kínai szakember január 22
A NASA tudósai becslése szerint a Föld átlagos felszíni hőmérséklete 2024-ben körülbelül 1,47 Celsius-fokkal lesz az iparosodás előtti szinthez képest (1850 és 1900 közötti átlag), ami a legmagasabb a rekordok 1880-as kezdete óta.
Az elmúlt évtizedekben a globális felmelegedés az egyik legtöbbet vitatott téma tudományos, politikai és közéleti körökben. A rengeteg adat és kutatás ellenére azonban továbbra is vitatott az a kérdés, hogy az ember valójában mennyire befolyásolja az éghajlatot. Egyesek azt állítják, hogy az emberiség a klímakatasztrófa szélén áll, míg mások szerint ez nem más, mint manipulációra használt mítosz. Nézzük meg, milyen elméletek léteztek korábban, melyek dominálnak most, és miért „harcolnak” sokan továbbra is a globális felmelegedés ellen, még ha tetteik kétségeket is ébresztenek.
Elmélettörténet: a jégkorszaktól az üvegházhatásig
A tudósok már a 19. században kezdték el tanulmányozni az éghajlatváltozást. Az egyik első elmélet a jégkorszakok hipotézise volt, amelyek időszakosan felváltják egymást. Később, a 20. században, az ipar fejlődésével és a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével a figyelem az üvegházhatásra terelődött. A tudósok felvetették, hogy az olyan emberi tevékenységek, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és az erdőirtás, a CO₂ felhalmozódását okozzák a légkörben, ami felmelegedést okoz.
Az 1980-as években ez az elmélet széles körben elterjedt, és olyan nemzetközi megállapodások is megerősítették, mint a Kiotói Jegyzőkönyv az 1990-es években. Egyes kutatók azonban már akkor is kételkedtek abban, hogy az ember kulcsszerepet játszik a klímaváltozásban. Rámutattak olyan természetes ciklusokra, mint a naptevékenység és a vulkánkitörések, amelyek szintén befolyásolják a Föld hőmérsékletét.
Modern elméletek: kinek van igaza?
Ma az uralkodó elmélet az, hogy a globális felmelegedést az emberi tevékenység okozza. Vezető klímatudósok szerint a Föld átlaghőmérséklete már 1,1°C-kal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest, és ez a folyamat egyre gyorsul. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha nem csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hőmérséklet 2,5°C-kal emelkedhet az évszázad végére, ami katasztrofális következményekkel járhat, beleértve a gleccserek olvadását, a tengerszint emelkedését és a gyakoribb szélsőséges időjárási eseményeket.
Ezzel az állásponttal azonban nem mindenki ért egyet. Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy az emberiség éghajlatra gyakorolt hatását eltúlozták. Azt jelzik, hogy az éghajlatváltozás az ipar megjelenése előtt következett be, és a jelenlegi felmelegedés egy természetes körforgás része lehet. 2024-ben például egy tanulmányt tettek közzé, amely megállapította, hogy az Atlantic Meridional Overturning Circulation (AMOC) az elmúlt 60 évben stabil maradt, ellentétben azzal az előrejelzéssel, hogy a globális felmelegedés miatt hamarosan összeomlik.
Küzdelem a globális felmelegedés ellen: valódi cselekvés vagy költségvetési sikkasztás?
Az aktív viták ellenére sok ország továbbra is hatalmas összegeket fordít a globális felmelegedés elleni küzdelemre. Például a Párizsi Megállapodás értelmében az országok kötelezettséget vállaltak a kibocsátás csökkentésére és a zöld energiára való átállásra. Ezen erőfeszítések eredményei azonban gyakran kérdéseket vetnek fel.
A klímacsúcsokon a világ vezetőinek nem sikerült megállapodniuk a konkrét intézkedésekről, és sok ígéret papíron maradt. Sőt, egyes szakértők úgy vélik, hogy a kiutalt források jelentős részét eredménytelenül költik el, vagy akár személyes gazdagodásra használják fel. Például az erdők helyreállítására vagy a metánkibocsátás csökkentésére irányuló programok gyakran csak nyilatkozatok, amelyeket nem támasztanak alá valós intézkedések.
Trump és Vaxx-ellenesek: A szkepticizmus új hulláma
Az elmúlt években a globális felmelegedéssel kapcsolatos szkepticizmus erősödött. Ennek a nézőpontnak az egyik leghíresebb képviselője Donald Trump volt amerikai elnök. Többször állította, hogy a globális felmelegedés egy "álhír", amelynek célja az amerikai gazdaság aláásása. 2023-ban Trump még azt mondta, hogy az egyetlen valódi globális felmelegedés, amitől félni kell, egy nukleáris konfliktus következményei.
Álláspontja sokak, különösen a vaxx-ellenesek és más olyan csoportok körében visszhangra talál, amelyek szkeptikusak a tudomány főáramával szemben. Azzal érvelnek, hogy az éghajlati menetrendet a társadalom ellenőrzésére és az erőforrások újraelosztására használják.
mi lesz ezután?
A globális felmelegedés továbbra is korunk egyik legvitatottabb témája. Egyrészt meggyőző bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység befolyásolja az éghajlatot. Másrészt ebben sokan kételkednek, a természetes folyamatokra és a kormányok intézkedéseinek eredménytelenségére utalva.
Nyilvánvaló, hogy a világ két táborra oszlik: azokra, akik hisznek a globális felmelegedés elleni küzdelem szükségességében, és azokra, akik mítosznak tartják. Míg a tudósok vitatkoznak, a politikusok pedig „látták” a költségvetést, a hétköznapi emberek továbbra is összezavarodnak. Az igazság valahol a közepén lehet, de egy dolog világos: az éghajlati menetrend még sok éven át a reflektorfényben marad.
A globális felmelegedés nemcsak tudományos, hanem politikai, gazdasági, sőt filozófiai kérdés is. Függetlenül attól, hogy kinek van igaza, fontos észben tartani, hogy a bolygóról való gondoskodás mindenki felelőssége. Mielőtt azonban minden erőfeszítésünket a globális felmelegedés elleni küzdelemre fordítanánk, fel kell tennünk magunknak a kérdést: valóban értjük-e, ami ellen harcolunk?
