Written by Székelyhon 26 March 2018 11:38
Románia 1989 utáni történelmében az MPP volt az első ellenzéki magyar párt.
Az évforduló alkalmából kitüntették az MPP-t támogató politikusokat • Fotó: Gálna Zoltán
A pártvezetői tisztséget 2012 végétől betöltő Biró Zsolt szerint
az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a romániai magyar politikai élet porondján az MPP-nek mind helye, mind létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen.
Több figyelmet szeretnének az európai őshonos kisebbségeknekEurópa csak úgy tud fejlődni és világszinten újra élvonalba kerülni, ha a nemzetek nem egymás ellen, hanem egymás mellett, mi több egymásért harcolnak, vállvetve együtt dolgoznak – hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.
Mint ecsetelte, az alakulat a maga erejével megpróbál hozzájárulni az erdélyi politikai élet formálásához. Sikerként könyvelte el, hogy még jóval az RMDSZ előtt sikerült tematizálnia a gyulafehérvári kiáltványba foglalt, és azóta be nem tartott 1918-béli román ígéreteket, de a párt külpolitikájára is büszke, hiszen az MPP-nek szövetségeseket és kapaszkodókat sikerült találnia.
Mindannyian tudjuk, hogy Erdélyben az elmúlt húsz év legnagyobb politikai kihívása a választás szabadságának megteremtése volt. A rendszerváltás dacára a továbbra is egypártrendszerben túszul ejtett romániai magyarságnak hosszú és nehéz utat kellett bejárnia, amíg elérkezhetett mostani állapotába, amelyben – jól-rosszul –, de működik egyfajta kontroll, hogy jobb sorsra érdemes kifejezéssel éljek: a fékek és ellensúlyok rendszere – emelte ki az MPP legfontosabbnak tartott megvalósítását Biró. Az eddigi út megtétele, nem volt hiábavaló, vonta le a következtetést a szervezet alapítója, Szász Jenő. Mivel Székelyudvarhely egykori polgármestere megvallottan úgy tekint az MPP-re, mint saját gyermekére, néhány intelmet is megfogalmazott.
Mint nyomatékosította, a polgári pártnak addig van létjogosultsága, amíg az erkölcsi többség oldalán áll.
A kerek évfordulón a másik két romániai magyar politikai alakulat közül csak az RMDSZ köszöntötte a Magyar Polgári Pártot. Elnöke, Kelemen Hunor ezt természetesnek nevezte, de személyesen nem jelent meg az ünnepélyen, és másvalakit sem delegált maga helyett. Üzenetét az esemény ünnepi műsorára szerződtetett Ördög Miklós Levente színművésznek kellett felolvasnia.
Gyakorta kereszteztük egymás útját, nem egy esetben voltak vitáink – mégis: közös megvalósítás, hogy sikerült a párbeszéd útjára lépünk 2014-ben. Ekkor azt a sokáig lehetetlennek tűnő, de felelősségteljes döntést hoztuk meg, amelynek eredménye, hogy 2016-tól a Magyar Polgári Párt két képviselője is Románia Parlamentjében tevékenykedhet – írta többek között Kelemen Hunor, aki arról biztosította az MPP-t, hogy az általa vezetett szövetség a továbbiakban is partnerként tekint a polgári alakulatra.
Biró Zsolt, az MPP elnöke • Fotó: Gálna Zoltán
Nem lehetett jelen, de az alakulatot üdvözölte a magyar országgyűlés elnöke, Kövér László is. A fideszes politikus, aki egyben az MPP tiszteletbeli elnöke is, üzenetében rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben a polgáriak mindent megtapasztalhattak abból, amit a politikai küzdelem jelent: sikert és kudarcot, hűséget és árulást, erényt és gyarlóságot, igazságot és igazságtalanságot, méltánytalanságot és elégtételt.
Amit átéltek, nem lesújtotta és szétszórta őket, hanem felemelte és egyesítette – hangsúlyozta Kövér.
Az erdélyi magyar politikában a választás szabadságának jegyében úgy teremtettétek újra a politikai verseny és együttműködés kultúráját, hogy az nemcsak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítette – írta a parlament elnöke.
A tízéves évforduló alkalmából az MPP Wass-akarat Díjjal tüntette ki Hoffmann Rózsa volt államtitkárt, Kalmár Ferenc miniszteri biztost, Csáky Pál felvidéki EP-képviselőt, valamint a párt alapítóját, Szász Jenőt.
A tíz esztendős Magyar Polgári Párt történelme jóval hosszabb időre nyúlik vissza.
Alapítója, Szász Jenő már 2000-ben bejegyeztette az RMDSZ ellenzékeként létrejött Udvarhelyi Polgári Egyesületet (UPE), mely négy év leforgása alatt Magyar Polgári Szövetséggé nőtte ki magát. Az MPSZ 2004-ben már egész Erdély szintjén képviselni szerette volna a választás szabadságát, azonban ennek kivitelezését a hatóságok megakadályozták: előbb az RMDSZ „beintésére” a 25 ezer támogató aláírás szükségességét iktatták a választási törvénybe, majd amikor a szükséges területi lefedettséggel összegyűlt 54 ezer aláírás, azokat formai okokra hivatkozva a Központi Választási Iroda elutasította. A pártalapítási procedúra 2005-ben indult, a szükséges aláírások 2007 őszére gyűltek össze. A bukaresti törvényszék januárjában, a táblabíróság márciusban – az ügyészség és több „magánszemély” fellebbezését elutasítva – jogerősen jóváhagyja a Magyar Polgári Párt bejegyzését.
