A Transindex megkeresésére Sorbán Attila-Örs MPP-ügyvezető elnök és Bálint József, az EMNP Kovászna megyei elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy részünkről a nyitottságon túl semmiféle helyi szövetkezésről nincs szó Háromszéken az RMDSZ-szel. „Itt egy kommunikációs trükkről, hackelésről van szó. Párbeszéd és tárgyalás helyett ezek az emberek feltételezhetően eddig is Tamás Sándornak dolgoztak, csak más párt színeiben. Vannak RMDSZ érzelmű MPP-sek, akik a párt jövőjét az RMDSZ mellett képzelték el, mint egy nemzeti népfrontszerűség” – hangsúlyozta Örs.
Kenyértörésre került sor a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetében, amelynek éléről távozott Berki Ferenc – tudósít a Maszol. A maradók szerint Berki nélkül is van élet a politikai alakulatban, melynek Maros megyei szervezete hamarosan megújul. Emellett nevén is nevezik a gyereket: Berki az Erdélyi Magyar Szövetség szétszakítására játszik és az RMDSZ malmára hajtja a vizet.
Tiszta vizet öntött a pohárba Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke: nem pályázza meg Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségét. Ő továbbra is Hargita megye tanácsában és annak vezetésében vállalna szerepet – nyilatkozta keddi sajtótájékoztatóján. Azt ígérte, március közepéig nyilvánosságra hozza majd, hogy konkrétan milyen tisztséget pályáz meg a megyei önkormányzatnál; Barti jelenleg a megyei tanács két alelnöki funkciójának egyikét foglalja el.
Immár biztos, nem lesz kihívója az RMDSZ-en belül Derzsi Lászlónak, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri címért mérkőzne meg a szövetség színeiben. A politikai Erdély Napi Nemzetpolitikai Sajtószemle – 2020. február 19. 3 szerepet betölteni kívánók hétfőig tehették le a jelölésükhöz szükséges dokumentációt a helyi szervezetek elnökségeinél, ennek összesítése zajlik most – fejtette ki lapunknak Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke. Mint mondta, azt már most tudni, hogy a szövetség színeiben Székelyudvarhelyen csak Derzsi László szeretne megmérkőzni a polgármesteri tisztségért az idei helyhatósági választáson.
Pozitívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága az előre hozott parlamenti választások kiírását célzó sürgősségi kormányrendelet elutasítását. A bizottság által jóváhagyott, és az RMDSZ által előterjesztett módosító javaslat értelmében „tervezet a sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról” a „tervezet a sürgősségi kormányrendelet elutasítására” változtatták a jogszabály címét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a bukaresti kormány alkotmányellenesen módosította a parlamenti választási törvényt, ezért Kelemen Hunor hétfőn levélben kérte az ombudsman közbelépését. A román közlönyben múlt pénteken jelent meg, így hétfőn lépett hatályba az a jogszabály, amelyet az előrehozott parlamenti választások körüli joghézag felszámolásának szükségességével indokolt a Ludovic Orban vezette jobbközép román kormány. A sürgősségi rendeletben a szervezési tennivalók pontosítása mellett a kormány a választási jogosultságot is kiterjesztette oly módon, hogy a szavazók már nemcsak saját lakhelyük parlamenti képviseletébe szólhatnak bele, hanem bármelyik szavazókerületben leadhatják voksukat, ahol a szavazás napján éppen tartózkodnak.
Nem az a tétje az előre hozott parlamenti választásokat szabályozó sürgősségi kormányrendelet elleni alkotmányossági kifogásnak, hogy kiírják-e vagy sem választásokat a törvényhozás mandátumának lejárta előtt, hanem az, hogy meg lehet-e tartani a helyhatóságival egy időben – vélte Székely István Gergő politológus. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint most már az ellenzékbe szorult, és a közvélemény-kutatások szerint közel felére csökkent népszerűségű Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is kockázatos mindenféle procedurális trükkel akadályozni az előre hozott választások megszervezését.
Szlovákia továbbra is támogatja, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, illetve hogy felvételt nyerjen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) - hangoztatta kedden a bukaresti látogatáson lévő Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter. A Bogdan Aurescu külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte a román kisebbségpolitikát, és úgy fogalmazott: "A román kisebbségi politikát mintának lehet tekinteni". Aurescu arról beszélt: a két országnak közös elképzelése van az Európai Unió bővítéséről.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai polgári kezdeményezését és arra bíztatja híveit, hogy aláírásukkal támogassák azt. „A zsidóság elnyomott kisebbségként élt Egyiptom országában, amire 2000 év óta szüntelenül emlékezünk. Bár soha nem állunk a szeparatizmus mellé, de támogatjuk a kisebbségek minél erősebb önrendelkezését – bármely nemzeti kisebbségről legyen szó, székelyről, magyarról, vagy más európai nemzetéről egyaránt. Támogatásunkkal részei vagyunk a magyar kormánytagoktól a főpolgármesterig érő konszenzusnak” – olvasható a közleményben.
