Fodor Alpár az MPP kolozsvári elnöke és néhány Kolozs megyei tag nyilatkozatot tett közzé, miszerint kilépnek a pártból. Az aláírók szerint a Magyar Polgári Párt 18 Kolozs megyei szervezete (Kolozsvár, Aranyosgyéres, Bács, Bánffyhunyad, Dézs, Egeres, Fenes, Kajántó, Kide, Kisbács, Körösfő, Magyargorbó, Magyarkapus, Magyarszovát, Nemeszsuk, Tordaszentlászló, Szamosújvár, Szék, Várfalva) nem kívánja fenntartani „a hazug egység látszatát”.
Tőkés László úgy véli, az erdélyi magyarok által harminc évvel ezelőtt leadott egymillió szavazathoz igazodva kell megpróbálni visszaszerezni a közösség bizalmát, voksait, ebből a 3 szempontból szerinte rendkívül fontos a közelgő romániai helyhatósági és parlamenti választás. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdai, Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján ebben a tekintetben ígéretes kezdetnek nevezte, hogy az általa védnökölt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az év elején szövetségre lépett a Magyar Polgári Párttal (MPP), létrehozva a nemzeti erők összefogását. A volt európai parlamenti képviselő szerint a két alakulat távlati egyesülésével formailag helyreáll az erdélyi magyar nemzeti oldal egysége, amelybe beletartozik az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is. „Megspórolhattuk volna a dekonstrukciót, de innen most a rekonstrukció irányába haladunk. Fontos az új egység létrehozása, amelynek legfőbb célkitűzése az autonómia képviselete, az önrendelkezésért folytatott küzdelmünk eredményességéhez ugyanakkor szükség van az RMDSZ-re is” – állapította meg Tőkés László, sajnálatának adva hangot annak kapcsán, hogy a szövetség az elmúlt időszakban megfeledkezett a – programjában szereplő – háromszintű autonómiakövetelésről.
Tőkés László bocsánatot kért volna Csomortányi István EMNP-elnök helyében ifjúkori karlendítős fotója miatt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke erről szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöki szerepét ellátó volt európai parlamenti képviselő újságírói kérdésre tért ki az erdélyi magyar közéletben tavaly nagy port kavart ügyre. Elmondta, egészen más embernek ismeri Csomortányi Istvánt, mint ahogy a történtek nyomán sokan politikailag interpretálni akarják a néppárti elnök személyiségét. Úgy vélte, a néppárt elnökének megnyilatkozása az „erkölcsi elévülés” kategóriájába tartozik, hiszen Csomortányi jelenlegi tevékenységére szerinte egyáltalán nem jellemző a szélsőségesség. Az ifjúkori karlendítést ahhoz hasonlította, amikor gyerekek a grundon „hitlerista játékot folytatnak, butáskodnak”.
Gazdasági többletforrások nyújtása mellett a jogi védelem biztosítása a regionális identitás megőrzéséhez – ez a lényege a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók európai védelmének érdekében indított polgári kezdeményezésének. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint ma is a gazdaságfejlesztés az asszimiláció egyik eszköze, ezért szükséges az európai uniós szabályozás, aminek segítségével megmaradhat „Székelyföld székelynek, Kalotaszeg, Partium, Felvidék magyarlakta területei magyarnak”.
A március 15-i ünnepségekkel kapcsolatosan újabb közleményt juttatott el a Bihari Napló szerkesztőségébe az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete. Ezt, és az RMDSZ váradi szervezetének reagálását közlik.
Újra Bukarestbe készül a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, valamint a Nemzet Útja nevű egyesület. Céljuk megakadályozni, hogy Romániában második hivatalos nyelv legyen a magyar. A szélsőségességről ismert román szervezetek vasárnap délutánra a Cotroceni-palota elé szólítják híveiket, a tüntetésen azt követelik Klaus Johannis államfőtől, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási kódexet, mert az „szétporlasztja” a román nyelv egyedüli hivatalos jellegét. Kongatják a vészharangot, elfogadhatatlannak tartják, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot, a kormányzati intézmények is kötelesek magyarul kommunikálni. Majd azért aggódnak, hogy a helyi közigazgatásban ott is lehet használni a magyar nyelvet, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
Megindokolta a legfelsőbb bíróság, hogy Markó Attila miért nem lehetett bűnös a kártérítések ügyében
A legfelsőbb bíróság megindokolta a kártérítések ügyében tavaly október 8-án meghozott felmentő ítéletét Markó Attila, az RMDSZ volt parlamenti képviselője ügyében. Markó a közösségi médiában adott hírt arról, hogy a legfelsőbb bíróság „helyesen és nyilvánvalóan” Erdély Napi Nemzetpolitikai Sajtószemle – 2020. február 20. 6 megállapította az ellene felhozott bírósági döntés kapcsán, hogy szó sem lehet bűncselekményről, hiszen a kártérítések jóváhagyása nem jelentheti azt, hogy annak a restitúciós bizottságnak a tagjai, akik közt Markó is ült, szakmai szempontból felülbírálhatják a hivatásos szakértők megállapításait. Az indoklásban a legfelsőbb bíróság viszont elítélte azokat, akik csúszópénzt fogadtak el.
Már a hatodik bíró tárgyalja Borbolyék perét, a bizonyítási eljárás ismételt újrakezdése következhet
Ismét egy újabb bíróra bízták a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper tárgyalásának vezetését. Ez előreláthatóan azzal jár, hogy a hetedik éve tartó per bizonyítási eljárását megint elölről kell kezdeni.
