Kerekasztal-beszélgetés az új alaptörvényről „Magyarország ... felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/magyarorszag_felelosseget_visel_a_hatarain_kivul_elo_magyarok_sorsaert.php

Pataki Zoltán 2017. április 29., 

A Jogállami kerekasztal moderátora, Takács Péter kolozsvári konzul

Talán még nagyobb érdeklődést érdemelt volna a temesvári Új Ezredév Református Központban csütörtök este megtartott Jogállami kerekasztal című rendezvány, amelynek résztvevői a magyar alkotmányosság 1000 éves történetéről és a 2011-ben elfogadott új alaptörvényről, illetve az eseményt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesületről hallgathattak meg érdekfeszítő előadásokat. A Jogállami kerekasztal előadói voltak Tordáné dr. Petneházy Judit, a MPEE elnökhelyettese és dr. Juhász Imre alkotmánybíró, a moderátor szerepét Takács Péter kolozsvári konzul látta el.

A Jogállami kerekasztal kiváló előadóit és résztvevőit Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja köszöntötte. A magyar kormányfő évértékelőit szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület sokrétű tevékenységéről Tordáné dr. Petneházy Judit beszélt, kiemelve, hogy az 1995-ben alakult egyesület első elnöke Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök volt. Az új magyar alaptörvény széleskörű megismertetését célzó Jogállami kerekasztal rendezvénysorozat 2013-ban indult és 2015 óta már több határon túli helyszínre is ellátogatott.

Takács Péter kolozsvári konzul felkérésére Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze felolvasta az új magyar alkotmány preambulumát, a Nemzeti Hitvallást. „Sugalmazott gondolatok ezek – mondta a Hitvallásról Takács Péter –, én a Credóhoz, a Hiszek egyhez hasonlítanám, ha zsinórmértéknek tekintjük ezeket a gondolatokat, nem kell féljünk a magyar jövőtől, mert LESZ MAGYAR JOVŐ”.

„Alkotmánytörténetünk több mint 1000 éves múltra vetíthető vissza – mondta izgalmas előadása bevezetőjében dr. Juhász Imre alkotmánybíró –, a mai európai államok többségében ezzel nem találkozhatunk.” Dr. Juhász Imre szerint fontos tudni, hogy a magyar alkotmányosság a történeti alkotmányon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy nem készült egy összefoglaló szöveg, hanem az évszázadok során olyan jogforrások keletkeztek Szent Istvántól kezdve az Aranybullán és Werbőczy Hármaskönyvén keresztül egészen 1949-ig, amelyek beépültek ebbe a történeti alkotmányba. A törést ebben a folyamatban az 1949-es 20-as törvény, a szovjet mintára megalkotott kommunista alkotmány okozta, és ezt a folytonosságot próbálja helyreállítani a 2011-es alaptörvény. Dr. Juhász Imre külön hangsúlyozta az új alkotmány D. cikkének jelentőségét, amelynek az alábbiakban idézzük a teljes szövegét:

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

1989–90-ben már módosították a kommunista alkotmány szövegét, és ebbe az is belekerült, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért”. Gondolom nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy érezzük a különbséget a „felelősséget érez” és a „felelősséget visel” megfogalmazások között” – hangsúlyozta dr. Juhász Imre. Az alkotmánybíró előadását izgalmas beszélgetés követte, amelynek részleteire egyik későbbi lapszámunkban visszatérünk. A rendezvény keretében a nagyszentmiklósi Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke klasszikus gitáron előadott népszerű zeneművekkel örvendeztette meg a hallgatóságot.

Merész fejlesztési tervek Nagyzerind községben Évértékelő Simándi Sándor polgármesterrel

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/evertekelo_simandi_sandor_polgarmesterrel.php

Balta János  2017. április 29., 

Simándi Sándorral, Nagyzerind község polgármesterével az elmúlt évet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

Simándi Sándor polgármester és csapata merész fejlesztési terveket készített foto: Balta J.

– Nagyzerind és Feketegyarmat szempontjából milyennek mondható az elmúlt év?

– A tavalyi költségvetésünk a megelőző évekhez viszonyítva valamivel alacsonyabb volt, mert elfogytak az uniós források, ezért tavaly pályázatokat írtunk. Azokat letettük, megnyertük őket, de a finanszírozásig még nem jutottunk el. Most vagyunk abban a fázisban, hogy elkezdhetjük a közbeszerzési eljárásokat.

– Mire irányulnak a jelzett pályázatok?

– Egyik 8 kilométer aszfaltos útnak a megépítését célozza meg 1,1 millió euró értékben.

– Én úgy tudtam, hogy a községben már csak néhány utcavég nem aszfaltos. Hova készül ez a szakasz?

– A Tőzmiske községtől elválasztó adminisztratív határtól a vasúti megállóhoz vezető út 1,2 kilométer hosszú, arra tavaly nyújtottuk be a pályázatot, idén húztuk rá az aszfaltot. Ha Tőzmiske község is megépíti a megyei úttól a Nagyzerind község adminisztrációs határáig húzódó, közel 700 méternyi aszfaltos utat, a vasúti megálló mindkét község számára megközelíthető lesz. Ugyanakkor nagyban lerövidül az út azok számára, akik Apátiból, Simonyigfalváról, Vadászról, Béélzerindről vagy Tőzmiskéről, Nagyszalonta vagy Nagyvárad felé kívánnak autóval közlekedni. A nagy aszfaltozási projektünkbe nem fért bele az 1,2 kilométernyi útnak a megépítése, mert amúgy is túlléptük az egymillió eurót. Bízok benne, hogy a közbeszerzés során csökkeni fog a kivitelezési költség. A jelzett 8 kilométerben benne van az a 2,6 kilométernyi út is, ami az Arad–Nagyvárad közötti nemzetközi főúttól a vasúti megállóig húzódik. Ezenkívül még vannak 200-500 méter közötti rövidebb utcák, amelyeket ugyancsak aszfaltburkolattal akarunk ellátni. Ezzel párhuzamosan, fejleszteni kívánjuk az említett, nagyzerindi bejárattól balra eső részt, ahol lakópark építését tervezzük. Nagyzerindnek nagyon kedvező a fekvése, csakhogy a kevés munkahely miatt, nem költöznek ide az emberek. A kisjenői ipari park járműveinek a jóvoltából azonban, sok községbeli talált ott munkát. Tehát az idei egyik nagy tervünk az összesen 8 kilométernyi aszfaltos útnak a megépítése, a másik a nagyzerindi kultúrotthonnak a felújítása.

– Felújításra szorul?

– Ezt kérdezte a szakértő is, de hát nem csak erről van szó, hanem egy más minőségi szintre kívánjuk emelni. Ehhez nagyon szép tervet készítettünk. A 300-400 ezer eurós beruházással, tetőcserét, plafoncserét, konszolidációs munkálatokat, illetve a hátuljához egy öltözőnek az építését tervezzük. Mindig gondot okoz, hogy a fellépőknek nincs öltözőjük. Ugyanakkor belülről teljesen újjáépül, értem ezalatt a fűtést, a hűtést, a világítást, a hangosítást, ugyanakkor új színpadot, automata függönyt is tervezünk. Új bútorzat, vagyis székek, asztalok beszerzése is szerepel a tervünkben. Ezzel párhuzamosan, letettünk egy újabb mezőgazdasági útépítésre vonatkozó projektet is. Amit három évvel ezelőtt építettünk, az a nemzetközi főútnak a jobb oldalán van, ezúttal Arad felől jövet, a bal oldalra szánjuk a 4,75 kilométer hosszú utat, ami nagyban megkönnyítené a mezőgazdasági területeknek a megközelítését. Az antennától tervezett út majdnem a főúttal párhuzamosan, egészen a székudvari határig húzódna.

– A kultúrotthon felújításával párhuzamosan, szerepel a terveikben a rendkívül értékes kiállítási anyaggal rendelkező nagyzerindi képtárnak a bővítése, a korszerűsítése? Annak komoly turisztikai vonzata is lehetne.

– A képtár bármikor rendelkezésre áll. Arra gondoltam, hogy a szombatonkénti Feketegyarmat–Dénesmajor közötti határnyitás alkalmaival sok magyarországi érdeklődik a látványosságok iránt. Azt tervezzük, hogy a képtár népszerűsítésével párhuzamosan megszervezzük a nyitva tartását is. Jelenleg mintegy 70 négyzetméternyi kiállítótermünk van. A kultúrotthon felújítására kiírt pályázat, sajnos, nem tesz lehetővé bővítést is, csak a meglévő felületet szabad felújítani. Próbálkoztunk tetőtér-beépítéssel, de nem fogadták el.

– Milyen közösségi rendezvényeket terveznek?

– A hagyományosok mellett, tavaly elindítottuk a disznótorost, idén második alkalommal szerveztük meg a méz- és virágfesztivált. Továbbra is támogatjuk a táncsportjainkat, ugyanúgy támogatjuk a nálunk zajló cselgáncsoktatást. Az Téglás Róbert testnevelő tanár-edző jóvoltából olyan szintre jutott, hogy két országos bajnokunk, továbbá ezüst- és bronzérmes sportolóink is vannak. Minden évben sok helyre hívják a csapatunkat versenyezni, mi azonban nem tudunk hasonló megmérettetéseket szervezni. Éppen ezért, az Országos Helyi Fejlesztési Terv (PNDR) támogatásával, három projektet nyújtottunk be, közülük egyet, sportcsarnok építésére.

– Nagyzerindnek a feketegyarmati kijáratánál épült terem erre nem alkalmas?

– Az szabadtéri sportpálya, öltözővel. Cselgáncsversenyt, szabadtéren nem szoktak szervezni. Inkább a Kismezőre terveznénk, hogy közel legyen a Tabajdi Károly Általános Iskolához, hogy a diákok is rendszeresen használhassák…

– Az iskolaudvaron nem lenne hely a sportcsarnoknak?

– Azzal az a gond, hogy nem a községé, hanem az egyházé. Az ötéves időszakban kap érte kárpótlást, csakhogy az is nagy késéssel érkezik meg. A kárpótlás most jutott a negyedik évébe, de az idei járadékot még nem kapták meg. Tulajdonképpen jövő nyárára futna le a dolog, akkor tudná a község átvenni, csakhogy a sportcsarnok nagyos sok helyet foglalna, nem maradna szabadtéri játszótér.

– Hogyan mutat a község idei költségvetése?

– Nagyjából a tavalyihoz hasonló, ezért a szokásos kulturális programokat, a Nagyzerindi Napokat, az Alkotótábort, illetve a Disznótort és a többi programot is meg kívánjuk szervezni. Ezzel párhuzamosan, mintegy 2500-3000 négyzetméternyi gyalogjárda megépítését tervezzük a két településen. Idén is tervezzük a két templom előtti gyalogjárdáknak a felújítását. Az említett projektek az önrészünket is tartalmazzák. Ha a kivitelezés költségei a közbeszerzési eljárásokon lemennek, mi is több önrésszel maradunk, amit újraoszthatjuk.

– A szombati határnyitások alkalmával nagy-e a forgalom?

– Az átkelők száma relatív. Tudomásom szerint, hétvégeken 110-120, illetve 160-170 között ingadozik a rendszeresen átkelőknek a száma. Húsvétkor három napig volt nyitva, a Méz és Virágfesztiválra is kértük, hogy szombat után, vasárnap is legyen nyitva. Végül a magyar oldal nem egyezett bele.

– Tavaly a község lakossága milyen arányban fizette be a helyi adókat?

– 97%-ban, ami kedvező teret nyit a pályázatok elbírálásához. Ugyancsak tavaly, elkezdtük a termőföldeknek a telekkönyvezését. Az előírások szerint, 500 hektáronként kell kivitelezni, de haladunk vele, pontosan azonosítjuk és telekkönyvezzük a község két településének a termőföldjeit.

– Ezek szerint, tavaly fejlesztési pályázatokat nyújtottak be, amelyek idén érnek be?

– Igen, egyiket a jelzett sportcsarnoknak a megépítésére, másodikat a szennyvízhálózatnak a befejezésére. Az nagy kihívás, hiszen több mint 3 millió eurót igényelne, amihez nekünk kellett elkészítenünk a hatástanulmányt, de a kivitelezési tervet már finanszírozzák. A 3 millió euró azonban óriási összeg, de reménykedünk a finanszírozásban. A harmadik projekt a termálvíz hasznosítására irányul.

– A két település között lévő kútra építenék?

– Nem, az a tulajdonjog miatt, 12 év alatt egy lépést sem haladt, ezért eldöntöttem: máshova új kutat fúrnánk, községi tulajdonban lévő területre. A kormány megfogalmazásában, turizmusra lehetett pályázni. Én viszont úgy értelmeztem, meg is fogalmaztam a termál-turizmusban rejlő lehetőségeket. A kapcsolattartó rá is csodálkozott kissé, de rábólintott.

– Sok sikert kívánok az elképzeléseikhez, a pályázataikhoz! Köszönöm a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget.

Közvélemény és „metapolitika”

Hollai Hehs Ottó 2017.04.23.

A közép- és kelet-európai országok polgárai nagyjából négy évtizeden keresztül kimaradtak a világon zajló politikai és társadalmi eszmék megismeréséből.

A szovjet rendszer csatlós államaiként nekünk nem jutott más, mint a nagybetűs Párt szent és sérthetetlen politikai ideológiájával és egy olyan társadalmi berendezkedés, amely lényegében – legalábbis a kezdetben – az osztályharcra, később a „velünk vagy ellenünk" logikájára korlátozódott. A kilencvenes évek politikai átalakulása után a helyzet változott. A hidegháború leállt, legalábbis szünetelt, a rendszer, melyben több generáció is felnőtt, megszűnt, és egy olyan rendszerváltoztatás következett, ahol a társadalmi és gazdasági élet gyakorlata 180 fokos szögben elkanyarodott a régitől. A politikai és eszmei világ összes, számunkra eddig ismeretlen „vívmánya" elérhető lett.

Izmusok Bábele

A szocializmus szűk kereteiből beléptünk a korlátlan lehetőségek kapitalista világába, és hamarosan a fogyasztói társadalom színes világában találtuk magunkat. Új eszmék is sorakoztak, a náci és kommunista diktatúrákat már csak szitokszók kíséretében emlegettük, helyettük jött a liberalizmus és fejlettebb változata, a „neoliberalizmus", a szocializmust pedig visszakereszteltük a jobb hangzású szociáldemokráciára. A környezetvédők csapatából születtek a zöldek, a hagyományhoz ragaszkodók és vallásosak pedig konzervatívak lettek. Adott pillanatban már azt hallottuk, hogy a világot globalizálták, most már nem lesznek határok, és a gyümölcs nemcsak a szomszédos faluból, de a spanyoloktól is jöhet.

Teljesen új volt a multikulturalizmus elterjedése, mely elsősorban a nyugat-európai nagyvárosok bábeli nyelvzavarával jelentkezett, és ha nálunk nem is, de Németországban például új templomépítési tendenciák mutatkoztak: evangélikus templomokat már nem, de gyönyörű mecseteket építettek. Az utóbbi időben a „nyitott társadalom" felépítése körül folynak a viták, erről egyelőre csak keveset tudunk, de az új elképzelés egyik jeles szószólóját, Soros György magyar származású üzletembert már fél Európa szidalmazza.

Panaszkodni tehát most nincs okunk, az ideológiák és politikai irányzatok gazdag világában élünk. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a világ népei általában nem szép szavak, dicső eszmék után áhítoznak, hanem nyugodt, békés életre vágynak, ahol munkájuk eredményeképpen boldogulni tudnak. A múlt századok híres „uralkodó eszméi" inkább felfordulást, zűrzavart és háborúskodást, mint megnyugvást, biztonságot és jólétet hoztak. A múlt század nem a nemes, emberszerető, hanem a „vérengző eszmék" százada volt, és ha egy teória, ideológia nem győzedelmeskedett a „szép szó", „rábeszélés" vagy a tömegmanipuláció eszközeivel, akkor következett a megfélemlítés, a terror, a megsemmisítés.

Milyen esélye van világunknak, hogy végre nyugalomban, békében és egy általános, mindenki számára elérhető jólétben élhessünk? A kérdés természetesen szónoki, mert választ úgysem találunk. A megoldásokat sokan keresik, de a hatalmi központok szinte láthatatlanok, mindig arrébb és feljebb csúsznak. Annak a demokráciának, amiben most élünk, van egy óriási ellentmondása, éspedig, hogy egyáltalán nem illeszkedik a többség akaratához, hanem látszólag láthatatlan erők parancsainak engedelmeskedik. Ha azonban a dolgokat alaposan megpiszkáljuk, akkor a láthatatlan erők a felszínre kerülnek, és látni, hogy bizonyos módszerek alkalmazásával miként menetelt a nyugati civilizáció a többség elképzeléseivel pontosan ellentétes irányba.

Kifordultak magukból Európa eszméi

A politikai hatalom megszerzésére már régen nem a forradalmi, vagy más erőszakos utat választják. A nyugati kultúrkörben egy új taktika, módszer alkalmazása vált ismerté: a „metapolitika". Lényege, hogy a politikai hatalom megszerzését a társadalmi normák és szokások átalakítása, ezzel párhuzamosan a mentalitás, és világnézet megváltoztatása kell megelőzze. (A metapolitika kifejezést a meta és politika szavak összetételeként úgy értelmezhetjük, mint ami a politika mögötti vagy azon túli, azt kiegészítő.)

A metapolitika tehát a parlamenten és a politikai pártokon kívül működik, a véleményeket formálja, a kultúrát és oktatást is befolyásolja. A liberális baloldal már régóta jól megtervezett, sikeres stratégiát alkalmazott ezen a téren, hiszen az ötvenes évektől kezdve a nyugat-európai társadalom mentalitása lényegében megváltozott, modernizálódott, amerikanizálódott, eltávolodott a konzervatív értékektől. A folyamat természetesen Nyugat-Európára volt jellemző, Kelet-Európa ez időben a kommunista ideológia „agymosását" szenvedte, de a kilencvenes évek politikai változásai ide is betelepítették az új ideológiát.

Ma, évtizedek távlatából jól látni, hogy Európa kétezer éves eszméi teljesen kifordultak önmagukból. Mikor és hol lehetett a bölcsője ennek a dekadens eszmei folyamatnak, mely a Nyugat mai válságának a valószínű okozója? Az egyik legelfogadottabb nézet szerint az új eszme a múlt század húszas éveiben a Frankfurti Egyetem Társadalomkutatási Intézete köré csoportosult neomarxista értelmiségiek szüleménye, mely filozófiai nézőpontként, „kritikai elméletként" vált ismertté, és az eszme hirdetőit Frankfurti Iskolaként ismerjük. A nácik uralomra jutása után az iskola jeles képviselőinek nagy része az Egyesült Államokban telepedett le, és kicsit felhígítva, felfrissítve az amerikanizmussal, része lett egy kulturális (marxista) imperializmusnak.

A kritikai elmélet arra kereste a választ, hogy miért nem következett be a kapitalista társadalom Marx által megjósolt felbomlása, átalakulása. A válasz „jó fejű" baloldali gondolkodók szerint az, hogy nem forradalmak vagy osztályharc a megoldás, hanem a burzsoá társadalom kulturális fensőbbségét, vezető uralmát kell megtörni, és akkor győzhet az új eszme. Magyarán: az emberek mentalitását, a szemléletmódot, a világnézetet kell átalakítani. Ennek alapján fogalmazták meg bírálatukat, mely a nyugati társadalom hagyományos gondolkodásmódja, kultúrája és társadalmi alapja ellen irányult, és a destruktív módszerekkel igyekezett a Nyugat kétezer éves keresztény világrendjét aláásni.

Visszatérve a fent említett két, egymással szemben álló világszemléletre: a máig sikeres, a politikában és a médiában korlátlan hegemóniára törő neoliberális baloldal egy nyitott, minden értelemben globalizált társadalmat képzel el, ahol a beidegződött, hagyományos konzervatív értékek már nem számítanak, a zsidó-keresztény kultúra ápolása és tisztelete eltűnik, teljes szexuális szabadságot hirdet, a társadalom eddigi alapjának tekinthető család jelentősége minimálisra csökken, a nemzet fogalma pedig egyenesen veszélyt jelenthet. Van ennek az elképzelésnek alternatívája? Igen, az a felnövekvő, ma populistának megbélyegzett ún. új jobboldal, amely ennek a liberális, szerinte az egész világ békéjére és nyugalmára veszélyes világnézetnek az ellenkezőjét képzeli el.

Olyan új mozgalomra volna szükség, ami ne legyen túlságosan radikális vagy végletekig nacionalista, se nem idegengyűlölő vagy antiszemita. Európa népei egységben szeretnének élni, békében, közösen rendezni gazdasági, társadalmi és politikai ügyeiket, de nemzeti szuverenitásuk megtartásával. Nem akarnak „felsőbb" érdekek kiszolgáltatottjai lenni és állandó utasításokat kapni idegenektől. A nemzeti érdekeket nem akarják a nemzetközi pénzelit érdekeinek alárendelni, és nem hajlandók multikulturális társadalomban élni, hanem megtartani és megbecsülni kétezer éves keresztény kultúrájukat, mert csak ebben a közegben tudnak szellemileg zavartalanul kibontakozni.

Bajban a nyugati civilizáció

A sikeres metapolitika célja, hogy az embereket meggyőzzük a helyes út megválasztására. A baloldal eddig sikeresen alkalmazta a módszert, most az újraszületett, megerősödő konzervatív jobboldal feladata, hogy helyes irányba terelje az emberek figyelmét, tájékoztasson és tiszta vizet öntsön a pohárba a jelenlegi politikai és társadalmi problémák területén. Ha ez sikerül, akkor Európa felszabadulhat jelenlegi li­dércnyomása alól. A magyar konzervatív kormányoldal a jó oldalon áll, de módszereiben a propagandisztikus eszközök helyett többet kell fordítson a felvilágosítás és a meggyőzés stratégiájára.

A román politikában is megmozdult valami. Victor Ponta minapi interjúja a magyar köztévében meglepetésként hatott, hiszen a volt román kormányfő nyíltan a mai magyar külpolitikai irány mellett tört lándzsát. Soros György és szervezeteinek politikai aknamunkáját károsnak és nemzetellenesnek bélyegezte, kihangsúlyozva: „Kelet-Európában a döntéseket nekünk kell meghoznunk, és ne kényszerüljünk arra, hogy a mások által meghozott döntéseket kell végrehajtanunk." Reméljük, ezúttal őszintén beszélt.

A Nyugat hanyatlását, pusztulását, sőt biztos halálát a német Spenglertől az amerikai Huntingtonig, valamint Bucha­nanig tucatnyi író, filozófus megjósolta már különböző előjellel. Persze sokan nevetnek, és az előrejelzéseket nem veszik komolyan, vannak, akik kétségbeesve, fűhöz-fához kapkodva keresik a kivezető utat. A középúton kell maradni, látni a valóságot. Hogy nagy bajok vannak, azt mindenki látja, nem kell hozzá politikusnak, tudósnak vagy filozófusnak lenni. Demográfiailag katasztrofálisan állunk. Ideje felébredni, és folytatni, illetve felerősíteni az Európáért, az egész nyugati civilizációért folytatott harcot. 

A szerző Németországban élő publicista

A z O s z m á n B i r o d a l o m u t ó d a. ( Avagy mi lesz Törökországgal ? )

Hollai Hehs Ottó 

Történelemtanításunk egyik hiányossága, hogy vajmi keveset tudunk a hatalmas Oszmán Birodalom évszázados terjeszkedéséről, hatásáról a nyugati civilizációra. Mi, magyarok, 150 évig éltünk török fennhatóság alatt, legalábbis az ország egyharmada. Erdély szabad volt, de függött a szultán „szeszélyétől” és hódítási szándékaitól. Erdélyi fejedelmei, nagyszerű politikai taktikával, és diplomáciai érzékenységgel fenntartották Erdély függetlenségét két hatalmas, egymással vetélkedő hatalom ütközőpontjában. A Habsburgok és az Oszmán Birodalom harcainak kereszttüzében viszont a magyarság nagy része csak szenvedett. Egyik oldalon a „ kétfejű sas”, a másikon a „félhold”, és a két nagy birodalom közti ütközőállam szerepére kényszerített haza, csak a folytonos önpusztító s egyben önfenntartó harcban tarthatta meg nemzeti identitását. – Még sok ilyen idézetet olvashatnánk hazánk akkori, szomorú történelmi múltjáról, és ebben a történetben benne van egész Európa, már akkor is hibás, tévelygő politikája. Ahogy akkor sem vettük elég komolyan, most sem nézünk szembe a történelmi tényekkel, a valósággal. Mert jogos a kérdés; hogyan alakulhatott volna a keresztény Európa történelme , ha a XIV. század közepén felemelkedő, és csak a XX. század elején lehanyatló Oszmán Birodalom nem tör be Európába, vagy legalábbis, megfelelő ellenállás révén, nem emelkedhetett volna Európa meghatározó nagyhatalmává. Nagyon sok a feltételezés, a volna. Európa nagy nemzetei, mint a franciák, angolok, a németnyelvű hercegségek és királyságok, akkor a középkorban, és az új kor kezdetén, éppen úgy nem tudtak megegyezni, mint ahogy ma sincs egység Brüsszelben, az Unió nemzetei között. Az egymással való hadakozás, Európa belháborúi, szinte korlátlan lehetőséget nyújtottak a délről felnyomuló oszmán terjeszkedésnek. A balkáni kis népek, és nem utolsó sorban a magyarok ellenállása nélkül, a török könnyű szerrel nyomult volna a Habsburgok fővárosáig, Bécsig, és ha ez akkor sikerül, ma már Európa régen iszlám kontinens lenne. De, vigyázzunk, ami késik nem múlik ! A történelem ismétlődik, és sajnos a hibák ismétlődnek a leggyakrabban. A XVII. század nagy uralkodója, a francia XIV. Lajos, a Napkirály, egyik legnagyobb ellensége volt az európai Habsburg uralkodóknak. A Habsburgokat keletről viszont elsősorban az oszmán előrenyomulás veszélyeztette. Logikus, hogy a francia politikában felmerült a török szövetség gondolata, mely lényegében csökkentette a Habsburgok törökellenes sikereit. Történelmi vita folyik arról a feltételezésről, mennyire befolyásolhatta a Mohácsi tragédiát, az akkori I. Ferenc, francia császár, és II. Szulejmán kapcsolata. A vélemények eltérőek, de az biztos, hogy az 1684-ben, a pápa kezdeményezésére megalakult Szent Liga, európai méretű törökellenes szövetségében, nem találjuk ott a franciákat. XIV. Lajos szerződésileg vállalja ugyan, hogy egy ideig ( 20 évig) nem támadja meg a Habsburgokat, de a Szövetség sikereit látván, és félvén a Habsburg Ház megerősödésétől, 1688-ban, két évvel Buda felszabadítás után, már megszegi a szerződést és megindította a pfalzi örökösödési háborút, és így kétfrontos háborúba kényszerítette az osztrákokat. A török, ezáltal, még elég sokáig a Balkánon maradt. A XVII. századi francia és török együttműködés veszélyét az akkori politika világosan látta, de mégsem volt kellő közeledés a francia Monarchia, a német nyelvű országok és Közép-Európa államai között. Az akkori politikai mentalitásra jellemző az a mondat, amit XIV. Lajos egyik minisztere mondott Buda felszabadítása után; „Nous sommes perdu.” - Elvagyunk veszve- Nos, ismét feltehető egy szónoki kérdés: hogy alakul Európa sorsa, ha akkor a keresztény Európa nemzetei, közös erővel állnak ellen az oszmán előrenyomulásnak.

Amikor az oszmán terjeszkedés már egész Nyugat-Európa számára is közveszéllyé vált, részben reális, de fantasztikus tervek tömege is született arról, hogyan lehetne megtörni a törökök hatalmát. A XVI - XVII. században a politizáló európai társadalom minden rétege elmondta véleményét a törökellenes harcról: az egyház, a pápákkal az élen, császárok és királyok, katonák és hadvezérek , diplomaták és tanult emberek, akik ismerték az iszlám világot. Az elképzelések azonban merőben különbözőek voltak, és igazi összefogás csak nagyon késő született. Ahogy erősödött az Oszmán Birodalom és lett jelentős hatalom, olyan mértékben kezdte a Nyugat ezt inkább elfogadni, mint ellenezni, és a nagy ellenfelet, nem mint az egész kereszténységre veszélyes, hanem inkább, olyan „közénk tartozó” ellenfelet kezelték. Talán a harmincéves háborúk után, a vesztfáliai békével változott meg az európai hangulat. Az 1648-as békeszerződés mai értékelés szerint, nemcsak, hogy lezárta a harmincéves vallásháborút, de egészen új utat nyitott a független nemzetállamok megszületésének. Ehhez hozzátehetjük, hogy az oszmán veszély elhárításának megítélése is akkor változott meg. 1683- ban, Bécs sikertelen ostroma után, kezdetét vette az Európát felszabadító mozgalom. A már említett Szent Liga sikerei látványosak, de történelmi igazság, hogy az Oszmán Birodalom, a XVII. század végétől, még közel 250 évig, pontosan 1922-ig, politikai, diplomáciai és stratégia szerepet játszott Európában! Miért ?, kérdezhetjük. A válasz egyszerű és rövid; a keresztény Európa egységének hiánya miatt ! Azt hiszem, hogy mindenki kitalálta, hogy e rövid történelmi visszatekintéssel a jelen változásaira, és veszélyeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Az Oszmán Birodalom utóda, a ma is létező Török Köztársaság. Az 1923 októberében hivatalba lépő , első török elnök, Musztafa Kemal Atatürk, lényegében változtatta meg a törökök, társadalmi és politikai életét. Nehéz volna ennek a kiváló államférfinak a politikai tevékenységét, és az elért eredményeket röviden felvázolni, de ha ezt egy mondatba sűríteném, akkor: Kemal Atatürk ( a törökök atyja) egész életét annak szentelte, hogy népét, országát a modern Európába vezesse. A kérdésre, hogy ez sikerült e, így válaszolnék: igen is, meg nem is. A törökök már elég régen az európai politika részei, de azért még távol állnak az európai mentalitástól, szóval, mai nyelvhasználattal, még nem integrálódtak az európai társadalomba. És itt néhány gondolatnyi kitérő. Az integráció kérdése nem olyan egyszerű, hiszen értelmezése, mint minden más szociálpolitikai fogalomnak, ideológiai alapon nagyon változó. Ha integrálunk, akkor be, vagy összeépítünk valamit, egyesítünk, egységet hozunk létre, és így tovább. Persze ez az értelmezés elsősorban a társadalmi integrációra vonatkozik, (a matematikai részbe ne bonyolódjunk. ) De használatos a kifejezés már a modern filozófiában is, ahol az integrált kifejezés átfogót, összetettet, mindent magába foglalót jelent. Nézzük viszont a dolog mai gyakorlati használatát, tehát azt az állandóan napirenden lévő kérdést, hogy mennyire lehetséges a délről beözönlő, többségében muszlim vallású tömegeket, a nyugati kultúrkörbe, és demokráciákba beintegrálni. Erről is jócskán megoszlanak a vélemények, elsősorban a politikai, pontosabban ideológiai különbségek miatt. A neoliberális elképzelés az egyén integrációját tekinti elsődleges feladatnak, és ezt a szabad piac eszközeivel oldaná meg, mert - szerinte- aki munkát kap, és életkörülményei megjavulnak, az automatikusan alkalmazkodik környezetéhez. A konzervatív felfogás a társadalom alapjait egy tradicionális, egykultúrájú közösségre építené, az integrációt csak a közös kultúra, vagy mondjuk világszemléletben látja megvalósíthatónak. Praktikusan nézve, a liberális baloldal, ha minden menekültnek munkát tudna adni, nem látna problémát az integrációt illetően. Ezzel szemben a nemzeti, konzervatív oldal, nem tartja valószínűnek, hogy az igazi muszlim, akinél a társadalommal szembeni lojalitás elsősorban a családhoz, törzshöz, de még erősebben az ummá-hoz, ( a muszlim közösség) való ragaszkodást, és a saria ( az iszlám szent törvénye) betartását jelenti, valaha is integrálódna, egy számára teljesen idegen szekularizált társadalomba. Európa, illetve az Unió jövője tehát azon múlik, hogy a közeli időkben milyen politikai erők kerülnek fölénybe, illetve milyen erők tudják elképzeléseiket érvényesíteni

Visszaugorva Törökországhoz, illetve jelenlétéhez, és szerepéhez Európában. Egy hatalmas ország, mint az Oszmán Birodalom utóda, komoly történelmi háttérrel, jelentős (majdnem kilenc magyarországi területtel) nyolcvan milliós lakossággal, NATO tagsággal, erős katonai potenciával és egy fejlődő gazdasággal, egy olyan hatalom, a keresztény Európa, és az Iszlám világ között, akinek a szerepét komolyan tekintetbe kell venni. Az iszlám identitástudat egyik legnagyobb fékezőjének tartják, hogy az Oszmán Birodalom megszűnése után, az önkényesen, mesterségesen létrehozott arab államok egyike sem volt képes, hogy az Iszlám egység élére egy ún. mag - államot hozzon létre, amelyik kézben tartaná a vallási és politikai vezetést. Általában hat, hét állam jöhetett szóba, mindegyik mellett voltak érvek, és ellenérvek. Egyiptom, Szaud-Arábia, Irán, Pakisztán, Indonézia esetleg Irak mellett, talán a legesélyesebb az 1923-ban megalakult Török Köztársaság lehetett volna, mint a középkor, és újkor történetének nagysikerű iszlám védelmezője, és terjesztője. Aztán jött egy férfiú, a fentebb már említett nagy államférfi, aki eltemette az arab elképzeléseket. Törökország Kemal Atatürk alatt egy „világi” állammá változott, a társadalom nagy része elfogadta a „ modernizálást”, az Európához való közeledést, és még az iszlám, mint vallás háttérbe szorítását is. Az idők azonban változnak, Kemal Pasa – a törökök szerencsétlenségérearánylag fiatalon, 57 évesen korában, 1938-ban elhunyt. A kemalizmus sokáig tartotta magát Törökországban, elvi lényegét általában hat irányelvben rögzítették. Ezek szerint a Oszmán Birodalom szultáni rendszerét köztársaságira cserélték, második lényeges pont a szekularizmus, tehát az állam és a vallás kettéválasztása, az etatizmus, mely szerint az állam irányító szerepet tölt be a gazdasági élet irányításában, a forradalmiság, ami a reformprogramok gyors megvalósítása, végül a popularizmus, és a nacionalizmus, mely egy új és erős nemzettudat kialakítását, és ennek megerősítést jelenti. A kemalizmust az iszlám államok nem fogadták szívesen, de Nyugaton sem volt egyöntetűen támogatva. A vallás különválasztása az államtól, az iszlámban elfogadhatatlan, így nem csoda, ha Kemal Atatürköt iszlám körökben árulónak, sokan még izraeli kémnek is tartották. Az eltelt évtizedek alatt Törökország sokat fejlődött, és ami igaz, hogy közelebb került a Nyugathoz. Már hosszú ideje NATO tag, ami elsősorban amerikai érdek, hiszen a szervezet által támogatott török hadsereg élő és potenciális figyelmeztetés Oroszország felé. Az EU tagságot évek óta vitatják, ez még sokáig nyitott kérdés marad. Mit hoz a jövő, kérdezik most sokan, amikor Törökország és az Unió viszonya hirtelen megromlott. Az okokról nem is írok, ezt a napi hírekből mindenki ismeri. Migrációs nyomás, menekültek rendezése, török szerepvállalás, ígért, és meg nem kapott pénzek, puccskísérlet, emberi jogok, stb. ezek a fontosabb pontok. De a rossz viszony Európával elsősorban a belpolitikai hatalmi harcnak a következménye. Érdekes, hogy nem a kemalisták és iszlamisták szembenállása, hanem két iszlamista politikus, a hatalmon lévő Erdogan, és az amerikai száműzetésben élő, különben egykori harcostárs, Fethullah Gülen hatalmi harca, ami az ország nyugalmát felborította. A kemalisták jelenleg a háttérbe szorultak és ebben a harcban nem vesznek részt. A napokban zajló török- német diplomáciai „harc” már átterjedt a szomszédos országokra is, úgy látszik Európa nem nézi jó szemmel, hogy török diplomaták propaganda körúton, kampánygyűléseket szervezzenek a török alkotmány módosítása érdekében. A NATO két legerősebb európai pillére közötti kapcsolat, már a tavalyi államcsíny óta, szinte napról , napra romlik, senki nem tudja, mi lesz a dolog vége. Erdogan már „lenácizta” a németeket, de szerinte a hollandok is „fasiszták”. Nehéz a közeli, még nehezebb a távoli jövőt megjósolni, de valószínű, hogy Erdogan erőszakos politikai magatartása fog győzedelmeskedni Törökországban, miután (vagy ha ) az áprilisi népszavazás eredményeképpen teljhatalommal ruházzák fe

Mi lenne jó a törököknek, és mi lesz jó Európának ? Erdogán határozott, diktatórikus vezető, egyelőre nagyon erős lábon áll, sok a támogatója, mert a törökök már unják a sok zavart, a terroristák bombáit, a kurdok „ ugrálásait”, szóval nyugalmat akarnak. Ezt Erdogán - talán- biztosítani tudja, legalábbis ígéri, de relatív nyugalmat, biztonságot, egy ilyen hatalmas és geopolitikailag „rázós” zónában elhelyezkedő országban, csak erős eszközökkel lehet elérni. Erdogán, de az egész török vezetés tudatában van az ország különleges geopolitikai helyzetével. A törökökre szükség van az Egyesült Államoknak, mint az oroszokhoz legközelebbi, előretolt NATO partner. Az orosz diplomácia is jó barátságot tartana fel Törökországgal, egy ilyen erős szomszéd, jobb ha barát, mint ellenség. Az Uniónak végeredményben nem szükséges a török packázást, zsarolást elnézni, mert az Unió , köszöni, jól megvan Törökország nélkül is. A jelenlegi megállapodás, miszerint a törökök, kvázi rendezik a délről jövő menekültek ügyét, tisztán üzleti alku. Mi fizetünk ( főleg a németek) ti, török barátaink, ezért, a lehetőségekhez mérten fékezitek a menekült áradat Európába jutását. Végső megoldásként Európa, illetve az egész Nyugati Világ, egészen más eszközökkel, és nem a törökökkel, kellene a migráns kérdést megoldja. Az viszont tény, hogy a kisázsiai, és egy picit európai nagy Törökország, politikai és társadalmi jövője nem lehet közömbös a nyugati civilizáció egészének megmaradása, és fejlődése szempontjából. Az Osznán Világbirodalom már nem születik újra, de utóda, a mai Törökország, nem mindegy, hogy milyen utat választ a jövőben. Kemál Atatürk országa szekularizált, modern, részben demokratikus, és feltétlenül nyugatbarát ország volt. Az ő nyomdokain halad, és gondolkozik ma nagyon sok török értelmiségi. De az iszlámtól sem lehet elszakadni, mert ez nem logikus, nem emberi, de nem is veszélytelen. Sok pszichológus, filozófus, de okos politikus is állítja, hogy a vallást erőszakosan elnyomni nem szabad, ez csak káros lehet. Mint a lét és fajfenntartás ösztöne, a vallás is ősi, és alapvető emberi igény. A jelenlegi török táradalom már szekularizált, ezt Erdogán is megtartaná, de igyekszik az iszlámmal is jól kijönni. Kérdés, hogy a jelenlegi „diktátor” képes lesz e jó kapcsolatot megtartva az arab világgal, Európát is barátként, és nem ellenségként kezelni. Erről, a jelenlegi diplomáciai csata kellős közepén elhangzott, durva kijelentések alapján, nem vagyok meggyőződve. Törökország történelmi szerepét akkor tölthetné be igazán, ha a régi elképzeléseknek megfelelően az iszlám kulcs-állama lenne, egy bizonyos irányító szereppel, de megtartaná szekularizált, demokratikus státusát és közvetítőként az iszlám és a kereszténység között, normális kapcsolatot építene a Nyugattal. Összegezve: Törökországgal foglalkozni kell, jóba kell velük lenni, de nem ugrálhatunk egy diktátor szeszélyeinek kitéve. A több millió török polgár, állítom, jól érzi magát Németországban, kevés velük a probléma. Valamennyire integrálódtak, de csak annyira, amennyire erre feltétlenül szükség volt, asszimilálódásról viszont szó sincs, ők törökök és muszlimok maradnak. Jó fejű, tanult képviselőik, ott ülnek a német parlamentben. Törökország felhasználhatja a kemalizmus hagyatékát, de iszlám állam maradhat, ez így normális. Ha egy igazi, józanul gondolkodó, higgadt és karizmatikus vezetőt adna nekik az ég (vagy Allah) akkor betölthetné a már felvázolt összekötő szerepet, az Iszlám és a Keresztény világ között.

********* 

Szerző, Németországban élő publicista 

Megjelent a Kapu folyóirat márciusi számában

Gyorsabban kamaszodnak a fiúk a növényvédő szertől

http://www.magro.hu/agrarhirek/agrarkommunikacio/gyorsabban-kamaszodnak-fiuk-novenyvedo-szertol

Magro.hu 2017 április 24

A használt növényvédő szerek között számos olyan akadt a múltban, amiről később derült ki, hogy káros hatást gyakorol az emberi szervezetre. Ezen szerek nagy részét már betiltották, most azonban egy újabb, hazánkban is használatos szerre mondanak hasonlót a kutatók.

Egy, a hazai berkekben is ismert és használt növényvédő szerről érkeztek elgondolkodtató hírek a napokban. A Magyarországon szúnyogirtásra használt szer egyes tanulmányok szerint növelheti a figyelemzavar kockázatát, egy friss kutatás pedig arra utal, hogy fiúknál korai nemi érést okoz.

A korai nemi érésre egy kísérlet során figyeltek fel kínai kutatók, akik 400, 9-16 év közti fiút vizsgáltak meg. A vizsgálat során a fiúk vizeletében megmérték a 3-phenoxybenzoic acid (3-PBA) szintet, amely a piretroid szerek lebomlási terméke.

Akiknél a 3-PBA koncentrációjának szintje 10 százalékkal magasabb volt, 100-200 százalékkal nagyobb eséllyel mutatták a korai pubertás tüneteit. A korábban érő fiúknál a későbbiekben nagyobb eséllyel alakul ki a hererák, így a piretroid szerek károsak az egészségre.

A férfi hormonokat is megzavarhatják a piretroid szerek

Azért is különösen veszélyesek a piretroid szerek, mivel a világon használt rovarirtó szerek több, mint egyharmadát ezek teszik ki. Amerikában és Kínában előszeretettel használják, sok esetben az élelmiszerekben is megtalálhatóak a szermaradékok. Kínában és az USA-ban egyébként a felmérések szerint a gyerekek több mint 60 százalékának vizeletében lehet kimutatni piretroidszármazékot.

Persze az egybeesések lehetnek akár véletlenek is, ezért a kutatók állatkísérletekbe kezdtek. Újszülőtt hím egerek egy részét egy piretroid-származéknak tették ki, másik csoportjukat vegyszermentesen nevelték. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szernek kitett egyedeknél nőtt az LH, FSH és a tesztoszteronszint.

Ebből bizonyosan látszik, hogy a piretroid szerek valóban hatással vannak a férfi nemi érésre, szakértők szerint a későbbiekben ebből még komolyabb problémák is adódhatnak.

Egy lárva mentheti meg a világot a műanyag-katasztrófától

http://www.magro.hu/agrarhirek/agrarkommunikacio/egy-larva-mentheti-meg-vilagot-muanyag-katasztrofatol/?

Magro.hu 2017 április 26 

A műanyagok mindenhol jelen vannak az életünkben. Csomagolóanyag készül belőlük vagy éppen használati tárgyak, de a mezőgazdaságban is számtalan felhasználási formájuk ismert. A probléma csupán annyi, hogy nem képesek lebomlani, ezért nagy terhet jelentek a környezet számára. Most azonban úgy tűnik, közel a megoldás. Van valaki, aki képes lebontani a műanyagot.

A legnagyobb felfedezések véletlenül jönnek, így volt ez most is. Egy spanyol kutató, Federica Bertocchini, méhészkedés közben a kaptárak takarítására viaszkukacokat, a nagy viaszmoly lárváit használta. A kukacokat, miután dolgukat elvégezték egy műanyag zacskóba helyezte, majd jött a meglepetés: néhány óra múlva a kukacok több lyukat is rágtak a zacskóba.

A viaszmoly lárvája mentheti meg az emberiséget attól, hogy belefulladjunk a műanyagokba (Fotó: zsgreptiles.hu)

Miután a kutató ezt meglátta, egy laboratóriumban azonnal megismételte a kísérletet. Kiderült, hogy a férgek 12 óra alatt gyakorlatilag teljesen elfogyasztották az őket körülvevő műanyagot, sőt, fel is dolgozták azt.

A kérdés már csak az: melyik enzim képes a polietilén bontására. Amennyiben sikerül azonosítani az enzimet, a későbbiekben fel lehet azt használni akár a hulladékgazdálkodásban is. Épp ideje lenne már egy valódi megoldást találni a műanyagok kezelésére, ugyanis azutajovobe.eu szerint az emberiség évente 80 millió tonna polietilént termel. Ez nagyon hosszú idő, több száz év alatt bomlik csak el, addig is rendkívüli szennyezést okozva. Így nem túlzunk, ha azt mondjuk: minden reményünk ebben a kis rovarban rejlik.

VII. Körösök-Völgye Határtalan Vándortúrájára!

A Százlábú Egyesület ez évben is szeretettel vár minden érdeklődőt

http://www.szazlabu.hu/index.php/168-iv-koeroesoek-voelgye-hatartalan-vandortura
Teljesíthető kerékpáros vagy vízi túra formájában.

Időpont: 2017. 06. 01-05

Túraprogramunk immáron 7. éve hivatott, a határon átívelő gyönyörű Körösök Völgyének egyedülállón gazdag és sokszínű, természeti és kulturális egységére felhívni a figyelmet. A vándortúra a látnivalókban igen gazdag romániai Bihari-hegységből indulva, aBorzi-szoroson és a Béli-hegyeken keresztül, végig a Fekete-Köröst követve a magyarországi Békés városáig tart. Ennek a tájnak a szokásosnál is gazdagabb környezeti és természeti értékein kívül az itt élők történelmi, néprajzi, vallási és kulturális sokszínűsége, valamint a Körösök mentén élő partiumi szórvány magyarság vendégszeretete meghatározó hangulatot biztosít ennek az öt napos programunknak.

0. nap: 2017.05.31. Találkozó Békés-Dánfokon az Üdülőközpont előtt.

Kerékpárosoknak 16:00 (a bringák trélerre való felpakolása miatt) Vízitúrásoknak 16:45-re kell legkésőbb érkezniük. Ha valaki itt akarja hagyni az autóját a túra végeztéig (hiszen pontosan itt ér véget a túraprogram majd Hétfőn délután) az megteheti azt az Üdülőközpont védett parkolójában. Be(fel)pakolás után (kb.17:00 órakor) indulás bérelt autóbusszal Köröstárkányba (Ro) a túra másnapi indításának színhelyére!

Este jó hangulatú túranyitó rendezvény vacsorával, a szokásos Köröstárkányi táborhelyen a Fekete-Körös partján. 

Aki(k) nem tudnak a 0.napon délután a Romániába kiutazó csoporthoz csatlakozni azok számára másnap reggel (06.01. csütörtök) 06:00 indítással transzfer kisbuszt biztosítunk külön költség fejében. A transzfer busz ugyan csak a Békés-Dánfok Üdülőközponttól indul ahol olcsó szállás is igényelhető előző estére. (is) Ez irányú igényeket e-mailban jelezhetitek felénk, legkésőbb 2017.május 26. estig. 

Túra Indítás: 2017. 06.01.csütörtök délelőtt "magyar idő szerint" 10:00-kor!! Köröstárkány sport pálya (esti táborhelyünk) melletti kavicsos folyószakasz.

Általános tudnivalók mind két túranem részvevői számára: 

A túrákon mindenki saját felelősségére vesz részt! 

A túrák szervezett formában, túravezetők segítségével és vezetésével zajlanak. A napi túratávok és programok után a túrázók előre kialakított (és már sokszor kipróbált) közös táborhelyen töltik az éjszakát saját sátrakban. A határátlépésekhez érvényes személyi igazolvány vagy útlevél szükséges.

A tábor helyszínek sorrendben a következők:

Köröstárkány, (Románia)

Belényesújlak, (Románia)

Gyanta, (Románia)

Tenke, (Románia)

Nagyzerind-Feketegyarmat. (Románia)

Belényesújlak

Az igénybe vett táborhelyszíneken sörpadok, asztalok, WC-k és tisztálkodási alap feltételek állnak rendelkezésre. A tábori felszereléseket, személyes csomagokat, sátrakat, szivacsokat, hálózsákokat stb.., zárt teherautó(k) szállítják egyik táborhelyről a másikra. Ezért a kenukban és a bringákon a túra alatt nem kell felesleges cuccokat cipelni, csak azt ami a napi túrához feltétlenül szükséges. A szervezők (a 0. napi vacsorát is beleértve) minden közös táborhelyen töltött este folyamán, bőséges meleg vacsorát biztosítanak a résztvevők számára. Ezért kérjük, hogy mindenki hozzon magával evőeszközt, + mélytányért, bögrét. (ne törékenyt és ne gyenge műanyagot!) A napi egyéb étkezésekről mindenkinek magának kell gondoskodnia. A táborhelyek közelében mindenütt találhatók élelmiszerboltok, ahonnan a készleteket fel lehet tölteni. Romániában a Lei (RON) a hivatalos fizetőeszköz, kérjük költőpénznek azt beszerezni! A táborhelyek környékén korlátozott számban egyéb szálláslehetőségek is igénybe vehetők. Ezek általában a falusi vendéglátás keretein belül, magánházaknál működő egyszerű szállásszolgáltatások. Az ilyen típusú szállások külön költségeit a túra részvételi díja nem tartalmazza! E szálláslehetőségek igénylését e-mailban kérjük jelezni. 

Nagyítható térképért kattintson a kis képre:

Amit a Fekete-Körös völgyről tudni érdemes:

"Fekete-Körös völgyi kis trakta"

/Táj, ember, kultúra/ Részlet: Vagner Szabó János munkájából.

Időpont	Vízi túra	Kerékpártúra
2017.06.01. csütörtök	Köröstárkány, Belényes,Belényesújlak (20km)	Köröstárkány, Belényes,  Magyarremete, Mézgedi-cseppkőbarlang, Lazuri  vagy a  Cutilor –szoros, Pontoskő. Belényesújlak. (72km)
2017.06.02. péntek	Belényesújlak, Borzi-szoros, Sólyom, Belényesszentmiklós,Gyanta, (22km)	Belényesújlak, Várasfenes (tájház), Bélavár, Borzi-szoros, Belényesszentmiklósi Pálos torony, Feketekápolna,Gyanta.(53km)
2017.06.03. szombat	Gyanta—Ripai magaspart, -Tenke  (18km)	Gyanta, Rapa, „őslénylelőhely”- "magaspart"  fürdőzéssel. Tenke(20km)
2017.06.04. vasárnap	Tenke, Feketetót, Feketebátor, Talpas, Tamáshida,Nagyzerénd-Feketegyarmat,(53km)	Tenke, Bélfenyér (az 1703. ütközet emlékhelye)  Feketetót (beszakadt gát)  Tamáshidai csonka- torony,Nagyzerénd-Feketegyarmat(58km)
2017.06.05. Pünkösd Hétfő	Nagyzerénd-Feketegyarmat,Ant, Országhatár, Gyula- városerdő, Szanazug, Békés-Dánfok Kishajó Kikötő (37km) befutó: kb.17 órakor	Nagyzerénd -Feketegyarmat, Országhatár, Mályvád, Gyula-városerdő, Szanazug, Doboz, Békés-Dánfok Kishajó Kikötő (44km) befutó: kb.16 órakor

 

Vízi túrázóknak: A jelentkezők számára a szervezők 3 személyes törhetetlen polietilén kenukban biztosítanak beülő helyet melyek a túra kiindulási helyszínén lesznek átvehetők. Amennyiben már kialakult 3 fős legénység szeretne, külön kenut kapni a szervezőktől, azt kérnénk e-mailben előre jelezni azinfo@szazlabu.hu címen. A Vízi túrára csak úszni tudó, 18. életévüket betöltöttek jelentkezését fogadjuk el! A vízi túrán való részvételnél az evezésben való járatlanság nem kizáró ok, de a rutin e -téren komoly előnyt jelenthet... A szervezők a mentőmellényeken kívül kenunként min.1 db 30 liter űrtartalmú vízhatlan hordót is biztosítanak a személyes dolgok víztől való védelme érdekében. (akinek van sajátja, az hozhatja pluszban) Vízi cipő, vagy gumi szandál ajánlott a kövek miatt. A vízi túra részvételi költsége: 32 000Ft. Egyesületünk tagjai részére: 28 000Ft A vízitúrára maximum 60főjelentkezését tudjuk csak elfogadni,mert a speciális törhetetlen kenukban, csupán ennyi beülő hely áll rendelkezésre!  Ezért a jelentkezéseket csak is az érvényes regisztráció, valamint a részvételi díj 50%-nak (mint foglaló) befizetésének a sorrendjében tudjuk elfogadni.

Bringásoknak: A napi túratávok nem hosszúak, éppen azért, hogy minél több látványosságot, természeti és kulturális érdekességet tudjunk fel keresni a környéken. Mivel inkább patak és folyó völgyekben,valamint gátkoronán folyik a tekerés, ezért nagyobb emelkedő szintkülönbségek nem jelentenek különösebb kihívást a túrázók számára…  A kerékpártúra útvonala jórészt alárendelt, vagy „forgalomszegény” mellékutakon,  illetve a folyó menti gátkoronán halad. Amit a  kerékpáros túrázóknak feltétlenül hozni kell:  1db a kerékpártúrára alkalmas kifogástalan állapotú és a kötelező tartozékokkal felszerelt kerékpár. +1 db belső és 1 db külső gumi (köpeny) tartalékba. A túrára jelentkezés alapvető feltétele a betöltött 14. életév, és a túratávok teljesítéséhez szükséges minimális erőnlét! A túra előre látható átlagsebessége sík területen: 12 - 20 km/h. A kerékpártúra részvételi költsége 28 000Ft A Százlábú Egyesület tagjainak: 25 000Ft

 

Sabin Gherman: nem az adózással van baj, hanem azzal, hogy nem jön meg az eszünk

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=18972

2017. április 24. 

Ha az ANAF nem kérne kinyomtatott bizonyítékokat is arról, hogy az adóidat online befizettem, ha integráltak lennének az informatikai rendszerek, ha az állam nem ültetne a nyakamba újabb 35.000 tisztviselőt és ha, meg ha és újra ha – akkor nem lenne semmilyen fenntartásom ezzel a háztartásonkénti adózással szemben.

Tíz százalékkal többet a költségvetésnek? Rendben, de mutasd meg, hogy mit kezdesz a pénzzel.

Minden évben kapni akarok egy levelet, melyben az állam konkrétan leírja, hogy mennyi utat, iskolát, kórházat épített a pénzemből, hány hektárnyi újabb földterületen vezették be az öntözést, hány ösztöndíjat kaptak azok a tantárgyolimpiások, akikkel büszkélkedünk, hány olyan gyermeket sikerült behozni az oktatási rendszerbe, akiknek még füzetre sem volt pénzük.

A legkisebb fenntartásom sem lenne, ha a román állam (mi a szösz lehet ez is?...) arra kérne, hogy segítsek – amikor nekem éppen jobban megy – megépíteni egy iskolát vagy egy gátat Vasluiban – igen, nyugodtan kérj egy vagy két százalékkal több adót, önként megadnám azzal az üdítő érzéssel, hogy segíthettem.

Igaz, hogy milyen fájintosan álmodozom?

Álom azt hinned, hogy ez az ország újra normális lesz valaha. Miért? Mert az állam távolról sem annyira egységes, amennyire az alkotmányban dicsekszik; ezek csak nemzeti ünnepeken szétkürtölendő szavak, vagy amikor az RMDSZ orrára kell koppintani, mert felhozza Székelyföld ügyét. A valóság a következőképpen néz ki: kiszállnak a terepre a miniszterek, az itteni paradicsomok ízéről hadoválnak, szemüket forgatva beszélnek az egészséges paraszti gazdaságról, az udvaron kapirgáló tyúkról és a tehéntejről – de a máramarosi panziótulajdonosnak muszáj eldugnia a falusi tejfölt, ha lerohanja a Közegészségügyi Igazgatóság (DSP): szóval elteszi a tejfölös bögrét és helyébe kiteszi azt a szupermarketből vásárolt, állítólag szintén tejfölnek tekinthető fehér pasztát. Ugyanezt kell tennie a friss, közvetlenül a tyúk alól kivett tojással is, mert a felügyelők mindenképpen olyat akarnak, amin pecsét van: akármilyen régi, csak pecsét legyen rajta.

A román állam egységről szövegel, de minden intézményt egy-egy külön országgá változtat, külön törvényekkel, királyokkal, császárokkal és alattvalókkal.

Tudják, hogy éppen mit csinálok? Az Erdélyi Szigethegységben vagyok, őrülten fájintosan havazik, de ezt a vezércikket közvetlenül a telefonba írom – a hálózatok itt régebbiek az embereknél, tehát éppen nincs áram. Csak hármasban tudtam Kolozsvárról idejönni, mert az utak tele vannak gödrökkel. De ha az Idegenforgalmi Minisztérium embereit hallgatod, akkor arról értesülsz, hogy „óriási erőfeszítéseket teszünk, konkrét stratégiákkal, hogy meggyőzzük a külföldieket Románia szépségéről”. Ezt tesszük az olimpikonjainkkal, a parasztokkal, az orvosokkal, mindazokkal, akik úgy döntöttek, hogy itt maradnak reménykedni – szépeket mondunk nekik és ennyi.

Azt hiszem, az állam egy része meg szeretne újulni, csakhogy állandóan alaposan elagyabugyálja az államnak az a része, mely nem ért a dolgokhoz, mely nem akar vagy egyszerűen már túl fáradt ahhoz, hogy bármin is változtasson.

Akármilyen adókat kivethetsz, óriásiakat vagy nevetségesen kicsiket, ha azok a pénzek csak ürügyül szolgálnak.

Akár Einstein klónját is odaültetheted vagy feltámaszthatod Da Vincit – stratégiákat gyártanak majd, zseniálisak lesznek és megjelenhetnek majd okos breaking news-okban, de ennyi: a máramarosi ugyanolyan ijedten fogadja majd a rárontó DSP-st, annak a falusi tejfölnek is meglesz a maga kis helye, jól elrejtve, nehogy rábukkanjon az állam. Nincs ok reménykedni: elnézed Fireát, Dragneát vagy újabban Băsescut is, és ráébredsz, hogy a tolvajok kiengedése a börtönökből és a szájalós műsor az irány. Nem láttam egyetlen vitát sem arról, miként kellene visszavenni egy kicsit az államból, vagy miért fontosabbak ennek az államnak a kekeckedései, mint a polgár óhajai; arról, hogy mennyibe és mibe kerül leegyszerűsítenünk a bürokráciát, mennyiben szenvednénk meg, ha – valami csoda folytán – felhagynánk a politikai kinevezésekkel.

Muszáj befejeznem, lemerül az aksim és az áram még mindig nem jutott el az Erdélyi Szigethegységig, nem is merek házi tejfölt kérni – ez az ország, igen, csodálatos, őrülten fájintosan havazik, a tojást viszont szupermarketből eszem.

Sabin Gherman

[Forrás: Romania Libera, Maszol]

Budapesten nyílt meg a kínai puha erő újabb központja

https://mno.hu/kulfold/budapesten-nyilt-meg-a-kinai-puha-ero-ujabb-kozpontja-2395988

BUZNA VIKTOR 2017. április 24., 

A Magyar Tudományos Akadémián felavatták Kína legnagyobb kutatóintézetének első, európai képviseletét

Kína továbbra is az európai piac meghódításán fáradozik, Magyarország pedig ismét bizonyította, ebben a tervben elszánt szövetségesnek számít. Az Európa és Kína közötti kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést, valamint a kulturális és politikai kapcsolatokat erősíteni hivatott OBOR (vagyis One Belt One Road, Egy övezet, egy út) kezdeményezést Kína 2013-ban dobta be a köztudatba. Tegnap Budapesten pedig a Pekingből irányított gigaterv újabb, fontos lépést tett meg. A Magyar Tudományos Akadémián felavatták Kína legnagyobb kutatóintézetének első, európai képviseletét.

Bár az OBOR jellemzően infrastrukturális beruházások – például az Európai Bizottság által blokkolt Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésével – került a magyar sajtóba, a kínai stratégiának nem csak gazdasági oldala van. Ilyen a pekingi központú, Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) most megnyitott magyarországi intézete is. Hogy az MTA-n tartott esemény valóban fontos politikai eredménynek számít, arra a kínai delegáció összetétele is rámutatott. A CASS vezérkarán kívül Magyarországra látogatott Liu Csi-pao, a Kínai Kommunista Párt csúcsvezetésének tagja, a párt közkapcsolati osztályának (korábbi propagandaosztály) vezetője is.

– A Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet (Kína -KKE) fontosságát jelzi, hogy létrehozását Kína miniszterelnöke, Li Ko-csiang kezdeményezte – mondta beszédében a CASS elnöke, Vang Vej-kuang. Vang hozzátette, a szervezet a Kína és a tizenhat közép-kelet európai országokban működő kutatóintézetek együttműködésére koncentrál majd, illetve közös kutatásokra ad ösztöndíjakat és képzéseket szerveznek. Liu Co-kuj, a CASS 16+1 Kutatóintézetek Hálózatának igazgatója azonban lapunknak elmondta, egyelőre még több technikai kérdés vár megoldásra. Nincs meg például az intézet irodája, illetve toborzás alatt áll a konkrét, kínai és európai kutatókból álló stáb is. – A projektet teljes egészében a kínai állam finanszírozza, a kezdőtőke egymillió jüan – tette hozzá Liu. Megalakult ugyanakkor a Kína-KKE Intézet Nonprofit Kft. nevű társaság, amely az intézet működésének jogi hátterét biztosítja.

Lapunk azonban több forrásból is úgy értesült, a Kína–Kelet-Közép Európa Intézet felállítása nem zajlott zökkenőmentesen. Az eredeti tervek alapján ugyanis a kínai fél, a CASS, az MTA, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), valamint az Antal József Tudásközpont egy intézetek közti, közös szervezetet állított volna fel. A CASS azonban végül úgy döntött, a magyar intézeteket kész tények elé állítja, és önálló szervezeti egységet hoz létre. Erre utalt például, hogy a tegnapi eseményen sem az MTA, sem a KKI nem mint szervező, hanem mint támogató volt feltüntetve (mind két magyar szervezet véleményét szerettük volna kikérni, sajnos azonban lapzártánkig nem értük el őket).

Magyarország korábbi pekingi nagykövete, Kusai Sándor szerint azonban hazánk jól jár a kínai tőkéből létrehozott, regionális intézettel. – Gazdasági előnyöket biztosíthat, valamint bővítheti Magyarország mozgásterét – mondta lapunknak a nagykövet. Az éremnek persze van másik oldala is. A CASS terjeszkedése a kínai „soft power”, vagyis a nem katonai érdekérvényesítés eszköze. – Például az Egyesült Államoknak is vannak egyetemei Magyarországon – mondta Kusai és hozzátette: gazdasági erejéhez viszonyítva, Kína lemaradt e képességek terén, ezért egyre nagyobb gondot fordít rá. A volt nagykövet úgy látja, az oktatási kapcsolatok erősítéséért felelős Konfuciusz Intézet hálózatkiépítése után, most a tudományos kapcsolatokon van a sor, de előkészítés alatt áll egy kínai kulturális központ megnyitása is.

Perre megy az OMV és Románia

http://www.vg.hu/vallalatok/energia/perre-megy-az-omv-es-romania-487775

2017. 4. 24. VG/MTI

A privatizációs szerződés megszegése miatt beperelte a román államot a párizsi nemzetközi kereskedelmi bíróságon az osztrák OMV olajtársaság, a román Petrom vállalat többségi tulajdonosa.

Az osztrák társaság éves jelentésében - az Agerpres román hírügynökség tudósítása szerint - közölte, hogy beperelte a román államot, amelytől 34 millió eurót követel a privatizációs szerződésben vállalt környezetvédelmi beruházások megtérítése címén.

A szerződés szerint a román állam vállalta, hogy megtéríti az OMV-nek azokat a környezetvédelmi beruházásokat, amelyeket az egykori állami tulajdonban levő Petrom vállalat által okozott szennyezések kiküszöbölése, valamint a környezet rehabilitálása érdekében kell végrehajtania a szerződéskötést követő 30 évben - állítja az OMV. Az ilyen típusú költségeket, amelyeket a román államtól akarnak behajtani, összesen 542 millió euróra becsülte a vállalat.

Az osztrák társaság tavaly áprilisban értesítette a román államot, hogy 34 millió eurót költöttek olajkutak fertőtlenítésére, a környezet rehabilitációjára, és ezt az összeget a román államnak kell állnia.

A feleknek 180 nap állt a rendelkezésükre, hogy megegyezzenek, de mivel ez nem történt meg, az OMV március elején a párizsi bírósághoz fordult a kártérítési követeléssel. Az OMV 2004 decemberében vásárolta meg a legnagyobb román olajvállalatnak számító Petrom részvényeinek 51 százalékát két lépésben, összesen 1,499 milliárd euróért.

Lemondott Le Pen a pártelnökségről

http://www.portfolio.hu/gazdasag/lemondott_le_pen_a_partelnoksegrol.5.248553.html

MTI 2017. április 24. 

Marine Le Pen hétfő este átmenetileg lemondott pártja, a Nemzeti Front elnöki tisztéről. 

Le Pen a vasárnapi francia elnökválasztáson a második legtöbb szavazatot kapta, és ezzel bejutott a második fordulóba, amelyen már csak két jelölt verseng. Riválisa Emmanuel Macron független, centrista politikus.

A jobboldali Le Pen már korábban is hangoztatta, hogy ő nem pártja elnökjelöltje, és az általa sürgetett intézkedések nem pártja programpontjai, hanem a sajátjai.

Mától nem vagyok tovább a Nemzeti Front elnöke. Elnökjelölt vagyok- mondta a politikusnő a francia köztelevízió híradójában.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy Le Pen - a szavazatszerzés miatt - évek óta igyekszik megszabadulni attól, hogy pártja rasszista, antiszemita benyomást keltsen. Hétfői átmeneti lemondása a pártelnökségről is feltehetően szavazóbázisának szélesítését célozza.

A francia elnökválasztás vasárnapi, első fordulóján a francia belügyminisztérium hivatalos végeredménye szerint Emmanuel Macron végzett az első helyen a voksok 24,01 százalékával, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje lett a második a szavazatok 21,3 százalékával. A második forduló május 7-én lesz.

Hétfőn egyébként az elnökválasztás másik esélyese, Francois Fillon is fontos bejelentést tett: visszavonul választási vereségét követően, és nem vezeti a francia polgári jobboldalt a júniusi parlamenti választásokon. Fillon, az elnökválasztás harmadik helyén végzett. A 63 éves politikus úgy fogalmazott: "nincs már meg a felhatalmazása", hogy vezesse "ezt a harcot", ezért "teljes szívvel" ismét egy átlagos párttag kíván lenni.

Jönnek a hivatalos részeredmények a francia elnökválasztásról

http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/79837-terrorkeszultsegben-tartjak-a-francia-elnokvalasztas-els-fordulojat-percr-l-percre

A francia belügyminisztérium azt közölte, hogy Marine Le Pen vezet a voksok 24,38 százalékával, Emmanuel Macron független jelölt pedig a második helyen áll 22,19 százalékkal, 20 millió szavazat összeszámlálása után. (MTI)

Terrorkészültségben tartották a francia elnökválasztás első fordulóját 

2017. április 23.,

Közel 47 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás mai első fordulójában, hogy a 11 jelölt közül kiválasszák azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért. A felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba

Szilágyi Zsolt maradt a Néppárt elnöke - gratulálunk neki

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=18952

2017. április 23. 

Az Erdélyi Magyar Néppárt V. Országos Küldöttgyűlése elnöknek választotta Szilágyi Zsoltot, aki így további két évig vezetheti a pártot – közölte a párt sajtóirodája.

Szombaton ülésezett Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt V. Országos Küldöttgyűlése. A szervezet elnökségét hétről kilenc főre bővítették ki, s az újonnan bekerült tagoknak köszönhetően az Országos Küldöttgyűlés fiatalított is az Országos Elnökségben.

A tanácskozás részvevői további két évre bizalmat szavaztak Szilágyi Zsoltnak, a párt korábbi elnökének. Ügyvezető elnöknek Toró T. Tibort, a párt Stratégiai Bizottságának korábbi elnökét, ifjúsági alelnöknek pedig – a Minta jelöltjeként – Tőke Ervint, a párt ifjúsági szervezetének elnökét választották. 

Alelnöknek választották továbbá Soós Sándort Közép-Erdélyből, Kolcsár Andrást, Taierling Johannt és Sándor Lajost Székelyföldről, valamint Zatykó Gyulát és Kása Zsoltot a Partiumból.

A most megválasztott vezetők mandátuma két évre szól.

Nagy a tét - elkezdődött a francia elnöki voksolás

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/nagy_a_tet_elkezdodott_a_francia_elnoki_voksolas.635075.html
A terrorfenyegetettség miatti fokozott biztonsági intézkedések mellett megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 47 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 11 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért.

Miután a tengerentúli francia területek mintegy egymillió választópolgára már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárban elkövetett merénylet óta a köztereken járőröző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer járőröző rendőr is biztosítja a 66 546 ezer választóhelyiséget, s a főbb elnökjelöltek is kiemelt rendőri biztosítást kaptak. A hatóságok egyik elsődleges célja, hogy a csütörtöki terrortámadást követően ne alakuljanak ki sorok a választókörzetek előtt, amelyek potenciális célpontokként szolgálhatnának merényletekhez.

Az V. köztársaság történetében most először a hivatalban lévő elnök, a szocialista Francois Hollande nem jelölteti magát újra, és a szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba - írta az MTI.

Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók. Az exit-poll eredmények alapján hagyományosan a második fordulóba jutott két jelölt fotója pontban este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. A várható szoros eredmény miatt a közvélemény-kutatók ezt most nem garantálják este 8 órára, s azt is kilátásba helyezték, hogy három fotó fog megjelenni, mielőtt fokozatosan megérkeznek a biztosnak tekinthető részeredmények.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (68-72 százalék között a felmérések szerint) és a bizonytalanok még mindig közel harminc százalékos aránya is annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, amelyet sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg.

A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.

A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak: Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet.

Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NATO-ból történő kilépést ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 18-19 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.

300 km/h-val megy, bárhol felszáll az autó, ami véget vethet a dugóknak

http://hvg.hu/cegauto/20170423_lilium_repulo_auto_video

2017. április. 23

A tervek szerint egy év múlva már elérhető lesz a repülő autó, amit bárki vezethet majd.

Sikeres tesztet hajtott végre a napokban a németországi Lilium Aviation nevű cég első, teljesen elektromos gépe, a Lilium. A Müncheni Műszaki Egyetem hallgatói és oktatói által létrehozott vállalat fejlesztése 2016 júliusában már bemutatkozott, akkor azonban még csak terv formájában létezett. Nemrég azonban már az első repülésről készítettek videót.

A repülő autót úgy fejlesztették ki, hogy a helikopterekhez hasonlóan képes legyen a függőleges fel- és leszállásra. A mostani tesztet egyelőre egy távirányítású prototípussal végezték el, vagyis a földről irányították, a tervek szerint azonban a "sofőr" vezetheti majd. Egyelőre egy kétüléses gépet teszteltek, de a végső cél, hogy egy ötszemélyes repülő autót fejlesszenek ki.

A korábbi elképzelés szerint a Lilium egy 320 kWh-s akkumulátor szolgáltatta volna az áramot a 36 hajtóműhöz, amivel 500 km-es hatótávolságot érhetett volna el, a maximális sebessége pedig 400 km/h-ra lett volna. Jelenleg azonban "csak" 300 km-es hatótávolságra és 300 km/h-s maximális sebességre képes, ám ez is igen meggyőző – pláne akkor, ha egy dugó kikerüléséről, vagy a mielőbbi cél eléréséről van szó.

A tervek szerint 2018-ban készülne el a végleges változat. Jó hír, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség korábban Light Sport Aircraft, azaz könnyű sport repülőgép minősítéssel látta el, vagyis a használatához elég egy 20 órás képzésen részt venni. Más kérdés, hogy az árát továbbra sem lehet tudni, de valószínűleg nem lesz olcsó.

Röszke fenntarthatóság lokális programja a "Local Agenda 21" szellemében

Hazai szinten még sok olyan probléma van, amivel a régi beidegződéseket csak nagyon nehezen lehet megoldani, pedig ha egy kicsit szétnézünk számtalan pozitív példa is akad, amit érdemes lenne legalább megismerni.

Egy ilyen példát éppen a röszkei barátaink nyújthatnak. Ott a polgármesternő, a  Borbásné Márki Márta, vezetésével már rég elkészült a 21. századhoz illő Helyi Fejlesztési Terv, amely figyelembe vette az európai LOCAL AGENDA 21 előirásait és amiben a fentartható fejlődés alapelveit a Röszke községben is végrehajthatóvá tették. 
Látható, hogy a Local Agenda 21 alapján elkészült helyi startégiai terv nem új keletű, de 20 évre megadja a helységben eszközölendő irányelveket, megvalósitásokat!  Gratula érte a polgármesternőnek ! 

A Local Agenda 21 röszkei változatát itt elolvashatja az olvasó:

 De lássuk csak rövíden miről is lenne szó:

Jelen program elkészítésével célunk a fenntartható fejlődés elveivel összhangban álló program létrehozása oly módon, hogy az a LA21 készítési útmutatóban foglaltaknak megfeleljen, elkészítésében a települési önkormányzat közreműködjön, és a lakosság véleménye megjelenjen. 

A program készítésével elősegíthetjük azt, hogy a település olyan irányba fejlődjön, hogy azt az ott lakók otthonuknak érezzék. Tesszük ezt oly módon, hogy készülő programunk megfeleljen a riói alapokmányban foglaltaknak, egyetértésben az ICLEI elveivel. 

Programunk készítésekor alapul vettük a település jelenlegi szennyvízelvezetési-tisztítási terveit, valamint az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés (stb.) területeken elérhető legfrissebb települési adatokat. Célunk volt az adatok ismeretében a természeti környezet fejlesztésével összhangban a gazdasági és társadalmi területek jövőorientált alakítása. Röszke település LA21 programjának elkészítése során stratégiai célok kijelölésére került sor, kiemelt figyelemmel a település helyi viszonyaira és sajátosságaira. 

Programunkkal igyekeztünk olyan, körültekintően létrehozott dokumentumot megalkotni, mely hatékonyan integrálja az egyes szektorok különböző problémáit, értékeit, valamint a különböző területekre kialakult jellemző tervezési módokat és végrehajtási módszereket. 

A település LA21 programjának elkészítése során célunk volt továbbá a helyi problémák megoldására széleskörű és hosszú távú koncepció meghatározása. E folyamatok során tudatosan kerestük azokat az összefüggéseket, melyek a településre speciálisan jellemző konkrét helyi gazdasági, politikai, piaci és egyéb döntések és intézkedések, valamint a tágabb, globális jellemzők között határozhatók meg. A települési környezeti és fejlődési kérdésekkel kapcsolatos kezdeményezések és tevékenységek csoportosítása, melyeket megismertünk 

Röszke Települési Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Tervének elkészítése előtt: 

I. csoport: Azon kezdeményezések jelennek meg az első csoportban, vagy más megfogalmazásban az első szinten, melyek hangsúlyosan a természet megóvására és a környezet állapotának helyreállítására és javítására koncentrálnak. Jellemzőik: a környezeti problémákat a technikai és tudományos szempontokra alapozva vizsgálják, a környezetvédelem alapvető céljait fókuszba állítva. 

II. csoport: A Brundtland-jelentés elképzeléseit középpontba állító, „kezdeményezés a fenntartható fejlődés jegyében” megnevezésű politikák. 

III. csoport: Azon kezdeményezések, melyek a kiemelten Riói Csúcsra vagy az Agenda 21-re vonatkoznak, tehát az e csoportban megjelenő tevékenységek megnevezése lehet Local Agenda 21.

A Local Agenda 21 folyamatai 

A LA21 elkészítésének folyamatai egymásra épülnek, és egymással szoros kapcsolatban állnak. Ezek: a dokumentáció elkészítése, a tervezés és a politikai háttér megteremtése. A dokumentáció 

Azon stratégiai tervezet, mely kézzel foghatóan, fizikai síkon, írott formában jelöl ki hosszú távú stratégiákat a fenntartható fejlődés elérésére. Tervezés Eredménye a tervezet, az a dokumentum, amely a közreműködő szervek és a lakossági csoportok bevonásával készül el a helyi prioritások kijelölésével. 

Politika Az általános megegyezés elve szerint kialakított kultúra, mely optimális esetben nagyban elősegíti a csoportok közti hatékony kommunikációt a fenntartható fejlődést érintő témakörökben. 

1.1 A LA21 prioritásai közti viszonyról A fenntartható fejlődés hazai prioritásai a nemzetközi összefüggések tükrében az alábbiak: a környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása, a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása, a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása. A területek prioritási rendjében a Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Terv célrendszere a fent látható környezet – társadalom - gazdaság egységes rendszerén belül a természeti környezet elsőbbségét jelöli ki. 

1.2 A helyi önkormányzat szerepe a folyamatban A Röszke Község Local Agenda 21 Fenntarthatósági Terv elkészítése során kiemelt, alapvető jelentőséggel bírt a készítők és a helyi önkormányzat közötti jó együttműködés. Az önkormányzat az adatok biztosításán túl teret adott a lakosság különböző csoportjaik között végzett felmérésünknek, mely jelen dokumentum szerves részét képezi, és jelentősen befolyásolta végkövetkeztetéseinket. A terv készítői és az önkormányzat, valamint annak intézményei és munkatársai között az együttműködés zavartalan és partnerközpontú volt, támogatásuk nagyban elősegítette a települési LA21 elkészítését. 

1.3 A program lényege, jelentősége A fenntartható fejlődésről Az EU stratégiával összhangban az EU tagállamai, valamint egyes társult országok elkészítették vagy jelenleg készítik saját stratégiájukat a fenntartható fejlődés stratégiájával összhangban. 2005 évben a Bizottság deklarációt hozott létre a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről. Eszerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza.
A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyására 2006. évben került sor.
A fenntartható fejlődés az életminőség hosszú távú, egyenletes javítására irányuló, az ökológiai környezeten alapuló folyamatok sora.
Célunk, hogy az adott körülmények között a különböző erőforrásokkal oly módon gazdálkodhassunk, hogy az a jólét elérését és megtartását segíthesse elő.

Kiemelt célunk a fenntartható fejlődés folyamatai során a szociális esélyegyenlőség növelése és fenntartása.

A helyi programról 

A fenntartható fejlődés helyi programja az 1992 évi Rio de Janeiró-i ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián készült el, az itt elfogadott ún. Local Agenda 21 programhoz kapcsolódóan.
A fenntartható fejlődés helyi programjának fő célja, hogy a fenntarthatóság feladatainak meghatározására és a helyi program sikeres elkészítésére és megvalósítására irányvonalakat és stratégiákat dolgozzon ki, az EU vonatkozó stratégiájával összhangban.
Célcsoportjai a helyi önkormányzatok, a helyi lakosok, és a települési közösségek.
Az EU javaslatai alapján a helyi csoportok együttműködése és jó kapcsolatai révén, a helyi programban kidolgozott stratégiák alapján valósulhat meg a program a gyakorlatban.
A stratégiák kidolgozása során olyan irányvonalakat tartottunk szem előtt, melyek a helyi erőforrások (talaj, víz, energia, emberi erőforrás, jövedelem, stb.) végleges kiaknázása nélkül javíthat a lokális fejlődés jellemzőin, így optimalizálhatja a beruházások, szabályozások és fejlesztési irányok összehangolását.
Elvárás volt tehát munkánk során, hogy az EU elveivel összhangban a települési LA21 tartalma eleget tegyen az alábbiaknak: megtörténhessen a helyi gazdaság anyagfelhasználásának és energiaigényének felmérése, majd az ésszerű szint kijelölése a helyi erőforrások kiaknázásának elkerülésére, megtörténjék a fenntartható fejlődés elveivel összhangban a már nem fenntartható helyi folyamatok megjelölése, megvalósulhasson a tervben meghatározott stratégiák követésével a környezeti elemek fenntartható felhasználása. 

A főbb fejlesztési irányok a következők: 

- lokális közösségek, szervezetek lokális és régiós fenntarthatósági tervek készítése és megvalósítása 

- a lokális közösség bevonása az őket érintő környezeti döntésekbe a fenti fejlesztési irányok követését elősegítő szabályozási és gazdasági környezet megteremtése.