Év végi cikksorozatunkban a 2015-ös magyar filmeket is számba vesszük, és értékeljük a Vajna-rendszer első öt évét, sőt az is kiderül, hogy mit szeretünk nézni a moziban. Idén meglepően sok alkotás készült, voltak köztük bukások, de eljutottunk az Oscar-jelölésig is. A cikk végén Ön is szavazhat, hogy melyik volt 2015 legjobb magyar filmje.
Andrew Vajna producer ötödik éve kulcsszereplője a magyar film finanszírozási rendszerének. A Vajna által bevezetett mozgóképes reformnak szép számmal voltak áldozatai: több artmozi is csődbe ment, számos neves filmes folyóirat megszűnt, 2013-ra pedig mélypontra zuhant a magyar film piaci részesedése.
2014-ben úgy tűnt, sikerült megtalálni, hogy mire ugrik a magyar közönség: a szerelmes vígjátékok nézők ezreit csalogatták be a mozikba. A Coming out átlépte a százezres álomhatárt, és még így sem érte utol a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmet. Mundruczó Kornél Fehér Istene pedig nem csak a magyar nézők tetszését nyerte el, de a Cannes-i fesztiválon az Un Certain Regard kategória fődíját is bezsebelte.
2015 legfontosabb filmes híre, hogy a Saul fia eljutott az Oscar-jelölésig.
De nem lehet felhőtlen az örömünk, hiszen számos magyar film vérzett el, még a neves rendezők és színészek sem vonzották a nézőket. Nézzük sorra, hogy milyen filmekkel találkozhattak idén azok, akik mégis beültek egy-egy magyar filmre.
A Dumapárbaj (bemutató: január 15.) az idei év második legerősebb nyitását produkálta: az első hétvégén 17681 nézőt vonzott a mozikba. A Filmalap 267 millió forint gyártási támogatást szavazott meg Paczolay Béla legújabb játékfilmjének, amely sajnos egy humortalan film lett a humoristákról. A 42 ezres össznézőszám miatt a bukás kategóriájába került, bár Eszenyi Enikő némileg javít a színvonalon.
A Parkoló (bemutató: január 22.) a Vajna-korszak eddigi leggyengébben nyitó filmje, mindössze 890 néző volt rá kíváncsi az első hétvégén. Az összenézőszám is épphogy meghaladt a kétezret, pedig Miklauzic Bence filmje jól is elsülhetett volna. Az érdekes karakterek és a drámaiba hajló történet azonban sajnos nem volt elég ahhoz, hogy kitöltse a western lassúságát.
A Mancs (bemutató: január 29.) 6246 nézőt vonzott be az első hétvégén, ezzel pedig felkerült a Vajna-korszak a top 10-es listájára. Az össznézőszám viszont 17 ezernél megakadt, talán a közönség is rájött, hogy Pejó Róbert alaposan megviccelte őket, ugyanis a film csak látszólag szól a híres mentőkutyáról. Mancs történetét egy kislány szemszögén keresztül mutatják be, aki esti meseként találkozik a kutyával. A feszültség hiánya és a rossz díszletek határozottan rontanak az animációs betéteken. A Filmalap 250 millió forintot szavazott meg a filmnek, ami egyébként elnyerte a chemnitzi "Kölyökfesztivál" Európai Gyermekfilm-díját.
A Liza, a rókatündér című filmet (bemutató: február 19.) már a nyitóhétvégén is szerették a magyarok: csaknem 12 ezren ültek be rá. A szocreál tündérmese az utóbbi évek egyik legszerethetőbb filmje, ami mindenképp a rendező, Ujj Mészáros Károly hozzáértésének tudható be. A történet tele van új ötletekkel, és egy teljesen egyedi világot sikerült megteremteni. A fekete humorú mese volt az első, amelynek gyártási támogatást is megítélt a Filmalap még 2012-ben. 150 millió forintot adtak a filmre, amely meghaladta a 120 ezres össznézőszámot.
Az Argo 2 (bemutató: április 30.) abszolút siker volt: már a nyitóhétvégén 40287 ember látta, amivel a Vajna-korszak eddigi legerősebb nyitását produkálta, az össznézőszám pedig meghaladta a százezres álomhatárt. A suttyófilm második részét is Árpa Attila rendezte, bár inkább egyfajta remake lett belőle, nem pedig folytatás. Mindenesetre a nézők szerették, úgy tűnik megérte, hogy a Filmalap 300 milliót fektetett az akcióvígjátékba.
A Saul fia (bemutató: június 11.) Nemes Jeles László első játékfilmje, melyet 205 millió forinttal támogatott a Filmalap. Novák Előd tiltakozott, hogy egy újabb holokausztfilm kap közpénzt, és hangsúlyozta, hogy a Jobbik véget vetne a holokausztiparnak. A film azonban rácáfolt a politikusra: a Saul fia Magyarország hivatalos Oscar nevezése a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A fesztiválszerepléseit és mozibemutatóit kiemelkedő siker övezi világszerte. Telluride- ban, Torontóban, New Yorkban és Vancouverben is a legjobb filmek közé sorolták. A Saul fia ott van a 2016-os Golden Globe-jelöltjei között is. A gála történetében mindössze harmadjára sikerült magyar mozinak eljutnia a jelölésig, díjat pedig még egyszer sem kaptunk.
A film a francia mozikban két hét alatt átlépte a százezres nézőszámot, és december 18-tól az amerikai mozik is műsorra tűzték. Magyarországon már az első hétvégén átlépte a tízezres nézőszámot, az össznézőszám pedig meghaladja a kilencvenezret.
A Mátyássy Áron rendezte Víkend (bemutató: szeptember 10.) 6594 nézőt vonzott a mozikba a nyitóhétvégén. Ez a szám nem is lenne olyan rossz, ha nem 50 moziban érte volna el. A második hétvégén pedig megfeleződött a nézőszám. A filmet az első magyar thrillerként harangozták be, a műfaj valóban szinte teljesen hiányzik a hazai palettáról. A Víkend előzetese izgalmas történetet ígért, a forgalmazó pedig minden csatornát elárasztott a trailerrel, ennek ellenére a magyarok nem volt kíváncsiak Gryllus Dorkáék vérfagyasztó erdélyi kalandjára.
Bár nagy várakozás előzte meg Goda Krisztina egymilliárd forintból készült Veszettek című filmjét (bemutató: október 22.), mégsem sikerült becsábítani a nézőket a mozikba. Az első hétvégén 54 moziban mindössze 3016-an nézték meg. Mindez azért különös, mert a rendezőnő előző filmjei ennél erősebben indultak: a Kaméleon több mint 22 ezer nézővel nyitott, a Csak szex és más semmi, és a Szabadság, szerelem pedig még ennél is nagyobb számot produkáltak. A Filmalap kiemelt, 790 milliós támogatást szavazott meg a Veszetteknek, amely a közbeszédbe Gárda-filmként vonult be, bár Goda többször is hangsúlyozta, hogy fiktív történetet mutat be. A produkció sajnos az új korszak egyik legnagyobb bukása lett.
Hiába támogatta a Filmalap 310 millió forinttal Az éjszakám a nappalod című fekete komédiát (bemutató:november 26.), a nézőszám nem hozta meg a várt eredményeket. Dési András György és Móray Gábor rendezése a nyitóhétvégén 1664 nézőt tudott csak becsalogatni a mozikba. Az első négy napon 31 moziban, köztük számos multiplexben kapott lehetőséget a film, de két napi vetítéssel számolva is látszik, hogy átlagosan 7 néző sem volt rá kíváncsi. Úgy tűnik, az alaposan kidolgozott marketing, a filmrészletek és a TV spot sem volt elég a sikerhez.
Horváth Lili első nagyjátékfilmje, a Szerdai gyerek (bemutató: december 3.) a magyar valóság hiteles lenyomata. A társadalmi drámát az első hétvégén fájdalmasan kevesen, mindössze 1785-en nézték meg. A film nyáron debütált a Karlovy Vary filmfesztiválon, ahol rögtön két díjat is bezsebelt: az East of the West versenyprogramjának legjobb filmje lett, és a filmkritikusokból álló FEDEORA zsűri is díjazta a magyar mosodás filmet.
A szinkronos vígjátékokra ülünk be
A fenti összeállításból látszik, hogy sajnos több volt a bukás, mint a sikersztori 2015-ben. Ennek az a legfőbb oka, hogy egyszerűen nem szeretjük a magyar filmeket, szívesebben nézzük a látványos hollywoodi produkciókat.
A Cinema City felmérést végzett a magyarok mozizási szokásairól, melyből kiderült, hogy elsősorban műfaj alapján döntünk, és tízből csak négy embert érdekel, hogy milyen kritikát kapott a film. A vígjátékok messze a legnépszerűbbek, de az akció- és az igaz történetek alapján készült filmek is igen kedveltek.
A filmválasztásnál a második legfontosabb szempont a szereplők listája.
A magyar színészek közül Csányi Sándor, Rudolf Péter és Kulka János került fel a dobogóra, a színésznők körében pedig Schell Judit, Oroszlán Szonja és Hernádi Judit a legnépszerűbb
(Bujtor István és Dobó Kata épphogy lecsúsztak).
Hernádi Judit
A külföldi listát a férfiaknál Jason Statham, Brad Pitt és Bruce Willis vezetik, a nőknél pedig Sandra Bullock, Angelina Jolie és Julia Robers. Az első ötben benne van még Robert De Niro és Harrison Ford, illetve Merly Streep és Jennifer Aniston.
Az online kérdőívből az is kiderült, hogy a szinkronos filmeket szeretjük. Az egyik forgalmazó cég munkatársa szerint „az emberek be sem ülnek a moziba, ha feliratos a film. Amikor filmet választanak, a feliratosakat eleve kizárják, azt meg sem nézik, ki játszik benne, mi a témája, csak a szinkronosak közül válogatnak.”
