Timár Norbert 2018. december 14.
A borítóképen az RMDSZ jelöltjei
Összefoglaltuk, mik az újdonságok, kik lehetnek az esélyes erdélyi jelöltek a májusi európai parlamenti választásokon.
Kik választhatnak?
Kedden fogadta el a magyar országgyűlés Semjén Zsolt választási törvényre vonatkozó törvénymódosítását, amelynek lényege, hogy megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az Európai Parlament képviselőinek választásán. A törvény nem terjed ki minden Magyarország határán túli magyarra, mivel Románia és Szlovákia EU-tag, így az ott élőknek tilos kétszer szavazni. A módosítás célja, hogy az EU-n kívül élő magyar állampolgárokra is kiterjesszék az EP-szavazás lehetőségét. Így többségében a vajdasági és kárpátaljai magyar állampolgárok kapnak szavazati jogot a jövő évi választásokra. A magyarországi DK felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar választási rendszer nem garantálja a levélszavazatok titkosságát, és annak is fennáll a veszélye, hogy az uniós tagállamokban élő kettős állampolgárok mindkét országban szavaznak majd az EP-választáson. Ez a kijelentés megalapozatlan, hiszen 2013-as választási törvény 334. paragrafusa szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkező, de Romániában vagy Szlovákiában élő választópolgár továbbra is csak akkor szavazhatna magyarországi listára, ha mint EU-s állampolgár kérelmezné, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen, ehhez pedig az szükségeltetik, hogy kérelméhez csatoljon egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja. Bővülhetnek a képviselői helyek? Abban az esetben ha Egyesült Királyság EU-ból történő kilépését a jövő májusi EP-választásokig le tudják zárni, akkor az Európai Parlament képviselőinek száma az eddigi 751-ről 705-re fog csökkenni. A britek kilépésével 73 szék szabadul fel, de abból 46-ot félretesznek az Európai Unió esetleges bővülése utáni időkre, a maradékot pedig szétosztják az eddig kis mértékben alul-reprezentált országoknak. Így Románia 32 helyett 33 képviselőt küldhet az EP-be, míg Magyarország változatlanul 21 képviselői hellyel folytatja.
A képviselői helyek változása.
Forrás: www.europarl.europa.eu
Kire lehet majd szavazni?
A romániai magyarok természetesen az összes romániai jelöltre leadhatják majd a voksukat, de mi most csak az RMDSZ jelöltjeit fogjuk szemügyre venni. Arról már írtunk, hogy kik jöhetnek majd szóba, ám azóta néhány részlettel gazdagodott a kép. Először is tisztázzuk, hogyan működik az RMDSZ jelöltállítási rendszere. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) határozata szerint azoknak, akik indulni szeretnének az EP-választásokon, meg kell szerezniük legalább egy területi szervezet, platform, társult szervezet, az RMDSZ Nőszervezete, vagy a MIÉRT támogatását, majd be kell nyújtaniuk a jelentkezésüket a Szövetségi Választási Bizottsághoz (SZVB), amely ellenőrzi a pályázatok szabályosságát. A jelölteket a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) - amely a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülései között az RMDSZ döntéshozó testülete - meghallgatja, ezt követően pedig rangsorolja és az SZKT elé terjeszti, amely végső soron megerősíti a döntést.
A jelenlegi képviselők közül Winkler Gyula már korábban bejelentette, hogy megpályázza az RMDSZ EP-jelöltlistáján való szereplést. Érdeklődésünkre elmondta, hogy megkereste már az RMDSZ megyei és területi szervezeteit, valamint a Szövetséggel társult szakmai szervezeteket is, hogy támogassák a pályázatát, amelyet határidőre be fog nyújtani. Az EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy pártja majd értékeli eddigi munkáját.
Sógor Csaba megkeresésünkre elmondta, hogy a jövő májusi európai parlamenti választások után folytatni szeretné a romániai magyar közösség, Erdély és Székelyföld képviseletét az Európai Parlamentben, ezért az RMDSZ által megjelölt február elsejei határidőig benyújtja a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat.
Mivel Tőkés László már korábban bejelentette, hogy nem indul a következő EP-választásokon, a képviselőnél arra is rákérdeztünk, ha lehetősége lenne, indulna-e a Fidesz listáján, Tőkés helyén. Sógor válaszában elmondta a Transindexnek, hogy sem a magyarországi kormánypárt részéről, sem más párt részéről nem érkezett megkeresés irányába ez ügyben. Ugyanakkor kiemelte, hogy "az elmúlt évek alatt nagyon jól együttműködtünk a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőivel, kisebbségvédelmi témában bármikor számíthattunk rájuk, de akkor is közösen léptünk fel, amikor Magyarországot politikai alapon támadták és pellengérre állították. Számomra fontos az, hogy a keresztény Európa jövőjéről is hasonlóan gondolkodunk a magyarországi néppárti képviselőcsoporttal." Sógor leszögezte, hogy ő továbbra is az RMDSZ politikusa és a romániai magyarságot képviseli Brüsszelben és Strasbourgban.
Az is eldőlt, hogy Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, korábbi kulturális miniszter is jelentkezni fog a Szövetség jelöltlistájára, ezt decemberben jelentette be indulását, és Vincze Loránt, a FUEN elnöke, aki csütörtökön közölte, hogy képviselő szeretne lenni az RMDSZ színeiben. Mivel a FUEN-t a magyar kormány minden tekintetben támogatja, olyan híresztelések is terjengtek Vinczével kapcsolatban, hogy elképzelhető, hogy a Fidesz listáján fog indulni.
A FUEN elnökét is kérdeztük a megüresedett Fideszes hellyel kapcsolatban, de portálunknak elmondta, hogy a róla terjedő információkról nincs tudomása, és még a csütörtöki bejelentés előtt úgy fogalmazott, amennyiben indul, akkor azt az RMDSZ listáján teszi. Vincze egyébként párhuzamosan a FUEN vezetését is folytatná. Annak ellenére, hogy a jövő februári jelentkezési határidőig még sok idő van hátra, az indulni kívánó jelöltek névsora már többé-kevésbé kialakult. Persze azért még lehetnek meglepetések. Az igazán izgalmas kérdés csak a sorrend eldöntése lesz, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint az RMDSZ a maga öt százalékával két jelöltet tud az Európai Parlamentbe juttatni, ezen pedig a Brexit utáni képviselői helyek bővülése sem fog tudni javítani.
