Nem hajlik a közösködésre az RMDSZ az európai parlamenti választás vonatkozásában: a szövetség nem ad befutóhelyet az MPP-nek, ugyanakkor hárompárti koalíciót sem akar létrehozni az EMNP javaslatára.
A polgári párt vezetője azzal magyarázza a szövetség álláspontját, hogy az RMDSZ „nyeregben érzi magát”.
A tíz évvel ezelőtti összefogással ellentétben az idén rendezendő európai parlamenti választáson nemigen körvonalazódik együttműködés az erdélyi magyar politikai alakulatok között. Bár a közelmúltban az RMDSZ két megkeresést is kapott a megmérettetésen (ennek időpontját még nem tűzték ki, de várhatóan májusban rendezik) való közös szerepléssel kapcsolatban – a Magyar Polgári Párt (MPP) befutóhelyet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hárompárti választási koalíciót javasolt –, a szövetség a jelek szerint elhárítja a kezdeményezéseket.
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök a néppárt javaslatával kapcsolatban lapunknak elmondta, nem egyértelmű, mit ért koalíción Szilágyi Zsolt EMNP-elnök, éppen ezért érdemben nem tud reagálni a nyilatkozatra. „Megtörténhet, hogy olyan összefogás listájára gondolt, amelyen az RMDSZ keretében, jele alatt indulnak jelöltek, de nem akarok találgatni. Ha igényt tartanak rá, készek vagyunk tárgyalni a javaslatról az EMNP-vel” – nyilatkozta a Krónikának Porcsalmi.
Az MPP által kért befutóhely kapcsán az ügyvezető elnök elmondta, a polgári alakulattal – amellyel politikai együttműködési szövetséget ápol az RMDSZ – hosszú távon terveznek, de nem tudnak eleget tenni a párt igényének. Az MPP kérése azt jelentené, hogy a két befutóhely közül megkapnák az egyiket, ami nem tükrözi az arányosságot és méltányosságot” – szögezte le az RMDSZ-es politikus, hozzátéve: mindezt egyértelművé tették az MPP számára is.
Egyébként az RMDSZ-en belül kemény verseny alakult ki a befutónak tartott két EP-mandátumot jelentő első két hely megszerzése érdekében. Ezekre egyaránt pályázik a jelenlegi két eurohonatya, Sógor Csaba és Winkler Gyula, továbbá Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök és Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, és szintén befutóhelyet kér elnöke, Oltean Csongor számára a szövetséggel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért).
Mezei János, a polgári alakulat vezetője a felmerült forgatókönyvek kapcsán úgy véli, a legjobb megoldás a hárompárti koalíció lenne, ez a formula biztosítaná ugyanis az erdélyi magyarok legátfogóbb képviseletét, ugyanakkor hozzájárulna a leghatékonyabb mozgósításhoz is. Gyergyószentmiklós volt polgármestere elmondta, bár nem ők kezdeményezték, hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni a koalíciós javaslatról, e téren azonban szerinte az RMDSZ hatáskörébe tartozik a döntés. Mezei úgy fogalmazott: a politikai realitást figyelembe véve merésznek tűnik az MPP egy RMDSZ-es befutóhelyet célzó igénye, ám továbbra is fenntartja azt.
„Az RMDSZ vezetői nehezen hajlanak ennek átengedésére, mert erőt éreznek magukban, nyeregben érzik magukat. Nekünk az a célunk, hogy politikailag megerősödjünk, súlyosabb tényezővé váljunk az erdélyi magyar politikában, hogy ne lehessen félresöpörni a hasonló igényeinket. Még tárgyalunk a befutóhely kérdéséről, nem mondtunk le erről” – nyilatkozta a polgári alakulat élére tavaly októberben megválasztott politikus.
Az EMNP – amely az előző, 2014-es megmérettetés előtt is felvetette a koalíció ötletét, de nem járt sikerrel – szerint fontos lenne, ha az erdélyi magyarok összevonhatnák az erejüket az idei EP-választáson. Szilágyi Zsolt elnök elmondta, alakulata választmányának múlt hétvégi ülésén olyan választási koalíció javaslatát vetette fel, amelynek keretében a három magyar párt közös tervben, kampányban egyezik meg. A politikus felhívta a figyelmet, hogy az EP-választásokra vonatkozó törvény az egyetlen Romániában, amely nem ír elő emelt küszöböt, vagyis koalíciók esetében is az ötszázalékos bejutási küszöb érvényes.
„A lehetőség tehát adott, csupán a politikai akaraton múlik minden. Bízom abban, hogy az RMDSZ részéről pozitív fogadtatásban részesül a javaslat, és elkezdődhetnek az egyeztetések” – nyilatkozta a Krónikának a néppárti elnök, hozzátéve: az EP-választás az a megmérettetés, amelynek esetében az erdélyi magyar politikai alakulatoknak félre kell tenniük a vitáikat az erősebb brüsszeli képviselet érdekében. Szilágyi emlékeztetett, hogy a magyar összefogás elmaradása nyomán 2014-ben eggyel csökkent az RMDSZ színeiben megválasztott EP-képviselők száma, szerinte azonban a megfelelő mozgósítás annál is inkább növeli a harmadik mandátum visszaszerzésének esélyeit, hogy a Nagy-Britanniának az EU-ból való kiválása nyomán Románia a jelenlegi 32 EP-képviselői mandátumhoz képest eggyel többre lesz jogosult. (Az Európai Parlament képviselőinek száma 751-ről 705-re csökken a Brexitet követően).
A Krónika kérdésére, hogy az összefogás elmaradása esetén az EMNP fontolgatja-e az önálló indulást az EP-választáson, Szilágyi Zsolt elmondta, ezt az eshetőséget abban az esetben vizsgálják meg, ha az RMDSZ-től elutasító választ kapnak.
Szavazatmaximálást eredményezett eddig az együttműködés
A Románia uniós csatlakozása után, 2007 novemberében rendezett EP-megmérettetésen nem jött létre a magyar–magyar összefogás, így az RMDSZ és Tőkés László akkori református püspök külön indult. Az RMDSZ 282 ezer szavazatot kapott (5,52 százalék), ami két képviselői mandátumot hozott a konyhára: a Frunda Györgyét és a Sógor Csabáét. (Frunda a választás után visszalépett, és a harmadik helyet elfoglaló Winkler Gyula követte).
Tőkés egyedüli független jelöltként 176 ezer szavazatot begyűjtve (3,44 százalék) szerzett mandátumot. A 2009-es választáson az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) magyarösszefogás-lista kampánynéven, de RMDSZ-színekben összeállított listája három képviselőt – Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba – juttatott be az uniós törvényhozásba. A közös lista 431 ezer voksot kapott, ami a leadott szavazatok 8,92 százalékát jelentette.
Az öt évvel később, 2014-ben rendezett uniós megmérettetésen már nem ismétlődött meg a magyar együttműködés: miközben Tőkés László a Fidesz listáján szerzett újabb mandátumot, az RMDSZ 350 ezer voksot szerzett (6,3 százalék), ami két mandátumra volt elegendő
