2018. DECEMBER 25.Jámbor Gyula
A HAZÁNKBA TELEPÜLT JÁRMŰIPAR JELENTŐS INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKET IS ÚTJÁRA INDÍTOTT
A nagy autógyárak megtelepedésével együtt jár a közlekedési infrastruktúra jelentős fejlesztése, hiszen a cégeknek nemcsak autósztrádára, de vasúti pályára, sőt repülőtérre is szükségük van. Akad helyszín, ahol a feltételek adottak, másutt folyamatos építkezésre van szükség. Ezek a beruházások országszerte zajlanak ma is.
Tovább az Audi úton! A fentiek nem egy képzeletbeli tömeggyűlés szónokának a jelszavaként szálltak a légbe, hanem az autónk fedélzeti navigációja tanácsolja, ha a győri üzem bejáratához közelítünk. Merthogy az Audi Hungaria Zrt. postacíme: Győr, Audi út 1., mint ahogy Kecskeméten Mercedes utat találunk. Nem csoda, hiszen a városok külső részein, az iparterületeken egy-egy nagyüzemhez bekötőút vezet, amely miért is ne viselhetné az illető cég nevét.
Persze ez nem volt mindig így, a rendszerváltozás idején oda telepedtek a multinacionális autógyártók, ahol éppen adódott üres terület vagy használaton kívüli üzemcsarnok. A Suzuki és az Opel nagyjából egy időben kezdte meg a tevékenységét 1992-ben, amikor autópálya csak mutatóban, Budapest környékén volt Magyarországon. A vasúti kapcsolat azonban rendelkezésre állt, és a Suzuki Esztergomban, ötven kilométerre a később kiépülő M1-től, elindította a gyártást. Mi több, ma, 26 évvel az alapítás után sincs közvetlen gyorsforgalmi elérése, bár ez már csak idő kérdése: az M100-ast, a Bicskétől Esztergomig épülő autóutat már tervezik a mérnökök.
Az Opel szentgotthárdi helyszínén sem volt a közelben hazai gyorsforgalmi út 1992-ben, de az osztrák határ túloldalán megvolt a szükséges kapcsolat. Tekintve, hogy az alapanyagok és alkatrészek amúgy is főként Nyugatról jöttek, ez akkor nem tűnt komoly akadálynak. Később, amikor az üzem kinőtte magát, és akár másfél ezer dolgozónak kellett a műszak kezdetén megjelenni Szentgotthárdon, főként a vasút jelentett segítséget: a GYSEV felújította a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonalat, és korszerű járművekkel biztosítja ma is a munkába járást. De a közúti megközelítés is sokat javult azóta, és megkezdődött a Körmend–Szentgotthárd kétszer egy sávos autóút építése is.
Az Audi 1994-ben kezdte meg a termelést Győrben, amikor még csak épülőben volt az M1-es Hegyeshalom felé. A német cégnek fontosabb volt azonban a vasúti összeköttetés: éjszakánként irányvonat megy Ingolstadtba, így biztosítják az áru szállítását. Azonban az Audi az eltelt bő két évtized alatt hatalmas komplexummá fejlődött, amely igényelte és igényli az infrastruktúra bővítését.
A gyár segítségével a péri sportrepülőtér nagy gépek fogadására alkalmas korszerű légikikötővé fejlődött, amely naponta többszöri légi járatot biztosít Győr és Ingolstadt között. A közúti kapcsolatok is fejlődtek: már elkészült a Győrt keletről elkerülő út, amely az M1-es és a 14-es út között teremt szabad haladást felüljárókkal, valamint egy Duna-híddal. A 14-es út a szlovák határhoz vezet, és ez az Audi, valamint beszállítói számára azért fontos, mert a VW Groupnak Szlovákia déli részén is jelentős kapacitásai vannak.
A Mercedes kecskeméti gyárának beindulásakor, 2012-ben adott volt az M5-ös autósztrádához való közvetlen eljutás, és kiépült a Budapest–Szeged vasúti fővonalhoz vezető iparvágány is. A Daimler AG számára fontos légi kapcsolat úgy valósulhat meg, hogy a kecskeméti katonai repülőteret megosztják a hadi- és a polgári felhasználás között. Mint lapunk is beszámolt róla, összesen több mint 5,5 milliárd forintot költ a kormány arra, hogy polgári gépek fogadására is alkalmassá tegye a légikikötőt. 2020-ra készülhet el a munka, amit egyrészt a Mercedes-gyár igénye indokol, másrészt Ferihegy zsúfoltságán is enyhíthet.
A legújabb hazai autóipari nagyberuházás a BMW debreceni gyáráé. A legfontosabb közlekedési kapcsolatok jelenleg is rendelkezésre állnak a helyszínen, hiszen az M35-ös autópálya mind a főváros, illetve Bécs, mind Miskolc, Kassa, mind az erdélyi nagyvárosok felé közúti összeköttetést biztosít – ha befejeződnek a most folyó építkezések az országhatárok felé. A Budapest–Szolnok–Debrecen vasútvonal felújítása is a végéhez közelít, a légi kapcsolatot pedig a cívisváros nemzetközi repülőtere biztosítja. A feladat, hogy a gyár helyszínére eljusson minden közmű és út: az új ipari park infrastruktúráját a város alakítja ki, amire 44 milliárd forint hitelt vett fel.
