2019. augusztus 28., szerda

Trócsányi László: Konstruktív volt a megbeszélés Ursula von der Leyennel

MTI2019.08.28. 
Konstruktívnak nevezte szerdai Twitter-bejegyzésében az Európai Bizottság megválasztott elnökével folytatott megbeszélését Trócsányi László biztosjelölt.
Constructive discussions at second meeting with President-elect @vonderleyen. I believe Hungary has an important contribution to make to the EU project. @EU_Commission@EUparliament @EPPGroup
Konstruktiv megbeszélést folytattam második találkozónkon Ursula von der Leyen asszonnyal, az Európai Bizottság megválasztott elnökével. Úgy gondolom, Magyarország hozzájárulása értékes lesz Európa számára. Magyarország szempontjából is prioritás, hogy az európai intézmények és az európai politikák közelebb kerüljenek az EU tagállamaihoz és polgáraihoz.A következő öt évben magam is szeretnék ezen a kiemelt célon dolgozni- közölte a magyar jelölt.
Ursula von der Leyen annak ellenére kezdte meg az egyeztetést a jelöltekkel, hogy Olaszország a belpolitikai válság miatt még mindig nem adta le delegáltja nevét.
A november elején hivatalba lépő testületbe jelöltek személyéről nem adtak még ki hivatalos brüsszeli tájékoztatást, a nevek azonban ismertté váltak a tagállamok bejelentései alapján,még ha közülük egyeseket akár vissza is utasíthat a volt német védelmi miniszter.
Kik lesznek a tagok?
A jelenlegi bizottság nyolc tagját jelölték újra: az Európai Néppárt részéről a bolgár Marija Gabrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist, illetve az osztrák Johannes Hahnt, a szociáldemokraták részéről a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maros Sefcovicot, mellettük pedig a liberális dán Margrethe Vestagert és a cseh Vera Jourovát.
Jelen állás szerint Belgium a liberális Didier Reynders-t, Ciprus a néppárti Sztella Kiriakidészt, Finnország a szociáldemokrata Jutta Urpilainent, Franciaország a liberális Sylvie Goulard-t, Görögország a néppárti Margarítisz Szkínászt, Horvátország a néppárti Dubravka Suicát, Litvánia a zöld Virginijus Sinkeviciust, Luxemburg a szociáldemokrata Nicolas Schmittet, Málta a szociáldemokrata Helena Dallit, Portugália a szociáldemokrata Elisa Ferreirát, Szlovénia a függetlenként politizáló Janez Lenarcicot, Svédország pedig a szociáldemokrata Ylva Johanssont jelölte.
Németországot a néppárti Ursula von der Leyen, Spanyolországot pedig a szociáldemokrata Josep Borrell képviseli, aki már a magáénak tudhatja az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját.
Az október végi kilépésre készülő Egyesült Királyság bejelentette, hogy nem delegál tagot az Európai Bizottságba, és ezért nem is nevez meg jelöltet.Szakemberek szerint ugyanakkor a határozott nyilatkozatok ellenére könnyen elképzelhető újabb halasztás, és ez esetben egyfajta jogi dilemma lép fel, amelyet esetleg Julian King mostani brit uniós biztos ideiglenes kinevezése oldhatna fel.
Több meghallgatásra is sor került a keddi kezdet óta, sajtóhírek alapján például a belga Didier Reynders-szel.
Von der Leyen a nemek egyensúlyára törekszik, azaz ugyanannyi női tagot szeretne, mint férfit, ezért arra kérte a tagállamokat, hogy jelöljenek két-két személyt, akik közül majd választhat. Bennfentes források szerint ennek csak a román kormány tett eleget.
Az eddig ismert jelöltek között tizenegy nő és tizenhárom férfi van, illetve a két román jelölt.Sokan ezért női jelöltre számítanak Róma részéről, mások azonban Roberto Gualtieri európai parlamenti képviselőt tartják esélyesnek.
A jelölteket szeptember végén kezdik meghallgatni az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a végleges listáról pedig várhatóan októberben szavaz a képviselő-testület. Ezt követően a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Szerdától igényelhetnek kézi zajmérőt a ferihegyi repülőtér mellett élők

2019. AUGUSZTUS 28. MTI
Az elmúlt hónapokban „a főpolgármester kezdeményezésére számos intézkedés történt a légiközlekedésből származó fővárosi zajterhelés mérséklése céljából”.
Szerdától igényelhetnek kézi zajmérőt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett élők, a lakók között – önkormányzati közreműködéssel – harminc eszközt osztanak ki, amelyeket határozott ideig használhatnak – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.
A közlemény szerint a készülékekkel az érintettek összehasonlíthatják a környezetükben található berendezéseket vagy létesítmények, az elhaladó járművek zaját. A lehetőséggel élni kívánók a XVIII. kerületi polgármesteri hivatal környezetvédelmi csoportjának címzett levélben vagy e-mailben jelezhetik igényüket.
A minisztérium emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban „a főpolgármester kezdeményezésére számos intézkedés történt a légiközlekedésből származó fővárosi zajterhelés mérséklése céljából”. Elkészült a repülőtér tényleges zajtérképezése a felszállási útvonalak mentén, javaslat született a mérőállomások elhelyezésének pontosítására, a rendszer bővítésére. Ezzel kapcsolatban kifejtették: a Közlekedéstudományi Intézet mobil eszközökkel folyamatosan ellenőrző zajméréseket végez a repülőtér környékén, két zajmérő műszert áthelyezne, emellett a jelenlegi hat mérőállomás mellé még hetet telepítene.
Az ITM kitért arra is, hogy a repülés szabályainak módosításával az eddigi öt helyett tíz csomóra emelték a megengedett hátszélkomponens mértékét, így éjfél és hajnali 5 óra között a forgalom kilencven százaléka a gyérebben vagy egyáltalán nem lakott délkeleti irányba száll fel vagy onnan közelíti meg a ferihegyi légikikötőt.
A város feletti repülésekre ebben az időszakban büntetődíjat szabnak ki, ez az intézkedés várhatóan szeptemberben lép életbe.
A Budapest Airport május közepén újraindította lakossági ablakszigetelési, ablakcsere programját, amelyben hat milliméter vastagságú plusz üvegtáblát helyeznek fel a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok lakó- és pihenőhelyiségeinek nyílászáróira. A pótlólagos ablakszigetelés költségeit teljes egészében a Budapest Airport finanszírozza, e célra fordítja majd az újonnan bevezetett díjtételből származó bevételeket is.

Varga Mihály: Kedvező pályán van a munkaerőpiac

2019. 08. 28. MTI
A munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt
A keresetek változása az egyik legfontosabb tényező
Az európai gazdaság lassulása ellenére a magyar gazdasági növekedés lendületben maradt
2010 óta a foglalkoztattak száma több mint 20 százalékkal nőtt
A 2010-es csaknem 12 százalékról 3,4 százalékra csökkent a munkanélküliség
A május-júliusi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 518 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,1 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája átlépte a 70 százalékot; mint mondta, soha ennyien nem dolgoztak a rendszerváltozás óta. Magyarország az európai uniós átlag fölé került a foglalkoztatásban – mutatott rá.
Varga Mihály emlékeztetett, hogy az elmúlt években komoly eredményt sikerült elérni, 2010-ben a kormányváltáskor még 55 százalékos volt a foglalkoztatási ráta.
A keresetek változása az egyik legfontosabb tényező, ami segítette az elmúlt egy év folyamatait, és segíteni fogja a következő időszakban is – fejtette ki, hozzátéve, hogy a bérek jelentősen nőttek, ami egyre több ember számára teszi vonzóvá a munkába állást.
A pénzügyminiszter felidézte, hogy a naptárhatástól és egyéb egyszeri tényezőktől megtisztított bruttó hazai termék (GDP) 5,1 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami a legmagasabb volt az Európai Unióban. Az európai gazdaság lassulása ellenére a magyar gazdasági növekedés lendületben maradt, és a bővülés új munkahelyeket teremt – hangsúlyozta.
Felidézte, hogy az elmúlt egy évben a szolgáltató szektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban új munkahelyek jöttek létre. A pénzügyminiszter várakozása szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései lehetővé teszik, hogy a következő hónapokban a foglalkoztatottak száma emelkedjék.
Varga Mihály kitért a szakképzési rendszer átalakítására, ebben az összefüggésben a legfontosabbnak nevezte, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra.
A pénzügyminiszter úgy látja, hogy még mindig van lehetőség a magyar munkaerőpiacon a bővülésre. Mint mondta, a kormány szándéka továbbra is az, hogy még több közfoglalkoztatott lépjen át az elsődleges munkerőpiacra, másrészt vannak még állást kereső munkanélküliek is. Varga Mihály kiemelte, hogy a nyugdíjasok és a nők esetében is látnak lehetőséget arra, hogy a foglalkoztatottak száma bővüljön.
A Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy 2010 óta a foglalkoztattak száma több mint 20 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország első a régiós rangsorban. Az elmúlt kilenc évben 3,7 millióról 4,5 millió fölé nőtt a munkában állók száma, ami több mint 800 ezres növekedést jelent, ennek döntő része a versenyszférában valósult meg.
A munkában állók számának bővülése a versenyszférában töretlen, egy év alatt több mint 73 ezerrel nőtt a létszám, miközben a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken. Ezzel egyre egészségesebb a foglalkoztatás szerkezete Magyarországon – hívta fel a figyelmet a tárca.
A 2010-es csaknem 12 százalékról 3,4 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami az ötödik legalacsonyabb az unióban. A közlemény szerint a kormány célja továbbra is az, hogy a munkanélküliség mielőbb három százalék alá kerüljön, ezzel valóra válhat a teljes foglalkoztatás. A munkanélküliek számának további csökkenését a célzott foglalkoztatási programok, az aktivitást növelő intézkedések, a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése és a munkahelyteremtő beruházások növekedése is segítheti.

Cseh Katalin kedvenc abortuszimádói támadásba lendültek

2019. 08. 28.  Csépányi Balázs
Keddi hír szerint Missouri államban Howard Sachs szövetségi bíró felfüggesztette az abortusztörvényt egy nappal azt megelőzően, hogy a törvény életbe lépett volna. Ez a törvény a fogantatás nyolcadik hete után tiltotta volna a művi terhességmegszakítást, az ekkor abortuszt végző orvosokat pedig 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatták volna.
A szövetségi bíró ezzel a döntésével helyt adott Planned Parenthood (Tervezett Szülőség) nevű szervezet keresetének.
A Planned Parenthood – mint az kiderült a Mandiner korábbi tényfeltáró cikkéből – a születés közbeni abortuszt is támogatja. A nyíltan az amerikai baloldalért kampányoló szervezet ellen, homályos ügyletei miatt, az FBI is nyomoz.
Hogy honnan lehet ismerős számunkra ez a dallamos nevű szervezet?
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője nekik gyűjtött serényen adományokat a közösségi hálós profilján.
Nincsenek véletlenek. Similis simili gaudet.

A román elnök megtagadta a kormányfő miniszterjelöltjeinek kinevezését

2019. AUGUSZTUS 28. MTI
Klaus Iohannis román államfő megtagadta szerdán a miniszterelnök kormányátalakítási kérését, s felszólította Viorica Dancila kormányfőt, hogy járuljon bizalmi szavazásra a parlament elé, miután a szociálliberális kormánykoalíció felbomlásával megváltozott a kormány politikai összetétele.
A novemberi elnökválasztáson újabb mandátumra pályázó jobboldali államfő esti sajtónyilatkozatában úgy értékelt: a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem folytathatja a kormányzást, Dancilának már a május 26-ai korrupcióellenes népszavazás után le kellett volna mondania tisztségéről, miután 6,4 millió román a szemébe mondta, hogy nem ért egyet politikájával.
Iohannis egyszerre bekövetkezett két eseményre reagált: Dancila hétfőn újabb miniszterjelöltek kinevezését kérte tőle, mivel – a korábbiak lemondatása vagy leváltása miatt – jelenleg több tárcát is ideiglenes miniszterek vezetnek, akiknek már lejárt a mandátumuk. Ugyancsak hétfőn a kormány vezető erejét képező PSD koalíciós partnere, a liberális ALDE bejelentette, hogy kilép a kormányból, miután Dancila nem volt hajlandó eleget tenni a kormányprogram felülvizsgálatát és a közigazgatás karcsúsítását sürgető követelésüknek.
Dancila egyebek mellett az igazságügyi és az oktatási tárca élén, és két kormányfő-helyettesi poszton akart minisztercserét, de Iohannis valamennyi jelöltjét elutasította. Az elnök arra hivatkozott, hogy Dancila javaslatai szerinte elfogadhatatlanok, másrészt megváltozott a kormány politikai összetétele is, és ehhez az alkotmány értelmében a parlament jóváhagyása is szükséges.
Iohannis nem tette egyértelművé, hogy elutasítása kiterjed-e azokra a miniszterhelyettesekre is, akiket az ALDE távozó minisztereinek helyére jelölt Dancila, mindenesetre megállapította, hogy Romániában kormányválság alakult ki. Az elnök ugyanakkor leszögezte: nem hajlandó olyan döntést hozni, amellyel hozzájárul a Dancila-kormány talpon maradásához.
Iohannis úgy értékelte: a PSD és ALDE egyaránt felelős a kormányzás kudarcáért, a liberálisok nem „moshatják kezeiket” most úgy, mintha nem járultak volna hozzá az igazságszolgáltatás „lemészárlásához” és egy sor hibás gazdasági döntéshez.
Iohannis szerint az állam „újraindítására”, valódi és átfogó változásra van szükség Romániában, és ehhez a választók támogatását kérte.
„Csak a románok szavazata képes új többséget kialakítani, amely lehetővé teszi azoknak a Nyugat-barát, Európa-párti, a demokráciát és jogállamiságot támogató eszményeknek a megvalósulását, amelyeket magam is és sok más jóhiszemű ember szorgalmaz” – mondta rá Iohannis.
Szerinte a parlament jelenlegi összetétele mellett is van lehetőség egy „átmeneti kormány” beiktatására, amely leválthatja a Dancila-kabinetet, és megakadályozza a „teljes összeomlást”. Ehhez azonban valamennyi ellenzéki pártnak „észszerűen” kell viselkednie – tette hozzá, arra utalva, hogy a PSD a parlamenti helyek 45 százalékával rendelkezik, és kormánya leváltásához minden jobb és baloldali ellenzéki pártnak és az RMDSZ és össze kell fognia.
Dancila szerda este rövid sajtónyilatkozatban válaszolt politikai ellenfelének. A miniszterelnök éretlen, önző, az országot önös politikai érdekei miatt destabilizáló politikusnak nevezte Iohannist, aki szerinte ötéves mandátuma alatt sem tanulta meg, hogy alkotmányos szerepe szerint közvetítenie kellene az állam hatalmi ágai között, semmiképpen sem szabotálnia a működésüket. A kormányfő mindazonáltal azt ígérte: a parlament elé járul, hogy megszerezze a szükséges felhatalmazást a kormány szerkezetének és politikai összetételének megváltoztatásához.
Romániában a jövő héten kezdődik a kétkamarás parlament őszi ülésszaka, novemberben pedig államfő-választást rendeznek.

Pártokon felüli magyar államfőjelölt állítását kezdeményezi az Erdélyi Magyar Néppárt

2019. AUGUSZTUS 28. MTI
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői azt kezdeményezték egy szerdán Aradon tartott sajtótájékoztatón, hogy az erdélyi magyarság politikai szervezetei egy pártokon felüli, a nemzeti konszenzust megjelenítő magyar jelöltet állítsanak a novemberben tartandó romániai elnökválasztásra.
Aradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke azt mondta, hogy hosszú ideig ilyen személyiség volt Tőkés László, de ilyen személyiség lehetne Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Böjte Csaba ferences szerzetes vagy akár Bölöni László egykori labdarúgó is.
„Félre kellene tenni a pártpolitikai különbözőséget, olyan jelölt kell, aki képes a nemzeti konszenzust felmutatni. Olyan személy legyen a jelölt, akire szívesen szavaz minden magyar. Így tudnánk megállítani azt a folyamatot, amely az EP-választásokon elindult, hogy a magyar szavazók román pártokra szavaznak” – fogalmazott Toró T. Tibor.
Az ügyvezető elnök szerint a novemberi államfő választáson az lenne a cél, hogy a magyar közösség jelöltje tematizálja a romániai közéletet, és felmutassa a közösség erejét.
Hozzátette: azért ez a cél, mert a magyar jelöltnek nincs esélye megnyerni az elnökválasztást, és az a veszély sem áll fenn, hogy a közösség elveszít valamilyen képviseletet.
Megemlítette: öt évvel ezelőtt az EMNP azért indított Szilágyi Zsolt személyében önálló jelöltet, mert elégedetlen volt a korábbi elnökválasztások magyar jelöltjeinek tematizációs teljesítményével. Ezúttal azonban az egység és az erő felmutatásának szempontja lenne fontosabb. Toró szerint a közös jelöltállítás jól megalapozhatná azt az együttműködést is, amelyre a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon lesz szükségük az erdélyi magyar pártoknak.
Az MTI kérdésére Csomortányi István, az EMNP elnöke kijelentette: Kelemen Hunorra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökére nem illik rá valamennyi kritérium, amelyet az ideális jelölt körülírására rögzítettek. Olyan jelölt kellene ugyanis, aki a pártcsatározások fölött áll.
Az RMDSZ politikusai korábban úgy nyilatkoztak, hogy augusztus 28-ig jelentkezhetnek, akik megmérkőznének a szövetség színében az elnöki tisztségért. A szövetség sajtóosztályának illetékese szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a határidő pénteken a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt jár le. A Maszol.ro portálnak múlt héten adott interjúban Kelemen Hunor azt közölte: vállalná a jelöltséget.
A sajtótájékoztatón Csomortányi István pártelnök a jelenlegi romániai kormányválságról szólva kijelentette: a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) közös kormányzása az elmúlt három évben több problémát okozott, mint amennyit megoldott, és szomorúnak tartotta, hogy az RMDSZ is támogatta a parlamentben a koalíciót. A pártelnök szerint elhibázott volt a kormánykoalíció parlamenti támogatása, és ennek az egész magyarság „meg fogja inni a levét”. A politikus úgy vélte: az RMDSZ „az utolsó pillanatban menekült a süllyedő hajóról”, amikor felmondta a koalíció pártjaival kötött parlamenti együttműködést.
Az RMDSZ az úzvölgyi katonatemető körüli konfliktusra hivatkozva vonta meg május végén a támogatást a koalíciótól.

Hisztéria

2019. 08. 28. Bayer Zsolt
Ég az esőerdő az Amazonasnál. Mindig ég. Égett tavaly és előtte. Volt úgy, hogy lényegesen nagyobb területen égett, de akkor nem jobboldali elnöke volt Brazíliának, úgyhogy a kutyát nem érdekelte.
Miképpen éppen most olvasom egy ott élő barát levelét, miszerint Kanadában, a Yukonnál is ég az őserdő, 240 ezer hektáron, és hallottak róla valamit? Nem? Persze hogy nem. Ott ugyanis éppen egy vérliberális ikon gyakorolja a hatalmat, ezért nincs miért aggódni.
„Lula da Silva baloldali kormánya és környezetvédelmi minisztere, Marina Silva idején, a kétezres években volt a legmagasabb az erdőtüzek száma.” Ezt nem én mondom, hanem Leonardo Coutinho brazil újságíró, és hozzáteszi: „Őket mégsem hibáztatta senki az Amazonas esőerdeinek veszélyeztetéséért. A mostani helyzet egyáltalán nem kivételes Brazíliában és az Amazonas-esőerdőkben.”
„Ég a föld tüdeje” – öltik fel legdrámaibb arcukat az ostobák. Eközben Daniel C. Nepstad, a világ egyik vezető Amazonas-szakértője a Forbesnak adott nyilatkozatában kifejti: „Ez hülyeség. Az Amazonas rengeteg oxigént termel, de ugyanennyi oxigént lélegez be, szóval ez inkább oxigénmosás. Az Amazonas sok oxigént termel, de ugyanennyit termelnek a szójafarmok és a marhalegelők is.”
De mit számít egy szakértő véleménye, amikor Leonardo di Caprió­tól Cristiano Ronaldóig mindenki égő amazonasi képeket posztolgat (ezek nem is a helyszínen készültek), idehaza meg Gyurcsánytól Jakab Péterig az imént emlegetettek megfellebbezhetetlen hangon mondják a tutit, és még azt is pontosan tudják, hogy a „föld tüdejét„ a brazil elnök Orbán Viktorral karöltve égeti fel éppen. Az imént idézett újságíró és szakértő azt is kifejti, hogy „a világ médiájának és NGO-inak reakciója valamiféle romantikus antikapitalizmusból fakad, ezért utálják az agrobizniszt is. Leonardo Coutinho és Nepstad hozzáteszi: Macronék nem szeretnének több brazil mezőgazdasági terméket látni Franciaországban az ottani földművesek miatt. A szójaültetvények ugyanakkor szerinte nem hibáztathatók a tüzekért, azok ugyanis rendszerint csökkentik a tüzek számát, ráadásul munkát visznek a közeli településekre és csökkentik az egyenlőtlenségeket.”
Aha! Kezd összeállni a kép!
Madár István közgazdász (ha valaki, hát ő aztán nem kormánykáder!) a Portfólión azt mondja: „Brazília esőerdőt akar irtani, mert úgy gondolja (nem megalapozatlanul), hogy ezzel élénkíteni tudja a gazdaságát és javítani tudja a brazil emberek életszínvonalát. […] egy pillanatra képzeljünk el egy alternatív Magyarországot. Ebben az Alföldet teljes egészében egy áthatolhatatlan, műveletlen dzsungel borítja, amit sokan Európa tüdejének hívnak. Most képzeletben felezzük el a havi jövedelmünket a mostanihoz hasonló árak mellett. Ebben a szegény, 40 százalékban erdővel borított országban jön egy politikus, aki azt mondja: irtsuk ki az erdők egy részét, a fát adjuk el, a területen folytassunk agrárgazdálkodást, mert ezzel jövedelem nélkül tengődő százezreknek tudnánk értelmes munkát biztosítani. Vajon népszerű gondolat lenne-e? Egészen biztosan. Nem nagyon ismerünk olyan országot, amelyik a földterületének 40 százalékát önként és ingyen (sőt költséget felvállalva) az emberiség boldogulásának szolgálatába ajánlotta volna.”
Mindebből láthatjuk, hogy a normalitás nem veszett el teljesen, csak elnyomja a hisztériázók és a legaljasabb politikai önérdekből hazudozók és Facebookjukra írogatók zaja.
Ebben a zajban kell meghallgatni az értelmes hangokat, e ricsajban kell megalkotni egy értelmes és elfogadható környezetvédelmi és klímastratégiát. Másképpen a Gyurcsányok, Jakabok meg az NGO-k fogják továbbra is ámítani a világot – mocskos önérdektől vezérelve.

2019. augusztus 27., kedd

Soós Sándor: hiába végez új tisztújítást az EMNP, az is törvénytelen lesz

Kulcsár Árpád 2019. augusztus 26. 
A volt alelnök szerint az EMNP jelenlegi vezetése egy olyan hazugság- és csalásspirálba került, amiből már nem is tudnak és nem is akarnak kilépni. Hiába hív össze új országos küldöttgyűlést, és végez tisztújítást az Erdélyi Magyar Néppárt, mert nem lesz szabályos - legalábbis így véli Soós Sándor, a párt egykori, nemrégiben kilépett alelnöke. 
A politikus azzal kapcsolatban nyilatkozott a Transindexnek, hogy fél évvel az Erdélyi Magyar Néppárt tisztújító kongresszusa után - ahol többek között a párt elnökévé választották Csomortányi Istvánt -, ismét tisztújító kongresszust hívott össze az EMNP elnöke. 
A május 23-án megválasztott Csomortányi Istvánt 84-83 arányban, 3 érvénytelen szavazat mellett választották meg az alakulat elnökévé. A szavazáson 83 szavazatot begyűjtő Soós Sándor a kongresszust követően bejelentette, hogy a bíróságon fogja megtámadni a szavazást, később pedig le is mondott a párttagságáról. 
Soós Zoltán elmondása szerint azért fordult a bírósághoz, mert szerinte úgy a tisztújítás előkészületei, mint az elnökválasztás során számos szabálytalanság történt, ezért a jegyzőkönyvet nem tekinti érvényesnek. 
A volt EMNP-s politikus elmondása szerint októberben már elsőfokú ítélet is lehet ebben az ügyben, és szerinte valószínű, hogy Csomortányiék attól tartanak, hogy elveszítik a pert.
 “A legitimitáshiány miatt szerveznek egy újabb kongresszust, én párton belüli, belső körökből tudom, hogy azért történt meg, mert Csomortányi érzi, hogy nem elég legitim a támogatottsága” - mondja. 
Soós szerint most már azért érzik biztonságban magukat Csomortányiék, mert az elmúlt hónapok a pártban takarítással teltek, és most már olyan emberek maradtak, hogy egy szűkebb országos küldöttgyűléssel egy laza többséget meg fognak szerezni. 
A küldöttgyűlést szeptember 21-re hívták össze Marosvásárhelyre, Csomortányi kérésére. Nemcsak tisztújítás lesz, hanem az országgyűlési választások programját is megszavazzák. 
“A néppárt szabályzata szerint bármikor lehet tisztújítást tartani, egy elnöki mandátum azonban két évre szól, így meglehetősen furcsa, hogy fél évvel az előző után történjen. Ez egyértelműen arról szól, hogy belátják, hogy a jelenlegi állapotokban nincs legitimitása a mostani elnökségnek” - mondja Soós. 
A politikus szerint az EMNP jelenlegi vezetése egy olyan hazugság- és csalásspirálba került bele, amiből már nem is tudnak és nem is akarnak kilépni. Ezt azzal magyarázza, hogy az előző küldöttgyűlésen szabálytalanság történt, és ezt lehetett volna egy újabbal szabályossá tenni. Mivel azonban most már sok idő eltelt, és a régi elnökség nem tudja újrahívni a küldöttgyűlést, mert lejárt a mandátuma, furcsa helyzet alakult ki: az új elnökség ugyanis a tisztújítás eredményét még nem iktatta a bukaresti törvényszéken, így jogilag Csomortányi még nem is elnöke a pártnak. 
“Elvileg iktathatnák, de mivel megtámadtam a jegyzőkönyvet, nagy valószínűséggel összekötnék a két ügyet, és nem iktatnák be. Viszont csak a párt elnöke hívhat össze országos küldöttgyűlést, a párt elnöke meg nincs Bukarestben regisztrálva, így ezt Csomortányi nem teheti meg. 
“Szabálytalan módszerrel próbálják tehát összehívni a küldöttgyűlést, aminek az eredményét könnyen semmissé tehetném akár én, akár valaki más, azzal, hogy leadnék erről egy dokumentumot a bíróságon” - summáz a volt elnökaspiráns. 
Kérdésünkre, hogy megpróbálja-e megvétózni az újabb tisztújítás eredményét, Soós azt válaszolta, hogy még nem tudja. “Rosszul esik nekem, hogy egy párt, aminek ennyi időn keresztül a része voltam, építettem, ennyire a szabálytalanság útjára lépett. Én azt reméltem, hogy visszalépnek ettől az úttól, és lesz egy újabb tisztújítás, és reméltem, hogy olyan párt lesz, amibe érdemes lesz visszalépni. De mivel nem akarnak kilépni ebből a hazugságspirálból, így nincs is értelme”. 
Soós azt mondja, nem tudja, ilyen körülmények között van-e értelme állandóan beadványokkal élni, abban azonban biztos, hogy a már elindított pert végigcsinálja. 
Soós ugyanakkor úgy gondolja, hogy Csomortányi ezzel a lépéssel a helyhatósági választásokon való részvételt veszélyezteti, hiszen bármikor bárki megtámadhatja a küldöttgyűlés és annak eredményeinek legitimitását. 
A Transindex kérdésére, miszerint az új tisztújítás fényében nem lett volna-e több értelme a pártban maradni, és lát-e esélyt rá, hogy ezúttal megválasztották volna, Soós azt mondja, nem hiszi, hiszen a kezdetektől világos volt, Csomortányiék tisztogatással, kirúgással, megvásárlással, fenyegetéssel veszik át a hatalmat. 
“Én a civil szférából érkeztem, ez a fajta politizálás nekem nem fér bele. Nem tartom hibának, hogy ebbe beléptem, hiszen nem ebbe a pártba léptem be, amelynek az elnöke Csomortányi, és amelyet a mostani bihari klikk vezet” - mondta az ex-alelnök. 
Másrészt Soós azt mondja, ha meg is nyerné valamilyen módon az elnökséget, azt a programot, amelyet szeretett volna átvinni, már úgysem csinálhatná meg. 
Soós elképzelése ugyanis az volt, hogy az elnökség elnyerése után másfél éven belül fúzióra lépnének a Magyar Polgári Párttal, és vagy folytatná az MPP mostani paktumát az RMDSZ-szel, vagy új, “meg nem támadási szerződést” kötne velük. 
Szerinte azonban Csomortányiék világossá tették még a tavaszi kongresszus előtt, hogy semmiképpen nem lennének együttműködőek ebben. “Maroknyi ember hatalomvágya miatt jutott a Néppárt erre a sorsa, és valószínűleg bele is fognak ebbe a történetbe bukni” - véli. 
Soós szerint most sokan vannak a régi Néppártból, akik nem tudják, mi lenne a helyes út, menjenek-e át egy más pártba, vagy jegyezzenek be egy újat, de az a jelen körülmények között röhejes lenne. 
“Ha pedig mi is röhejesnek tartjuk, akkor hogyan fognak a szavazók vélekedni?”- tette fel a kérdést Soós. 

2019. augusztus 26., hétfő

Utazó fákkal házal Karácsony Gergely

2019. 08. 26. Magyar Nemzet
TARLÓS ISTVÁN SZERINT KIHÍVÓI HANGOS BOSSZÚHADJÁRATTAL IGYEKEZNEK LEPLEZNI ALKALMATLANSÁGUKAT
A jelenlegihez hasonló összetételű, tehát kormánypárti többségű Fővárosi Közgyűlésre számít az önkormányzati választás után is Tarlós István – derült ki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorából, amelynek vendége a Fidesz–KDNP újrainduló főpolgármester-jelöltje volt. Karácsony Gergely közben „utazó fák” társaságában folytatta kerületjárását, mindenütt azt hangoztatva, hogy a budapestieknek vissza kell venniük a fővárost.
Ami az ellenzék részéről folyik, az nem is hasonlít önkormányzati választási kampányhoz, inkább „revansista szemléletű, hevenyészett és változatosság nélküli destabilizálási kísérlet, aminek a főváros menedzselése szempontjából egyszerűen semmi értelme” – fogalmazott a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a harmadik ciklusára készülő Tarlós István főpolgármester arra a kérdésre válaszolva, mire számít az önkormányzati választást megelőző hetekben.
A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje hozzátette: több telefonos jelzésből meg lehetett bizonyosodni arról, hogy a háttérben „régi SZDSZ-esek közreműködésével elégedetlenség felszítására igyekeznek alapozni, de tulajdonképpen nem kis mértékben erőforrások öncélú megszerzéséről is szó van”. Azt mondta, az ellenzék kampánytémája igazából nem maga a város, az azzal kapcsolatos javaslatok pedig eléggé hiteltelenek. Részben azért, mert egy részük jogi alapon is egyszerűen megvalósíthatatlan, részben pedig azért, mert akiknek az ellenzéki jelöltek közül valóban van önkormányzati kompetenciájuk, azok már 2010 előtt leszerepeltek, hiszen hosszú időn át ők irányították a várost – jegyezte meg Tarlós István.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a polgármester-választások sokkal inkább személyekről szólnak, mint pártokról. Nem biztos, hogy az ellenzéki érzelmű választók pontosan követni fogják az ellenzéki pártelit megélhetési bizniszeire alapuló látszólagos összefogásait – vetette fel. A választás végeredményéről szólva pedig azt mondta: enyhe, a jelenlegi összetételben megfigyelhető többségre számít a Fővárosi Közgyűlésben, de talán az eredmény ennél szorosabb lesz. Tarlós István legnagyobb ellenzéki párttámogatottsággal rendelkező kihívója, Karácsony Gergely a hét végén folytatta a kerületi szivárványkoalíciók jelöltjeinek bemutatását.
Szombaton a XI. kerületben, a Fehérvári úti vásárcsarnoknál, tegnap pedig a Deák téren egyaránt arról beszélt: az önkormányzati választás tétje szerinte az, „hogy visszaadjuk Budapestet a budapes­tieknek”. Közölte továbbá, hogy a főváros minden részén elindították kampányukat, amelynek egyes eseményeire általa utazó fáknak nevezett növényeket cipelnek magukkal. Elmondása szerint ezek hordozzák a változás üzenetét, s azt jelképezik, hogy élhető és zöld várost szeretnének. A fákat a választások után a fővárosi Városháza parkban ültetnék el – ígérte, nem említve, milyen sorsot szán nekik, ha az ellenzéki összefogás vereséget szenved október 13-án.

Ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az úzvölgyi csatáról a 75. évfordulón

2019. 08. 26.MTI
Ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg hétfőn az Erdély és Moldva határán fekvő Úzvölgye katonai temetőjében a völgyben 75 éve vívott csata áldozatairól.
A megemlékezés szónoka, Böjte Csaba ferences szerzetes az igazság és a szeretet szükségességéről beszélt. Úgy vélte, a szeretetet igazságba kell öltöztetni, és Úzvölgye ügyében is győzedelmeskednie kell az igazságnak.
Arra biztatta hallgatóságát: imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. „Ha ennek az országnak jó a mi adóként befizetett pénzünk, a verejtékes munkánk, akkor legyen jó a mi zászlónk is, a himnuszunk is, a nyelvünk is” – jelentette ki.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes beszédet mond Fotó: MTI/Veres Nándor

Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem szabad letérni a szeretet útjáról. Példaként egy dévai rendőr történetét említette, aki egykor felelősségre vonta őt, amikor az első utcagyermekeket befogadta a ferences kolostorba. Később ugyanez a rendőr adománygyűjtő bált szervezett a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által befogadott, műtétre szoruló egyik gyerek megsegítésére.
„Voltak és lesznek még úzvölgyék, de az a dolgunk, hogy hidat építsünk a kőből, amivel megdobtak” – állapította meg.
A temetőben összegyűlt megemlékezőket köszöntő Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: az úzvölgyi csatában elesett székely fiatalok példája a mai utódokat is bátor ellenállásra készteti.
Hozzátette: a hétköznapi vitákon túl kellenek azok a pillanatok, amikor a magyarok egységesen lépnek fel, megmutatják, hogy a bajban tudják zárni soraikat.
„Erőt mutatunk fel azoknak is, akik magukénak akarják ezt a földet, ami nekünk ezer éve az otthonunk” – jelentette ki.

A Csíkborzsovai Férfikórus elõadása
Fotó: MTI/Veres Nándor

A csata 75. évfordulóján minden korábbi megemlékezésnél többen, mintegy ötezren vettek részt. A résztvevők között volt a 75 évvel ezelőtti úzvölgyi csata három túlélője is. A megemlékezés szervezői korlátokkal zárták el a tömeg elől a temetőnek azt a részét, amelyen Darmanesti polgármesteri hivatala áprilisban román parcellát és emlékművet állított. A csendőrség az esemény idejére lezárta az Úzvölgyébe Moldva felől vezető utat, hogy megelőzze a magyar megemlékezés esetleges ellenzőinek a helyszínre jutását.
1944. augusztus 26-án, három nappal az után, hogy Románia átállt a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesek oldalára, a szovjet csapatok Úzvölgyénél érték el először az akkori Magyarország határát, ahol a székely határőr zászlóalj 17-18 éves fiúkból álló katonáival ütköztek meg. A páncélosokkal megerősített szovjet túlerő két óra alatt áttörte a magyar védők vonalát.

A Böszme megfejtette az amazonasi erdőtüzek titkát: Orbán!

2019-08-24 PILHÁL TAMÁS
A szokottnál is erősebb napot zárt pénteken utánozhatatlan roncsellenzékünk. Gyurcsány az amazonasi erdőtüzek fényénél látni vélte Orbán Viktort és az ő bűnös mulasztásait. Közben a balliberális szaksajtó azon görcsölt, miért nem írt gyásztáviratot a miniszterelnök Heller Ágnesnek (!). A kényszerzubbonyra a szíjat végül Ungváry Rudi bácsi varrta föl, kijelentve: ami itt van, ahhoz képest a nyilasterror bakfitty volt. Jelentem: ezeknek végleg elmentek otthonról!
A hatalomhiány kóros elváltozásokat okozhat, megbillentheti az arra hajlamos embert. Különösen az olyat, aki már belekóstolt, és képtelen belátni, alkalmatlan a kormányzásra, s a nemzet sem kér belőle. Írom ezt azért, mert – ha egyáltalán lehetséges – rosszabbra fordult Gyurcsány Ferenc állapota. Ez abból az internetes bejegyzéséből szűrhető le, amelyet tegnap tett közzé Facebook-oldalán. Idézek belőle, elnézést:
Az Amazonas esőerdeje lassan leég, mi meg előbb-utóbb megfulladunk. Ez nyilván nem fontos a magyar kormánynak, mert úgy véli, hogy ha erről beszél, esetleg politikai konfliktust vállal a minősíthetetlen brazil elnökkel és az nem hoz szavazót. Bármit elárulnak vagy éppen megvesznek egy szavazatért. Elárulnak most bennünket is. 
Én az ötvennyolc évemmel már el fogok éldegélni. De mi lesz a mostani húsz évesekkel és az ő unokáikkal? A magyarkodó magyar kormány a magyarok megölésében fog így résztvenni. Hazafias alapon. Pár százalék szavazatért. Micsoda istentelen banda ez, hogy nem látnak holnapnál tovább?!
Ritkán tud már minket bármivel meglepni ez a gyűlölettel és rosszindulattal bélelt emberke. Most mégis sikerült neki. Hogyan képes egy mondatba, egy bekezdésbe, egy gondolatsorba összehányni a magyar miniszterelnököt és az amazonasi erdőtüzeket? Sőt, a brazil elnököt? Mintha Bolsonaro elnök úr járná a dzsungelt, ő gyújtana alá a makákóknak – nem pedig a pénzéhes nagybirtokosok, hogy még nagyobb termőterülethez jussanak.
Mondom, kóros elváltozásokat okozhat a hatalomhiány némelyeknél. Nem csupán a fölpüffedt arcberendezésre, meg a „kígyózó kígyókra”gondolok. Hanem arra: Ferenc konkrétan a megbomlás szakadékánál egyensúlyozik. Tán már át is libbent a peremen. (Bár aki képes leírni azt a gyűlöletszót: „magyarkodó”, az libbenjen csak!)
KÖTELEZŐ GYÁSZTÁVIRAT
A paranoia nem csak a hatalomból kiebrudalt Böszmén, hanem sleppjén, nyaloncain is elhatalmasodni látszik. A pénteki nap másik nagy vonaglását a Népszava–hvg.hu kettős adta elő, amelyek egymással szinkronban azon akadtak ki, miért nem küldött még gyásztáviratot Heller Ágnes családjának Magyarország miniszterelnöke. A hvg.hu először ezzel a címmel repítette világgá a hírt: „Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnesnek”. Aztán valamelyik kevésbé elgurult gyógyszerű skribler ráébredt: halottnak nehézkes táviratozni, fogadni legalábbis nehezen tudná a címzett. 
Végül aztán átírták a címet: „Hellernek” helyett lett belőle „Heller Ágnes családjának”. Cím ide vagy oda: az egész csúcsröhej maradt. Ugyanis: mi közük hozzá, kinek ír gyásztáviratot a miniszterelnök, s kinek nem? A következő az lesz, hogy előírják Orbánnak, milyen márkájú fogkefét használjon, hányszor öblögessen.
Heller Ágnes magánszemély eltávozása ugyan miért legyen előrébb való a miniszterelnöknek, mint Gipsz Jakabné ugyanaznap történt elhunyta? Gipsz Jakabné (született Strucc Jolán) ugyan – Hellerrel ellentétben – valószínűleg nem volt egy kommunista tömeggyilkos tanítványa, nem tagadta meg 1956-ot sem, hogy visszatérhessen a Párt ölelő keblére, s Micron elnök sem fejezte ki halála miatti részvétét.
Ám Gipsz Jakabné legalább nem mószerolta a hazáját éveken keresztül külföldi lapokban, nem diktátorozta, nácizta a magyarok által megválasztott kormányfőt, nem hazudozott rólunk a külvilágnak flekkdíjért, nem keltette alattomosan a rossz hírünket. Nem, Jolán néni nem követett el ilyen súlyos bűnöket, az ő táviratáért mégsem aggódnak a balliberálisok – csak Ági néniéért. Hátha néhány szavazat összekaparható a témával. Ócska hullarablók az ilyenek, mind!
Persze, lehet tovább várni a postást, mikor hozza a gyásztáviratot, s ha nem jön, újabb fölháborodott cikkeket írogatni. Lehet. Mindent lehet. Paranoiásnak lenni is – sőt, az arrafelé elvárás. 
NYILASOKNÁL IS ROSSZABB
A pénteki nap harmadik legjobban sikerült ellenzéki rángása Ungváry Rudi bácsi nevéhez köthető, aki a 24.hu-nak efféle hülyeségeket mondott:
[Orbán rendszerének] aljassága felülmúlja az egykori nyilasuralmat is. Az legalább nyílt volt. Ez a rendszer azonban a demokrácia álarcát ölti fel, és ettől úgy tűnik a mainstream képviselőinek, hogy „sérültek a demokrácia törvényei”. Sérültek a fenét, nincsenek! Ami van, az csak a látszat.
Ha már Rudi bácsi a „sérülés” szót használta, én is használnám. Mennyire lehetnek sérültek azon honfitársainknak a receptorai, akik a honi viszonyokat így érzékelik? Az ilyet (ha nem hazudik, és tényleg így érzi) tényleg csak szánni lehet, imát mondani érte. No de milyen fölmentés adható annak, aki mikrofont tol a páciens elé, világgá kürtöli az illető leépülését? Ahelyett, hogy riasztaná a szakápolókat? 
Tényleg csak szánni lehet ezt az egymást hergelő, receptor-sérült társaságot. Nem veszik észre: minél durvábban gyalázzák a kormányt (s vele a kormányt támogató milliókat), annál elérhetetlenebb távolságra kerülnek a hatalomtól. Ami – az állapotukat tekintve – nem is baj.

A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt Székelyföld közelében

2019. augusztus 26.,    Agerpres 
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengést mértek hétfő reggel 6 óra 8 perckor Buzău megyében, 
Vrancea szeizmikus térségében - jelenti honlapján az országos földfizikai intézet (INFP). A földrengés 139 kilométeres mélységben következett be, az epicentrumához legközelebb eső települések Nehoiu (44 km), Odobeşti (50 km), Kovászna (53 km), Râmnicu Sărat (55 km) és Buzău (56 km). 
Augusztus eleje óta 19 földrengést észleltek Romániában, ezek erőssége 2,1 és 4,2 között mozog a Richter-skálán. Az idei év legerősebb földrengése január 9-én történt Buzău megyében, és 4,4-es erősségű volt. Az elmúlt esztendő legerősebb földrengését október 28-án mérték Buzău megyében, ez 5,8-as erősségű volt, és Székelyföldön is érezni lehetett.

Mire emlékezünk augusztus 26-án az Úz-völgyében? Történészt kérdeztünk

2019. augusztus 25.,   Farkas Endre  
Huszonötödik alkalommal gyűlnek össze megemlékezésre az Úz-völgyében mindazok, akik szeretnék tiszteletüket leróni az I. és II. világháborúban itt elesett hősök emléke előtt. A hetvenöt évvel ezelőtti eseményeket Bartis Erika csíkszeredai történelemtanár segítségével idéztük fel. Pontosan mire emlékszünk augusztus 26-án? 
Augusztus 26-án azoknak a székely határvédőknek a hősiességére emlékezünk, akik éppen akkor teljesítettek szolgálatot a haza védelmében az Úz-völgyében, amikor a szovjetek elérték a magyar határt. 310 honvédről van szó, akik gyakorlatilag megfelelő fegyver nélkül tartották a frontvonalat aznap déli 12 és délután 16 óra között. Közülük 70-80 fő maradt életben, ők még aznap részt vettek a segítségükre siető két zászlóalj további harcaiban, nagy károkat okozva az oroszoknak. 
Augusztus 26-a a kiállás, a hazafiasság szimbóluma is, hiszen az Úz-völgyébe betóduló oroszokkal szemben nem sok eséllyel küzdöttek a helyi származású határőrök és a sepsiszentgyörgyi 11. székely határőr-zászlóalj tagjai, de mégis helytálltak és megtették, amit megkövetelt a haza. Az úzvölgyi temető bejárata | Forrás: Hargita Megye Tanácsa Melyek voltak az 1944. augusztus 26-i úz-völgyi orosz támadás közvetlen történelmi előzményei? 
Az augusztus 23-i román átállás volt az elsődleges oka az úz-völgyi orosz előrenyomulásnak, hiszen annak következtében rendkívül gyorsan indult meg a szovjet Vörös Hadsereg offenzívája a térségben, azaz itt érte Magyarországot az első támadás, amely aztán teljesen átírta a következő időszak eseményeit. Hogyan zajlott a támadás, milyen ellenállásba ütköztek az orosz csapatok? 
Szerencsénkre néhány helytörténész még időben interjút készített a túlélő honvédekkel, valamint rendelkezésünkre állnak hadügyi iratok, így viszonylag pontos képet kapunk a történtekről. Románia átállása után a 2. Ukrán Hadseregcsoport jobbszárnya kijutott a Keleti-Kárpátokban a magyar határhoz. 
Az úz-völgyi magyar védelem a határtól 3 km-re volt felállítva, tehát augusztus 26-án délelőtt ezzel a hadtesttel találta szembe magát a kisszámú határőrség. Szabó József János rekonstruálása alapján tudjuk, hogy 22 páncélos jelent meg a völgyben, amelyekkel szemben a védelemnek 2 páncéltörője volt, azokat is a harc első 30 percében kilőttek az oroszok. A páncélosokat több ezer jól felfegyverzett gyalogos követte, tehát esélytelen volt a feltartoztatásuk. A szovjetek elfoglalták a vámházat, majd az Úzvölgy-telepet, az itt szolgáló székelyhatárőr-zászlóaljhoz tartozó túlélő katonák a hegyekbe vonultak vissza, miután elfogyott a lőszerük. Hogyan befolyásolta a továbbiakban a hadi eseményeket az úz-völgyi áttörés? 
Gyakorlatilag az augusztus 26-i áttörés után a szovjeteknek kezdetben a terep okozott nehézséget, még az aklosi elágazó és a Rugát-tető előtt elakadtak a páncélosok a 10 km hosszú szurdokban. Azok közül több harckocsit a szászrégeni repülőtérről felszálló német zuhanóbombázók lőttek ki, de sajnos ez nem befolyásolja a további eseményeket. A szovjetek úgy törtek előre, mint a kés a vajban. Ezután esett el az Ojtoz völgyében levő Sósmező és hajtották végre a további tervezett támadásokat. 
Vettek-e részt román katonák az 1944. augusztusi offenzívában? 
Tekintettel arra, hogy augusztus 26-án a 2. Ukrán Hadseregcsoport jobbszárnya érte el a magyar határt, román katonák nem vettek részt a támadásban. 
Augusztus 26-a előtt román-magyar összecsapások voltak, de ezek a második bécsi döntés következtében kialakult helyi jellegű csatározások voltak a magyar határvédelmi alakulatok és a román hadsereg között, de nem itt a térségben. 
A román támadás augusztus 27-én a hadüzenet másnapján indult meg, a Tölgyesi-szorosban két szovjet hadosztály mellett már egy román hadosztály is részt vett a harcban. 
A 25. Úz-völgyi megemlékezés programja: 
15:00-15:30 Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar előadása 
15:30-15:35 Hagyományőrzők bevonulása 
15:35-15:50 Csíkborzsovai Férfikórus előadása 
15:50-16:00 Megemlékezők köszöntése 
16:00-17:30 Ünnepi szentmise – főcelebráns Tamás József püspök, meghívott szónok Böjte Csaba ferences szerzetes. Azt követően megemlékező beszédek a testvéregyházak részéről 
17:30 Koszorúzás fúvószenekarok közreműködésével Szervező: Csíkszentmárton Polgármesteri Hivatala Társszervező: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ

2019. augusztus 25., vasárnap

Kim Dzsong Un ismét rakétázott

Észak-Korea valószínűleg újabb rakétakísérleteket hajtott végre szombaton – közölte az eseményeket szorosan követő Dél-Korea vezérkari főnöksége. A testület feltételezése szerint ismét két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta háromszáznyolcvan kilométert tett meg, maximális repülési magasságuk kilencvenhét kilométer volt, és sebességük a hangsebesség több mint hatszorosa volt. 
A japán kormány is valószínűsítette, hogy szombaton ismét rakétákat lőttek ki, de közölték, hogy a fegyverek nem okoztak kárt, és Japán területi vizein kívül csapódtak a tengerbe. Észak-Korea egy hete hajtott végre legutóbb hasonló kísérletet, ugyancsak azonosítatlan típusú fegyvert – feltehetően rakétát – indított útra keleti tengerpartjának térségéből Japán irányába. A szombati volt Észak-Korea immár hetedik rakétakilövése július 25-e óta, amikor is Phenjan, megtörve a tizenhét hónapja tartó szünetet, rakétakísérletet hajtott végre, tiltakozásul egy amerikai-dél-koreai hadgyakorlat ellen. Szakértők nem zárják ki, hogy Észak-Korea a kísérletekkel új típusú, rövid hatótávolságú fegyverrendszereket tesztel.

Aranyérmes a női kajaknégyes

A Gazsó Alida Dóra, Csipes Tamara, Medveczky Erika, Bodonyi Dóra összeállítású magyar női 500 méteres kajaknégyes aranyérmet és ezzel négy tokiói kvótát szerzett vasárnap a szegedi, olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságon. Emellett a kenus Balla Virág és Devecseriné Takács Kincső az 500 méteren szerzett ezüst után egy órával 200 méteren is második lett a szegedi kajak-kenu világbajnokságon. A legrövidebb távon Balaska Márk és Apagyi Levente kajakos duója bronzérmet szerzett.
Balláék versenyének forgatókönyve ugyanúgy alakult, mint a hosszabb távon, annyi különbséggel, hogy most egy másik kínai duó – Lin Ven-csün és Csang Lu-csi – előzte meg őket.
Balaska – aki tavaly és tavalyelőtt megnyerte ezt a számot Birkás Balázzsal – új párostársával harmadikként zárt a nagyon erős döntőben. Hajdu Jonatán az ötödik helyet szerezte meg C-1 200 méteren.
Ezek a számok nem szerepelnek az olimpiai programban. Az első vasárnapi döntős blokk végén a négyesek döntőit rendezik, majd délután az 5000 méteres finálékkal zárul a vb.

2019. augusztus 23., péntek

AZ ÉJSZAKAI NYITVATARTÁS KORLÁTOZÁSÁT ÉS AIRBNB-MORATÓRIUMOT SZERETNE AZ LMP ÚJ BUDAPESTI ELNÖKE

Hutter Marianna 2019. augusztus 18.
Annak a pozíciónak, amiben 2014-ben volt az LMP, jelenleg nincsen tere a Fidesz választási rendszere miatt – mondja az összefogás kapcsán Heltai László, az LMP új budapesti elnöke. Az Azonnalinak adott interjújából kiderül az is, hogyan védené a budapestieket a buliturizmus káros hatásai ellen; mi a gátja annak, hogy a DK és a Momentum valódi környezetvédelmi intézkedések mellett álljon ki; és hogy ha a zöld fordulatra törekvő KDNP kérné, adna-e nekik tanácsot az LMP.
Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás
„A remény is meghalt” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a párttólelődje, a korábbi budapesti elnök, Moldován László. Ezt az LMP EP-választási eredményét nézve nehéz lenne cáfolni, ön tudná valamivel?
Persze. A választási eredmény egy pillanatfelvétel, ami tükrözte a választók hozzáállását az adott időpontban.
Az utolsó tíz napban esett be az LMP-t támogatók aránya, tehát sokkal több potenciális szavazója van, mint amit az eredmény mutat.
Mit gondol, miért szerepelt az LMP Budapesten is ennyire gyengén?
Az egész országban rosszul szerepelt az EP-választáson, a trendektől nem volt eltérés a fővárosban sem. A különbségek megmaradtak: Budapest belvárosában 3,5 százalékot értünk el, máshol meg 2 százalékot, persze ez nem egy nagy eredmény.
Ön budapesti elnökként hogyan tervezi rendbe tenni a párt fővárosi részét?
Most az önkormányzati választások az előttünk álló nagy feladat, és én arra szerződtem, hogy ezt menedzseljem. Az LMP-nek majdnem minden kerületben lesz önkormányzatiképviselő-jelöltje, így a feladatunk sikeressé tenni az együttműködéseket, amelyekben indulunk.
„Én őszig mindenképp folytatom önkormányzati munkámat, utána pedig annak függvényében, hogy sikerül-e a kerületben az ellenzéki pártoknak megegyezni egy méltányos és hatékony koordinációban” – ezt ön írta ki a közösségi oldalára az EP-választást követően. 
Sikerült méltányos és hatékony koordinációkat létrehozni?
Vannak hiányosságok és hiányérzetem, de a kerületek többségében sikerült. Továbbra is tartom, hogy az LMP-nek az ellenzéki oldalon van a helye, ellensúlyt kell képezni az Orbán-rendszerrel szemben, és ez Budapesten jó eséllyel megtehető, ebben nekünk segítenünk kell. Nyilván vannak nehézségek, hiszen az LMP számára új a helyzet és a többi párt számára is, hogy ennyire széleskörű együttműködést kell létrehozni a különböző ideológiájú pártok között.
Ön akkor nem tart attól, hogy Párbeszéd 2 lesz az LMP?
Nem. De az LMP-nek meg kell újulnia. Nyitottabbá kell válnia, szövetséget kell kötnie a zöld mozgalmakkal és más zöld pártokkal. Ráadásul a Fidesz választási rendszere miatt már kevésbé járható az út, amin eddig mentünk az eddigi választásokon.
Tehát annak a pozíciónak, amiben 2014-ben volt az LMP, jelenleg nincsen tere.
Az LMP helye az ellenzéki oldalon van, ez nem azt jelenti, hogy mindig mindent elfogadunk, de meg kell találni az együttműködés formáit, és meg kell találni az LMP helyét ebben a térben – ez pedig egy zöld pólus.
Erre mondta szintén az elődje, Moldován László, hogy Gyurcsány mögé állnak be tulajdonképpen.
Lehet ilyen jelszavakat mondani, én ezzel nem értek egyet. Helyben nem a pártközpont, hanem a helyi képviselők dolgoznak, ők képviselik az helyi szavazókat. Itt sokkal kevésbé fontos, ki melyik párt képviselője. Például Terézvárosban elég jó csapat jött össze, és ha sikerül nyerni, képesek leszünk megújult politikát folytatni. A hatodik kerület Budapest közepén van, ez a terület a leginkább fenyegetett a klímaváltozástól, a hőszigethatástól, minimális zöldfelület van, tehát egy olyan politikát kell folytatni, ami megmutatja, hogyan tudnak itt az emberek 10-20-50 év múlva is létezni és élni. Az itteni polgármesterjelölt, Soproni Tamás osztja ezeket a nézeteket.
Terézvárosban beadott egy előterjesztést, hogy hirdessen klímavészhelyzetet a kerület. Azon túl, hogy ez jól hangozhat a választóknak, van valami konkrét haszna is?
A klímavészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy tudatában vagyunk ennek a fenyegetésnek, és komolyan vesszük. Ez önmagában csak egy plecsni lenne, de klímavédelmi tervet is kellene készítenie a kerületnek, például hogy hogyan fogjuk zöldíteni a területeket, hogyan tesszük hűvösebbé az utcákat, élhetőbbé a lakásokat, mit kezdjünk a villámárvizekkel, vagy hogy hogyan működjön hulladékmentesen az önkormányzat.
Azt például hogyan oldanák meg, hogy a sok terézvárosi turista és a lakosok között ne legyen konfliktus?
Kezdetben jó hatása volt a buliturizmusnak: a lerobbant üzletek, épületek megújultak, de azt gondolom, hogy ez már túlhaladta a hely eltartóképességét, ezért korlátozásokra van szükség. Korlátozni kell az éjszakai nyitvatartásokat és az Airbnb-t, vagyis a rövid távú lakáskiadást, hiszen senkinek sem jó, ha eltűnnek a kerület őslakosai.
Ezeket hogyan lehetne megvalósítani a gyakorlatban?
Zárvatartás tekintetében Terézváros tekintetében elég jól működik a gyakorlat, amit az elmúlt öt évben folytattunk az önkormányzatban.
Ott új vendéglátóhelyeknek csak azzal a feltétellel adtunk ki engedélyeket, hogy hétköznap éjfélkor, pénteken és szombaton pedig legkésőbb hajnali kettőkor bezárnak.
Ez nem egy drasztikus szabályozás, évek alatt fejti ki a hatását, de tudjuk ajánlani a többi kerületnek is.
Az Airbnb esetében viszont moratóriumot kellene hirdetni: mostantól kezdve ne lehessen több airbnb-s lakást „nyitni”. A moratórium ideje alatt pedig olyan szabályozást kell kialakítani, ami nem csak a társasházakra bízza a döntést, hogy lehessen-e rövidtávra lakást kiadni – mert van, ahol már kisebbségben vannak a valós lakók.
Tehát olyan szabályozás kell, ami egynegyed- vagy egyharmad arányban szabályozza az így kiadható lakások arányát egy házban, emellett pedig rendezni kell az adózási helyzetüket. Továbbá a hosszútávú lakáskiadást ösztönző lépéseket is kell tenni, mert az Airbnb-nek is szerepe van abban, hogy olyan drágák az albérletek, hogy például egy tanár nem tud magának lakást megfizetni a kerületben.
Reálisan mi az, amit az LMP remélhet az őszi önkormányzati választásoktól?
Reálisan nézve azt gondolom, egy tucatnyi önkormányzati képviselőnk lesz, rajtuk pedig nagy felelősség, hiszen ők képviselik majd a zöld gondolatokat.
És most van szükség igazán az LMP-re, mert napjainkban kezd bekövetkezni az a klímakatasztrófa, amit tíz éve mondunk, és mi tudjuk azt, hogy erre mi a válasz és azt hogyan lehet megvalósítani.
Közben a Momentum szerint is alap zöldnek lenni, a DK is elkezdett ilyen kérdésekkel foglalkozni, még a KDNP-nek is eszébe jutott, hogy mostantól kiemelten foglalkozzon a teremtésvédelemmel. Elég lesz az LMP-nek hosszú távon a zöld fókusz?
Azt könnyű mondani, hogy zöldek vagyunk és szeretnénk, ha a Föld megmenekülne. Az ehhez szükséges intézkedéseket viszont már nehezebb meglépni: például ha a Momentumra és a DK-ra gondolunk, ők sokkal liberálisabb pártok, az ő piacbarátságuk biztosan gátja annak, hogy olyan valódi környezetvédelmet segítő intézkedések mellett kiálljanak, mint például az EU-ban az erőforrások szabadkereskedelmének korlátozása.
Ami a KDNP-t illeti, ha ők tényleg zöldek akarnak lenni, akkor még nagyon hosszú út áll előttük. Sok sikert kívánok nekik ehhez, de az eddigi cselekedeteik nem támasztják alá, hogy ezt a kérdést bármennyire is komolyan vették volna. Sőt.
Ha a KDNP kérne, az LMP adna nekik tanácsot zöld ügyekben?
Természetesen, hiszen a cél az közös kell, hogy legyen. Ha tényleg megtérnek, mi annak csak örülünk

Szeptember 15-től minden megyei kórházban működnie kell szervkivevő központoknak

 2019. augusztus 23. 
Szeptember 15-étől az ország valamennyi megyei kórházának kötelező módon működtetnie kell szervkivevő központot - közölte csütörtökön Besztercén Sorina Pintea egészségügyi miniszter. A tárcavezető elmondta, az elmúlt héten négy szervkivételre is sor került Romániában. Ezek között volt immáron "szokványosnak" számító máj- és vesekivétel, illetve egy szívkivétel is. 
A szívet - az Eurotransplant szervezettel való együttműködés révén - egy 17 éves, németországi fiú kapta meg, miután a Romániában szívátültetésre várók között nem találtak kompatibilis befogadót. A miniszter hozzátette, az Országos Transzplantációs Ügynökség igazgatójával, Radu Zamfirral közösen úgy döntöttek, hogy szeptember 15-étől kötelezővé teszik valamennyi megyei kórház számára szervkivevő központok működtetését. 
"Vannak intenzív osztályaink, a kórházak nagy része rendelkezik megfelelő felszereltséggel, ideje elkezdeni dolgozni. Átszerveztük az országos transzplantációs programot, van lehetőség az ebben részt vevők anyagi ösztönzésére, ideje gondolni azokra betegekre, akik szervekre várnak" - szögezte le Pintea. Az egészségügyi miniszter részt vett csütörtökön a besztercei megyei sürgősségi kórház bővített és felújított intenzív osztályának felavatásán. (agerpres)

2019. augusztus 22., csütörtök

Évek óta látványosan apad a magyar államadósság

2019. AUGUSZTUS 22. Horváth Éva
BŐVÜL A GAZDASÁGI MOZGÁSTÉR, A KÖLTSÉGVETÉS FORRÁSAI STABILAN BIZTOSÍTHATÓK
Az első fél év végére hetven százalék alá süllyedt az államháztartás adóssága a GDP arányában. Ilyen mélyponton bő tizenegy éve nem állt a mutató. A 2008 őszén mért alacsony értéket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének felvétele követte, amelyre szükség volt a gazdasági válság hatásainak kivédésére. A mutató alakulásában sokat segít a hazai gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye, így az év végére 67, 2021 után pedig hatvan százalék alá mérséklődhet, teljesítve a maastrichti elvárásokat.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a bruttó hazai termék (GDP) 67 százalékát érte el az idei második negyedév végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt, ami 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a március végi aránynál, s bő 11 éves mélypontot jelez – áll a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól szóló, tegnap kiadott jelentésében.
Az államháztartás nettó tartozása is tovább csökkent, az 54,9 százalékos aránynál az elmúlt tíz évben csak magasabbat regisztráltak. Az Eximbankkal együtt számolt államadósság egy éve még 74, a múlt év végén pedig 70,8 százalékon állt a kimagasló nominális GDP növekedésnek köszönhetően. Amennyiben ez a lendület folytatódik, az idei év végére 67, jövőre 63,2 százalékra csökkenhet az államadósság rátája, 2021 után pedig 60 százalék alá mérséklődhet – hangsúlyozta elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az MNB pénzügyi számlái alapján az államháztartás finanszírozási képessége (vagyis többlete) a második negyedévben 120 milliárd forintot, a GDP 1,1 százalékát tette ki, az első fél évben pedig 151 milliárd forint többletet mutatott. Az elmúlt négy negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) a GDP 1,2 százalékára süllyedt, így az államháztartás hiánya idén is alulmúlhatja az egész esztendőre tervezett 1,8 százalékos hiánycélt, miközben az év második felében bevezetett család- és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet – húzta alá Suppan Gergely, aki szerint a büdzsé kiváló helyzetét a központi költségvetés pénzfogalmi adatai is alátámasztják az első hét hónapban 352,7 milliárd forintos hiány ellenére.
A deficit oka ugyanis az volt, hogy míg a január–júliusi időszakban 441 milliárd forint bevétel érkezett Brüsszelből, az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek. Az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva 57 milliárd forint többlet lett volna a költségvetésben, szinte minden adónem bővülése meghaladta az idei terveket.
– A GDP-arányos államadósság immáron hatos számmal kezdődő szintje egyértelműen arra utal, hogy elérhető közelségbe került a maastrichti krité­rium teljesítése – emelte ki kérdésünkre Boros Imre közgazdász. Megjegyezte: az adatok is azt a tényt erősítik, hogy bármennyire is igyekeznek a nemzetközi intézmények és a hitelminősítők Magyarországot egy kalap alá beszuszakolni az eurózóna országaival, az egyre kevésbé sikerül nekik. Az MNB 0,9 százalékon tartott központi irányadó rátája jó döntésnek bizonyult, s látszik, hogy az európai intézmények kamatemeléstől ódzkodó magatartása is ebbe az irányba mutat.
– Az államnak viszont egyre nagyobb mozgástere van, és a költségvetés forrásainak bővülése is biztosítható. Így akár már a nullás költségvetés is kézzelfoghatóvá válik – húzta alá a szakember.

A Nemzetközi Valutaalap delegációjának vezetőjét, Tanosz Arvanitiszt 2013-ban fogadta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként. Több kölcsönre már nem lesz szükség 
Fotó: MTI/Beliczay László

Az MNB adatai szerint a második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó megtakarítása 120 milliárd forintot, a negyedéves GDP 1,1 százalékát tette ki. Ugyanekkor a központi kormányzat nettó megtakarítása 179 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 mil­liárd forintra rúgott az április–júniusi időszakban. Az adósságot a tranzak­ciók 113 milliárd forinttal, az átértékelődések 47 milliárd forinttal növelték a vizsgált időszakban. A háztartások nettó megtakarítása az év második negyedében 638 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki.

Magmakása a Csomád alatt

2019. AUGUSZTUS 22. Ötvös Zoltán
AZ INAKTÍVNAK TŰNŐ VULKÁNOKAT IS FOLYAMATOSAN FIGYELNI KELL
Meglepően sok olvadék lehet a székelyföldi Csomád-vulkán alatti magmatározóban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy kis időn belül biztosan működésbe lép.
A Földön évente átlagosan hatvan vulkán tör ki, amelyek többsége korábban is működött. Az elmúlt évszázadokban azonban előfordultak olyan kitörések, amelyek esetében a tűzhányó feléledése váratlan volt. Azokat a vulkánokat, amelyek az elmúlt tízezer évben működtek, a vulkanológusok potenciálisan aktív tűzhányókként tartják számon, utalva arra, hogy ezek a jövőben is kitörhetnek. Azokat, amelyek több tízezer éve szunnyadnak, inaktívnak vélik. A székelyföldi Csomád-vulkán harmincezer éve tört ki utoljára, de nem lehetünk abban biztosak, hogy az a kitörés volt az utolsó. Nemzetközi szinten is újdonságnak számító eredményt közöltek ugyanis magyar, román, francia és svájci kutatók a Csomád-vulkánról, amely az Earth and Planetary Science Letters tudományos lapban jelent meg. Az eredményről beszámolt a National Geo­graphic és a Smithsonian Magazine is.
– Amíg magma van alattuk, ezek is kitörhetnek – állítja Harangi Szabolcs, a tanulmány egyik szerzője. Az ELTE professzora, a Kőzettan-Geokémiai tanszék és az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a munkatársaival 15 éve vizsgálja a Csomádot, a Kárpát–Pannon-térség utoljára működött tűzhányóját. A kutatómunka Szakács Sándor kolozsvári geológusnak egy szakmai konferencián tartott előadása alapján indult el. Szakács felvetette a vulkáni veszély lehetőségét térségünkben, ennek alátámasztására azonban megfigyelések, adatok kellettek. Harangi és munkatársai meghatározták a vulkánkitörések időpontját, valamint a kitörések közötti időtartamot, tehát a szunnyadás idejét. Ezek alapján arra következtettek, hogy a Csomád egy hosszan szunnyadó vulkán, a működések között akár több mint százezer év is eltelt. A vulkáni kőzetekben lévő cirkonkristályok vizsgálatával megállapították, hogy a vulkán alatt folyamatosan volt magmatározó, azaz az elmúlt egymillió évben mindig volt magma a földkéregben. Szunnyadási időszakban egyfajta magmakása található ott, ami azt jelenti, hogy több mint 70 százalék kristály alkotja a magmát. A vulkanológus szerint ez önmagában nem tud kitörni, azonban egy friss, új magma okozta hőhatás vagy keveredés esetén gyorsan reak­tiválódhat, azaz olvadékban gazdagabb és kitörésre már képes magma jöhet létre. Amíg tehát van magmakása a vulkán alatt, addig fennállhat a vulkáni működés lehetősége.
Harmincezer évvel ezelőtt tört ki utoljára a székelyföldi tűzhányó Fotó: Fodor István

A kutatócsoport soproni geofizikusokkal együttműködve vizsgálta, vajon van-e magma jelenleg a Csomád alatt. 2015-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a 8–20 kilométer mélységben észlelt „geofizikai anomália” olvadékot tartalmazó magmát jelezhet. A mostani tanulmányban több egymástól független módszerrel elemezték, hogy mennyi lehet a magmában lévő olvadék mennyisége. Eredményük azt mutatta, hogy meglehetősen sok, 20–56 köbkilométer mennyiségű. Ez jóval több, mint ami az eddigi kitörések során a felszínre jött! Ez az olvadéktartalom akár húszezer Kheopsz-piramisnak megfelelő mennyiséget jelenthet a mélyben.
A kutatási eredmény egyik fő újdonsága, hogy ilyen sokrétűen még nem vizsgáltak meg egy inaktívnak tűnő vulkánt, hogy van-e alatta még magma. – Az egymástól független vizsgálatok eredményeit értékelve nem vonhattunk le más következtetést, mint hogy a Csomád alatti magmatározóban helyenként akár az 50 százalékot is meghaladja az olvadéktartalom. Ez azért fontos, mert magma csak akkor törhet a felszínre, ha olvadéktartartalma nagyobb 45-50 százaléknál – olvasható az ELTE portálján Michael Laumonier-nek, a tanulmány vezető szerzőjének gondolata.
Az eredmény ismeretében mondhatjuk-e azt, hogy a Csomád bármikor kitörhet? – Határozottan azt kell mondanom, hogy nem! – hangsúlyozza Harangi Szabolcs. – Egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a Csomád kitörés előtt állna. Azonban ennek jövőbeli lehetőségét a tudományos eredmények alapján nem zárhatjuk ki, és ezért fontosak a további kutatások, fontos megérteni, hogy miképpen működnek ezek a tűzhányók. Mindaddig ugyanis, amíg van olvadék a magmatározóban, megtörténhet a reaktiválódás, azaz a kitörésre képes magma kialakulása. Ha már teljesen szilárd lenne az egykori magmatározó, akkor erre nem lenne esély. Az új kutatási eredmény egyik fő üzenete, hogy a látszólag inaktív vulkánok is úgy viselkednek, mint az aktív és potenciá­lisan aktív tűzhányók, azaz létezhet alattuk olvadéktartalmú magmatározó.
Ezekre a több mint tízezer éve nem működő tűzhányókra a kutatócsoport a PAMS vulkán elnevezést javasolta, ami annyit jelent, hogy tudományos megfigyelések, adatok utalnak arra, hogy alattuk van még magmás test, azaz ezek potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánok. A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy e vulkánokra is figyelni kell, hiszen az emberek nem sejtik, hogy működésbe léphetnek, így akár komoly veszélyt jelenthetnek. A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy mennyi idő alatt képes feléledni egy ilyen hosszan szunnyadó vulkán, azaz vált át a teljesen inaktívnak tűnő állapotból aktív állapotra. Erről az eredményről, ami meglepően gyors időt jelez, az e héten zajló barcelonai Goldschmidt konferencián számol be Harangi Szabolcs és kutatótársa, Lukács Réka.

Élőben égette magát szénné az újpesti polgármester-jelölt

2019. 08. 22. Nagy Árpád
Az újpesti összellenzéki jelölt járt ma az ATV stúdiójában némi ismertséget gyűjteni. Utólag bizonyára ő is úgy gondolja, hogy bár ne tette volna.
Mondta, mondogatta egy ideig jól begyakorolt szövegét, majd összeszedve minden bátorságát, tett egy olyan kijelentést is, amit már nagyon bánhat. Déri Tibor azt találta állítani, hogy a Fidesz-KDNP színeiben induló jelenlegi polgármester, Wintermantel Zsolt két nap múlva kikerülő plakátjain, szóróanyagain nem lesz ott a Fidesz logó, mert az már szégyellni való, ciki.
Ez olyannyira megdöbbentette a vele szemben ülő riportert, Balog Juditot, hogy fogadást ajánlott, amit Déri el is fogadott.
A kijelentés után 18 másodperccel pedig – kiváló ellenzéki politikus módjára – már visszakozott is a hamisságon kapott Déri. Lényegében beismerte, hogy nem mondott igazat.
Talán joggal merül fel ez után a kérdés mindenkiben, hogy milyen lehet az összellenzék hátországa, ha ez a momentumos egyén a legkiválóbb közös jelölt?

Gulyás Gergely: A megye az alapja a közigazgatási szervezetrendszernek

2019. 08. 22. MTI
Gulyás Gergely Fehérgyarmat új járási hivatalának átadási ünnepségén elmondta, amikor Szent István király a kereszténység több mint ezer évvel ezelőtti felvételével megalapította a magyar államot, ennek részeként létrehozta a vármegyerendszert, amely már akkor is a közigazgatás alapja volt.
A miniszter közölte, 2010-ben a gazdasági csőd szélére került az ország, ezért a hivatalba lépő kormánynak más területek mellett a közigazgatást is át kellett alakítania.
Összehasonlíthatatlanul más színvonalon képes ma a magyar állam ellátni a közigazgatási feladatait, mint 2010 előtt, az új rendszerben a lakóhelyeikhez közel, belátható időn belül és jó színvonalon tudják intézni ügyeiket az állampolgárok – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter az alig egy év alatt, 356 millió forintos kormányzati támogatással felépített új járási hivatal létrehozására utalva hangsúlyozta, a jó ügyintézéshez arra van szükség, hogy az állam biztosítsa a közigazgatás infrastrukturális fejlesztéseihez szükséges forrásokat.
Példamutató gyorsasággal épült meg ez a hivatal, dolgozóinak továbbra is az a feladatuk és felelősségük, hogy az ügyfelek elégedetten távozzanak az épületből – hangoztatta Gulyás Gergely.
Hozzátette, Szabolcs-Szatmár-Beregnek ebben a részében fontos pluszfeladat hárul az ügyintézőkre, mivel az állampolgársági ügyintézések jelentős része ebben a térségben történik.
A miniszter kifejezte reményét, hogy a központi közigazgatás korszerűsítése a Magyar falu programmal és a Modern városok programmal folytatódhat.
Az ünnepségen jelen volt Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, Péter Csaba, Fehérgyarmat független polgármestere és Román István kormánymegbízott.
A szatmári térség mintegy ötven települését kiszolgáló fehérgyarmati járási kormányhivatal eddig a polgármesteri hivatal épületében működött. A modern, korszerű ügyfélhívó rendszerrel felszerelt új épületben a kormányhivatal igazgatási osztályait helyezték el.

Ringbe szállnak Közép-Kelet-Európáért

Pataky István 2019. augusztus 22.,
Donald Trump hátbaveregetősen baráti fogadtatásban részesíti Klaus Johannist Washingtonban, Angela Merkel dicséretekkel és köszönetekkel halmozza el Orbán Viktort Sopronban. Mi folyik itt? Feje tetejére állt a világ? Mitől lettek ilyen érdekesek a közép-kelet-európai vezetők a nagyhatalmak számára? Semmi másról nincs szó, mint a politikában mellőzhetetlen pragmatizmusról. Egy évek óta zajló folyamat vált mára tagadhatatlanná: az egykori kommunista államok tartós gazdasági növekedésére az Egyesült Államoktól Németországig és Franciaországtól egészen Oroszországig s Kínáig mindenki felfigyelt. Amíg mi itthon fanyalgunk, hitetlenkedünk, hiányoljuk a nyugati életszínvonalat, addig a közeljövőt tények alapján megtervezők az egyik legígéretesebb régióként határozták meg ezt a térséget. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió két legnagyobb növekedését produkálta a második negyedévben a magyar és a román gazdaság a tavalyi év azonos időszakához képest. Magyarország 5,1 százalékkal áll az élen, Románia 4,6 százalékkal követi. Az első öt közé további három exszocialista ország került: Lengyelország 4,1, Bulgária 3,3 és Csehország 2,7 százalékkal. A Trump-féle adminisztráció újra felfedezte, diplomáciája kiemelt szereplőivé emelte e térség országait. A keddi amerikai–román csúcstalálkozón született nyilatkozat ugyan mélyen hallgat róla, de a kétoldalú tárgyalásokon bizonyosan szó volt gázkitermelésről. Washington számára presztízskérdés, hogy az ExxonMobile termelje ki a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget. Mint tudjuk, az amerikai–osztrák konzorcium azért nem döntött még a beruházás elindításáról, mert elégedetlen a romániai jogi kerettel, s nyilván a várt haszon mértékével. Ahogyan az lenni szokott, csak jóval később fog kiderülni, milyen ígéretek hangzottak el román részről e tekintetben. Merkelt sem csak az egykori keletnémet menekültek átengedésének harmincadik évfordulója hozta el Sopronba. A magyar–német csúcstalálkozón is a gazdasági érdek, a pragmatizmus játszotta a fő szerepet. Berlin meg szeretné tartani vezető befolyását Közép-Kelet-Európában akkor, amikor egyre többen jelentkeznének be erre a pozícióra. És akkor még nem beszéltünk arról a hatezer német vállalatról, amely Magyarországon működik. S míg Trump Romániának igyekezett eladni további hadi eszközöket, addig Merkel Magyarországon házalt a haditechnikával. A tekintélyes brüsszeli portál, a Politico mindeközben arról írt, hogy Emmanuel Macron francia elnök számára az uniós hatalom megszerzéséhez keletre vezet az út. A cikk szerzője megemlíti, Franciaország vezetője több látogatással is „körbeudvarolta” a térség politikusait, és ténylegesen támogatta Románia és Bulgária jelöltjeit a magas rangú nemzetközi intézményi posztok betöltésében (Laura Codruța Kövesit az európai főügyészi pozícióba, Kristalina Georgievát pedig a valutaalap élére). A portál írásában azt is megjegyzi: Macronnak a szövetségek megszilárdításához először el kell oszlatnia azt a gyanút, miszerint el akarja venni a döntés jogát Közép-Kelet-Európától, s egy kétszintű EU-t akar létrehozni Nyugat-Európa dominanciájára alapozva. A helyzet az, hogy harminc évvel a kommunista diktatórikus rendszerek legyőzése után ez a sokszor lesajnált térség talpra állt, megjelent a nemzetközi politika porondján. A most még „történelminek”, rendkívülinek tartott román–amerikai vagy magyar–német csúcstalákozók egyre inkább a pragmatista, érdekekre épülő politika szokványos, hétköznapi eseményeivé válnak.

Új fejezet a magyarellenességben

Gergely Imre • 2019. augusztus 15., 
„Egy jó kis magyarellenes hőbörgés készül Bukarestben” – figyelmezteti a Diszkriminációellenes Tanácsot Árus Zsolt. A Székely Figyelő Alapítvány vezetője az egyik vasgárdista szellemű szervezet vezetőjének uszító tevékenysége miatt tett panaszt az intézménynél, és szervezkedés zajlik román nacionalista fórumokon, hogy az illetőt „megvédjék”. Árus Zsolt Augusztus 27-ére tűzte ki a meghallgatást a Diszkriminációellenes Tanács, ahol a Calea Neamului nevű szervezet vezetője ellen tett panaszt fogják vizsgálni, és ahol a két fél, azaz a panaszt benyújtó alapítvány képviselőjeként Árus Zsolt és a bepanaszolt Mihai Sorin Tîrnoveanu kell majd előadja az álláspontját. Tîrnoveanu és szervezete egyik szervezője volt az úzvölgyi eseményeknek – a keresztek megáldására érkező román tömeg toborzásának –, és más hasonló, provokatív akciókban is élen jár. 
Veszélyesebb, mint Dan Tanasă, ugyanis míg a „hivatásos feljelentő” tevékenysége túlnyomó részt a bíróságokon zajlik, addig Tîrnoveanu cselekedetei az embereket uszítja, feszültséget gerjesztenek – állapítja meg Árus Zsolt. A Székely Figyelő Alapítvány összegyűjtött 14 kirívó példát, és múlt hónap elején panaszt tett ellene a Diszkriminációellenes Tanácsnál. A bepanaszolt pedig nem hazudtolta meg magát, mert ahelyett hogy a védekezését készítené elő, és ártatlanságát akarná igazolni, ellentámadásba lendült. 
Különböző Facebook-oldalakon és csoportokon kívül tucatnyi sajtótermék foglalkozott a témával, csakis a Tîrnoveanutól származó információkra alapozva. A beállítás pedig az, hogy azért támadják a magyarok és akarják börtönbe juttatni, mert ő segít a Hargita és Kovászna megyei románoknak megőrizni az identitásukat, illetve azért, mert szereti Eminescut (a Székely Figyelő alapítvány ugyanis panaszához mellékelt egy részletet Eminescunak egy mélységesen gyűlölködő magyarellenes publicisztikájából). 
Ennek a kampánynak pedig megvan a hatása: sokan úgy reagáltak, hogy meg kell védeni ezt az ártatlan jó embert a magyarok ármánykodásaitól, s megindult a szervezkedés, hogy 27-én minél többen jelenjenek meg e célból a Diszkriminációellenes Tanácsnál. 
Esély van tehát arra, hogy aznap lesz egy jó kis magyarellenes hőbörgés Bukarestben, amire mindenképp fel kell készülni – fogalmaz Árus Zsolt. Hozzáteszi, általában nincs jelentősége az ilyen meghallgatásoknak, az előzetesen benyújtott dokumentumok tartalma a lényeges. De a mostani helyzetben mindenképpen meg fog jelenni a meghallgatáson, vállalva minden kockázatot, hiszen eleve tudta, hogy a jogvédő tevékenység komoly érdekeket fog sérteni.

Funar bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, de egyéb ostobaságokat is mondott

2019. augusztus 21.  
2019. augusztus 22. 07:36 Gheorghe Funar, a Mi Romániánk Párt elnöke és egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy indulni fog az őszi elnökválasztáson, de még mindig nem ez volt a legnagyobb ostobaság, amit mondott. 
Kijelentette, hogy Verespatakon és az Erdélyi-szigethegységben olyan fémek is találhatóak, amelyek nem is szerepelnek a kémiai elemek periódusos rendszerét összesítő Mengyelejev-táblázatban, továbbá azt is kifejtette, hogy Románia gyémánt tartalékokkal is rendelkezik, amelyekről sok román nem is tud. 
A Facebookra feltöltött videóban az egykori polgármester számos alkalommal kifejti, hogy mi a Szűzanya kertjében élünk. Ez a megnevezést II. János Pál pápától vette kölcsön, ugyanis ő nevezte egykoron Romániát a Szűzanya kertjének, pontosabban az Isten anyjának kertjének. A videóban kifejti, hogy a románoknak most végre lehetősége van, hogy a rendszerváltás óta először egy igazi román elnököt válasszanak. Funar elnöki programjában szerepel az alkotmány felülvizsgálása is, és szerinte nyilvánosan meg kell vitatni azt, hogy az emberek mennyire dönthetnek az ország területén található természeti vagyon felhasználásáról. 
Az egykori polgármester 1996 és 2014 után most harmadszorra szál ringbe az államelnöki székért. A korábbiakhoz hasonló sikereket kívánunk neki.


Elégedetlen a turisztikai miniszter, mert a fürdővárosok polgármesterei nem pályáznak támogatásra

2019. augusztus 22. 
Elégedetlen Bogdan Trif turisztikai miniszter, mert a gyógyfürdőket működtető települések polgármesterei nem nyújtanak be pályázatokat a minisztériumhoz. 
A tárcavezető szerint 34 gyógyüdülőt tartanak számon Romániában, de ez idáig csak a Szeben megyei Vízakna (Ocna de Sibiu) polgármestere nyújtott be finanszírozási kérelmet a minisztériumhoz, noha a szaktárca külön alapot különített el erre a célra, egyszerűsítette az odaítélési eljárást, és egy tavaly év végi intézkedés értelmében 90 százalékban fedezi a gyógyfürdőket érintő beruházások költségeit. A miniszter állítása szerint már két ízben is beszélt a témáról az érintett települések polgármestereivel, átiratot is küldött nekik, de továbbra sincs érdeklődés a finanszírozás iránt. 
„A következő időszakban el fogok látogatni a fürdővárosok nagy részébe és - miniszterhez nem illő kifejezéssel élve - addig le nem szállok a polgármesterekről, amíg meg nem írják a projektet és be nem nyújtják a minisztériumhoz” - fogalmazott Trif. (agerpres)

2019. augusztus 21., szerda

Hollik István: Álhírt terjeszt az ellenzék az Orbán-Merkel találkozóról

HÍRTV 2019. augusztus 21., 
Álhírt terjeszt az ellenzék az Orbán-Merkel találkozóról, miszerint mégsem a magyar eredményeket méltatta a kancellár, hanem a német ipari befektetésekről beszélt.
A Páneurópai Piknik 30. évfordulójának megemlékezésén Angela Merkel azt mondta, Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket. Ezzel kapcsolatban Hollik István kormányszóvivő kijelentette, a kancellár bizonyára megnézte a számadatokat és ebből csak erre a következtetésre lehetett jutni.
"Azt láthatjuk, hogy az uniós pénzek jól hasznosulnak és hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. A magyar gazdaság pedig legalább 2%-kal, általában még azt meghaladó módon növekszik jobban, mint az Európai Unió átlaga. Ha Németországot és Magyarországot hasonlítjuk össze ott az látszik, hogy egyre inkább nyílik ez az olló, hiszen a német gazdaság lassul, a magyar gazdaságba ez még nem gyűrűzött be."
A műsorban szó volt arról is, hogy álhírt terjeszt az ellenzék az Orbán-Merkel találkozóról, miszerint mégsem a magyar eredményeket méltatta a kancellár, hanem a német ipari befektetésekről beszélt. Ezzel kapcsolatban a politikus a következőket mondta: 
Régóta lehet azt látni, hogy az alapvető vízió nélküli ellenzék minden egyes esetben a napi pártpolitikai érdekeinek rendeli alá ezeket a találkozókat, illetve ezek kommentárjait. Nem is akarják tudomásul venni, hogy egyébként a német-magyar kapcsolatok, amelyek szóba kerültek a megemlékezésen milyen irányt vesznek. Azt látom, hogy az ellenzék nem is akarja megérteni ezt az összefüggést, nekik egy a lényeg, hogy a hatalomért és pénzért mindent megtegyenek. Ehhez pedig az kell, hogy a kormányt támadják. A politikus szerint ebben az esetben sem kell az ellenzéket komolyan venni.
Hollik István hangsúlyozta, az ellenzéknek már régi stratégiája, hogy a Magyar Kormányt külföldön támadja, például Brüsszelben.
"Ez egy unikális jelenség, mert más tagállam esetében ilyet nem lehet tapasztalni, hogy a saját országát támadják az Európai Parlamentben. Sajnos a magyar ellenzék idáig jutott. Mi örülnénk neki, ha legalább azt a nagyon fontos választóvonalat soha nem lépnék át, hogy a saját hazájuk ellen nem tevékenykednének. Lényegesen fontosabb azonban az ellenzéki kommentárokál az, hogy alapvetően a német-magyar kapcsolatok ugyanakkor sikeresek."