Lenne egy olyan kérdés, amit a Kuruc.infó eddig nem igen tudott megválaszolni éspedig mikor és főleg miből gondolja, hogy a polgári vonal a "szintelenséget és a szagtalanságot " követte volna, hiszen soha sem tett arra lépéseket, hogy legalább minket az Erdélyi Polgárt megkeresse vagy megkérdezze... Csak valószínüsithető, hogy közvetett infók jutottak el hozzájuk és azok, akik eddig közvetíthettek igencsak haragudtak, amiért a polgári "keménymag" nem hagyta magát "felfalni".
Az a "szinteleség-szagtalanság", ami megfogalmazódik a cikkíró tollából, igencsak kétes, mert nem tudja vagy ami rosszabb nem akarja elismerni, hogy az eltelt 6 év alatt igencsak fejlődést mutatott a párt! Az, hogy a cikkíró összekeveri az ellenzékiséget az ellenségeskedéssel pedig arra utal, hogy nem direkt infók alapján fogalmazza meg a cikkét.
De az is gyanitható, hogy nem egy a kurucinfós kolléga irta volna a cikket...
A "választás szabadsága" nem feltételez olyan ellenségképet, amit utálni jogos.
Ha pedig a polgári tisztségviselők nem tudták volna megmagyarázni, hogy a szövetségiekkel való társulás nem jelenti azt, hogy lepaktált volna valaki is közülük, akkor a polgári vonalon belül sem volt elég egyértelmű, hogy a poltikában sokszor az eredmény a fontos. A polgári törekvések pedig a tisztségek makszimálásara történtek, mert a szavazatokat nem igen lehet abban a formában emelni, hogy közben a konkurens alakulat is a választói ellenszavazatokat akarta megszerezni...
A polgári vonaltól rég elmentek azok, akiknek valamilyen sérültsége akadt a szövetségiekkel szembe! Erről pedig vagy nem tud vagy nem akar tudni az alábbi cikk irója.
Az egy más kérdés, hogy kiknek lenne érdeke, hogy a polgári vonal megszünjön, mert sajnos nem csak függőben levő kérdés volt, hanem kimondott szavak erejével hatott, hogy a polgári vonal "már nem felelne meg a törvényi előírásoknak".
A cikkben ugyan nem fogamazódik meg, a nemzetiek vezetőjének az a kijelentése, hogy „úgy gondolom, az esetleges múltbéli sérelmeken túllépve, a közös munka és együttműködés lehetőségeit kell megtalálnunk” , de továbbra is kétkedés övezheti mindazt, ami eddig is elhangzott, mert biza csak jól hangzó szóllam maradhat, ha nem komolyan volt elmondva. E.P.
Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét választotta elnökévé szombaton tartott hatodik rendkívüli országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP). A Gyergyószentmiklóson tartott országos tanácson a korábban a párt választmányát vezető Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg.
A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta lemondását.
Biró Zsolt felszólalásában kijelentette: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani. A leköszönő pártelnök elismerte: döntése hátterében a párt identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Úgy vélte: az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőrizni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni. Az MPP legfontosabb döntéshozó szerve a párt alapszabályának a módosításával összeférhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal együtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett mandátumot a román parlament alsóházában. A párt alelnöki tisztségére nyolcan kaptak jelölést. Közülük Kátai Attila, Fülöp Csaba, Benedek László, Mosdóczi Vilmos, és Simon Csaba számára szavazott bizalmat a testület.
Elnöki beköszöntő beszédében Mezei János a párt eredeti elveihez és szellemiségéhez való visszatérést ígérte olyan körülmények között, hogy - mint fogalmazott - azt tapasztalja: az MPP kezdte feladni jobboldali szemléletét.
A megválasztott elnök kijelentette, hogy "az igazság, a nyitottság és az alázat útját" a párt szervezeti újjáépítését, a belső feszültségek megszüntetését tartja feladatának. "Együttműködve más politikai szervezetekkel önálló politikai tényező leszünk az erdélyi politikában. Nemcsak díszlet, nemcsak dísz, hanem valóban sarkantyú leszünk a nagyobb politikai szervezetek oldalán, és ígérem, hogy vágtára késztetjük a poroszkálást" - fogalmazott a pártelnök. Feladatnak tekintette megértetni a többségi nemzettel, hogy nem akkor lesz jólét és béke az országban, ha a magyarok lemondanak a jelképeikről, a kultúrájukról, hanem akkor, ha egymást megbecsülve mindkét nép szabadon élhet a megörökölt értékrendjében.
Mezei János hitet tett a közösségi autonómiatörekvések mellett, melyeket az igazság útjának nevezett.
A kongresszus végén az MTI kérdésére Mezei János kijelentette mindenképpen folytatják az együttműködést az RMDSZ-szel, de tettekre kívánják biztatni a "romániai" magyarság legnagyobb politikai szervezetét. "Nem elég beszélni, hanem tenni kell. Ha hív a közösség, akkor meg kell jelenni a tüntetéseken, és azokon a közösségi megnyilvánulásokon, amelyeken a magyarság az erejét és a tömegben való hitét fejezi ki" - fogalmazott.
Mezei János a tanácskozás soron kívüli voltával és a rövid idő alatt történt szervezéssel magyarázta, hogy a korábbi kongresszusoktól eltérően sem személyesen, sem üzenetével nem volt jelen Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke.
Az MPP országos tanácskozását az RMDSZ részéről Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt elnök, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök köszöntötte.
Az RMDSZ ellenzékeként 2008-ban alakult MPP 2014 óta az RMDSZ-szel együttműködésben politizál, és a romániai magyarság második legerősebb politikai szervezete. A párt politikusai 15 erdélyi településen, köztük Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson töltik be a polgármesteri tisztséget. A párt képviselői négy megyei önkormányzatban és a román parlament alsóházában is jelen vannak. (MTI nyomán) Forrás: https://kuruc.info/r/3/192376/
