Röszke fenntarthatóság lokális programja a "Local Agenda 21" szellemében

Hazai szinten még sok olyan probléma van, amivel a régi beidegződéseket csak nagyon nehezen lehet megoldani, pedig ha egy kicsit szétnézünk számtalan pozitív példa is akad, amit érdemes lenne legalább megismerni.

Egy ilyen példát éppen a röszkei barátaink nyújthatnak. Ott a polgármesternő, a  Borbásné Márki Márta, vezetésével már rég elkészült a 21. századhoz illő Helyi Fejlesztési Terv, amely figyelembe vette az európai LOCAL AGENDA 21 előirásait és amiben a fentartható fejlődés alapelveit a Röszke községben is végrehajthatóvá tették. 
Látható, hogy a Local Agenda 21 alapján elkészült helyi startégiai terv nem új keletű, de 20 évre megadja a helységben eszközölendő irányelveket, megvalósitásokat!  Gratula érte a polgármesternőnek ! 

A Local Agenda 21 röszkei változatát itt elolvashatja az olvasó:

 De lássuk csak rövíden miről is lenne szó:

Jelen program elkészítésével célunk a fenntartható fejlődés elveivel összhangban álló program létrehozása oly módon, hogy az a LA21 készítési útmutatóban foglaltaknak megfeleljen, elkészítésében a települési önkormányzat közreműködjön, és a lakosság véleménye megjelenjen. 

A program készítésével elősegíthetjük azt, hogy a település olyan irányba fejlődjön, hogy azt az ott lakók otthonuknak érezzék. Tesszük ezt oly módon, hogy készülő programunk megfeleljen a riói alapokmányban foglaltaknak, egyetértésben az ICLEI elveivel. 

Programunk készítésekor alapul vettük a település jelenlegi szennyvízelvezetési-tisztítási terveit, valamint az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés (stb.) területeken elérhető legfrissebb települési adatokat. Célunk volt az adatok ismeretében a természeti környezet fejlesztésével összhangban a gazdasági és társadalmi területek jövőorientált alakítása. Röszke település LA21 programjának elkészítése során stratégiai célok kijelölésére került sor, kiemelt figyelemmel a település helyi viszonyaira és sajátosságaira. 

Programunkkal igyekeztünk olyan, körültekintően létrehozott dokumentumot megalkotni, mely hatékonyan integrálja az egyes szektorok különböző problémáit, értékeit, valamint a különböző területekre kialakult jellemző tervezési módokat és végrehajtási módszereket. 

A település LA21 programjának elkészítése során célunk volt továbbá a helyi problémák megoldására széleskörű és hosszú távú koncepció meghatározása. E folyamatok során tudatosan kerestük azokat az összefüggéseket, melyek a településre speciálisan jellemző konkrét helyi gazdasági, politikai, piaci és egyéb döntések és intézkedések, valamint a tágabb, globális jellemzők között határozhatók meg. A települési környezeti és fejlődési kérdésekkel kapcsolatos kezdeményezések és tevékenységek csoportosítása, melyeket megismertünk 

Röszke Települési Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Tervének elkészítése előtt: 

I. csoport: Azon kezdeményezések jelennek meg az első csoportban, vagy más megfogalmazásban az első szinten, melyek hangsúlyosan a természet megóvására és a környezet állapotának helyreállítására és javítására koncentrálnak. Jellemzőik: a környezeti problémákat a technikai és tudományos szempontokra alapozva vizsgálják, a környezetvédelem alapvető céljait fókuszba állítva. 

II. csoport: A Brundtland-jelentés elképzeléseit középpontba állító, „kezdeményezés a fenntartható fejlődés jegyében” megnevezésű politikák. 

III. csoport: Azon kezdeményezések, melyek a kiemelten Riói Csúcsra vagy az Agenda 21-re vonatkoznak, tehát az e csoportban megjelenő tevékenységek megnevezése lehet Local Agenda 21.

A Local Agenda 21 folyamatai 

A LA21 elkészítésének folyamatai egymásra épülnek, és egymással szoros kapcsolatban állnak. Ezek: a dokumentáció elkészítése, a tervezés és a politikai háttér megteremtése. A dokumentáció 

Azon stratégiai tervezet, mely kézzel foghatóan, fizikai síkon, írott formában jelöl ki hosszú távú stratégiákat a fenntartható fejlődés elérésére. Tervezés Eredménye a tervezet, az a dokumentum, amely a közreműködő szervek és a lakossági csoportok bevonásával készül el a helyi prioritások kijelölésével. 

Politika Az általános megegyezés elve szerint kialakított kultúra, mely optimális esetben nagyban elősegíti a csoportok közti hatékony kommunikációt a fenntartható fejlődést érintő témakörökben. 

1.1 A LA21 prioritásai közti viszonyról A fenntartható fejlődés hazai prioritásai a nemzetközi összefüggések tükrében az alábbiak: a környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása, a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása, a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása. A területek prioritási rendjében a Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Terv célrendszere a fent látható környezet – társadalom - gazdaság egységes rendszerén belül a természeti környezet elsőbbségét jelöli ki. 

1.2 A helyi önkormányzat szerepe a folyamatban A Röszke Község Local Agenda 21 Fenntarthatósági Terv elkészítése során kiemelt, alapvető jelentőséggel bírt a készítők és a helyi önkormányzat közötti jó együttműködés. Az önkormányzat az adatok biztosításán túl teret adott a lakosság különböző csoportjaik között végzett felmérésünknek, mely jelen dokumentum szerves részét képezi, és jelentősen befolyásolta végkövetkeztetéseinket. A terv készítői és az önkormányzat, valamint annak intézményei és munkatársai között az együttműködés zavartalan és partnerközpontú volt, támogatásuk nagyban elősegítette a települési LA21 elkészítését. 

1.3 A program lényege, jelentősége A fenntartható fejlődésről Az EU stratégiával összhangban az EU tagállamai, valamint egyes társult országok elkészítették vagy jelenleg készítik saját stratégiájukat a fenntartható fejlődés stratégiájával összhangban. 2005 évben a Bizottság deklarációt hozott létre a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről. Eszerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza.
A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyására 2006. évben került sor.
A fenntartható fejlődés az életminőség hosszú távú, egyenletes javítására irányuló, az ökológiai környezeten alapuló folyamatok sora.
Célunk, hogy az adott körülmények között a különböző erőforrásokkal oly módon gazdálkodhassunk, hogy az a jólét elérését és megtartását segíthesse elő.

Kiemelt célunk a fenntartható fejlődés folyamatai során a szociális esélyegyenlőség növelése és fenntartása.

A helyi programról 

A fenntartható fejlődés helyi programja az 1992 évi Rio de Janeiró-i ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián készült el, az itt elfogadott ún. Local Agenda 21 programhoz kapcsolódóan.
A fenntartható fejlődés helyi programjának fő célja, hogy a fenntarthatóság feladatainak meghatározására és a helyi program sikeres elkészítésére és megvalósítására irányvonalakat és stratégiákat dolgozzon ki, az EU vonatkozó stratégiájával összhangban.
Célcsoportjai a helyi önkormányzatok, a helyi lakosok, és a települési közösségek.
Az EU javaslatai alapján a helyi csoportok együttműködése és jó kapcsolatai révén, a helyi programban kidolgozott stratégiák alapján valósulhat meg a program a gyakorlatban.
A stratégiák kidolgozása során olyan irányvonalakat tartottunk szem előtt, melyek a helyi erőforrások (talaj, víz, energia, emberi erőforrás, jövedelem, stb.) végleges kiaknázása nélkül javíthat a lokális fejlődés jellemzőin, így optimalizálhatja a beruházások, szabályozások és fejlesztési irányok összehangolását.
Elvárás volt tehát munkánk során, hogy az EU elveivel összhangban a települési LA21 tartalma eleget tegyen az alábbiaknak: megtörténhessen a helyi gazdaság anyagfelhasználásának és energiaigényének felmérése, majd az ésszerű szint kijelölése a helyi erőforrások kiaknázásának elkerülésére, megtörténjék a fenntartható fejlődés elveivel összhangban a már nem fenntartható helyi folyamatok megjelölése, megvalósulhasson a tervben meghatározott stratégiák követésével a környezeti elemek fenntartható felhasználása. 

A főbb fejlesztési irányok a következők: 

- lokális közösségek, szervezetek lokális és régiós fenntarthatósági tervek készítése és megvalósítása 

- a lokális közösség bevonása az őket érintő környezeti döntésekbe a fenti fejlesztési irányok követését elősegítő szabályozási és gazdasági környezet megteremtése.