Még ki fog derülni, hogy igaza van Radu Vulpe jászvásárhelyi professzornak, hogy sokkal több közünk van egymáshoz román és magyarajkúaknak mint gondolnánk... HZ
23 мая,
Románia területén az őskorban lakó genomja meglehetősen hasonlított a modern európaiakhoz.
A tudósok először sikeresen megfejtették egy 35 ezer évvel ezelőtt Romániában élő nő teljes genomját.
Európa ősi lakójának koponyáját 1952-ben találták meg a Pesterea Mujerilor-barlangban, egy barlangi medve sok csontja mellett. Ezek a legrégebbi Románia területén található modern emberi maradványok.
Pesterea Mujerilor-barlang
Korábbi elemzés azt mutatta, hogy a nőnek modern arcvonásai voltak: magas homlok, kicsi állkapocs és kicsi homlokgerincek. Az occiput felépítése felvetette a neandervölgyiekkel való lehetséges kapcsolatot. De az ókori nő genomjának dekódolása az Uppsala Egyetem (Svédország) tudósai által váratlan eredményeket hozott.
Kiderült, hogy a genetikailag őskori embere meglehetősen hasonló volt a modern európaiakhoz. Ugyanakkor kiderült, hogy a szóban forgő leletnek a fele a neandervölgyi génje van, úgyanúgy ahogy az 5 ezer évvel ezelőtt élt európaiaknak is.
Az aktuális biológiában megjelent cikk szerint a nő nem volt a modern európaiak őse, hanem csak azoknak a vadász-gyűjtögetőknek az elődje, akik a legutóbbi jégkorszakban jelentek meg a régióban .
De a genomelemzés a Románia területén 35 ezer évvel ezelőtt élt lakóknak nagy genetikai sokféleségét is kimutatta.
Ez az eredmény meglepte a tudósokat.
Az a tény, hogy a későbbi Európában élő emberek maradványai nem különböznek genetikai sokféleségükben.
A kutatók úgy vélték, hogy ez az első afrikai emberek migrációjának nehézségei miatt következett be, ami körülbelül 80 ezer évvel ezelőtt kezdődött.
De a barlangból származó nő maradványai cáfolják ezt a hipotézist. Európa első populációja genetikailag meglehetősen változatosnak bizonyult.
Valószínűleg az ókori európaiak genetikai sokféleségére gyakorolt ütést később - az utolsó jégkorszakban - érték el a tudósok.
A Pesterea Mujerilor-barlangból származó nő genomjának megfejtését a kutatók kis áttörésnek tartják. Eddig nagyon kevés teljes, 30 000 év feletti genom szekvenálására került sor.
Anna Lisenko
