Meglepődnék ha tudna valami konkrét hatást is felmutatni a megszólaltatott, hiszen még voltak hasonló szankciók amelyek inkább sájtották a nyugatot mint az orosz gazdaságot. Aztán a szankicőkkal csak azt érték el a nyugatiak, hogy az önellátásra rendezkedett be az orosz gazdaság és igy erősebbé tették.
Ha csak azt a pár nagyberuházást vennék figyelembe, amit az orosz vezetés a szibériai lelőhelyek fejlesztésére és továnbbi új kitermelések elindítására tett, biza kétszer is meggondolnám, hogy badarságokat mondjak. Igaz sok pénzbe kerültek, de sokat is termeltek és még jó ideig termelni fognak. A bank rendszerben meghozott szankciók pedig azzal fognak jérni, hogy a már elindított orosz, kinai, brazil és még további országok létrehozták azt az együttműködést amivel úgy a switrendszert. mint maga a dolláralapú elszámolást ki lehet hagyni Máskülönben éppen a minap hangzott el az amerikai pénzügyisektől, hogy ha kizárják a switrendszerből az oroszt akkor a legjobban éppen azok fognak örülni, hiszen a pénzrendszerek ellenőrzése hiányában azt tesznek majd amit akarnak...
A megszólaltatott elfelejti, hogy a háború nem most kezdődött el, hanem még 2014-ben, amikor is fegyverrel támadott Donbássra az ukrán vezetés, az ukrónácik kielégitésére. A kettős mérce pedig most visszaütött, mert létva a hadsereg tehetetlenségét a mostani elnök kiadta a népírtásra a parancsot, annak ellenére, hogy már ezidéig 14 000 civil "halottat termeltek" a 8 évi bombázások, de nyugatiakat akkor nem érdekelte hogy"fogy az oroszajkú" Most, hogy az ukrónácikat megszüntetik már nagyon is érdekli őket... Vajon hány ukrán, zsidő, orosz, román vagy magyar kisebbségit fenyegettek meg vagy éppenséggel küldtek a túlvilágra? Zöld S.
Cseke Péter Tamás 2022. február 26.,
"Bár az elmúlt években Vlagyimir Putyin felkészítette az orosz gazdaságot a büntetőintézkedésekre, hosszú távon Oroszország valószínűleg nem fog ellenállni az összehangolt szankcióknak, ráadásul a nyugati szövetségeseknek még maradt puskaporuk" – véli Winkler Gyula. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta: "rövid távon elrettentő hatása a NATO határozott kiállásának lehet. Ez a kiállás megtörtént. Rég nem volt ilyen egységes a NATO, mint amilyen most” – jelentette ki.
A diplomáciai eszközök bevetése és a NATO keleti szárnyának megerősítése mellett a nyugati szövetségesek már az ukrán–orosz válság első napjaitól „minden idők legsúlyosabb gazdasági szankcióinak” a belengetésével próbálták elrettenteni Moszkvát az Ukrajna elleni katonai támadástól. Mint ismert, Vlagyimir Putyinról leperegtek a nyugati fenyegetések: az orosz államfő hétfőn előbb a donyecki és luhanszki szakadár területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének elismerését jelentette be, orosz katonákat vezényelve a régióba.
Az első szankciócsomag
Az első orosz lépésekre az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság egy sor gazdasági büntetőintézkedéssel válaszolt, azt hangoztatva, hogy ha Oroszország fokozza katonai jelenlétét Ukrajnában, további szankciókat vezetnek majd be.
Joe Biden amerikai elnök kedden bejelentette, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben „teljes kizáró büntetőintézkedést” foganatosítanak. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy „elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”.
„Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni+ – folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, sajtóinformációk szerint azonban a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a „Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.
Az Európai Unió első körben az orosz parlament alsóházának 351 tagját szankcionálta európai vagyonuk befagyasztásával és az unióba való belépésük megtiltásával, amiért megszavazták a szakadár donyecki és luhanszki területek „népköztársaságként” való elismerését. Az EU emellett további 27, a védelmi és a pénzügyi szektorban tevékenykedő személyt és entitást büntet.
Németország emellett bejelentette az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetésének felfüggesztését is, azaz a régóta vitatott vezetéken egyhamar biztosan nem indul be a gázszállítás. Kedden a brit kormány is bejelentett egy öt bankot és három milliárdost érintő szankciót, ami nem fenyeget komolyabb anyagi következményekkel az oroszok számára.
A második szankciócsomag
A nyugati szövetségesek által bejelentetett első szankciócsomag hatástalanak bizonyult: csütörtök hajnalban megindult az orosz katonai offenzíva Ukrajna ellen. A válaszlépés nem sokat váratott magára, közép-európai idő szerint csütörtök este Joe Biden egy második szankciócsomagot jelentett be.
Az amerikai elnök egyebek mellett közölte, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy „a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy „minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.
