra mérséklődött az elégedetlenek aránya.
A lakosság 31 százaléka szerint a menekültválság kezelése körüli viták távozásra kényszerítik Angela Merkelt, 67 százalék nem számít erre.
A politikusok munkáját általában véve egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetik a megkérdezettek a ZDF Politbarometer nevű kutatásában. A kancellár megítélése nem romlott tovább, teljesítményét ismét 1,0 pontra értékelte a lakosság, ez 2011 ősze óta a legalacsonyabb érték.
Ugyanakkor a január közepén mért 60 százalékról 57 százalékra mérséklődött mindazok aránya, akik szerint Németország nem tud megbirkózni a menekültek nagy számával, és 37 százalékról 39 százalékra emelkedett a bizakodók aránya.
Az Angela Merkel által szorgalmazott európai uniós megoldásban viszont kevesen hisznek. A lakosság mindössze 17 százaléka gondolja, hogy a következő hetekben sikerül az uniós szinten olyan megállapodást kötni, amely a Németországba belépő menedékkérők számának jelentős csökkenését eredményezi. A lakosság 80 százaléka nem gondolja, hogy lesz ilyen összeurópai megoldás.
A németek 50 százaléka szerint nem járna okozna jelentős gazdasági károkat, ha a menekültválság miatt nagymértékben szigorítani kellene a határellenőrzést, míg 46 százalék szerint a német gazdaság komoly károkat szenvedne el ettől. Ugyanakkor csupán 5 százalék gondolja, hogy a rendőrség kellően felkészült a határellenőrzés további szigorítására, és 92 százalék szerint a hatóságnak nincs elég embere, felszerelése az ellenőrzés kiterjesztésére.
A CDU/CSU választói támogatottsága nem változott január közepéhez képest, a pártszövetség a szavazatok 37 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. Az SPD támogatottsága sem változott, 24 százalékos. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek a szavazatok 11 százalékát szereznék meg, a Baloldal támogatottsága pedig 8 százalékos. Bejutna a Bundestagba a liberális FDP is, amelyre a választók 5 százaléka szavazna, és a legtöbb elemző szerint jobboldali populista AfD is, amely 11 százalékon áll. E két párt támogatottsága sem változott január a két héttel ezelőttihez képest.
A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF-nek 1380 ember megkérdezésével január 26. és 28. között.
Merkel gyorsan bevezetné az új menekültügyi csomagot
A német kormány rövidesen elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a menekültügyi rendszer újabb reformjáról szóló csomagot, az intézkedések így gyorsan életbe léphetnek – mondta Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban Berlinben.
A kancellár a koalíciós pártok vezetőivel, majd a tartományok miniszterelnökeivel folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány a bűncselekményért elítélt külföldiek kiutasítására vonatkozó szabályok szigorítását tartalmazó törvénymódosító javaslatával és az újabb – fél éven belül a második – menekültügyi reformcsomagjával jelentős lépést tette előre.
A kormány nagyon sok ügyet mozdított előre, és az állam az új intézkedésekkel megmutatja, hogy cselekvőképes, és mindent meg is tesz a gondok megoldásáért – emelte ki Angela Merkel.
"A leveleket megválaszolják, és nem vitáznak róluk nyilvánosan" – mondta kérdésre válaszolva azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egypárti bajor tartományi kormánya küldött Bajorország nevében a szövetségi kormánynak, követelve a menedékkérők visszafordítását a határon és a befogadható menedékkérők számának maximálását évi 200 ezer főben.
A szövetségi kormányt alkotó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) elnökei – Angela Merkel, Horst Seehofer bajor miniszterelnök és Sigmar Gabriel alkancellár – csütörtökön tisztázták a november elején elfogadott második menekültügyi reformcsomag utolsó vitatott kérdéseit, a csomag így várhatóan a jövő héten a kormány elé, majd a törvényhozás elé kerül.
A leginkább vitatott ügy az úgynevezett oltalmazott státusba kerülő menedékkérők családegyesítési jogának korlátozása volt. Végül abban állapodtak meg, hogy a CDU/CSU törekvéseinek megfelelően két évre felfüggesztik ezt a jogot, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepítendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak családjainak egyesítésére.
A kormány becslése szerint a menedékkérők 18-20 százaléka kaphat oltalmazotti státust. Ez a jogállás azoknak a menedékkérőknek jár, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert fennáll a veszélye, hogy származási országukban súlyos sérelem éri őket.
Megegyeztek abban is, hogy a menedékkérők juttatásait havi 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Továbbá kezdeményezik Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. További új elem, hogy a szakképzési programot sikerrel teljesítő fiatal menedékkérők két évig Németországban maradhatnak és dolgozhatnak, a menedékjogi eljárás kimenetelétől függetlenül.
A tavaly november elején kötött megállapodás központi eleme, hogy gyorsított eljárás alá vonják és elkülönítve helyezik el a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőket. Az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.
Kézigránátot dobtak egy németországi menekültszállásra
Németországban ismeretlenek kézigránátot hajítottak egy menekültszállásra péntek hajnalban, a szerkezet működőképes volt és a hatóságok szerint csak a szerencsén múlott, hogy nem robbant fel – írták német hírportálok hírügynökségi jelentésekre hivatkozva.
A támadás a Baden-Württemberg tartományi Villingen-Schwenningen menedékkérőket befogadó állomása ellen történt.
Az elkövetők eltávolították a biztosítékot a gránátból, amely azonban nem lépett működésbe. A szerkezetet biztonsági őrök vették észre a befogadóállomás területén.
A rendőrség lezárta a környéket és biztonságba helyezte lakóit, majd tűzszerészek ellenőrzött robbantással megsemmisítették a szerkezetet.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) szerint tavaly 1005 erőszakos támadás és egyéb atrocitás történt németországi menekültszállások ellen, ami ötszörös növekedés a 2014-ben regisztrált 199-hez képest. A BKA az idén 35 támadást jegyzett fel.
Német szélsőségesek összeverekedtek a görög anarchistákkal
Verekedés tört ki Athén központjában 12 szélsőséges német és egy nagyjából 25 fős görög anarchista csoport között, a dulakodásban többen megsebesültek – jelentette pénteken a görög média.
A tájékoztatás szerint az incidens csütörtök este történt a görög fővárosban, és legalább öten könnyebben megsebesültek benne.
A görög televízió és több újság is arról számolt be, hogy a német szélsőségesek a jobboldali Arany Hajnal nevű görög idegenellenes párt ünnepségére érkeztek Görögországba. A csoport a turisták körében népszerű athéni negyed, Monasztiraki egyik éttermében vacsorázott, jelenlétükre azonban figyelmes lett egy görög anarchista csoport. Először csak szidalmazták egymást a két tábor tagjai, majd verekedni kezdtek.
A rendőrség péntek reggeli közlése szerint vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy pontosan miként is zajlottak a történtek. Az eset miatt egyelőre senkit nem vettek őrizetbe.
MTI
