2017. november 30., csütörtök

Példátlan átalakítás jön az uniós agrárpénzeknél

2017. november 29. 
55 éves történetének legnagyobb decentralizálása előtt áll az egyik leginkább központosított uniós politika, a közös agrárpolitika az alapján, amit ma Brüsszelben bejelentettek. A főbb keretek megegyeznek azzal, mint amit a Bruxinfo egy hónapja már megírt számokkal együtt, de most az EU költségvetési biztosa megtiltotta, hogy számokról beszélhessen az agrárügyi biztos, így azok most kimaradtak a bejelentett információkból - foglalja össze a helyzetet a lap. 
Nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok
Ma hozta nyilvánosságra (itt és itt) az Európai Bizottság, hogy milyen keretek mentén képzeli el a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) fő irányait, és a reformjavaslatokból úgy tűnik, hogy a Bizottság a decentralizálás révén próbál az agrárközösség kedvében járni, illetve az adófizetők előtt megvédeni a KAP létjogosultságát. Az összefoglaló szerint a jövőben a jelenleginél sokkal decentralizáltabb közös agrárpolitika kell, ami figyelembe veszi az egyes tagállamok és régiók sokszor nagyon eltérő éghajlati, földrajzi, fejlettségbeli és mezőgazdasági kulturális viszonyait.
Az október végén a Bruxinfo által megírt keretekben már szó volt arról, hogy felső határt szabnának az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. A tervezetben még az szerepelt, hogy a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg, de figyelembe véve egy ilyen lépésnek a munkaerőre gyakorolt esetleges hatásait.
Brüsszel tervei szerint EU-szinten határoznák meg a jelenleginél jóval egyszerűbb és áttekinthetőbb KAP közös céljait és szabályait, de azok végrehajtását már a tagállamokra bíznák, azaz a Bizottság szerint bátor lépést tesznek a szubszidiaritás felé.
Az új megközelítés értelmében EU-szinten csak a legfontosabb paramétereket határoznák meg a KAP és más uniós politikák (például klímapolitika) alapvető céljaihoz igazodva. Ez alapján a tagállamoknak egy önálló KAP stratégiai tervet kell majd kidolgozniuk, ami a közös agrárpolitika mindkét pillérében (piaci támogatások és vidékfejlesztés) végrehajtandó intézkedéseket tartalmazni fogja.
A stratégiai terveket a Bizottság fogja áttekinteni és jóváhagyni a közösen meghatározott célok fényében. Phil Hogan agrárbiztos azt is elmondta, hogy a jövőben megszűnhet az agrárpénzek felhasználásának kettős - uniós és tagállami - szintű rendszere. Az egyszerűsítés jegyében a támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzése és esetleges megbírságolása elsősorban már a tagállamok dolga lesz.
Nem működik a zöldítés
A Bizottság illetékesei cáfolják, hogy ez a fajta és mértékű decentralizáció egyet jelentene a közös agrárpolitika renacionalizálásával. Brüsszel azt is világossá tette, hogy a leegyszerűsítési hullámnak a komplexitása és bürokráciája miatt sűrűn kritizált zöldítés is áldozatul fog majd esni olyan értelemben, hogy nem a környezetvédelmi célok sérülnek, hanem az alkalmazott eszközökben nagy mozgásteret kapnak majd a tagállamok.
A zöldítési architektúra nem működött. Az egyes intézkedések közötti átfedéseknek meg kell szűnniük- jelentette ki az ír agrárbiztos.
A Bruxinfo összefoglalója szerint a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének fenntartása mellett kardoskodik. Így a gazdáknak kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások és a piaci intézkedések is fennmaradnak, amelyek kifizetését bizonyos elementáris és környezetvédelmi intézkedésektől tették függővé. A második, vidékfejlesztési pillér elsősorban a hosszú távú beruházásokban van az agrárszektor segítségére.
Az anyag arra is kitér, hogy 2015-ben, a legutóbbi KAP-reform első évében a gazdák 20 százalékának jutott a direkt támogatások körülbelül 80 százaléka, ami elsősorban a termőföldek koncentrációját és a túlnyomórészt területi alapú támogatások jellegét tükrözi. A támogatások kedvezményezettjeinek több mint a felét nagyon kicsi gazdaságok teszik ki, és a kifizetések 72%-a a közepes méretű, 5-250 hektáron termelő családi gazdaságoknak jut.
További tervek
A Bizottság továbbra is elkötelezett a közvetlen kifizetések célzottabbá és méltányosabbá tétele mellett. Ezzel összefüggésben mérlegel olyan megoldásokat, mint a közvetlen jövedelemtámogatások kötelező felső határa (plafonja) a munkahelyekre gyakorolt negatív hatások elkerülésével; a nagyobb gazdaságok esetében a degresszív (évről-évre csökkenő) kifizetések; a kifizetéseknél egy újraelosztási mechanizmus fokozottabb igénybevétele; és a ténylegesen a föld megműveléséből, illetve állattartásból élő aktív gazdák támogatásának biztosítása.
A közlemény azt is ígéri, hogy a KAP-ből fizetett támogatásokat illetően a tagállamok között még mindig meglévő különbségeket is csökkenteni kell. Hiszen a gazdálkodók hasonló kihívásokkal szembesülnek például a piaci ingadozások, a környezet vagy az éghajlatváltozás esetében, akkor is, ha a munkaerő és a termőföld relatív költségeit illetően jelentős szóródás van közöttük.
Bejegyezte: dátum:

A SRI szerint nem terrorizmus az autonómia követelése

2017. november 28. 
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőnek azt válaszolták a SRI képviselői, hogy nem minősül terrorizmusnak az autonómiakövetelés.
A hatályos jogszabályok szerint nem minősül terrorizmusnak, ha valaki Székelyföld területi autonómiáját követeli – ezt a választ kapta Kulcsár-Terza József sepsiszentgyörgyi politikus a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) képviselőitől. A parlamenti képviselő lapunknak elmondta, pár nappal ezelőtt az alsóház emberjogi bizottságában került napirendre a hírszerző szolgálat tevékenységének és hatáskörének esetleges bővítése. Ebből az alkalomból meghívták a SRI képviselőit, és Kulcsár-Terza megragadta az alkalmat, hogy feltegye kérdéseit.
„Arra voltam kívácsi, kimeríti-e a terrorizmus bűntényét, ha valaki Székelyföld területi autonómiájáért harcol, azt követeli, hiszen a kézdivásárhelyi terroristaperben is szerepelt az autonómiaküzdelem kifejezés. Szerettem volna tisztázni, mi alapján próbálják az erdélyi magyarságot nemzetbiztonsági kockázatként megjeleníteni” –részletezte a politikus. Elmondta, a SRI képviselőjét szemmel láthatóan zavarta a kérdés, még a törvénykönyvbe is belelapozott, majd azt válaszolta, „ez a kérdés nem esik a törvény hatálya alá”. 
A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusának beszámolója szerint a román képviselőtársait is kényelmetlenül érintette a téma, rá is szóltak, hogy miért feszegeti a kérdést, amikor úgyis tudja, hogy mi a válasz. „Nem az a fontos, hogy én tudom-e a választ, én azt akartam, hogy ezt a Román Hírszerző Szolgálat képviselői mondják ki” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő. 
Amint arról beszámoltunk, az MPP november 15-én megemlékezést szervezett Sepsiszentgyörgyön annak az apropóján, hogy 75 évvel ezelőtt a városban felvonták az országzászlót. A prefektus és a karhatalmi erők közbelépése következtében azonban a szervezők végül elálltak a zászlófelvonástól. Mint kiderült, a karhatalom képviselői felszólították Antal Árpád polgármestert és Kulcsár-Terza Józsefet, hogy fújják le a rendezvényt, különben irredentizmussal, terrorizmussal vádolják meg őket.
[Forrás: kronika.ro]
Bejegyezte: dátum:

Kelemen Hunor: „cinikusan azt mondhatnám, hogy mi tartjuk egyben Romániát”

2017. november 23. 
Kelemen Hunor interjút adott a Mandinerek, amelyben többek között a székely autonómiáról, a romániai magyar kisebbség helyzetéről és a Románia Csillaga kitüntetés visszavonásáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy vissza fogja-e adni a Románia Csillaga kitüntetést, az RMDSZ elnöke azt felelte, hogy nem tervez az ügyben lépéseket tenni és az államfőre bízza a díj visszavonásának eldöntését. Kelemen Hunor szerint a kitüntetés visszavonása csak azt bizonyítja, hogy Romániában korlátozva van a szólásszabadság. 
Arra a kérdésre, hogy lesz-e székely autonómia, Kelemen Hunor azt felelte: „Lesz. Hogy mikor, arra nem tudok válaszolni, de egészen biztosan lesz. Számunkra az idő nem kérdés. Előbb vagy utóbb meg fog valósulni az autonómia, mert mindenkinek ez az érdeke, beleértve a románokat is. ” 
A pártelnök elmondta, hogy az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli autonómiamodellre épül, ahol a nyelvi kompetenciák erőteljesen érvényesülnek, illetve a hatáskörök megosztása is erőteljesen jelen van. 
A közelgő centenáriummal kapcsolatos kérdésre a pártelnök az felelte,: „Nincs mit ünnepelni azon, hogy többségből kisebbség lettünk anélkül, hogy bárki megkérdezett volna minket. Szerintem a románoknak is kevés ünnepelni valója van. Mindenesetre be kellene tartaniuk a gyulafehérvári ígéreteket, ami a mai köznyelvre lefordítva autonómiát jelent”. 
Kelemen Hunor szerint Románia hiába hirdeti fennhangon mindenhol azt, hogy az ország a kisebbségek kezelését illetően egy modellértékű állam, mert ez nem igaz. „Akkor lesz modellértékű Románia, amikor mi mondjuk”, tette hozzá Kelemen Hunor. 
Az RMDSZ elnöke szerint a román politikai pártoknak most nincs egy egységes közös céljuk, mint amilyen volt a NATO- vagy EU-csatlakozás, az egyetlen amit közösen tudnak képviselni, hogy egységfrontba tudnak tömörülni a magyarok ellen. „Cinikusan azt mondhatnám, hogy mi tartjuk egyben Romániát.” 
A pártelnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek azért kell etnikai alapon politizálnia, mert a román pártok az elmúlt huszonhét évben kisebbségi ügyekben semmit nem üzentek a magyar választóknak, viszont a pártnak van olyan üzenete is, amellyel kilép az etnikai politizálás keretei közül és minden állampolgárt megszólít. „Ha egészségügyről vagy az oktatásról beszélünk, azok mindenkit érintenek és a javaslataink az ország érdekeit is szem előtt tartják, nem csak a magyarokról szólnak. Amikor azt mondtuk, hogy mentsük meg Erdélyt Bukaresttől, akkor sem csak a magyarokról beszéltünk. Több tiszteletet követeltünk annak a régiónak, ami a legtöbbet tesz be a közösbe. A transzilvanista politika minden erdélyi érdekét szem előtt tartja.” 
Szóba került a Demokratikus Koalíciónak a kampánytémája, hogy megvonnák a határon túli magyaroktól a szavazati jogot. Kelemen Hunor szerint ez egy elkeseredett lépés és Gyurcsány politikai kreativitása úgy tűnik, abban merül ki, hogy a határon túli magyarokkal akar csatázni. „Gyurcsány butaságáról már eddig is túl sokat beszéltünk és valószínűleg pont ez is volt a szándéka: hogy mindenki róla beszéljen”. 
A pártelnök fontosnak tartja, hogy az Európai Parlamentben erős képviselete legyen az erdélyi magyarságnak és fontos, hogy az európai kisebbségek helyzete megerősödjön. „Az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy van ötvenmillió olyan ember a tagállamaiban, aki őshonos kisebbséghez tartozik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért kezdeményeztük a Minority SafePacket, ami egy európai szintű kisebbségvédelmi jogalkotást céloz. Ismert okokból Románia, Szlovákia, Görögország és nyilván Franciaország és Spanyolország is kapálóznak ez ellen és nem akarják elfogadni, de könyörgöm, mivel foglalkozzon az EU, ha nem ezzel? Ha azzal foglalkozik az Európai Unió, hogy az uborkának milyen legyen a görbülete, vagy, hogy hogyan kell a disznót fájdalommentesen megölni, akkor az emberek valós problémáival is lehetne foglalkozni. A Minority SafePack erre vonatkozik és egy hosszú távú célt fogalmaz meg”, tette hozzá Kelemen Hunor. (http://mandiner.hu)
Bejegyezte: dátum:

A Kolozs megyeiek szolgálatába

A Magyar Polgári Párt megyei vezetősége újabb elemező gyűlést tartott, ahol azt vitatták meg, hogy mennyire sikerült a szövetségiekkel való együttműködést megvalósitani.
Amint az MPP megyei elnök beszámolójából is megtudtuk, a megyei tanácsban kemény csatákat kellett vívnia az RMDSZ-MPP frakciójának, mert sokszor nem az ésszerűség hanem a politikai szimpátia alapján akarnak  dönteni a tanácsosok, akkor amikor egy-egy pártközeli helység-, vagy községvezető az elosztásra kerülő összegekből nagyobb szeletet szeretne lekanyaritani.
Mivel a 2016-os választások után az RMDSZ-MPP frakciója 7 tagra bővült - az előző ciklusban csak 5 tagja volt a szövetségieknek - és elérte a 20 %-os szavazatarányt nagyobb súllyal is rendelkezik és az eddig elkezdett munkálatokat és tevékenységeket jobban tudja támogatni  a magyarlakta helységekben. 
Ezzel mintegy igazolva lett az, hogy Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, helyes irányba terelte a polgári alakulat tisztségveselőit, még akkor is ha ezzel nem sok támogatót szerzett a többségiek között. 
A megyei magyar frakciónak is több sikeres akciója  mellett, jelenleg a széki útjavitásnak a folytatását is elérte, ezzel is megkönnyitve az ottlakók közlekedését. 
A széki akció szerves része volt a csatának, de többi magyarlakta település részére nem  a "megszokott"  hanem jóval nagyobb összegek lettek a tanácstól jóváhagyva!
Búza, Bálványosváralja, Kalotaszentkirály, Körösfő,  Magyarszovát, Szék, Tordaszentlászló, Tordaszentmihály és Várfalva,önkormányzatainak a tanácshatározat értelmében községenként 80 ezer lejt ítéltek meg 
De más helységek is kaptak ehhez hasonló összegeket igy Bonchida, Egeres,  Harasztos, Magyarkapus, Magyargorbó és Tordatúr községek 82 ezer lejes kiegészítést kapnak. 
Dés, Szamosújvár és  Torda egyenként 90 ezer lej támogatást kapott. 
Egyedi támogatást Aranyosgyéres (160 ezer lej) és Bánffyhunyad (139 ezer lej) kapott.
A fenti összegek a megyei jövedelemadónak a 20 %-át képezik, jelezte Keizer Róbert megyei tanácsos úr
Mostanra a kétkedők is be kell lássák, hogy az egységben az erő nem üres szólam.  
Bejegyezte: dátum:

2017. november 26., vasárnap

Tisztújító küldöttgyűlését tartott az RMDSZ Nőszervezete

2017. november 25.
Az RMDSZ Nőszervezete szombaton, Marosvásárhelyen tartotta tisztújító küldöttgyűlését. További két évre újra Biró Rozália elnöknek szavaztak bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke. Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a mai nap legfontosabb üzenete számukra az, hogy a szervezet tagjaival ismét együtt lehetnek, és együtt tervezhetnek tovább. „Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy november 25. a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja. Nem hiába választottuk ezt a napot rendezvényünk időpontjának, a továbbiakban is részt kívánunk venni az agresszió elleni harcban”− emelte ki. Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke videóüzenetben üdvözölte a küldöttgyűlés tagjait. 
Köszönetét fejezte ki az RMDSZ Nőszervezetének, hogy az egyik legaktívabb szervezetként van jelen Európában. ,,Arra biztatlak, hogy folytassátok a Nők Elleni Erőszak Elleni kampányotokat! Az Európai Néppártnak és az RMDSZ-nek szilárd talajon kell állnia, hogy megbirkózhasson a jövőbeli kihívásokkal. Sok sikert kívánok ehhez!”− hangzott el. 
A küldöttgyűlést megelőzően az RMDSZ Nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. 
Mindezt a romániai magyar közösség megmaradását, szellemi, lelki és kulturális gyarapodását, gazdasági önállóságát szolgáló tevékenységek, a magyar családok megerősödését, a család szerepének és társadalmi elismertségének növelését, a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását szolgáló programok, valamint a fiatalok gyermekvállalási szándékát és felelősségét erősítő kezdeményezések által kívánják elérni. (Közlemény)
Bejegyezte: dátum:

Kelemen Hunor a gyulafehérvári ígéretek betartásának fontosságát hangsúlyozta

 2017. november 26. 
Az RMDSZ Nőszervezetének szombati, Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén szólalt fel Kelemen Hunor szövetségi elnök. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett: időről időre érdemes és kötelező is megvizsgálni a dolgok menetét, azt, hogy merre halad az ország, hol áll Románia egy évvel azt követően, hogy parlamenti választásokat nyert a PSD, hogy az ALDE-val közösen kormányoz. Kelemen jónak és pozitívumnak nevezte, hogy gazdasági növekedés van, hogy a nyugdíjak és a bérek is nőnek - még akkor is, ha nem olyan ütemben, ahogyan azt az állampolgárok elvárnák, tette hozzá az elnök. 
Elmondta: a helyi önkormányzatoknak sikerült olyan programokat elindítaniuk, pályázatokat megnyerniük, amelyek a következő három esztendőben jelentősen javíthatnak a helyi közösségek életén. 'De vannak olyan szegmensek is, amelyekkel nem vagyunk megelégedve. Beszélnünk kell ezekről is, hiszen mindaz, ami történik, a közelebbi és távolabbi jövőt is meghatározza. Meg kell értenünk azt is, hogy mi van az új fiskális politikával, hogy miért csinálja azt a kormány, amit tesz, a Szövetség ugyanakkor nem ül tétlenül, korrekciós javaslatokat is megfogalmazott' - idézi a közlemény Kelemen Hunort. 
A szövetségi elnök rámutatott: az e heti bizalmatlansági indítvány vitáján is elmondta, a neoliberális fiskális politikának sérülékeny részei is vannak: mert az jó szerinte, hogy 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, viszont ez azzal is jár, hogy jelentős forrásoktól esnek el az önkormányzatok, kisebb és közepes méretű városoknak kell bezárniuk intézményeiket, átalakítaniuk, karcsúsítaniuk szolgáltatásaikat.
 'Ezért kérjük mi azt a kormánytól, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban otthon maradjon. Ez a kérésünk a helyi pénzügyi autonómiának és a szubszidiaritás elvének is megfelel. De meggyőződésünk, szükség van további megoldásokra is, például az ÁFÁ-ból még többet kellene az önkormányzatoknak visszaosztani' - tette hozzá az idézett közlemény szerint. A szövetségi elnök nem tartja szerencsés helyzetnek azt sem, hogy a terheket a munkaadóról a munkavállalókra akarja áttenni a kormány, hogy fel akarja rúgni a szolidaritást, amely az elmúlt fél évszázadban Európában, a jóléti államokban kialakult, amely szerint munkaadónak és munkavállalónak egyformán kell a társadalombiztosítási terhet viselni: 'ha később kiderül, hogy emelni kell a társadalombiztosítási adókat, mindez csak a munkavállalót fogja érinteni, ami így a nettó bér csökkenéséhez is vezet. Van még idő és lehetőség újragondolni a fiskális politikát.' 
Az idézett közlemény szerint Kelemen bosszantónak tartja, hogy eltelt egy esztendőben a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaállítsa a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását. 
A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól - emelte ki Kelemen Hunor. 
Felszólalásában elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából: 'a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni. Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk. A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba.' 
Kelemen Hunor továbbá kifejtette: 2018 el fog múlni, és "nem szabad sündisznóállásban végigvárni, hogy elteljen", a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni: 'mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként ' - idézi a közlemény az RMDSZ elnökét. 
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve Kelemen Hunor azt állította: a Szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez. 'Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egy millió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az Unió jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ' - összegzett Kelemen Hunor. (Agerpres/közlemény)
Bejegyezte: dátum:

Hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken?

Tiltja a növényvédő szerek használatát az EU 2018-tól az ökológiai jelentőségű területek esetében. Ezzel védik meg az élővilág sokféleségét. De hogy lehet ezeket betartani, hogyan alkalmazkodjon hozzá, hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken? Cikkünkben ezt foglaljuk össze.
Szakmai szervezetek ajánlásai a gazdálkodóknak: Hogyan alkalmazkodjon a növénytermesztésben az ökológiai fókuszterületeken bevezetendő növényvédőszer-tilalomhoz?

Változik a zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – Fotó – Pixabay, croisy

Az Európai Unió 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a zöldítés úgynevezett táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát, és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt kedvező hatását. Az uniós szabályozás változása miatt a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeletet is szükséges módosítani. A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba. A szabályok változása a gazdálkodóktól az eddigi gyakorlattól eltérő megoldásokat követel. Az átállás támogatására a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkársága kiterjesztett konzultációt tartott a következők részvételével:
Duna Szója Egyesület
Földművelésügyi Minisztérium
Gabonatermesztők Országos Szövetsége
Magyar Szója Egyesület
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Magyar Államkincstár
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
NÉBIH Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
A konzultáció fő célja a megváltozott szabályozás áttekintése, a kollektív gondolkodás elindítása és a gazdálkodóknak szóló közös ajánlások megfogalmazása volt. A résztvevők szeretnék, hogy a magyar agrárium szereplői a lehető legkönnyebben tudjanak alkalmazkodni a megváltozott uniós jogszabályokhoz.
Egyre fontosabbak az ökológiai jelentőségű területek az EU-ban, és nálunk is
A növényvédő szerekkel kapcsolatban a szervezetek közötti együttműködésnek és a tapasztalatcserének még nagyobb jelentősége lesz a jövőben. Fokozatosan csökkenő hatóanyag-kínálattal és szűkülő növényvédő szer felhasználással kell majd szembenéznünk hosszú távon. Előtérbe kerülnek a növényvédő szerek kiváltását szolgáló technológiai fejlesztések az új agrotechnológiai eljárások kidolgozásakor.
A biogazdálkodásról itt írtunk korábban.
A növényvédő szer tilalom az uniós és hazai szabályok alapján, Magyarországon engedélyokiratban növényvédő szerként engedélyezett szerek használatára vonatkozik. Így a követelménynek való megfeleléshez az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket sem lehet használni az ökológiai jelentőségű területként bejelentett termelő területeken. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerekről a NÉBIH adatbázisában olvashat.
A növényvédő szerek fogalma
A hatályos 1107/2009/EK rendelet értelmében növényvédő szereknek tekintendők azok a készítmények, amelyek – abban a formában, ahogy eljutnak a felhasználóhoz – hatóanyagokból, védőanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek rendeltetésszerű felhasználása a következők egyike:
a) növények vagy növényi termékek védelme valamennyi károsító szervezettel szemben, vagy az ilyen szervezetek működésének megakadályozása, kivéve, ha e szerek fő rendeltetése nem a növények vagy növényi termékek védelme, hanem higiéniai célzatú;
b) a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, kivéve a tápanyagokat;
c) a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy növényvédő szerek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó különös közösségi rendelkezések tárgyát;
d) nemkívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák;
e) növények nemkívánatos növekedésének visszaszorítása vagy megakadályozása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák.”
Zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – új szabályok
Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtunk (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezek a fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik. Viszont ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. A tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét.
A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Tehát, ha egy gazdálkodó az összes szántóterületén kizárólag nitrogénmegkötő növényt termel, akkor a növényvédőszer-mentes ökológiai jelentőségű terület kijelölési kötelezettségnek mindössze a bejelentett szántóterületének (legalább) 5 százalékán kell megfelelnie. Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetén ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
Itt is lényegesek a helyi adottságok
Tekintettel arra, hogy a gazdálkodói körülmények minden esetben egyediek, az elszámolni kívánt EFA-területek kiválasztásával kapcsolatos döntést is a gazdaság egyedi adottságait figyelembe véve kell meghozni:
Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA-területtel teljesíti kötelezettségét. Továbbra is választhatóak
a tájelemek, köztük a fás sávok, magányos fák, fa- és bokorcsoportok, kis kiterjedésű tavak, kunhalmok és gémeskutak, továbbá
táblaszegélyek,
a vízvédelmi sávok,
agrár-erdészeti hektárok,
erdősített területek,
rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények – ahol az eddigi előírásoknak megfelelően szintén tilos növényvédő szert és műtrágyát kijuttatni
a szántóföldi teraszok.
Bár az újonnan bevezetett, a fenntartási időszakra vonatkozó növényvédőszer-használati tilalom a parlagon hagyott földterületeken és az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében is él, ezeken a területeken jóval kisebb agrotechnológiai változtatásokra lesz szükség. Így e hasznosítási módok szintén megfelelő lehetőségként jöhetnek számításba a növényvédő szer igényes nitrogénmegkötő kultúrák helyett. Ezeken a területeken, különösen az ökológiai jellegű másodvetések esetében előtérbe kell, hogy kerüljön
a vetési sorrend helyes kialakítása,
a vetés megfelelő időpontjának kiválasztása,
az agrotechnika helyes kivitelezése, illetve
a mechanikai gyomszabályozás.
A zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken segít az ellenállóbb növényállományok elérésében
Megfelelő agrotechnikával – a betakarítás utáni tarlóhántás és hengerezés időben történő elvégzésével, a magágy előkészítésével –, a helyes vetési időpont megválasztásával és harmonikus tápanyag ellátással megfelelő állapotú, a gyomosodásnak és a kórokozóknak, kártevőknek jobban ellenálló növényállomány érhető el. Fontos a megfelelő vetési sorrend kialakítása, hogy a vetésforgóba leginkább illő növénykeveréket válasszuk. Különösen fontos, hogy a legkedveltebb olajretek-mustár keveréket ne keresztes virágú kultúra után vessük, mert így elkerülhető a közös kórokozók és kártevők felszaporodása. Érdemesebb az előveteményre kevésbé igényes, összetettebb, pillangósokat is tartalmazó keverékeket választani.
Amennyiben a fenntartási időszak alatt a gyomosodás olyan mértékű, hogy az beavatkozást igényel, illetve veszélyes gyomnövény jelenik meg a területen, a mechanikai gyomszabályozást – kaszálást vagy szárzúzást – úgy kell elvégezni, hogy a másodvetésként termesztett növény még felismerhető állapotban maradjon. Ezzel biztosítható, hogy a helyszíni ellenőrzésen a növényállományt elfogadják az ellenőrök, mint EFA ökológiai jelentőségű másodvetést.
Nitrogén, extenzív kultúrákból
További lehetőség, hogy a gazdálkodó változatlanul nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területet számol el EFA-területként, de az intenzív, növényvédőszer-használatot igénylő kultúrák helyett egy extenzívebb kultúrát termeszt, mint pl. szálas pillangósok, vagy különböző takarmány keverékek, melyek termesztése megoldható a fenntartási időszak alatti növényvédőszer-tilalom mellett is. A mechanikai gyomszabályozásnak és a helyes agrotechnikai kivitelezésnek itt is komoly a jelentősége.
Ha a gazdálkodó vállalja, hogy továbbra is az intenzívebbnek tartott kultúrák – pl. szója, borsó – termesztésével szeretné teljesíteni EFA-terület fenntartási kötelezettségét, az alábbi eszközök segítik a sikeres termesztést:
gyommentes tábla kiválasztása a termesztésre;
a vetésforgó szakszerű kialakítása a problémásabb gyomok visszaszorítására és a betegségek, kártevők fellépésének megelőzésére;
harmonikus tápanyag-ellátottság biztosítása, hogy az egészséges, megfelelő kondíciójú növényállomány ellenálló legyen a kórokozókkal, kártevőkkel szemben;
helyes agrotechnika kivitelezése – kiemelten az őszi és tavaszi talaj-előkészítés, magágy előkészítés;
a termesztési körülményeknek megfelelő, ellenálló fajtájú, nagy tisztaságú vetőmagok használata;
a választott fajtának megfelelő időpontban történő vetés;
a mechanikai gyomirtást lehetővé tevő vetési sortáv alkalmazása, egyenletes vetés;
mechanikai gyomszabályozás vetés előtt, kelés után és állományban is gyomfésűvel, különböző típusú kapákkal, kultivátorokkal;
vetés előtti, ún. presowing növényvédelem alkalmazása, ahol olyan növényvédő szerek használhatóak fel, melyek engedélyezési okiratában szerepel ezen technológia;
Mivel a növényvédőszer-tilalom csak az EFA-ként elszámolni kívánt területekre vonatkozik, nem szükséges a gazdaság összes szója vagy borsó tábláját a fenti elvek szerint művelni, elegendő csak az EFA-nak jelölt területeken így gazdálkodni.
Az ökológiai jelentőségű területek esetében is fontos a dokumentáció
Fontos, hogy a növényvédő szer kijuttatásának és a kultúra vetésének és betakarításának, beforgatásának ideje is pontosan dokumentálható legyen. Ehhez a gazdálkodónak várhatóan egy egyszerűsített nyilvántartást kell majd vezetnie és megőriznie, illetve a helyszíni ellenőrzésen bemutatnia. Az egységes kérelem benyújtásakor pedig a gazdálkodónak nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy az EFA-területek bizonyos típusain a fenntartási időszak alatt nem használhat növényvédő szert.
Minden esetben ajánlott a témában jártas, a szaktanácsadói névjegyzékbe felvett, aktív szaktanácsadó felkeresése, aki szakszerű tanácsaival segíthet a döntések meghozatalában.
Bejegyezte: dátum:

Az autonómia a megoldás!

 30 October 2017 
Katalónia, Lombardia, Veneto, három európai régió, amelyek ma leginkább láthatóak (de az egyre erősödő regionális törekvések sorát folytathatnánk, akár skótokra írekre gondolunk, vagy a lengyelországi Sziléziában megjelenő regionális pártra tekintünk) régiók, amelyek ma Erdélyből nézve is fontos üzenetet közvetítenek.
A trendet és az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatnak, nevesen, azt, hogy az autonómia legitim, pozitív és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál.


Bejegyezte: dátum:

2017. november 25., szombat

FIDESZ: SOROS HAZÁNK ELLENI TÁMADÁSA PÉLDÁTLAN ÓRIÁSI ERŐK ÉS PÉNZEK MOZDULTAK MEG AZ ORBÁN-KORMÁNY LEVÁLTÁSÁRA

2017. NOVEMBER 25. 
Magyar Idők
Teljesen egyértelmű, hogy nyíltan befolyásolni akarják a választások kimenetelét annak érdekében, hogy egy bevándorláspárti kormányt ültessenek az Orbán-kabinet helyére – fogalmazott a Fidesz kommunikációs igazgatója arról, hogy Soros György kampányt indított a nemzeti konzultáció ellen.
– Példátlan külső támadás indult Magyarország ellen Soros György vezetésével. Ő maga és képviselője is beszélt arról, hogy ellenkampányt indítanak a nemzeti konzultáció miatt – jelentette ki Hidvéghi Balázs.
A Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI tudósítása szerint úgy vélekedett: óriási erők és pénzek mozdulnak most meg hazánk ellen, és minden energiára szükség lesz ahhoz, hogy meg tudjuk védeni az országot.
Hidvéghi hangsúlyozta, Soros nemrégiben 18 milliárd dollárt, azaz 4700 milliárd forintot utalt át alapítványi hálózatának, és ebből az összegből fogja finanszírozni a Magyarország lejáratásáról szóló kampányát is. A kommunikációs igazgató emlékeztetett, hogy az üzletember már a 2014-es európai parlamenti választási kampányba is beszállt hatmillió dollárral, és ennek harmadát a magyar választás befolyásolására használta.
Az amerikai spekuláns a nemzeti konzultációval szemben indított kampányt
– Teljesen egyértelmű, hogy nyíltan befolyásolni akarják a magyarországi választások kimenetelét annak érdekében, hogy elmozdítsák az Orbán-kormányt, és egy bevándorláspárti ellenzéki kormányt ültessenek a helyére – jelentette ki Hidvéghi.
Szerinte Soros beveti hálózata összes szereplőjét: az ügynökszervezeteit, az alapítványait, a brüsszeli szövetségeseket, és hazánk ellen hangolja „a zsebé­ben lévő” európai és magyarországi parlamenti képviselőket is, akik „kórusban támadják” a magyar bevándorláspolitikát, a határvédelmet és a nemzeti konzultációt.
Szavai szerint a forgatókönyv része az is, hogy befolyásolni akarják az uniós költségvetési tárgyalásokat annak érdekében, hogy ezáltal is nyomást gyakoroljanak az országra a bevándorláspolitika megváltoztatására.
Bejegyezte: dátum:

AZ MPP SZERINT A FÜGGETLENSÉG KINYILVÁNÍTÁSA AZ 1918-AS GYULAFEHÉRVÁRI NYILATKOZATHOZ HASONLÍT

2017. OKTÓBER 30. MTI
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít.
Erről Salamon Zoltán a párt ügyvezető elnöke, és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte.
Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják.
„Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” – idézte a politikust a portál.
Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk” – egyértelműsítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”.
Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböző fogalomról van szó.
Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak.
A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért.
Bejegyezte: dátum:

Visszatérni a Kolozsvári Nyilatkozathoz (Bíró Zsolt Sepsiszentgyörgyön)

 18 October 2017
Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat, mely mérföldkő volt az erdélyi magyar politizálásban, ideje lenne leporolni, aktualizálni és ismét a román közvélemény elé tárni a magyar közösség igényeit – nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Meglátása szerint ez a lépés azért is időszerű, mert ma Romániában a hangulat igencsak hasonlít a negyedszázaddal ezelőttihez.
Az MPP elnöke és képviselője elsősorban a parlamentben uralkodó hangulatra utalt, a magyar képviselet minden kérését lesöprik, elutasítják, de egyre sűrűsödnek a magyarellenes uszítások a sportpályákon és a hírtévék műsoraiban is. Úgy véli, fontos lenne pontosan megfogalmazni a magyar igényeket, célkitűzéseket, mert jelenleg ezeket nem ismeri a románság, nem tudják pozicionálni a követeléseket, így odajutunk, mint a közigazgatási törvény módosításának elutasításakor, amikor azzal érveltek, hogy „a magyaroknak semmi nem elég, ha a kisujjukat adják, az egész kezüket követeljük”. „Rögzíteni kellene a célokat, aztán pedig haladni feléjük, ha csak apró lépésekben lehet, akkor úgy, de nem szem elől téveszteni a fontos dolgokat” – fogalmazott Bíró Zsolt. A centenáriumi év küszöbén a magyar képviselet teljesen defenzívába szorult, ezért kell visszavonulni a gyökerekhez, és nagyon pontosan leszögezni néhány alapvető célkitűzést. Elsőként az alkotmánymódosítás szükségességét említette, meglátása szerint a modern román állam megszületésének századik évfordulóján helyet kellene kapniuk az alaptörvényben a gyulafehérvári nyilatkozat fontosabb ígéreteinek, de nagyon határozottan meg kell fogalmazni a székelyföldi területi autonómia igényét, illetve egy gazdasági terv szükségességét Székelyföld felzárkóztatására. 
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának és fejlődésének biztos záloga a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómia megteremtése. Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ képviselői és szenátorai a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi autonómiatörekvések képviseletére
Bejegyezte: dátum:

MPP: A katalánok úgy akarnak elszakadni, mint 1918-ban az erdélyi románok

 MTI  31 October 2017 
Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához – jelentette ki Salamon Zoltán, az erdélyi Magyar Polgári Párt ügyvezető elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít. Erről Salamon Zoltán a párt ügyvezető elnöke, és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte.
Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják. „Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” – idézte a politikust a portál.
Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk” –egyértelműsítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”.
Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböző fogalomról van szó. Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak. A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért.
(MTI)
Bejegyezte: dátum:

Szorosabbra fűzné Székelyföld és Gagauzia kapcsolatait az MPP

29 September 2017 MTI
Szorosabbra fűzné Székelyföld és a Moldovai Köztársaságon belül területi autonómiával rendelkező Gagauzia kapcsolatait a Magyar Polgári Párt (MPP). Erről Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei parlamenti képviselője beszélt egy pénteki sajtótájékoztatón.

Kulcsár Terza József • Fotó: Bíró Blanka

Beszámolt arról, hogy szerdán Chișinăuban a moldovai kormány épületében találkozott Irina Vlah gagauz kormányzóval, aki a moldovai kormánynak is tagja. Kulcsár Terza József szerint egyetértettek abban, hogy szükség van a székely–gagauz kapcsolatok szorosabbra fűzésére, és ezt testvértelepülési kapcsolatok létesítésével tartották lehetségesnek.
A székelyföldi képviselő szerint mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Elmondta: Irina Vlah azt tartotta irigylésre méltónak, hogy a székelyek megőrizték anyanyelvüket, hiszen a gagauzoknak ma már csak mintegy 60 százaléka beszéli a gagauz nyelvet, mely a töröknek egy nyelvjárása. Hozzátette, a székelyek a működő autonómiát tanulmányozhatják Gagauziában.
Lám, 1994 óta működik ez az autonómia egy olyan országban, ahol sokkal nehezebb körülmények között élnek az emberek, mint mi, és semmi baj nem lett belőle” – fogalmazott Kulcsár Terza József.
Úgy vélte, nemcsak az autonómia nyugati modelljeit kell tanulmányozni, hanem a keletieket is, és hogyha más nemzeti közösségeknek joguk van az autonómiához, akkor ennek a székelyeket is meg kell illetnie.
A képviselő arra emlékeztetett, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi vezetői ügyében a román állam arra tett kísérletet, hogy terroristának bélyegezze meg azokat, akik autonómiát kérnek Székelyföld számára, és ez a törekvés a Nagy-Románia létrejötte centenáriuma közeledtével is tetten érhető.
Azt is hozzátette: nagyon időszerűvé vált, hogy benyújtsák a székelyföldi autonómia statútumtervezetét a román parlamentben.
A mintegy 1800 négyzetkilométer területű Gagauzia az 1994-es moldovai alkotmány alapján vált autonóm területté. Az alaptörvény értelmében a megválasztott gagauz kormányzó tagja lesz a chisinaui kormánynak is.
A keresztény vallású gagauzok az altáji török népek közé tartoznak. A régió 160 ezer fős népességének nagy része gagauz nemzetiségű, de jelentős számban élnek itt románok, bolgárok, ukránok és oroszok is.
Bejegyezte: dátum:

2017. november 24., péntek

Megmentik Merkelt

Fellegi Tamás, 2017. november 24., Privátbankár.hu
A német szociáldemokraták úgy tűnik, hajlandók arra, hogy valamilyen formában megtámogassák Angela Merkelt a kormányalakításban, így ne kellejen a kormányalakítás képtelensége miatt máris új választásokat kiírni, melyeket valószínűleg ugyanúgy nem tudna egyik nagy párt sem megnyerni, mit két hónapja. A kancellár ismét túlél egy válságot.
Weimar kísértete
Nem ez az első súlyos válság, amit Angela Merkelnek túl kell élnie, és úgy tűnik, bejöhet neki a kockázatos húzás, miszerint előrehozott választások lehetőségét vetette fel. Ez ugyan nem lenne jó neki, ahogy Theresa Maynek sem jött be, viszont ez a lehetőség minden felelősen gondolkodó erőt elgondolkoztatott, élen a szocdemekkel. Egy kormányalakítási csőd miatti újból általános választás nagyon rosszul mutatna Európa legnagyobb demokráciájában, amely a kontinens és főleg az eurózóna vezető ereje is egyben, és hát a Weimari Köztársaság emléke is kísért, ahol állandóan ez ment, örökös kormányválság volt.
Így most a szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy hajlandók tárgyalni Merkel pártszövetségével, a CDU/CSU-val. Alapvetően azt szeretnék, ha kívülről támogatnának egy kisebbségi kormányzást, vagyis minden egyes szavazásnál szükség lenne a támogatásukra, Merkel viszont inkább nagykoalíciót szeretne velük, hisz az biztosítja a stabil kormányzás lehetőségét, ahogy ez már két ciklusban is történt Merkel kancellársága alatt.
A jónevű pártvezér dilemmája
Eddig leginkább Martin Schulz, az SPD vezetője ellenezte a nagykoalíciót és általában a kormányban való részvételt, ami részéről érthető is, mivel ő saját jövőbeni lehetséges kancellári karrierjét próbálja építeni, és ha kimarad a kormányzásból, értelemszerűen sokkal könnyebb úgy lefolytatni egy kampányt a következő választásokon, ha már jó ideje nincsenek hatalmon, így tiszta lappal indulhatnak.
Schulzra azonban pártjában is komoly nyomás nehezedett, mondván, az ország érdeke fontosabb, mint a párt vagy a párt vezetőjének ambíciói, és pont ez az, ami a mai német politikai rendszerben egy nagy előny. Persze nem mondják, hogy most akkor automatikusan jöhet a nagykoalíció, vagy hogy egyáltalán arról tárgyalnának, de hét nekik is kell egy stratégia, egy határozott irányvonal, és kellenek komoly ütőkártyák a tárgyalásokon, hisz alapvetően most ők tesznek szívességet a politikai ellenoldalnak.
Többfelé vágott torta
A múlt hétig úgy nézett ki, hogy a CDU/CSU a szabaddemokratákkal tud kormányt alakítani, de utóbbiak visszakozása miatt ez meghiúsult. A CDU-CSU kapta ugyan a legtöbb szavazatot a választásokon, azonban a jobboldali AfD és a szélsőbalos Der Linke bejutása miatt nem érték el a többséget, a torta többfelé oszlik, szükség van egy koalíciós partnerre. Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki komolyan veszi azt a szerepét, hogy őrködjön az ország politikai egysége fölött, maga is sürgette a szocdemeket, hogy tárgyaljanak, ő maga is úgy nyilatkozott, hogy jó lenne elkerülni az újabb rendkívüli választásokat.
Schulznak azért is kellemetlen a helyzet, mert hétfőn még kizárta a tárgyalásokat, de hát első a haza. Ezek után, noha valószínűleg kimerítő tárgyalások következnek, végül valószínűleg feláll egy stabil német kormány Merkel vezetésével. A devizapiac mindenesetre már megelőlegezte a sikert: az euró az utóbbi két napban nagyot emelkedett a dollárhoz képest.
Bejegyezte: dátum:

2017. november 22., szerda

A BÚVÁROK, AKIK ÖNKÉNT MENTEK A HALÁLBA! ÁLDOZATUK SOK EMBERT MENTETT MEG A VILÁG LEGDURVÁBB ATOMKATASZTRÓFÁJAKOR!

Laza Bálint az Indexen róluk emlékezett meg.
A világ eddigi legtragikusabb, az emberi mulasztás és hanyagság miatt bekövetkezett atomkatasztrófája, a csernobili atomerőműben, aminek 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a legrosszabb, ami ilyenkor történhet: a nukleáris olvadás. 
Fotó: Tűzoltók, katonák százait vezényelték a katasztrófa helyszínére, a halálba hogy a mentésben részt vegyenek
Az így keletkező tüzet három napig se tudták eloltani és olyan hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott ki az atmoszférába, ami az egész kontinensre hatással volt. A radioaktív felhő, ami elérte hazánkat többek között az akkor még magzatként édesanyjukban fejlődő kicsikre is hatással volt, többek között e sorok írójára is, tehát a katasztrófa több millió embert érintett!
Még úgy is, hogy volt három olyan ember, aki ha nem lett volna, akkor valószínűleg egy egész generáció hiányozna az emberiség fejlődéséből, ugyanis ők voltak azok, akik a világméretű katasztrófát megelőzték, történetüket azonban sokáig senki nem ismerhette.
"Tíz nappal az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent a csernobili atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt, ezt használták a lángok ellen a tűzoltók. A nukleáris reakció moderátora ebben a típusban még grafit volt, nem pedig víz, mint a mai reaktorokban; ezért tudott égni, ezért kellett oltani.
A reaktorban addigra agyag, homok és bór volt: ezeket helikopterekkel juttatták oda, így próbálták megfékezni a tüzet. Az eredmény lávaszerű anyag volt, felgyűlt a reaktormag körül, lassan átégette volna magát, majdnem elérte az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna" - írja Laza Bálint

A lávaszerű massza - fotó: Wikipédia

Az egyetlen megoldás az volt, ha valahogyan leeresztik a radioaktív vizet, hogy megelőzzék a még nagyobb bajt. Ez viszont csak emberi erővel ment, úgy, ha néhányan leereszkednek a biztos halált jelentő vízbe, és kinyitják a kapukat.
A három férfi önként jelentkezett: Valerij Bezpalov és Alekszej Ananenko az atomerőmű mérnökei, és Borisz Baranov csernobili munkás. Tudták, hogy ez a küldetés az életükbe fog kerülni, mégis lemerültek, ráadásul különleges védőruha nélkül, egyszerű búvárfelszerelésben. Baranov lámpája az akció közben elsüllyedt, így tapogatózva, de mégis sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon. Visszatérésük után nem sokkal mindhárman meghaltak.

Alexei Ananenko and Valeri Bezpalov

Segítségüknek és áldozatuknak hála 20 ezer tonna víz folyt ki, ami megakadályozta azokat a robbanásokat, amik az akció nélkül egyértelműen bekövetkeztek volna.
Két héttel a merülés után azonban Alekszej és Valerij is életét vesztette egy moszkvai kórházban, nem sokkal később követte őket Borisz is. Csak speciális, leheggesztett koporsóban tudták őket eltemetni.


Köszönjük nekik az áldozatot, rengeteg életet, amit megmentettek! Sose meredjen feledésbe nevük!
Bejegyezte: dátum:

2017. november 21., kedd

Korszerű, Aradon gyártott villamost tesztelnek Temesváron

2017. november 21. 
Kísérleti jelleggel közlekedik Temesvár normál nyomtávú villamoshálózatán egy, az aradi Astra vasútikocsi-gyárban készült korszerű, alacsony padlós villamos.

Gheorghe Sârbu, az aradi vállalat igazgatója az Economica.net gazdasági hírportálnak elmondta, a szinte teljesen romániai alkatrészekből készült Autentic a gyártók reményei szerint kedvező árának köszönhetően számos hazai és külföldi nagyváros utcáin látható lesz majd. A modern, légkondicionáló berendezéssel felszerelt, alacsony padlós villamos kétirányú és több mint 150 utas szállítására alkalmas, annak függvényében, hogy hány modulból áll. Gheorghe Sârbu elmondta továbbá, a megrendelő igényeinek függvényében egy Autentic típusú villamos 1,2-1,4 millió euróba kerül és legalább 30 százalékkal olcsóbb, mint a hasonló, külföldön gyártott villamosok.
Temesváron egyébként jelenleg harminc Wegmann GT4-es villamos közlekedik, amelyek felújítását két évvel ezelőtt kezdte el a helyi önkormányzat. A 14,4 millió euró értékű szerződés értelmében az egykori brémai kocsik korszerűsítése 2019-ben fejeződik be.
[Forrás: kronika.ro]
Bejegyezte: dátum:

Nemzetegyesítés a mezőgazdaságban is

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma zajlott november 9-én, csütörtökön a horvátországi Karancson, amelyen részt vett Csomortányi István is, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének elnöke is.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) mintegy húsz tagszervezetének vezetői tartottak egyeztetést a horvátországi Karancs (Karanac) községben.
A KEF magyarországi alapítói – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium – mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek vezetői a találkozóra.
A KEF karancsi rendezvényén a szervezetek beszámoltak eddigi és tervezett programjaikról, továbbá köszönetet mondtak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) és a magyar kormánynak is azért, hogy fokozott figyelemmel kíséri tevékenységüket, segítő kezet nyújt nekik. Az unión belüli térségekből érkezettek az EU Közös Agrárpolitikájának reformjával kapcsolatos álláspontjukat is megvitatták, a kárpátaljai és a szerbiai tagszervezettel pedig egyeztettek a regionális együttműködés továbbfejlesztéséről.
Győrffy Balázs, a KEF és a NAK elnöke megerősítette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden lehetséges szakmai segítséget megad a határon túli gazdálkodók, gazdaszervezetek számára.
A Kárpát-medencén belüli magyar gazdák összefogásának egyik nagyon jó példája a Magyarok Kenyere program: az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés minden rekordot megdöntött 2017-ben. Idén 3900 áldozatkész magyarországi és határon túli magyar gazdálkodó mintegy 600 tonna búzát gyűjtött össze, így – az őrlés után – 360 tonna lisztet juttattak karitatív célokra. A határon túli területek az elmúlt években is aktívak voltak a programban, azonban idén még több, 150 tonna gabonával járultak hozzá annak sikeréhez. Összesen 1600 határon túli gazda állt a kezdeményezés mellé, és adományozott búzát, amely rászoruló határon inneni és túli gyermekekhez jut el kenyér, péksütemény formájában.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt célkitűzése a külhoni magyar agrártársadalom szellemi, gazdasági, kulturális megerősödése, amelyhez a tárca a jövőben is minden támogatást meg fog adni – hangsúlyozta Tóth Katalin helyettes államtitkár is az agrárkonferenciáján.
A Karancson megrendezett eseményen a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy rendkívül fontos a vidéki térségek közösségeinek megerősödése, amihez azonban szükséges a magyarság jelentős részének megélhetést biztosító agrárium és a mezőgazdaság fejlesztése.
Ezt a cél szolgálják Magyarország Kormányának gazdaságfejlesztési programjai, melyek az agrár- és vidékfejlesztési vállalkozások versenyképességének javítását hivatottak elérni, elősegítve a legfontosabb nemzetpolitikai célt, vagyis a magyar emberek szülőföldön való érvényesülését. A különböző szellemi, kulturális, illetve gazdasági vetületű nemzetpolitikai programok sikerességének biztosítása során lényeges szempont, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt helyezett eddig is, és helyez a jövőben is a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre – tette hozzá a szaktárca helyettes államtitkára.
Tóth Katalin ezt követően kitért arra is, hogy az elmúlt két évben az Földművelésügyi Minisztérium a Miniszterelnökséggel közösen működtette azt a hiánypótló falugazdász programot, amelynek segítségével többek között a határon túli magyar nemzetiségű gazdákhoz is eljuthatnak a munkájukat segítő információk, legyen az támogatási vagy akár szakmai jellegű.
Meggyőződésem, hogy a magyar vidék – amely nem zárul le a jelenlegi országhatárok mentén – nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva, illetve a Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztés jelenlévő prominens képviselőivel együtt dolgozva, elérheti azt, hogy a szorgalom és a hozzáértés eredményre vezessen – zárta szavait Tóth Katalin.
Csomortányi István, az EMGE-Szövetség nevében beszámolt a falugazdász-program jelenlegi állásáról, mely programot, kislépésekben ugyan, de régió-szerte sikerült elindítani. A magyarországi segítségnek köszönhetően számos erdélyi előadás, tanulmányút segítette ebben a gazdaszervezeteket. Ismertette az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK), elért kiemelkedő eredményeket, majd hozzátette: e rangos rendezvényen elért elismerés tükrében az érmelléki márka (Búzavirág) mintájára az aranyosszéki gazdák is elindították a helyi brand kialakítását, termelői vásárok szervezésével, minőségi termékek forgalmazásával, népszerűsítésével.
Mindezek sikeres továbbviteléhez nélkülözhetetlen a magyarországi szaktárcával való további együttműködés, mivel a földművelésben mindig az egymásrautaltság, az egymássegítés volt a döntő tényező – mondta Csomortányi István – közölte az Érmelléki Gazdák Egyesülete.
Bejegyezte: dátum:

Konzuli napot tartottak Mihályfalván

November 14-én, kedden, konzuli napot tartottak Érmihályfalván, ahol a lakosok a magyar állampolgársághoz szükséges irataikat adhatták le, ugyanakkor regisztrálhattak a 2018-as magyarországi választásokra is, de az anyakönyvezési ügyintézésre is lehetőség nyílt.
Az eseményen 16 állampolgársági kérelmet adtak le a jelenlevők, összesen 27 fő részére, ezek között szerepelt egy érseléndi hadiárva számára intézett kérelem is. 
A magyarországi választásokra 192 regisztrációt sikerült elvégezni. Anyakönyvezésre 5 esetben került sor, míg útlevelet nyolcan igényeltek.
Mindazok, akik a honosítási eljárásban állampolgárságot szereztek mielőbb jelezzék az adataikban bekövetkezett változásokat: születéseket, házasságkötéseket, haláleseteket, valamint egyéb adatmódosításokat,  anyakönyveztetési okokból.
Bejegyezte: dátum:

Az információ

Sokszor megesik az újságíróval, hogy az elöljáróra, osztályvezetőre, neadj’Isten önkormányzati képviselőre rosszkor „tör rá” az információért. Ha nem jó órában tudakozódik a településeket érintő közügyekben, meglehet, nagy bajban lesznek mindannyian. Az sem mindegy, milyen újságtól jön az emberfia, mert az önkormányzati tótumfaktumok politikai színezete, na meg a lap arculata sem mindig passzolnak szerencsésen egymáshoz.
Miután tehát a firkász felölti a legbizalomgerjesztőbb fizimiskáját, majd kölcsönösen megbizonyosodnak egymás jószándékáról (ha létezik ilyen egyáltalán), elkezdődhet az „információ-áramoltatás”.
Ha a lapíró találomra és előzetes egyeztetés nélkül teszi fel kérdéseit, könnyen megeshet, a válaszokból dolog lesz valósághű írást összehoznia. Az évek során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, mindenki jobban jár, ha előbb letelefonálja mi járatban lesz másnap, hogy még csak „véletlenül” se tájékoztathasson félre a városgazda, városatya, községi polgármester, illetve egyéb „hivatalok” principálisai. Így a lap háza elejét sem érheti szó. Sőt, a firkásznak sem kell orrvérzésig dokumentálódnia egy-egy témakörben, mint mondjuk egy-egy projekt vagy versenytárgyalás törvényes kerete, határon túli vendégek, meghívottak titulusai, számadatok helyessége. Az utóbbinál, annál inkább, mivel nem tudni új vagy régi lejben közlik-e vele, teszem azt egy-egy projekt összértékét, vagy éppenséggel az évi költségvetést. Ha a mafla újságíró nem kérdez rá, hát megnézheti magát. A végén még örülhet, ha meg nem reklamálják, mekkora baromságot hordott össze. Még szerencse, hogy olykor regisztrálja a beszélgetést, így utólag újra egyeztethetnek. A könyvelővel.
Az „átkosban” ebből senki nem kreált magának gondot. Az előre megírt kérdésekre, utólagosan jöttek a „pontos”, pártcenzúra-szűrte válaszok. Sokkal kényelmesebb volt így mindenkinek. 
Manapság is vannak régi vágású elöljárók, akik így szeretik lerendezni a sajtóval, illetve azon keresztül a választópolgárral szembeni, kénytelen-kelletlen kötelezettségeiket. 
Sőt, újságírók is, akik még emlékeznek ezekre a „jól bevált” módszerekre. 
És ki tudja… talán még alkalmazzák is.
Sütő Éva
Bejegyezte: dátum:

Kelemen Hunor: az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt

Az ellenzék az adótörvénykönyv módosításai kapcsán menesztené a kormányt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) el is kezdte gyűjteni a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges aláírásokat. Az RMDSZ viszont megrázta a fejét.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezzel kapcsolatban egyrészt kijelentette: a kormány túl brutálisan vezette be az új, neoliberálisnak tűnő pénzügyi intézkedéseket. A kérdéses adótörvény-módosításokat jobban elő kellett volna készíteni, ugyanis a meggondolatlan változtatások közép- és hosszútávon sokkal nagyobb gondokat fognak okozni, különösen az adminisztratív reformok bevezetése híján.
Kelemen azt is elmondta, hogy az RMDSZ módosító indítványokat fog benyújtani, melyekben többek közt arra tesz javaslatot, hogy a helyi önkormányzatok több pénzhez jussanak, például úgy, hogy a jövedelemadó 100 százaléka maradjon az önkormányzatoknál.
Ám minden fenntartás ellenére, az RMDSZ mégsem fogja aláírni a PNL és az USR által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt. Elsősorban azért nem, mert, mint Kelemen Hunor elmondta, az utóbbi évben az RMDSZ és a PNL közötti viszony erősen megromlott. A maga részéről az RMDSZ elnök úgy gondolja, egy bizalmatlansági indítvány bármikor tárgyalás tárgyát képezheti, ezúttal azonban indokolatlan, mégpedig azért, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) biztos parlamenti többsége van. Az sem mellékes, hogy amikor az ember egy ilyen politikai kalandba bocsátkozik, nem árt előre tudni, ki lesz az új miniszterelnök-jelölt, ha bukik a kormány, milyen lesz az új kormányprogram, egyáltalán, melyik az új irány. Kelemen szerint az az álláspont, hogy majd szavazás után eldőlnek ezek a kérdések, egyáltalán nem megnyugtató.
Egy szó, mint száz, az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt.
(Főtér.ro)
Bejegyezte: dátum:

Egy szoborféltése lehet-e kollektiv elmebaj esete?

A minap olvashattuk az alábbi idézetet:
"Amikor a mindennapi életben teljesen normális emberek „közösségi üzemmódba kapcsolva” képesek olyasmiket leírni, hogy az épülő korcsolyapálya történelmünk megalázása, a szobor körüli korcsolyázás a nagy királyunk megbecstelenítése, el lehet gondolkozni, vajon nem a kollektív elmebaj minősített esetével állunk-e szemben"
A probléma azonban nem ez, hanem inkább az, hogy egyesek megengedik maguknak, hogy olyasmit írjanak le, amit ha egy kicsit elgondolkoznának meglehet nem tették volna.
Nemrég leirtuk volt, hogy egy szoborcsoport köré, amely nincs arra speciálisan kialakitva nem indolkolt, hogy egy műjégpályát alakitsanak ki, mivel a felmerülő technikai, épitészeti és környezetszennyezési problémák zömével találhatja szembe magát, az aki erre adja fejét.
Nos, az idézet cikk bevezető egy állitólag műszaki ember tollából került a papírra. Igaz más cikkeiben is szerette leírni azt amit érez, de hogy a jégpálya ügyben lefitymálni mindenkit, aki ellenezte a nem éppen érthető és más várost majmoló un. "reklám-szakember" tevékenységét...
Nos, ami sokkal megrázóbb az, hogy a cikkíró mindamellett, hogy a szoborkörüli korcsolyázást egy normális esetnek értené, de amikor elgondolkozunk - úgy ahogy a cikkíró is ajánlja - nem érezzük, hogy az "elmebaj minősített esete" környékezne minket vagy ilyent ránk lehetne fogni, ha arra gondolunk, hogy a többségiek részéről ez is egyfajta provokációt kellene várnunk.
De, hogy alátámaszthassuk a szoborcsoportnak féltését, jelezzük, hogy a német barátunk utánnajárt és minket igazolt azzal, hogy azokat a szobrokat, amelyek köré műjégpályát alkotnak szpeciális kialakitásuk van azaz elvannak szigetelve a talajtól és a keletkezett szennyezett jéglé elvezetését is úgy oldják meg, hogy abból semmi sem  kerülhessen a szobrok talazata alá.
Ez esetünkben nem megoldott, sőt azzal, hogy egy szimpla méteres keritéssel van körbevéve nem fogja a részegeket abban megakadályozni hogy a "román" király mellé barátian leüljön, ha éppen úgy akarja... 
A központban sok olyan dolog történik, ami máshol is, de egyik városban sem zavarják ezer wattos mélysugárzók az ottlakók éjszakai pihenését, mert ugyebár 22 órától már törvényes csendóra lép életbe, de ugyebár a fiataloknak kell a zajszennyezés, mert muzsikára nem is lehetne gondolni, ha 90-100 decibelles zajszinten "bőgnek" a hangsugárzók.
Még sorolhatnánk azokat a dolgokat, amiről a cikkírónak az a benyomása keltődött, hogy ezzel az érdekvédelmieket kellene lejáratni.
Igaz leírja, hogy: "a terv szerintem is jó pár sebből vérzik. 
Egyrészt érzékenységeket érintő projekteket illik megfelelőképpen lekommunikálni vagy akár közvitára bocsátani.  
Másrészt műemlékvédelmi szakember tudtommal hivatalosan nem is látta a terveket. 
Ráadásul a sebtiben és amatőr színvonalon összedobott digitális látványtervnek még csak nem is az a legnagyobb baja, hogy a szobor makettje köszönő viszonyban sincs az eredetivel. 
A tavalyról már ismerős fénysátor van átfedésben a pályával, ami ab ovo kérdőjelezi meg a kivitelező komolyságát. 
Ha az építők hasonló szakmai szinten szándékoznak megoldani a szobor védelmét is, sok jóra biztos nem számíthat sem a király, sem a vazallusai."
Ez a felsorolás pedig minket igazol, hogy nem megfelelően volt átgondolva-tervezve a "látványterv".
H.Z. 


Bejegyezte: dátum:

A DNA ügyészei zárolták Liviu Dragnea vagyonát

2017. november 21.  
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészei zárolták Liviu Dragnea ingó és ingatlan vagyonát a Tel Drum ügyben ellene folyó bűnvádi eljárás kapcsán, jelentette be kedden a DNA. Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint körülbelül 127 millió lejes kárt okoztak a Tel Drum ügy gyanúsítottjai, amelyet ily módon próbálnak visszaszerezni a hatóságok. 
Liviu Dragnea esetében, aki a tettek elkövetésekor Teleorman Megye Tanácsának elnöke volt, elrendelték ingó és ingatlan vagyonának zárolását 127.547.366,34 lejes értékig. Ezek az intézkedések vonatkoznak Florea Nedára, a Tel Drum képviselőjére, Mugur Băţăuşra, Victor Pipereára és Marin Predescura, akik akkoriban a Teleorman megyei tanács alkalmazottai voltak. A DNA november 13-án jelentette be, hogy bűnvádi eljárás indult Liviu Dragnea alsóházi elnök ellen bűnözői csoport létrehozása, hivatali visszaélés és csalás gyanújával. 
A DNA közleménye szerint Dragnea ellen, aki a tettek elkövetésének idején a Teleorman megyei tanácselnöki tisztséget töltötte be, bűnözői csoport létrehozása, kétrendbeli hamis, pontatlan vagy nem teljes nyilatkozat rosszhiszemű bemutatása európai alapok megszerzésének céljával és kétrendbeli hivatali visszaélés gyanújával indult bűnvádi eljárás. 
Az ügyben további nyolc személy ellen indult eljárás, hasonló bűncselekmények gyanújával. Az eljárást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016. október 30-án tett feljelentése alapján indították, amelyben a hivatal jelezte: felmerül annak gyanúja, hogy hamis dokumentumok alapján hívtak le európai alapokat megyei utak felújítására. (agerpres)
Bejegyezte: dátum:

Tizenkét évesnél idősebb az autója? Van egy rossz hírünk

2017. november 21. 
A képviselőház döntő házként szavazta meg azt a törvénymódosítást kedden, amely többek között előírja az autótulajdonosoknak, hogy amennyiben a gépjárművük idősebbek, mint tizenkét éves, az időszakos műszaki vizsgálatot ezentúl minden évben el kell végezni rajta. A törvénymódosítás értelmében ezentúl az autók hiányosságai három kategóriába lesznek sorolhatóak: Kisebb hiányosságok: olyan hiányosságok, amelyek nem befolyásolják jelentősen a járművek környezetre gyakorolt ​​hatását és nincsenek komolyabb biztonsági kockázatai sem. Nagyobb hiányosságok: Olyan hiányosságok, amelyek veszélyeztethetik a sofőr és a jármű biztonságát, kedvezőtlen hatással vannak a környezetre valamint veszélyeztethetik az úthasználókat stb. Veszélyes hiányosságok: Olyan hiányosságok, amelyek közvetlen és azonnali kockázatot jelentenek a közúti biztonságra nézve, vagy amelyek különösen károsak a környezetre. Ha az autónak csak kis hibái vannak, de ezek összességében veszélyessé, vagy túlságosan környezeszennyezővé teszik, bekerülhet egy súlyosabb kategóriába. Azok a sofőrök akiknek az autójuk nem ment át a műszaki vizsgán és továbbra is forgalomba szeretnék tartani, kötelességük az autót megjavíttatni és 30 napon belül újra elvégezni a vizsgálatot. Az új autók esetében a műszaki vizsga elvégeztetése az autó beregisztrálása utáni három évben meg kell hogy történjen. A tizenkét évesnél idősebb kocsik esetében a műszaki vizsgát ezentúl két év helyett, évenként kell megismételni. Minden más autó esetében az időszakos műszaki vizsgálatot 2 évente kell elvégeztetni, ahogy eddig is. A törvény azután lép életbe, miután az államelnök ellátta aláírásával és megjelent a Hivatalos Közlönyben. (automarket.ro)
Bejegyezte: dátum:

2017. november 20., hétfő

Akik rátámadtak Magyarországra – Az EP-képviselő, aki szerint nincs illegális migráció

Nemrég összefutottam az egyik volt zöldpárti vezetővel, akivel egy évtizeden át együtt próbáltuk a hazai zöldeket jobboldalra irányítgatni és a sok buta és nem odavaló hajtásoktól megtisztítani. Nos az alább megszólaló zöldnek egyáltalán nem mondható EP képviselőnő, annak ellenére, hogy helyes pofija van, az esze nagyon is kevés és olyasmivel van tele, amit semmiképpen sem lehetne megnevezni, hiszen nagyon téves ismeretei miatt és az által is, hogy olyan messze van a realitás földjétől, hogy orditana ha tudná mit is akar és messze elfutna. Amikor azt találja ki, hogy az évi 250 gazdasági migráns (és nem menekült), akik ráadásul még illegálisan akarnak Nyugatra eljutni nem lenne nagy szám. Pedig lényegében ez 10 év múlva már 2,5 milliónyi lenne, és mivel joga lesz a családegyesitésre  akkor már sokkal több - több tiz milliónyi - éhesszájat kellene majd etetnie az EU-tagoknak!  
De az EP-s "képviselőnőt" mindez nem érinti meg hiszen el sem tudja képzelni mit is jelent valójában mindaz, amit hangoztat, csak fújja az előre betanult szövegét! 
Ezzel szembe semmiképpen sem tudta megmagyarázni miért lennénk üdvözülve mi középeurópaiak? Sőt megrettentheti a lányainkat és asszonyainkat, hogy ezután idönként osztozniuk kellene a képviselőnővel, akit valószinüleg a svéd emberek(férfiak) nem tudnak "helyzetbe hozni".
A migránsimádó képviselőnő annyira sok butaságot összehord, hogy az valósággal ijesztően hat! Viszont nagyon sunyi módon szinte lapítva mondja a sületlenségeit, hiszen tudja vagy ha nem akkor érzi, hogy nem igaz mindaz, amit mond és hamisan mondja, hogy Ő csak egy európai parlamenter akinek nem az a feladata, hogy a kormányok helyett cselekedjen. Úgy tesz mintha nem tudná, hogy az amit eltervezetek és megszavaztak nem lenne kötelező érvényú a tagországi kormányok számára, de azért elhinti annak a magvát is, hogy ha azok azt teszik, amit megszavaztak az illető nemzetnek a hasznára vállhatna, pedig jól tudhatja, hogy ebből semmi sem igaz, de azt teszi amit egyesek megrendeltek tőle és a többi LIBE tagtól.   
Svédországi tapasztalatokról beszél miközben a hazájában évente több mint százezer (pontosabban 129.000) szekszuális büncselekményt jegyzett a svéd rendőrség és szinte ugyanennyi (pontosabban 160.000) migráns érkezett az országba! 
Annyira bután jér el a szegény européner asszonyság, hogy elfelejti, hogy a migránst nem lehet "betelepedőnek" sem nevezni, hiszen nagyon kicsi a valószinűsége annak, hogy azok dolgozni is akarnának egyáltalán vagy beintegrálhatóak lennének? Menekültekről vagy betelepedőkről beszél miközben csak a migráns megnevezést lehetne használnia egy olyannak, aki a LIBE azaz az állampolgári jogok és igazságügyi bizottságnak a tagja! 
Félrevezetően nyilatkozni lehet csak annak is ára van, mint ahogyan az árulásnak is mert az alább nyilatkozó hölgy elárulta a saját szavazóit! Lelke rajta! H.Z. EP 
https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2017/11/19/br-akik-ratamadtak-magyarorszagra-sved-ep-kepviselono-szerint-nincsenek-illegalis-bevandorlok/#
Malin Björk, az Északi Zöld Baloldal – Egységes Európai Baloldal EP-képviselője. Állandó tagja a nemi egyenjogúságért felelős szakbizottságnak, de magyar szempontból sokkal fontosabb, hogy a LIBE, azaz az állampolgári jogokkal, valamint a bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságnak is a tagja. Ez az a bizottság, ahol az elmúlt hetekben először megtárgyalták, majd megszavazták azt a kvótareform-javaslatot, ami alapján akár évente egymillió gazdasági bevándorló érkezhet az Unió területére, szervezetten. A svéd politikusnő korábban azt nyilatkozta: senki sem tekinthető illegális bevándorlónak, ezért szerinte az EU-nak fel kell függesztenie az illegális bevándorlók kitoloncolását, valamint a migrációval érintett nem európai országokból évente 200 ezer embert kellene befogadnia a tagállamoknak. Az M1 aktuális csatorna kamerája előtt úgy fogalmazott a kvótareformmal kapcsolatban: néhány ezer menekült magyarországi befogadása kifejezetten üdvözítő lenne, és, a svédországi tapasztalatokból kiindulva az is, ha Európa nem egy bezárkózó kontinens lenne. Szerinte az általa elképzelt megoldás elfogadásához azon kell dolgozni, hogy megváltozzon Magyarország álláspontja ebben a kérdésben.
Mint elhangzik, a kritika ellenére az Európai Parlament megszavazta a vitatott kvótareformot, amely a svéd baloldali politikus szerint lehetővé tenné az Európai Tanács-béli (ET) elfogadása után, hogy a mostani illegálisból legális bevándorlás legyen, és az egész világból jöhetnének védelemre szorulók is.
Ez az általa jónak tartott terv szerint történelmi előrelépés lenne a világ leggazdagabb kontinense számára, hiszen szerinte 500 milliónak nem lenne bonyolult évi 250 ezer menekült befogadása.
A kontinensnek szerinte globális felelőssége van a betelepítések terén, főleg a történelmi múlt tekintetében.
Egy kérdésre válaszolva a baloldali képviselőnő elmondta: szerinte mind Svédország, mind Magyarország tekintetében üdvös lenne, ha befogadnának néhány ezer menekültet annak a kvótareform-javaslatnak az alapján, amit a napokban fogadtak el az Európai Parlamentben.
A jelenlegi nemzetállami döntési hatáskör kapcsán megjegyezte: szerinte több uniós tagállam szívesen megosztja a bevándorlással kapcsolatos pozitív tapasztalatait, de említette Kanadát is, mint a bevándorlással kapcsolatos pozitív és biztató tapasztalatok országát, ezért úgy véli, értelme lenne egy közös cselekvésnek, mert elmondása szerint ez a jövő, és nem a múltba való visszanézés.
Azt látja, hogy folyik egy vita az Unióban, hogy – megfogalmazása szerint – lehet-e szemezgetni a jogok és a kötelezettségek között, és hogy a szolidaritás a menekültekkel kötelezettség-e. Szerinte azonban a menekültpolitika közös, és ebben mindenkinek részt kell vennie.
Az egyes uniós országok között jelenleg meglévő menekült-áttelepítésekkel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kvótareform-javaslat az egy az eddiginél sokkal súlyosabb konfliktus okozta menekültáradatot is elbírna. Azt kijelentette: mint törvényalkotó, nem szeretné, ha Európa „bezárná a kapuit”.
Azt megérti, hogy Magyarország nem szokott hozzá menekültek integrációjához, de szerinte ebben a tekintetben is számít arra, hogy a svéd példák pozitívan hatnak majd hazánkra, és a többi ellenkező országgal együtt „felszállnak a hajóra”.
A mostani EP-döntés utáni ET-döntéssel kapcsolatban nem tud jósolni, így azt sem tudja, lesz-e többségi döntés a kérdésben, de azt általánosságban reméli, hogy a svéd példák alapján a mostani „hezitáló” országok a változás mezejére lépnek.
Elmondta, azt megértéssel fogadná, ha egyes kormányok akár a fejlesztési alapok terén hatnának azokra az országokra, amelyek mindig ki akarnak maradni valamiből. Hiszen – fogalmazta meg egyértelműen – ezek a kormányok lassan megunják azt a jelenséget, hogy egyes országok blokkolják a menekültekkel kapcsolatos uniós védelmet, és ennek szerinte teljesen érthető módon hangot is adnak.
Ez a helyzet most Svédországban
A svéd biztonsági szolgálat igazgatója szerint Svédországban 7 év alatt megtöbbszöröződött a radikális iszlamisták száma, és egy másik svéd hatósági jelentés szerint 2016-ban 129 ezer szexuális bűncselekmény történt az országban, miközben 160 ezer illegális bevándorló érkezett az országba.
Bejegyezte: dátum:

2017. november 19., vasárnap

Betelt a pohár Csíkszeredában: a magyarokat gyalázták Botoșani-ban

http://itthon.ma/sport.php?cikk_id=22617
2017. november 19. 
Felhívást intézett az FK Csíkszereda elnöke a Román Labdarúgó Szövetség versenyigazgatójához és a Román Játékvezetői Testülethez a Botoșani-ban tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások miatt – közölte pénteken a klub.
Az FK Csíkszereda U19-es együttese a szerdai Románia Kupa-mérkőzésen Botoșani-ban lépett pályára, ahol a helyi szurkolótábor szidalmazta a székelyföldi játékosokat és rasszista, idegengyűlölő megnyilvánulást tanúsított a csapattal szemben. Szondy Zoltán emlékeztette a Román Labdarúgó Szövetség versenyigazgatóját, hogy nem ez volt az első eset, amikor magyarellenességgel szembesültek játékosaink, „de most már betelt a pohár”.
A klub közölte: az FK Csíkszereda elnöke mostanáig a romániai kluboknál tapasztalható rossz anyagi helyzet miatt és ismerve a büntetések nagyságát nem tett panaszt, most viszont azt kéri a Román Játékvezetői Testülettől, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket, ellenkező esetben panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz.
Emlékeztette őket: eddig egyetlen alkalommal történt meg, hogy hasonló esetben a játékvezetői brigád helyesen cselekedett, az U17-es Románia Kupa döntőjében volt, amikor a Román Labdarúgó Szövetség vezetőségének jelenlétében meghozták a megfelelő intézkedéseket.
Szondy Zoltán hozzátette, az FK Csíkszereda büszke arra, hogy játékosainak nagy része magyar nemzetiségű, ráadásul a szidalmazott focisták között éppenséggel három U18-as román válogatott játékos is volt. Eddig is és ezután is befogják tartani a Román Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatát, de kérik, hogy vizsgálják ki az esetet és hozzák meg a megfelelő büntető intézkedéseket – olvasható a klub honlapján.

Az alábbi videón meghallgathatja a FC Botoșani – FK Csíkszereda U19-es Románia Kupa mérkőzésen elhangzó magyarellenes megnyilvánulásokat: 
A videóban hallatszik amint robban egy petárda, majd a következő rigmust skandálják:„Sa dam muie la bozgore/suntem romani si ne vom apara/pamintul, neamul si istoria/sa dam muie la bozgore/”; „Ungaria ne suge p..a”.
A találkozó eredménye rendes játékidőben 1-1 volt, büntetőkkel viszont az FC Botosani jutott tovább.
[Forrás: Maszol]
Bejegyezte: dátum: