Szerkesztőségünk immár már egy évtizde, hogy a NUTS2-es Székelyföldi megoldást bemutatta és továbbra is hisszük, hogy ez a járható út, mert nem kiván nagyobb törvényi vagy esetleg alkotmányi módositásokat!
Azt sem kell elfelejteni, hogy Románia aláírta az EU-s normáknak az alkalamzását - jelen esetben a NUTS-normákat! Az Eu-hoz való csatlakozás pedig a legerősebb érv lehet úgy a gazdasági mint a területi autonómia eléréséhez, úgy ahogy a Déltirolban is történt. HZ
2019. 01. 19. szerző: hirado.hu, Kossuth Rádió
Romániában több olyan párt és szervezet is van, amely kiáll a kisebbségben élő magyarok mellett. Kérdés, hogy mekkora lehetőséget ad majd Románia az unió soros elnökségének betöltése alatt arra, hogy a külhoni magyarok elérjék az autonómiát – hangzott el a közrádió A nap kérdése című műsorában.
Nem fűz túl nagy reményt Pászkán Zsolt ahhoz, hogy a román kormány bármennyire is foglalkozni szeretne a romániai magyarok, vagyis az autonómiatervezet kérdésével. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint ugyanakkor nem hiábavaló a székelyföldi autonómiatörekvés, hiszen amikor csak lehetőség van rá, meg kell próbálni elérni a kitűzött célokat.
Emlékeztetett: az ellenzék a román parlamentben minden ülésszak alatt benyújtja a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, holott tudják, hogy alig van esély ezt elfogadtatni.
A magyar autonómia ügyében nagy hallgatás jellemzi a román véleményvezéreket, a politikai kommentátorokat illetve kutatókat – mondta a kutató. Ugyanakkor csend van arról is, hogy román részről is indultak autonómiatörekvések Romániában.
A világ minden autonómiája egy külön modell
Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének az idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött nemrég a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya. Az MPP közleménye szerint a választmány tagjai egyöntetűen kinyilvánították, hogy továbbra is elszántak az autonómiaigény képviseletére, és újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben tartsák a székelyföldi törekvést a román törvényhozásban.
„A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet” – állt a közleményben.
Tóth Norbert szerint a dél-tiroli és a székelyföldi autonómiatörekvések között a legnagyobb különbség, hogy előbbi térségben van autonómia, utóbbiban nincs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Székelyföld társadalmi adottságainak és földrajzi realitásainak egy dél-tiroli modell felel meg leginkább.
Mint mondta, a világ minden autonómiája egy külön modell, bár vannak rokon vonásaik. Tóth Norbert szerint a székelyföldi autonómiatörekvések hosszú idő múlva, de el fogják érni a célt.
Nem adják fel a harcot
Látszik, hogy van társadalmi támogatottsága a törekvéseknek, nem csak a helyi politikai elit támogatottságát élvezik. Az embereket foglalkoztatja a kérdés, ezt bizonyítja az is, hogy az adott közösség képviselői beterjesztik időről időre a tervezetet a román parlamentbe – hangsúlyozta Tóth Norbert.
Elmondta azt is, a székelyföldiek a békés utat választották, Dél-Tirolban pedig terrorcselekmények is történtek akkor. Véleménye szerint az Európai Unióra ebben a kérdésben a legkevésbé sem lehet számítani, hiszen az EU a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban nem mutat érzékenységet.
Egyeztetni kell a tervezeteket
Romániában jelenleg két autonómiatervezet is van: az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezete.
Pászkán Zsolt szerint a kettő között vannak különbségek, bár Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott nemrég úgy fogalmazott, hogy a két tervezet rendkívül hasonlít egymásra.
A nagy különbség a két tervezet között, hogy mi számít Székelyföldnek, mekkora területet és milyen részeket kell Székelyföldhöz számítani. Az egyik tágabban, a másik szűkebben venné ezeket a területeket – fejtette ki Pászkán. Hozzátette: ezeket egyeztetni kell és fogják is, majd egy optimális álláspont születhet.
Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a Gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben, maguknak akartak döntéshozatali lehetőségeket.
Pászkán Zsolt: a Gyulafehérvári nyilatkozat az erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt
MTI • 2018. december 07.,
Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a Gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben, maguknak akartak döntéshozatali lehetőségeket.
Pászkán Zsolt (archív felvétel) • Fotó: Youtube
Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a román parlament elé az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról. Törvénybe iktatnák az ígéreteket – Márton Árpád szerint elég volt a Gyulafehérvári kiáltvány folyamatos félresöpréséből Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.
A szakértő hozzátette: az erdélyi románok a nyilatkozatnál a magyarokat és a szászokat „előre tolták”, mert szerinte kínos lett volna nyíltan kifejezni, hogy Bukaresttel szembeni önállóságot akarnak. Úgy fogalmazott: az RMDSZ javaslata arról szól, hogy „önrendelkezést, minél közelebb az emberekhez”, és voltaképpen ezt testesíti meg az Európai Unió is.
Pászkán Zsoltot kérdezték arról is, hogy Dacian Cioloș volt miniszterelnök a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, szerinte a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja Romániában.
A szakértő hozzáfűzte: Dacian Cioloș kormányzása idején vették le az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájának napirendjéről a csíksomlyói zarándoklatot, ő menesztette Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust, mert kiállt az autonómia mellett, így „nem is lehet csodálkozni”, hogy elsőként ő állt ki a javaslat ellen
