Balta János 2017. április 29.,
Simándi Sándorral, Nagyzerind község polgármesterével az elmúlt évet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.
Simándi Sándor polgármester és csapata merész fejlesztési terveket készített foto: Balta J.
– Nagyzerind és Feketegyarmat szempontjából milyennek mondható az elmúlt év?
– A tavalyi költségvetésünk a megelőző évekhez viszonyítva valamivel alacsonyabb volt, mert elfogytak az uniós források, ezért tavaly pályázatokat írtunk. Azokat letettük, megnyertük őket, de a finanszírozásig még nem jutottunk el. Most vagyunk abban a fázisban, hogy elkezdhetjük a közbeszerzési eljárásokat.
– Mire irányulnak a jelzett pályázatok?
– Egyik 8 kilométer aszfaltos útnak a megépítését célozza meg 1,1 millió euró értékben.
– Én úgy tudtam, hogy a községben már csak néhány utcavég nem aszfaltos. Hova készül ez a szakasz?
– A Tőzmiske községtől elválasztó adminisztratív határtól a vasúti megállóhoz vezető út 1,2 kilométer hosszú, arra tavaly nyújtottuk be a pályázatot, idén húztuk rá az aszfaltot. Ha Tőzmiske község is megépíti a megyei úttól a Nagyzerind község adminisztrációs határáig húzódó, közel 700 méternyi aszfaltos utat, a vasúti megálló mindkét község számára megközelíthető lesz. Ugyanakkor nagyban lerövidül az út azok számára, akik Apátiból, Simonyigfalváról, Vadászról, Béélzerindről vagy Tőzmiskéről, Nagyszalonta vagy Nagyvárad felé kívánnak autóval közlekedni. A nagy aszfaltozási projektünkbe nem fért bele az 1,2 kilométernyi útnak a megépítése, mert amúgy is túlléptük az egymillió eurót. Bízok benne, hogy a közbeszerzés során csökkeni fog a kivitelezési költség. A jelzett 8 kilométerben benne van az a 2,6 kilométernyi út is, ami az Arad–Nagyvárad közötti nemzetközi főúttól a vasúti megállóig húzódik. Ezenkívül még vannak 200-500 méter közötti rövidebb utcák, amelyeket ugyancsak aszfaltburkolattal akarunk ellátni. Ezzel párhuzamosan, fejleszteni kívánjuk az említett, nagyzerindi bejárattól balra eső részt, ahol lakópark építését tervezzük. Nagyzerindnek nagyon kedvező a fekvése, csakhogy a kevés munkahely miatt, nem költöznek ide az emberek. A kisjenői ipari park járműveinek a jóvoltából azonban, sok községbeli talált ott munkát. Tehát az idei egyik nagy tervünk az összesen 8 kilométernyi aszfaltos útnak a megépítése, a másik a nagyzerindi kultúrotthonnak a felújítása.
– Felújításra szorul?
– Ezt kérdezte a szakértő is, de hát nem csak erről van szó, hanem egy más minőségi szintre kívánjuk emelni. Ehhez nagyon szép tervet készítettünk. A 300-400 ezer eurós beruházással, tetőcserét, plafoncserét, konszolidációs munkálatokat, illetve a hátuljához egy öltözőnek az építését tervezzük. Mindig gondot okoz, hogy a fellépőknek nincs öltözőjük. Ugyanakkor belülről teljesen újjáépül, értem ezalatt a fűtést, a hűtést, a világítást, a hangosítást, ugyanakkor új színpadot, automata függönyt is tervezünk. Új bútorzat, vagyis székek, asztalok beszerzése is szerepel a tervünkben. Ezzel párhuzamosan, letettünk egy újabb mezőgazdasági útépítésre vonatkozó projektet is. Amit három évvel ezelőtt építettünk, az a nemzetközi főútnak a jobb oldalán van, ezúttal Arad felől jövet, a bal oldalra szánjuk a 4,75 kilométer hosszú utat, ami nagyban megkönnyítené a mezőgazdasági területeknek a megközelítését. Az antennától tervezett út majdnem a főúttal párhuzamosan, egészen a székudvari határig húzódna.
– A kultúrotthon felújításával párhuzamosan, szerepel a terveikben a rendkívül értékes kiállítási anyaggal rendelkező nagyzerindi képtárnak a bővítése, a korszerűsítése? Annak komoly turisztikai vonzata is lehetne.
– A képtár bármikor rendelkezésre áll. Arra gondoltam, hogy a szombatonkénti Feketegyarmat–Dénesmajor közötti határnyitás alkalmaival sok magyarországi érdeklődik a látványosságok iránt. Azt tervezzük, hogy a képtár népszerűsítésével párhuzamosan megszervezzük a nyitva tartását is. Jelenleg mintegy 70 négyzetméternyi kiállítótermünk van. A kultúrotthon felújítására kiírt pályázat, sajnos, nem tesz lehetővé bővítést is, csak a meglévő felületet szabad felújítani. Próbálkoztunk tetőtér-beépítéssel, de nem fogadták el.
– Milyen közösségi rendezvényeket terveznek?
– A hagyományosok mellett, tavaly elindítottuk a disznótorost, idén második alkalommal szerveztük meg a méz- és virágfesztivált. Továbbra is támogatjuk a táncsportjainkat, ugyanúgy támogatjuk a nálunk zajló cselgáncsoktatást. Az Téglás Róbert testnevelő tanár-edző jóvoltából olyan szintre jutott, hogy két országos bajnokunk, továbbá ezüst- és bronzérmes sportolóink is vannak. Minden évben sok helyre hívják a csapatunkat versenyezni, mi azonban nem tudunk hasonló megmérettetéseket szervezni. Éppen ezért, az Országos Helyi Fejlesztési Terv (PNDR) támogatásával, három projektet nyújtottunk be, közülük egyet, sportcsarnok építésére.
– Nagyzerindnek a feketegyarmati kijáratánál épült terem erre nem alkalmas?
– Az szabadtéri sportpálya, öltözővel. Cselgáncsversenyt, szabadtéren nem szoktak szervezni. Inkább a Kismezőre terveznénk, hogy közel legyen a Tabajdi Károly Általános Iskolához, hogy a diákok is rendszeresen használhassák…
– Az iskolaudvaron nem lenne hely a sportcsarnoknak?
– Azzal az a gond, hogy nem a községé, hanem az egyházé. Az ötéves időszakban kap érte kárpótlást, csakhogy az is nagy késéssel érkezik meg. A kárpótlás most jutott a negyedik évébe, de az idei járadékot még nem kapták meg. Tulajdonképpen jövő nyárára futna le a dolog, akkor tudná a község átvenni, csakhogy a sportcsarnok nagyos sok helyet foglalna, nem maradna szabadtéri játszótér.
– Hogyan mutat a község idei költségvetése?
– Nagyjából a tavalyihoz hasonló, ezért a szokásos kulturális programokat, a Nagyzerindi Napokat, az Alkotótábort, illetve a Disznótort és a többi programot is meg kívánjuk szervezni. Ezzel párhuzamosan, mintegy 2500-3000 négyzetméternyi gyalogjárda megépítését tervezzük a két településen. Idén is tervezzük a két templom előtti gyalogjárdáknak a felújítását. Az említett projektek az önrészünket is tartalmazzák. Ha a kivitelezés költségei a közbeszerzési eljárásokon lemennek, mi is több önrésszel maradunk, amit újraoszthatjuk.
– A szombati határnyitások alkalmával nagy-e a forgalom?
– Az átkelők száma relatív. Tudomásom szerint, hétvégeken 110-120, illetve 160-170 között ingadozik a rendszeresen átkelőknek a száma. Húsvétkor három napig volt nyitva, a Méz és Virágfesztiválra is kértük, hogy szombat után, vasárnap is legyen nyitva. Végül a magyar oldal nem egyezett bele.
– Tavaly a község lakossága milyen arányban fizette be a helyi adókat?
– 97%-ban, ami kedvező teret nyit a pályázatok elbírálásához. Ugyancsak tavaly, elkezdtük a termőföldeknek a telekkönyvezését. Az előírások szerint, 500 hektáronként kell kivitelezni, de haladunk vele, pontosan azonosítjuk és telekkönyvezzük a község két településének a termőföldjeit.
– Ezek szerint, tavaly fejlesztési pályázatokat nyújtottak be, amelyek idén érnek be?
– Igen, egyiket a jelzett sportcsarnoknak a megépítésére, másodikat a szennyvízhálózatnak a befejezésére. Az nagy kihívás, hiszen több mint 3 millió eurót igényelne, amihez nekünk kellett elkészítenünk a hatástanulmányt, de a kivitelezési tervet már finanszírozzák. A 3 millió euró azonban óriási összeg, de reménykedünk a finanszírozásban. A harmadik projekt a termálvíz hasznosítására irányul.
– A két település között lévő kútra építenék?
– Nem, az a tulajdonjog miatt, 12 év alatt egy lépést sem haladt, ezért eldöntöttem: máshova új kutat fúrnánk, községi tulajdonban lévő területre. A kormány megfogalmazásában, turizmusra lehetett pályázni. Én viszont úgy értelmeztem, meg is fogalmaztam a termál-turizmusban rejlő lehetőségeket. A kapcsolattartó rá is csodálkozott kissé, de rábólintott.
– Sok sikert kívánok az elképzeléseikhez, a pályázataikhoz! Köszönöm a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
