2017. december 22.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke törvénykezdeményezésként iktatta a Székelyföld Autonónomía tervezetet december 22-én a parlamentben.
A politikusnak a témával kapcsolatosan a szerkesztőségünkbe elküldött sajtóközleményét az alábbiakban közöljük: Meggyőződéssel vallva, hogy a székelyföldi magyarság szülőföldjén való megmaradásának és boldogulásának záloga az önrendelkezés, abban a hitben kell folytatnunk Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmünket, hogy következetes kiállásunk, és a közösség jogainak érvényesítésére tett erőfeszítéseink közelebb visznek célkitűzéseink megvalósításához. Éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk arra nézve, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon megjelenítsük a székelység akaratát, mely szerint élni kíván a minden népet megillető önrendelkezés jogával.
Erre ígéretet kaptunk 1918. december 1-jén is, amikor a gyulafehérvári nyilatkozatban mindezt rögzítették, és erről a jogunkról nem szabad lemondanunk. Ennek határozott kinyilvánítása pedig azok kötelessége, akiket Székelyföld népe ezzel megbízott.
Háromszék országgyűlési követeként vállalva a rám ruházott felelősséget, ígéretemhez híven 2017. december 22-én a román parlament képviselőházában egyéni törvénykezdeményezésként iktattam Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács kidolgozta és elfogadta. Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat. (Közlemény)
A parlament elé terjesztette a Székelyföld autonómiatervezetét Kulcsár-Terza József
2017. december 22. MTI
Egyéni törvényjavaslatként iktatta a képviselőházban Székelyföld autonómiatervezetét pénteken Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő.
A Magyar Polgári Párt politikusa a Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta.
"Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat" - írta a statútum beterjesztését hírül adó közleményében az MPP politikusa.
Kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek.
Egyeztetett az RMDSZ-frakcióval
Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet. "A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?" - tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy - a korábbi alkalmaktól eltérően - a parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.
Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte nem őt kell kérdeni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten.
Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára - mint az anyanyelv-használati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye - és ezek miatt várt az ülésszak végéig.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen romántámogató voks nélkül vetették el. A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.
