2017. július 10.
Csorbítaná a magyar kisebbség jogait egy román politikus. Azt kéri a minisztériumtól, hogy a jövőben csak román nyelven lehessen kiállítani az elismerő okleveleket is.
Koronka néhány kilométerre fekszik Marosvásárhelytől. A 2700 lelkes község magyar többségű, a román kisebbség gyermekei is a helyi általános iskolába járnak, ahol magyarul és románul folyik az oktatás. Egyes román szülőknek nem tetszik, hogy azok az oklevelek, amelyekkel a diákok teljesítményét ismeri el az iskola, magyar nyelvűek is lehetnek. Ezek az oklevelek nem minősülnek hivatalos iratnak. Ha annak számítanának, csak román nyelvűek lehetnének. A szülői panaszokat meghallotta az egyik román párt Maros megyei parlamenti képviselője.
„Induljunk ki abból, hogy a román alkotmány szerint az ország hivatalos nyelve a román. Sőt ezt mondja a román tanügyi törvény is. Vagyis én nem kérek egyebet, mint ami már amúgy is benne van a törvényben, hiszen a hivatalos okiratok esetében kifejezetten előírja, hogy azoknak román nyelvűeknek kell lenniük, de sajnos a törvény az érdemoklevelekre vonatkozóan félreérthetően fogalmaz. Tehát én nem módosítom a törvényt, én csak annyit kérek, hogy ne legyen esetleges a hivatalosként fel nem sorolt dokumentumok nyelvének megválasztása” – mondta Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt parlamenti képviselője.
A koronkai iskola román diákjai román nyelvű oklevelet kaptak, közölte a falu alpolgármestere.
„Véleményem szerint – mivel már tudom, hogy nem ez az első – én azt mondom, hogy a községünkben kellene keressük a problémát. Azt mondom, hogy tőlünk, itt a községen belül születik meg az etnikai feszültségkeltés, és ez jutott el Pascan úrhoz. Nem vagyok biztos abban, hogy 100 százalékban Pascan úr jól van informálva erről a dologról. Sosem érkezett meg a koronkai általános iskolába, hogy láthassa az osztályokat, láthassa mindazt, amit a megyei tanfelügyelőség feljelentés által kijött és teljesen normálisnak vélt” – emelte ki László Sándor alpolgármester.
Egy parlamenti képviselőtől elvárható lenne a felkészültség, mondja egy olyan civil szervezet képviselője, amely az erdélyi magyar kisebbség jogait védi.
„2017 Romániájában egy képviselő hogy ne tudjon arról, hogy milyen kisebbségvédelmi törvények léteznek Romániában, milyen jogai vannak egy kisebbségi közösségnek anyanyelvhasználat szempontjából, az nagyon ijesztő. Hiszen nem a diplomáról van szó, hanem arról, hogy az élet minden területén megkérdőjelezhetik azt, ami már úgymond létezik. És akkor kérdés, hogy ezeket Románia miért biztosította, azért, hogy belépjen az EU-ba, vagy azért, mert valóban kisebbségek iránti tisztelet és az emberi jogok iránti tisztelet erős” – mutatott rá Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója.
[Forrás: hirtv.hu]
