2017. december 19., kedd

Közgazdasági szakértő furcsa dilemája

Szunomár Ágnes, Kína szakértő, azon elmélkedik, hogy mikor is fog "megtérülni" a kínai hitellel épülő Budapest-Belgrád vasútvonal?
Teszi ezt akkor amikor nem is olyan rég még azon elmékedett, hogy milyen jó hogy a keleti Nagytestvér kezd erősen befektetni Magyarország területén, sőt...
Nos amikor leírta, hogy "Hungary started to look for new opportunities in its recovery from recession: the so-called “Eastern Opening” policy was initiated after – and partly as a result of – the crisis. Officially, compared to previous years, this policy puts more emphasis on the further development of Chinese-Hungarian relations, including the increase in Chinese investments."
akkor nem az volt a fontos, hogy mikor fognak megtérülni a befektetések, hanem az, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok egyáltalán fejlődnek. Hogy miért fordult meg a dolog, nem tudjuk, de meglehet, hogy politikailag kissé kezdi elkötelezni magát...
De lássuk miket írt le még a kínaszakértő: "A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése kínai hitelből valósul meg, Kínának ugyanis sikeres projekteket kell végrehajtania ahhoz, hogy megmutassa a világ számára, hogy bárhol képes hasonló fejlesztésekre", vagyis abból kiindulva, hogy a befektetőnek érdeke pénzzel is támogatnia a vasútépitést, szerintünk mindenképpen jó! A hitelező maga fogja előre kiadni a pénzt ezzel pedig segíti a magyar ipart is hiszen az épitkezésben hazai cégek is részt vállalhatnak, az európaiak mellett. Ez pedig már a megtérülést könnyíti. Aztán amikor a gyorsvasúti szállítás beindul a behozott árúk vámolása már Magyarország területén történik, ami több tizmilliós tonnányi árúforgalomnál jelentős többlet, azaz a vámolásból bejött érték is magas lehet. A pireusi kikötőt Kína felvásárolta, amiért szüksége van egy gyorsforgalmi vasútra, ami által a termékeit Európa közepébe tudja szállítani. Tehát az Ő érdekük is, hogy az "5-ős európai corridor" mellett egy gyorsforgalmi szállítóvonal legyen megépítve.
Érdekes, az is ahogyan a Kína-szakértő tévesnek véli azt, hogy az anyaország "kapu" lenne Kínának, de ugyanakkor elfogadja, hogy megfelelő lenne egyféle "átjárónak". Akár "kapu" akár "átjáró" nem az elnevezés fontos, hanem az, hogy mind a kettőn bejöhetnének a vámolandó árúk.
Nem kritikát fogalmazunk meg hanem azt, hogy lássa az olvasó, hogy mennyire fontos a magyar kormánynak, hogy az új világgazdasági szerepben részt vállalhasson. Talán a cikkírónak is el kellene ezen gondolkodnia, hiszen Ő Kína szakértője és nem a magyar gazdaságé... HZ 
 Kína belépőt szerez a vasúthitellel Európába 
2017.11.27. 
A Középpont vendége volt, Szunomár Ágnes az MTA- Világgazdasági Intézet munkatársa, Kína szakértő, akit a napokban zajló Kína – Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóról kérdeztünk. 
Az immár 2012 óta, 16 plusz egy ország közreműködésével megrendezésre kerülő találkozó célja a potenciális és jövőbeni lehetőségek szemléje volt. Orbán Viktor beszédében elmondta: „Kontinensünk legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában.” Míg a Nyugat-Európai államok számára Kína egy versenytárs, addig a csúcstalálkozón résztvevő államok lehetőségként tekintenek rá. Kína számára az említett baráti hang, a szakképzett, relatíve olcsó munkaerő mindenképpen kedvező. 
A Kínával való szoros kapcsolatnak kevesebb kockázata van, mint amennyi lehetőség rejlik benne. Kockázatot például a növendék iparágak felvásárlása jelenthet, jó lehetőséget pedig a munkaerő-felesleg felszívása – fogalmazta meg a szakértő. 
Tévesnek mondható állítás, hogy Magyarország kapu Kína számára. A nagyhatalomnak nincs szüksége több kapura, mert sok forrással rendelkezik, mindenesetre országunk is egy megfelelő átjáró lehet a jövőben. Az itt működő vállalatok sikeresek és a magyar munkaerő sem érzi magát rosszul. Többek véleménye alapján elmondható, hogy nincs mérhető különbség a nyugati multinacionális vállalatok és a kínaiak között. 
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint, Magyarország célja, hogy a nagyhatalom fő exportőre legyen. Szunomár Ágnes úgy látja eddig is szépen alakultak a külgazdasági kapcsolataink és folyamatosan nő a kínai exportunk. A fő termékek az elektronikai és autó alkatrészek, gépek, berendezések, illetve az agrárkereskedelem is lendületet vett az elmúlt években. 
A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése kínai hitelből valósul meg, Kínának ugyanis sikeres projekteket kell végrehajtania ahhoz, hogy megmutassa a világ számára, hogy bárhol képes hasonló fejlesztésekre. Kelet-Közép-Európa pedig megfelelő helyszín ennek bizonyítására – tette hozzá a Világgazdasági Intézet munkatársa.
Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank - Kína új szerepe a világgazdaságban
2016. február 2-án az AJTK „Kül- és biztonságpolitika első kézből” előadássorozatának vendége volt Szunomár Ágnes, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatócsoport-vezetője, aki az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankról (AIIB) és Kína világgazdasági szerepéről beszélt. A 2015-ben alapított AIIB az ugyanebben az évben létrejött BRICS Új Fejlesztési Bank és az „új Selyemút” koncepciója mellett igen fontos helyet foglal el Kína gazdasági retorikájában. Az 57-tagú intézmény alapvető célja, hogy ázsiai infrastrukturális létesítmények építését finanszírozza, alaptőkéje 100 milliárd USD.
Szunomár Ágnes szerint 2008 fordulópontnak tekinthető Kína gazdasági helyzetében – a fejlődés korábbi üteme lassulásnak indult, ami egy folyamatos belső stimulust jelent a külpolitikai jelenlét megerősítésére. Kína érdeklődésének középpontjában a regionális és globális befolyás növelése, a gazdaság működéséhez szükséges erőforrások biztosítása, a piacszerzés és a túlkapacitások, felhalmozódó feleslegek hasznosítása áll. Ezen érdekek mentén a fő külpolitikai és külgazdasági célországok a Globális Dél államai, vagyis főként Latin-Amerika, Afrika, Kelet-, Délkelet- és Közép-Ázsia országai.
Az előadó szerint a jelenlegi világgazdasági rendszer nagy intézményei, különösképpen a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) nem alkalmasak arra, hogy megfelelően segítsék a fejlődő országok beruházásait. Ennek oka egyrészt ezen intézmények túlbürokratizált, lassú ügymenete, ami hatékonytalanná teszi működésüket, másrészt pedig az ezen keretek között megvalósuló nagyhatalmi érdekérvényesítés, mely nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló összegek elosztását. Szunomár Ágnes amellett érvelt, hogy az AIIB fő célkitűzése, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye ezt a rendszert, amit véleménye szerint a korábbi intézmények reformjával nagy valószínűséggel nem lehetne megoldani. Az is igaz azonban, hogy az AIIB értékelése egyelőre rendkívül nehéz, hiszen hivatalosan még nem érkezett hozzá hitelkérelem, így működése, döntéshozatala a gyakorlatban nem vizsgálható. Az előadó felvázolta az intézménnyel kapcsolatosan ennek ellenére már megfogalmazott kritikákat, aggodalmakat is. Ezek közül a legfontosabbak a biztosítékok hiányát emelték ki: mi garantálhatja, hogy valóban hatékonyabb és átláthatóbb szervezet jön létre? Mi garantálhatja, hogy Kína valóban nem pusztán saját gazdasági érdekeinek érvényesítésére, feleslegeinek hasznosítására, befolyásának kiterjesztésére hozta létre az AIIB-t? Ezekre az aggodalmakra azonban csak az idő adhat választ.
Szunomár Ágnes zárásul két lehetséges szcenáriót vázolt fel: az elsőben a nemzetközi rendszert egyre nagyobb mértékben átható, és egyre nagyobb károkat okozó versengés képét mutatta be, míg a másodikban egy olyan nemzetközi rendszert képzelt el, melyben Kína közreműködésével egy erősebb és inkluzívabb intézményrendszer jön létre, új intézményekkel és új szempontokkal, ami garantálhatja a fejlődők érdekeinek figyelembe vételét, és megerősítheti a világgazdasági integrációt.
Ezúton is köszönjük Dr. Szunomár Ágnesnek, hogy elfogadta a felkérésünket, illetve az érdeklődőknek, hogy eljöttek a rendezvényre.
2 February 2016 AJTK előadóterme