Több téren is változtat a Román Vasúttársaság, ami a síneken zajló közlekedést illeti. Egyrészt módosulnak a vonatok menetrendjei, másrészt pedig új járatot is indít a RVT. December 12.-től minden Marosvásárhelyről induló vonatnak megváltozik a menetrendje, és szintén 12.-től indul el először a Marosvásárhely-Kolozsvári gyors is, amely a diákok és egyetemisták számára kecsegtető ajánlatokat ígér. A Marosvásárhely-Kolozsvár járatot azért tartották hasznosnak beindítani, mivel az ünnepek közeledtével jóval megnő majd a forgalom az adott útvonalon. És mivel közeleg a tél, a kisbuszok és autóbuszok elakadhatnak az útban, a vonatok pedig akadály nélkül haladnak, emiatt vehetik a járatot többen is igénybe – magyarázta Titi Ernestiu, a Román Vasúttársaság marosvásárhelyi igazgatója. A beiktatott járat tulajdonképpen nemzetközi: Budapestre tart és Kolozsváron csatolnak hozzá további vagonokat. Kényelmes és tágas, elektromos árammal és mellékhelyiséggel ellátott, tehát biztosítja a komfortos utazást. A szerelvény naponta közlekedik, Marosvásárhelyről reggel 6.52 órakor, Kolozsvárról 15.16-kor indul. Az út hossza körülbelül két és fél-három óra. Ami pedig az árakat illeti, változók. Egy teljes jegy ára 38,70 lej. Az egyetemisták, akik közszállítási kuponokkal rendelkeznek, már 19,35 lejért válthatnak jegyet. Diákigazolvánnyal egy jegy 31,40 lejbe kerül. És ez nem minden: aki gyakrabban venné igénybe a vonatot, bérletet is válthat. Tíz jövet-menet jegyet ugyanis 252 lejért adnak, ezeket pedig egy hónap leforgása alatt lehet hasznosítani. A közúti közlekedés azért még mindig olcsóbb (egy Marosvásárhely-Kolozsvár szakaszra megvásárolt jegy ára körülbelül 15 lej), de a Vasúttársaság reméli, hogy mégis lesz keletje az új járatnak.
2010. december 3., péntek
Marosvásárhely-Kolozsvár járat a Román Vasúttársaságnál is
Megbénult a vasúti forgalom a Maros völgyében
Marosvásárhely-Maroshévíz között leállt a vasúti forgalom Maros megyében. Az éjjeli kiadós csapadéktól, valamint a hóharmattól a fák ágai letörtek és a sínekre zuhantak, ezzel megbénítva a vonatok közlekedését.
Az első elakadt vonat a Bukarest-Brassó-Marosvásárhely között közlekedő Intercity volt, amely képtelen volt folytatni az útját a Maros völgyében Vásárhely felé. Visszafordult tehát Brassóba, ahonnan az utasok valószínűleg kisbuszokkal utaznak majd Marosvásárhelyre – nyilatkozta Titi Ernestiu, a Román Vasúttársaság marosvásárhelyi igazgatója.
További két vonat maradt útban a Maros völgyét elzáró ágtorlaszban. Ezúttal a Bukarest-Máramarossziget, valamint a Máramarossziget-Bukarest között közlekedő járatokról van szó – folytatta Titi Ernestiu. Az igazgató nem tudta pontosan megmondani, mennyi idejű késéssel számolnak majd a fenti járatok, de megsaccolva, szerinte a 12 órát meghaladják. Hozzátette: az RVT megtéríti az elakadt vonatokon közlekedők jegyeinek árát.
A Vasúttársaság dolgozói már hozzáláttak a síneket borító faágak és fatörzsek felszámolásához, így remélhetőleg pár óra múlva újra közlekedhetnek a térségben a szerelvények.
Nem a magyar motor hajtja a régiót - Danske Bank elemzés
| 2010 | 2011 | 2012 | |
| Csehország | 1,9 | 2,7 | 4,3 |
| Magyarország | 0,3 | 2,1 | 2,4 |
| Lengyelország | 3,1 | 4,7 | 4,4 |
A belső fogyasztás a három ország közül egyedül Lengyelországban járul hozzá pozitívan a GDP-növekedéshez, a recessziót az unióból egyedüliként elkerülő gazdaságban a háztartások végső fogyasztása is erőteljes maradt. Csehországban és Magyarországon ezen a téren a munkaerőpiaci helyzet stabilizálódása hozhat fordulatot – 2011-ben.
Szembetűnő, hogy a Danske 2010-re mindössze 0,3 százalékos bővülést vár a magyar gazdaságtól, szemben az 1,0 százalék körüli piaci konszenzussal.
Megszorításokra van szükség
A lakossági fogyasztást illetően a legnagyobb kockázatot a Danske elemzői szerint az jelenti, hogy mindhárom országban megszorító intézkedésekre van szükség: Csehországban már meg is történtek az első lépések, a magyar és lengyel kísérletek azonban Koppenhágából „kevésbé látványosak”. A költségvetés helyzete a három ország közül Lengyelországban ad leginkább okot az aggodalomra. Annak ellenére, hogy az idei GDP-arányos hiány megközelítheti a 8 százalékot, a lengyel kormány a Danske elemzői szerint túlságosan nyugodtan ül a babérjain, és úgy tűnik, mintha a megszorítások szükségessége Varsóban fel sem merülne. A piac azonban már nem fogja sokáig elnézően kezelni a megugró deficitet, ami a lengyel kormányt is lépésekre készteti. Ezek az intézkedések a lakossági fogyasztást várhatóan visszafogják majd, a gazdaság növekedését mindazonáltal nem fogják veszélyeztetni.
Monetáris politika: „Magyarországon más a helyzet”
Mind a cseh, mind a lengyel, mind a magyar jegybank jelezte már, hogy hamarosan meg kell kezdeni a szigorítást; Budapesten már meg is történt az első, 25 bázispontos emelés. A Danske elemzői ugyanakkor rámutatnak: Csehországban és Lengyelországban, ahol az infláció továbbra is alacsony, nem tűnik szükségszerűnek a szigorítás. A szakemberek szerint nem kizárt, hogy a cseh és a lengyel jegybank középtávon túlságosan alacsonyan határozta meg ki az infláció „kívánatos” szintjét.
| 2010 | 2011 | 2012 | |
| Csehország | 1,4 | 1,8 | 2,1 |
| Magyarország | 5,0 | 3,6 | 3,4 |
| Lengyelország | 2,6 | 3,1 | 2,6 |
Magyarországon más a helyzet. Az infláció magas, és még jó ideig meghaladja az MNB 3 százalékos célkitűzését – annak ellenére, hogy a gazdaság növekedésének üteme meglehetősen lassú. Ez a Danske elemzői egyértelműen a hiteles gazdaságpolitika hiányát jelzi.
Nem lesz hátraarc
A koppenhágai üveggömb szerint a CEE3 országok gazdasága a következő években tovább bővül 2011-ben és 2012-ben is, dacolva az európai adósságválságból eredő kockázatokkal. Ehhez mindhárom országban jó szolgálatot tesz a lebegő árfolyamú deviza és a független monetáris politika – zárul a régiós áttekintés.
Egy évig zárva a Kálvária
„A Kálvária templom restaurálása és hosszú távú értékesítése“ című projekt keretében elkezdték a templom külső és belső állagmegóvási és restaurálási munkálatait. A tervek szerint a felújítás egy éven keresztül tart majd. Ez idő alatt pedig a román nyelvű szentmiséket a Zárda templomban tartják – hétfőtől szombatig este hét órától, vasárnap pedig déli fél tizenkettes kezdéssel. A német nyelvű szentmisék a Sugárút 31. szám alatti Szent József templomba költöznek – vasárnaponként 10 órás kezdési időponttal. A felújítással remélik, hogy a templom új köntösbe öltözésével megtartja előkelő helyét és szerepét a város műemlék épületei között, s továbbra is a hívek egyik legkedvesebb temploma marad, sőt, a régió egyik izgalmas turisztikai látványosságává válhat. A munkálatok során odafigyelnek majd arra is, hogy környezetbaráttá változtassák az épületet, olyan fűtési és légkondicionálási rendszerek alkalmazásával, amelyek energiatakarékosak és a legkevésbé szennyeznek. Emellett a már jelenleg is esztétikusan kialakított templomkert további rendezésén is dolgoznak majd. Igyekeznek a templom múltját, évszázados történetét kiemelni, és a Kálváriát valódi lelki, szellemi feltöltődés helyévé tenni, mind a templom belső terét, mind annak udvarát kihasználva. Ehhez olyan szakértőkből és önkéntesekből álló munkacsoportot állítottak fel, amely tanácsaival segíti a Kálvária templom népszerűsítését, valamint turisztikai értékének növelését.
Szatmáron lesz az Országos Széchenyi Kör közgyűlése
NASA: megtalálták a hetedik „élő” elemet
2010. december 02., csütörtök, 20:00 Szerző: Szegő Iván Miklós
Az elmúlt napokban már többször hírt adtunk a hvg.hu-n arról a várható bejelentésről, amely végül idő előtt kiszivárgott, és amely a földi élet új formáját jelenti. Eszerint olyan baktériumra bukkantak amerikai tudósok egy mérgező vizű kaliforniai tóban, pontosabban sóstóban, amely arzénnal "táplálkozik". Az arzén rendkívül mérgező kémiai elem, ezért is furcsa első hallásra a mostani bejelentés – jóllehet az elmúlt években már egyre több nyom utalt arra, hogy bizonyos élőlények képesek hasznosítani bolygónkon ezt az anyagot.
A mostani felfedezésről a NASA honlapján élő közvetítésben is beszámoltak. Az élő adásban Mary Voytek, a NASA mikrobiológusa elmondta, hogy a most felfedezett életforma "földi" ugyan, de nem a bolygónkon megszokott fajtájú létforma. Felisa Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológusa ezután arról beszélt, hogy miként épül be a mikroorganizmus DNS-szerkezetébe az arzén - méghozzá a foszfor helyére. (A DNS-molekulák külső cukor-foszfátváza – amely kettős spirál alakban csavarodik a genetikai információt hordozó bázispárok körül – rendkívül fontos a magasabbrendű élőlényekben és az eddig ismert földi mikroorganizmusokban. E cukor-foszfátvázban képes az arzén pótolni a foszfort a GFAJ-1 elnevezésű, újonnan felfedezett baktériumok tanúsága szerint.)
A Titánon az élet egyik alapja lehet az arzénvegyület?
Steven Benner kémikus ezután arról beszélt, hogy az arzénnal kicserélt foszfátváz földi körülmények között nem elég stabil – ezért nem fordul elő túl gyakran –, ugyanakkor rendkívüli hidegben, ami a világűrben általánosabb jelenség, stabilabb kémiaiai kötéseket alkothat. Éppen ezért például a Titánon, a Szaturnusz egyik holdján, igen alacsony hőmérsékleten, fagyos környezetben előfordulhat, hogy az arzénvegyületek stabilabbak a földi foszfátoknál, és így nem kizárható, hogy az ottani esetleges élet alapjai ilyen vegyületek lehetnek – derült ki szavaiból.
Az arzén a magasabbrendű szervezetekben, így az emberben azért is mérgező, mert foszfor helyett képes beépülni az élet legfontosabb alkotótelemeibe. A most a Mono sóstóban megtalált kaliforniai baktériumok azonban eleve arra képesek, hogy arzént használjanak fel foszfor helyett. A mostani felfedezés során kiderült, hogy az újonnan megtalált baktériumok nemcsak az örökítőanyagukba, a DNS-be, hanem az energiaforrásként szolgáló biomolekulába, az ATP-be is arzént építenek be. (Az ATP rövidítésben a "P" a foszfort jelöli, tehát e baktériumokban jelenlévő anyag nyilvánvalóan csak hasonlít az ATP-re.)
Felisa Wolfe-Simon felvetette annak a lehetőségét is, hogy eseteg más kémiai elemeket is találnak a jövőben, amelyek helyettesíthetik a ma ismert hat, illetve immár hét – az élethez alapvetően szükséges – elemet. James Elser, az Arizona Állami Egyetem kutatója arról beszélt, hogy a foszfort helyettesítő arzén azt jelentheti – ha a kutatások folytatódnak –, hogy esetleg olyan energianövények termesztése kezdődhet meg, amelyek a foszforműtrágyák helyett arzénnal "működnek", abból épülnek fel.
A sajtótájékoztatóvá átalakult prezentáció végén a kutatók egy amerikai bulvárlap újságírójának kérdésére azt fejtegették, hogy – bár ki kell ábrándítaniuk a nagyközönséget, és nem tudnak bemutatni egy E.T.-t, vagyis egy földönkívülit –, ám olyan alapvető felfedezést tettek, ami az élet kutatásában nagy jelentőségű. A felfedezés lényege az ugyanis, hogy – természetesen laboratóriumi, kísérleti körülmények között - sikerült "rávenniük" egy baktériumot, hogy építsen be a szervezetébe, méghozzá a DNS-ébe egy olyan kémiai elemet, amelyet eddig nem úgy ismertek, mint az élethez szükséges alapvető elemet. (Azért tegyük hozzá: nem a DNS legfontosabb részébe, a genetikai információt hordozó bázispárokba épül be az arzén, hanem a szerkezeti vázba, de azért valóban fontos a mostani felfedezés.)
Túlzottan hasonlít az arzén és a foszfor
Az arzén és a foszfor hasonlósága magyarázza az arzén mérgező mivoltát is: az anyagcsere-rendszer nem tudja megkülönbözteti a két elemet biológiailag aktív formájában. Ha a foszfor helyére arzén kerül, leállnak a központi biokémiai folyamatok – írja az MTI. A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint első alkalommal nyert bizonyosságot, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti.
Hat elemről tudtunk eddig
A foszfor a szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel, valamint az oxigénnel együtt ahhoz a hat elemhez tartozik, amely – eddig ismert formájában – alapvető az élethez. A Wolfe-Simon által vezetett kutatók azt akarták feltárni, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e. A tudósok vizsgálataik során az arzénre összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít a foszforra. A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztettek a Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktériumot. A kísérlet során a fejlődési szakaszban fokozatosan növelték az arzénkoncentrációt, foszforhoz viszont nem juttatták a táptalajt.
A végén olyan baktériumféle maradt, amely ilyen körülmények között is életben maradt, sőt növekedni tudott. A tudósok GFAJ-1 néven azonosították. Az asztrobiológiai intézet csapata azt is bizonyítani tudta, hogy a baktérium anyagcseréje során valóban felhasználja az arzént, és ezzel helyettesíti a hiányzó foszfort.
| |
| A Mono-tó tufatornyai Fotó: Wikipedia |
Korábbi felfedezések "arzénes" baktériumokkal kapcsolatban
A Wikipedia szerint vannak olyan földi élőlények, amelyek képesek az arzénnal "dolgozni". Így például a Penicillum brevicaule egysejtű gombafaj az arzént mérgező trimetil-arzénné alakítja. A meleg tengerek táplálékláncában az arzén a faunára veszélytelen arzén-betainné alakul át, és az további biotranszformáció nélkül kiürül a szervezetből. Éppen ezért a tengervízben élő halak, rákok és kagylók hihetetlenül sok – akár 10 mg/kg – arzént is képesek felhalmozni a legcsekélyebb károsodás nélkül.
A Wikipedia angol oldala szerint néhány baktériumfaj képes oxidációval (elektronleadással) energiát nyerni, miközben az arzenát enzimeket arzenitté alakítják át redukció (elektronfelvétel) útján. Ilyenkor az arzenát reduktáz enzim működik közre a folyamatban. (Az oxidáció köznapi értelemben az oxigénnel való egyesülést jelenti, a vas oxidációjakor keletkezik például a vas-oxid, vagyis a rozsda. Ám általános kémiai értelemben az oxidáció elektronleadást jelent.)
| |
| A Mono-tó távlati képe Fotó: Wikipedia |
2008-ban olyan baktériumokat fedeztek fel, amelyek a fotoszintézis egyik verziójaként oxigén hiányában arzeniteket használtak fel elektronleadóként, így termeltek arzenátokat. (A normál fotoszintézis során a víz az elektronleadó, amely molekuláris oxigént termel.) Egy PHS-1 elnevezésű baktériumtörzsről van szó, amely a gamma-proteobaktériumok közé tartozó Ectothiorhodospira shaposhnikovii-hoz hasonló tulajdonságokat mutatnak. (A gamma-proteobaktériumok igen hasznosak lehetnek, például velük igyekeztek idén a Mexikói-öbölben felrobbant olajfúrótorony után a szennyzést eltávolítani a vízből.)
Elsőfokú árvízvédelmi készültség a Fekete-Körösön
A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőterületén lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt árvízvédelmi készültséget rendeltek el péntek déltől a Fekete-Körösön Antnál - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
A tájékoztatás szerint a Fekete-Körös vízállása Antnál délben elérte az 500 centimétert, ezért rendelték el az elsőfokú készültséget. A Fehér-Körösön szintén árhullám vonul le, de ezen a folyón várhatóan nem lesz szükség riasztásra. A Kettős-Körös vízállása viszont tovább emelkedik Békésnél, és az elsőfokú készültségi szint környékén fog tetőzni. A Sebes-Körös Körösladánynál, a Berettyó pedig Szeghalomnál szombaton reggel éri el az elsőfokú készültségi szintet, míg a Hármas-Körösön nem kell nagyobb áradásra számítani. MTI
Szatmárnémeti - Hagyományőrző Kulturális Egyesület alakul
A Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület alakuló ülésére az említett napon, 17 órától kerül sor az egykori Pirostéglás-iskola (a Láncos templom melletti épület) dísztermében.
Régi fényében a Mátyás-szobor
sk=view&id=24407&Itemid=101
| 2010. december 03. péntek 08:39 | |
| A járókelők már tegnap a déli órákban megcsodálhatták a szoborcsoportot és a Mátyás királyt ábrázoló lovas alakot, fején az aranyozott babérkoszorúval. A restaurált alkotás talapzatáról eltávolították a Gheorghe Funar korábbi polgármester utasítására elhelyezett táblát, a Mathias Rex felirat viszont a helyén maradt. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere közölte: az önkormányzat teljes mértékben elégedett a munkálatok minőségével, és gratulált a restaurálást végző nagyszebeni Concefa Rt. képviselőinek. „Úgy látszik, valaki fönt szereti a kivitelezőket, hogy ilyen szép hosszú őszt adott. Bízom abban, hogy néhány nap alatt az önkormányzat elkészül a térrendezéssel is” – mondta a munkálatok átvétele alkalmával az elöljáró. Hozzáfűzte: reméli, hogy a román és a magyar kormány mielőbb megállapodik a hivatalos átadás időpontjáról. Megtudtuk: eddig január 22. – a Magyar Kultúra Napja –, illetve február 23. – Mátyás király születésnapja – került szóba. László Attila a Krónikának elmondta: a szoborcsoport restaurálása végül áfa nélkül 49 százalékkal került többe, mint amennyi a Concefa pályázati ajánlatában szerepelt. Mint ismeretes, a közbeszerzési eljáráson nyertes, főként az építőiparban jártas nagyszebeni cég az önkormányzattal megkötött szerződés szerint 1,6 millió lejért, azaz 380 ezer euróért (plusz áfa) vállalta a kivitelezést. Régi pompa. A szoborcsoport hivatalos átadására idén már nem kerül sor. Az alpolgármester szolgáltatta adatok alapján kiszámoltuk: a restaurálás végösszege 2 956 160 lejre rúg. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat jelenleg ellenőrzi, hogy valóban indokoltak-e az egyes kiadási tételek. „Éppen hogy befértünk a törvényes keretekbe, a vonatkozó jogszabály szerint ugyanis műemlék-restaurálás esetén legfeljebb az eredeti ár másfélszeresét lehet a munkálatokra költeni” – ecsetelte. László Attilától megtudtuk, hogy a többletköltségek részben a kivitelező céget terhelték, ugyanis ez volt a feltétele annak, hogy az önkormányzat elengedte a késedelmi büntetőkamatot a nagyszebeni vállalatnak. Mint ismeretes, a felújítást a román és a magyar kormány fele-fele részben, azaz 400-400 ezer euróval támogatta. A román kormány, mint kiderült, ebben a hónapban utalta át az önkormányzatnak a rá háruló összeget. Benedek Zakariás, a Concefa Rt. műszaki igazgatója megerősítette, nem végleges a felújítás költségvetése, erről a napokban állapodnak meg az önkormányzattal. Közölte továbbá: többletköltség és a munkálatok négy hónapos csúszása azért következett be, mert az eredeti hatástanulmány és tervrajz szerint a talapzatból 38 követ kellett volna kicserélniük, ehhez képest teljes egészében le kellett bontaniuk és újra kellett építeniük a talapzatot. Korábban a Krónikának több hazai és magyarországi restaurátor úgy nyilatkozott, lehetetlen annyi pénzért és olyan rövid idő alatt restaurálni a szoborcsoportot, mint amennyiért a Concefa végül elvállalta. Szabó Bálint építőmérnök, az Utilitas Kft. igazgatója, aki a Kolozsi Tibor szobrászművész vezette Part of Art Alapítvánnyal dolgozta ki a Fadrusz-alkotás restaurálási tervét, tavaly augusztusban kockázatosnak nevezte, hogy a Concefa féláron, hiányos szakmai felkészültséggel vállalta el a munkát. A felmérést elvégző Utilitas Kft. a munkálatok kezdete előtt úgy ítélte meg, a szoborcsoport restaurálása legalább 16 hónapot és 800 ezer eurót vesz igénybe, azaz pontosan annyit, amennyit a két ország kormánya elkülönített erre a célra. Fotó: Bone Ewald Forrás: Krónika |
Álomkovácsok?
Háromszor több csillag ragyog az égen, mint korábban gondolták
Háromszor több csillag ragyog az égen, mint korábban gondolták – állítja a Nature tudományos szaklapban megjelent friss tanulmány, amely szerint a jelenlegi számítások 100 milliárdra teszik az univerzumban található csillagok számát.
A korábbi becsléseket pontosítására azért volt szükség, mert a galaxisokat kutató csillagászok szerint a világegyetem leggyakoribb csillagának tekintett vörös törpéből is sokkal több létezik, mint feltételezték. A csillagok számát korábban a Tejút csillagai alapján számolták, azaz minden csillagrendszerben hasonló számú csillag létezését feltételezték.
Pieter van Dokkum, a Yale Egyetem csillagásza és Charlie Conroy asztrofizikus éppen ennek a hipotézisnek a helyességét kérdőjelezte meg. A kutatók a Földről induló megfigyeléseik alapján minden a galaxist a Tejúthoz hasonló méretűnek vettek, és ennek alapján a csillagok számát is hasonlónak tartották. Az eddig ismert világegyetemben viszont a galaxisok harmada nem spirális, hanem ellipszis alakú, és felépítésük sem egészen olyan, mint a Naprendszert is magába foglaló tejúté.
Dokkumnak a Hawaiin működő Keck teleszkóppal sikerült megfigyelnie, hogy ezek a tojásdad galaxisok tízszer, sőt hússzor több csillagot tartalmaznak, mint korábban becsülték.
A kutatók általában százmilliárdra teszik a galaxisok számát, és átlagosan százmilliárdra becsülik a galaxisokban található csillagokat is.
Dokkum kalkulációja szerint, ha valóban a tojásdad alakú galaxisok az univerzum galaxisainak egyharmadát adják, és, ha ezekben a korábbi 100 milliárdhoz képest valóban ezermilliárd és 10 ezer milliárd között van a csillagok száma, akkor összesen nem százezer trillió, hanem 300 ezer trillió csillag ragyog az égen.
Ez valóban egy roppant méretű szám, amelyet egyszerűen csak a 3-as után 23 darab nullával lehet leírni – magyarázta Conroy, hozzátéve, hogy ebben a kalkulációban éppen a számokkal való játék az érdekes, mert a 300 ezer trillió pontosan annyi, mint a Földön élő emberek sejtjeinek összege, azaz átlagosan 50 billió sejt szorozva hatmilliárddal.(MTI)
PNL-s reakció - Dobre börtönnel fenyegeti Tőkést
Kiderül, lesz-e párt, amely egyesek szerint EMNP névre hallgat
2010. december 2., csütörtök
Megjelent a Székely Gazda - első szám
A 25.000. olvasó!
A koccintás mítoszai
Szőcs Géza is szónokolt a nagyromán ünnepen
2010. december 1., szerda 00:12
A jobboldal támadásainak kereszttüzébe került Alföldi Róbert, mert az általa vezetett Nemzeti Színházban akarták megünnepelni a Románia és Erdély egyesülését kilencvenkét évvel ezelőtt kimondó gyulafehérvári határozat. Ami Budapestről nézve botrányos, Erdélyből nézve egyáltalán nem az. Az elmúlt húsz évben erdélyi magyarok rendszeresen voltak vendégei a román többség ünnepének, sok esetben fel is szólalnak. Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozatból azonban nem Nagy-Románia megalapítását, hanem az erdélyi magyaroknak és a többi nemzetiségeknek biztosított kisebbségi és önrendelkezési jogok garantálását emelik ki. 1918 novemberére Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom, a történelmi Magyarország szerbjei, szlovákjai, románjai sorra hivatkoznak az önrendelkezés elvére, Károlyi Mihály és Jászi Oszkár kétségbeesetten tárgyal képviselőikkel, a szlovákoknak széles körű autonómiát, a románoknak államszövetséget ajánlanak, de ez már nem elégíti ki őket. Az Erdélyben működő román nemzeti tanácsok a Román Királysághoz való csatlakozással – azaz Románia és Erdély egyesítésével – akarták elkerülni, hogy a békekonferencia népszavazást írjon ki a térségben. Így jött el 1918. december 1., amikor a gyulafehérvári gyűlés 1228 delegátusa elfogadta Erdély és a Román Királyság egyesülését, Nagy Nemzeti Tanácsot választott, miközben a gyulafehérvári vármezőn a román hagyomány szerint százezer ember ünnepelte az aktust. Ők egyébként a Magyar Államvasutak által biztosított ingyenvonatokon jutottak el Gyulafehérvárra. A Gyulafehérváron született határozat annyiban biztató volt, hogy deklarálta az olyan demokratikus jogokat, mint például az általános és titkos választójog, a sajtó-, gyülekezési és gondolatszabadság teljes elismerése. (Az más kérdés, hogy sokan, köztük sok román is, már akkor attól féltek, hogy mindez a nem éppen demokratikus hagyományairól híres Román Királysággal egyesülve nem lesz betartva.)
Elmegyek az ünnepedre
Ennyit az előzményről, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megértsük, mit jelent az erdélyi magyaroknak december 1-je, ami a szocializmus évtizedei után csak 1990-ben lett újra ünnep.
És ezeken az ünnepeken sűrűn megfordultak magyarok is, aminek alapvetően két oka van. Az egyik a két nép együttélésekor nélkülözhetetlen gesztusokból következik. Kelemen Attila, a Transindex kiadóigazgatója így fogalmazta meg ezt a komment.hu-n: „Elmegyek az ünnepedre, de ne várd, hogy jól érezzem maga. Elvárom, hogy elgyere az ünnepemre, de ne várd, hogy azért, mert te nem örülsz, én se örülök majd. Ez a common sense.”
A másik ok, hogy a gyulafehérvári határozat III. pontja egyfajta felmentést ad a december elsejei román ünnepen részt vevő erdélyi magyar politikusoknak, függetlenül attól, hogy ebből mennyi valósult meg a királyi, a szocialista vagy éppen a rendszerváltás utáni Romániában: „Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által.”
1990: végre szabadon
A szocializmus évtizedei után 1990-ben volt először nemzeti ünnep december 1. (Ceauşescu alatt augusztus 23-át, a román kormány 1944-es bukását ünnepelték.) Bukarestben katonai díszszemlét, Gyulafehérváron ünnepi műsort tartottak, ahol Ion Iliescu államelnök mellett felszólalt az a Szőcs Géza is, aki akkoriban az RMDSZ főtitkára volt, most meg az Orbán-kormány kulturális államtitkára. A hangulat feszült volt, a román hadsereg egyik vezetője a gyulafehérvári ünnepség előtt figyelmeztetett, tüzet nyitnak, ha egyesek megzavarják az ünnepséget, az azt megelőző éjszaka pedig katonai és rendőri járőrök cirkáltak. Ne feledjük: tíz hónappal korábban súlyos harcokkal, sok halottal járó fegyveres forradalom söpörte el a diktatúrát, és március közepén kis híján polgárháború tört ki magyarok és románok között Marosvásárhelyen.
Szőcs Géza egy 1993-as budapesti ünnepségen
Szőcs beszédét végül füttyökkel és bekiabálásokkal zavarták meg a Vatra Românească szélsőségesei – az emelvényről még Petre Roman miniszterelnök is buzdította őket lelkes integetéssel –, de ennél komolyabb atrocitás nem volt. Az RMDSZ főtitkára különben – mint minden, az ügyben azóta megszólaló erdélyi magyar politikus – méltatta az 1918-as gyulafehérvári határozat demokratizmusát, kisebbségvédelmét. Olyannyira, hogy szerinte ennek a határozatnak kellene képeznie az új román alkotmány alapját is. „Hetvenkét esztendővel ezelőtt, a Nemzeti Gyűles határozatának elfogadásával a román nép az egész civilizált világ előtt megfogadta a nemzeti kisebbségeknek, hogy szavatolni fogja sajátos jogaikat – így Szőcs. – Éppen ezért december 1-je jelkép erejével bír az összes romániai nemzeti kisebbségek számára is.” Szőcs beszélt az 1918-as magyar ingyenvonatokról is: „Ők [az erdélyi magyar vasutasok] ugyanis már akkor felismerték azt az alapvető igazságot, miszerint a román nemzet azon a napon nem ingyenvonatokon, hanem történelmi, politikai erők szerelvényein igyekezett a gyulafehérvári állomásra”.
A kétezres évekre lett igazán botrányos
A magyar–román együttélés szempontjából a következő évek ünnepei is hoztak érdekességeket, nézzük meg ezeket is, de már csak vázlatosan. 1991-ben, okulva az előző évi tapasztalatokból, pártvezetők már nem szólaltak fel. Bukarestben megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, koszorúzott el az RMDSZ Domokos Géza vezette küldöttsége is. 1992-ben Szőcs Géza (ekkor ő az RMDSZ politikai alelnöke) azt írta, december elseje, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés évfordulója a román nép nemzeti egységének ünnepe. E nap egyúttal a gyulafehérvári határozatokban foglalt eszmék és ígéretek révén az erdélyi magyarság önrendelkezésének ünnepe is. 1993-ban külön ünnepelt a kormány és az ellenzék. A gyulafehérvári ünnepségre a 85 százalékban magyar többségű Hargita megyét csak románokból álló küldöttség képviselte, a megyei tanács magyar elnöke erre azt mondta: ezek után a nemzeti ünnepet magánszemélyekként ünneplik. Szintén 1993-ban Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet és Ukrajna nagykövete kivonult a parlament ünnepi üléséről, miután szélsőséges szónokok a Dnyeszter és a Tisza között élő románság törekvéseiről beszéltek. 1996-ban Emil Constantinescu, Románia két napja hivatalban lévő új elnöke arról beszélt, hogy eljött az ideje annak is, hogy a nemzet egységesen integrálódjék az európai népek nagy uniójába. A tömeg többször megszakította szavait, és azt skandálta, hogy „szeretünk!”. 1998-ban Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Radu Vasile román miniszterelnöknek. Utalt arra, hogy 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Nagy Egyesülés határozata Románia valamennyi együttlakó népére vonatkozott. 1999-ben a Gyulafehérváron beszédet mondó Constantinescut füttykoncert fogadta, a tömeg azt skandálta, „tolvaj, tolvaj!”. 2001-ben zömmel vidékről behozott románok előtt tartottak népi gyűlést a jórészt magyarok lakta Csíkszeredán. Csedő Csaba István polgármestere román, majd magyar nyelven mondott beszédet.
Verestóy Attila, az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Adrian Năstase, Medgyessy Péter, Kovács László, Göncz Árpád és Bársony András 2002-ben Adrian Năstase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Románia nemzeti ünnepe alkalmából fogadáson vett részt a budapesti Kempinski Hotelben. Az eseményen az RMDSZ két politikusa, Verestóy Attila és Kelemen Atilla (nem azonos a Transindex kiadóigazgatójával) is képviseltette magát. A két miniszterelnök találkozója ellen a szálloda előtt száz ember demonstrált. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint Năstase az év folyamán több gesztust is tett azzal, hogy magyar nemzeti ünnepek alkalmából ellátogatott a bukaresti magyar nagykövetségre. Năstase később azt mondta, az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen – a budapesti román nagykövetségen – töltötte, azt jelenti, hogy az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. 2004-ben magyarországi kampánytémának, sőt egyenesen őrültségnek nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát szerdán Gyulafehérváron Adrian Năstase miniszterelnök. Szerinte semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs az elképzelésnek. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter szokatlan, ingerült hangú megnyilatkozásnak minősítette a román miniszterelnök szavait. 2009-ben Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke Traian Băsescu államelnökkel ünnepelt a bukaresti elnöki palotában. Tőkés András, az MPP alelnöke lemondott: „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, mikor annak idején Budapesten Verestóy Attila és Kelemen Atilla az itteni magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat” – mondta. Szász azzal védekezett, hogy Băsescuval nem koccintott, a magyar érdekek képviselete miatt volt ott.
Băsescu államelnök és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester koccint 2006. március 15-én Összegzésül még egy mondat Kelemen Attila már idézett írásából, amivel, a fentiek után, nehéz vitatkozni: „Elég lila egy nap december elseje.”Tóth-Szenesi Attila index.hu
Megjegyzés
Biosajt Erdélyben
Erdélyben egyre nagyobb teret hódít az ökogazdálkodás és reneszánszát éli a hagyományos sajtkészítés
Nagy víztartalmú, tartósítás nélküli hagyományos sajtok helyett fahamuban érlelt, kemény sajtok előállítását javasolják a székelyföldieknek a magyarországi sajtkészítők. A napokban Csíkdánfalvára és Homoródfürdőre látogató szakemberek különféle tejgelfdolgozási, érlelési, tartósítási módszereket osztottak meg Gyergyó-, Csík és udvarhely térségéből érkezett tejesgazdákkal.
Kiss Ferenc, élelmiszeripari mérnök, sajtkészítő, Körösladány: "Én – sajtos szempontból – egy aranybányának tartom ezt a vidéket. Igazából az itteni teroár, amit legelőben, mikroklímában tapasztalunk, eze egy fantasztikus lehetőséget tudna az erdélyieknek biztosítani. (...) És úgy hiszem, hogy ide a hegyvidéki sajtokat, inkább a kemény, félkemény és kemény sajtokat kellene előtérbe helyezni, már maga a klimatikai viszonyok miatt is."
Az előadásokat követően a gyakorlatban is ismertettek néhány sajtkészítési technikát.
"Ilyenkor fogom, és kimeregetem az első fázisban az egyszer merített lágy sajtot – ez magas víztartamlú friss sajt kategória."
Az európai uniós program teltházzal zajlott, mintegy kétszáz gazda követte figyelemmel a biosajtkészítési módszereket.
Márton István, projektfelelős, mezőgazdasági osztály vezetője, Hargita Megyei Önkormányzat: "Persze, van olyan igény is, hogy ez nem elég. Ezt én is nagyon jól tudom, hogy egy nap alatt nem lehet megismertetni ezt a sokmindent a sajkészítésről. (...) Tanfolyamot fogunk szervezni a tél folyamán, hogy azok, akik tényleg komolyan akarnak ezzel foglalkozni, még több tudást szerezhessenek meg."
A székelyföldi sajtkészítés ugyanis megrekedt egy bizonyos szinten. A szakemberek arra ösztönzik a helyi gazdákat, hogy a hagyományos tejfeldolgozási módszereiket a Nyugat-Európában évszázadok óta használt technikákkal ötvözzék.
A határon túli magyar bioszervezeteket már két évtizede támogatja a magyarországi Biokultúra Egyesület. Azóta sorban alakultak a Biokultúra Egyesületek. Erdélyben , a többi között Marosvásárhelyen, Kovásznán, Szászrégenben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, Homoródszentmártonban, a Felvidéken Dunaszerdahelyen, és Zelezovcén, a Délvidéken pedig Szabadkán és Gomboson.
Szerkesztő: Farkas Krisztina Operatőr: Ferencz Hunor Vágó: Simó Csaba
2010. december 1., szerda
Német szemmel "szenzációs" az Orbán-kormány gazdaságpolitikája
2010. december 01. 11:39
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap legfrissebb számában a magyar kormány eddigi politikáját boncolgatja: a újság kalapot emel a nemzeti-konzervatív kormány gyors és hatékony intézkedései előtt
Orbán nyughatatlansága címmel közölt budapesti keltezésű írást szerdai számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseiről.
Reinhard Olt, a konzervatív újság bécsi tudósítója számos idézettel támasztja alá Orbán Viktornak azt az elsődleges célját, hogy kivezesse az országot az adósságcsapdából.
A csapdából kivezető ajtó megnyitásához egy év áll a kormány rendelkezésére, és 2015-ig a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az államadósság mértéke - idézte Olt a miniszterelnököt.
Jövőre máris csökken a költségvetés hiánya, köszönhetően a pénzügyi szektorra, valamint a konszernekre és kereskedelmi üzletláncokra kivetett rendkívüli adóknak. Orbán ezáltal akarta elkerülni a bérből és fizetésből élőkre nehezedő anyagi terhek növelését, ami egyik választási ígérete volt - mutatott rá Olt.
A német tudósító "szenzációsnak" nevezi a január 1-jétől hatályba lépő 16 százalékos szja-kulcsot, amivel egyidejűleg 10 százalékra mérséklődik a társasági adó. "Az Orbán-kormány így akarja mozgósítani a gazdasági erőket és ösztönözni a gazdaság növekedését" - írta a FAZ bécsi tudósítója.
A továbbiakban rámutat: a bank- és a válságadóval az Orbán-kormány befolyásos vállalatokat sújt: bankokat, biztosítókat, energiakonszerneket, távközlési cégeket, kereskedelmi láncokat.
Ezek a múltban megengedhették maguknak, hogy befolyásolják a politikai döntéseket, természetesen azzal a szándékkal, hogy megkíméljék magukat azok következményeitől. Multinacionális cégeknek több ízben sikerült megfúrniuk politikai döntéseket.
Olt végezetül a Budapester Zeitungban nemrég megjelent elemzésből idéz. Eszerint Orbán célja nem csupán a vállalatok megfejése, hogy ezáltal növelje az állam bevételeit.
A kormányfő sokkal inkább paradigmaváltásra törekszik: szakítani akar azzal a kormányzati gyakorlattal, amelynek értelmében a politikának úgy kell táncolnia, ahogy a gazdaság fütyül.
Úgy tűnik, Orbán arra a következtetésre jutott, hogy nem célravezető a különböző érdekeket hosszadalmas tárgyalások útján közös nevezőre hozni.
A szocialista-liberális kormányok politikája annak idején nagyjából félévente változott. Orbán viszont a jelek szerint úgy véli, hogy hatékony kormányzás csak az állami hatalom kiterjesztése révén lehetséges.
A gyors egymásutánban hozott döntésekkel a kormány csakugyan két legyet üt egy csapásra - állapítja meg Olt. - A lakosságnak végre olyan nemzeti-konzervatív kormánya van, amely energikusan halad előre a maga útján, és - a sokszor megbénult baloldali-liberális elődökkel ellentétben - nem fecsérli el az erejét érdekellentétek feloldására.
Az ellenzék pedig időben sem képes ellenállást tanúsítani, tekintettel a kormányoldal villámgyorsan előterjesztett és kétharmados többséggel megszavazott döntéseire. Ez magyarázza Orbán nyughatatlanságát bel- és külföldön a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint.forrás hirado.hu, MTI
Erdőd: megkapják a pénzt
A többség továbbtanulna
A Szatmár megyei végzősök többsége a középiskola befejezését követően továbbtanulna – derül ki a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség nemrég közzétett felméréséből.
A szakemberek az elmúlt, 2009/2010-es tanévben Szatmár megye 24 líceumának és szakközépiskolájának 412 diákja válaszaiból vonta le azt a következtetést, mely szerint a végzősök 74 százaléka folytatná a tanulmányait az érettségit követően.
A felmért fiatalok közül 5 százalék távoktatáson tanulna tovább, tíz százaléka külföldet választaná, tizenegy százalék a lakhelyén folytatná a tanulmányait, míg 74 százalékuk más romániai egyetemi város felsőoktatási intézményét választaná.
Azok, akik a külföldi tanulásra szavaznak, főként a színesebb oktatási paletta, valamint a kitűnő ösztöndíj-lehetőségek miatt hagynák itt Romániát.
Azok közül, akik maradnak, a legtöbben egy kolozsvári szakon folytatnák, 138-an választották ezt az opciót, 33-an Nagyváradra mennének, 25-en Temesváron tanulnának tovább, de voltak, akik Bukarestet, Brassót, vagy Nagyszebent választották.
A szakértők a végzősöket a választás fontossági sorrendjéről is megkérdezték: 22,8 százalékuknak számít az, hogy a felsőoktatási intézmény közel legyen a lakhelyükhöz, huszonegy százalékuk pedig azért választana egy bizonyos egyetemet, mert az az aktuális „divat” a fiatalok körében, ugyanakkor csak nyolc százalékuk válaszolta azt, hogy a jobb anyagi kereset a mérvadó a döntésében.
A kedvelt irányvonalak között még mindig vezetnek a közgazdasági és az orvosi szakok, ezeket a politikai tanulmányok, a pszichológia, a jog, a földrajz és a turizmus követi. A legkevésbé pedig az agrártudományok, a zene és a teológia érdekli a végzőseinket.
Ami a nemek közti megoszlást illeti, a fiúk közül sokkal kevesebben választanának orvosi pályát, vagy pszichológia szakot, mint a lányok, és a bölcsészkar egyéb szakai is inkább a lányok körében népszerűek. A földrajz és a turizmus ugyanannyira érdekli mindkét nem képviselőit, a mérnöki karokra és informatikára azonban inkább a fiúk felvételiznének.
Miért folytatnák a tanulmányaikat a szatmári végzősök? A válaszadók 71,4 százaléka véli úgy, hogy fontos az, hogy egyetemi oklevéllel rendelkezzen, 63,6 százalékuk szerint így jobb esélyük lesz az elhelyezkedésre, 54 százalékuk vallotta azt, hogy egy egyetemet végzett fiatalt jobban befogad a társadalom, 47 százalékuk felnéz a diplomás személyekre, 41 százalékuk kíváncsi az egyetemista életmódra, 10 százalékuk nem tudja, mi egyébbel foglalkozhatna, 8 százalékuk továbbtanulna, bár hiábavaló időtöltésnek tartja az elkövetkező 3-4 évet, a fiatalok 3,2 százalékát pedig a szülei kényszerítik a továbbtanulásra.
A szatmári érettségizők mintegy fele a legszívesebben cégeknél helyezkedne el az egyetem után, 27 százalékuk gyárban dolgozna, a fiatalok közül pedig a legkevesebben a közigazgatási szférában vállalnának munkát.
B. Krisztina
Elektronikai hulladékok gyűjtése
Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala köztudomásra hozza, hogy december 3-án és 4-én (pénteken és szombaton) immár negyedik alkalommal szerveznek gyűjtési akciót az elektromos és elektronikai hulladékok átvételére.
Szatmárnémetiben a már nem használt elektronikai cikkek átvétele a megszokott módon történik most is, az említett napokon, 8 és 16 óra között, a polgármesteri hivatal által kijelölt négy helyen, melyek a következők:
1. 17-es lakónagyened, Interex parkoló;
2. 16-os lakónegyed, Rodului tér;
3. 14-es és 15-ös lakónegyed, Mureşului sétány 7. szám;
4. Darai út, Liviu Rebreanu utcasarok.
Támogatás parkosításra
– Szatmárnémeti, Cloşca sugárúti park: 1 331 716 lej – Pusztadaróc: 449 487 lej – Kálmánd: 189 414 lej – Aranyosmeggyes: 717 505 lej – Nagytarna: 446 632 lej – Csomaköz: 213 597 lej – Kolcs: 880 368 lej – Mezőterem: 467 800 lej
Meggyújtottam két szál gyertyát! – Böjte Csaba adventi gondolatai
Az udvarhelyi MPP-s Mike Levente: Nem terjesztünk valótlanságot!
Végigolvasva a Bunta Leventével készített interjút az Udvarhelyi Híradó 2010. november 29-ei számából, az érintettség jogán szükségesnek tartom, hogy a szubjektív, pontatlan, elfogult és sajnálatra méltó magyarázkodáshoz hozzáfűzzek egy pár pontosítást. Lassan egy éve, hogy valóban engem kértek fel, hogy a Bunta Levente által vásárolt telekre készítsem el a szükséges technikai dokumentációt, melynek segítségével a telken lévő ház feljegyződne a telekkönyvi nyilvántartásba. Ez a dolog meg is történt, senki sem mondhatja, hogy a ház, amelyikben jelen pillanatban lakik, nem szerepelne a telekkönyvi nyilvántartásban. A rám bízott feladat teljes mértékben el volt végezve. A telekkönyvek technikai és jogi bejegyzései az országos kataszteri hivatal előírásainak megfelelően történnek. Amikor felmértük a polgármester telkét, illetve a rajta lévő házat, azt tapasztaltuk, hogy a ház két különböző ingatlanon helyezkedik el, melyeknek a használati águk szántóföld volt. Egy házat nem lehet két telekkönyvre feljegyezni, ezért kellett készíteni egy kataszteri dokumentációt a két ingatlan egyesítéséhez. Ezt elkészítettük, kifizettük a 120 lejes illetéket a kataszteri hivatalnak, más kérdés, hogy a dokumentációnk munkadíját és az illetéket nem fizette ki a megrendelő. Az ingatlan használati ágának a módosításához egy újabb dokumentációt készítettünk, melynek alapján megállapítódott, hogy az ingatlanból mennyi a beépíthető terület és mennyi a szántó. Ez azért szükséges, mert nem lehet épületet szántóföldre vagy kaszálóra feljegyezni. Ezt is elvégeztük, kifizettük a 60 lejes illetéket a telekkönyvi hivatalnak, a munkadíjat és az általunk kifizetett illetéket továbbra sem fizette ki nekünk a megrendelő. Az utolsó lépés az épület telekkönyvre való feljegyzése volt. Ehhez is elvégeztük az érvényben levő szabályoknak megfelelő dokumentációt, melynek alapján a ház felkerült a telekkönyvre. Ezekért a munkákért a megrendelő cég kifizetett 400 lejt és a telekkönyvi illetéket. Az épület feljegyzéséhez szükséges iratok a telekkönyvi kivonat, építkezési engedély, értékbizonylat és az építkezési munkálatok befejezésekor készített jegyzőkönyv, amelyek nem Bunta Levente nevére szólnak. A telken lévő házról nem kaptunk semmiféle számlát, szerződést és nem is igényeltük ezeknek a felmutatását vagy leadását. Amikor Bunta Levente arról beszél, hogy a számlamásolatok és a szerződések – amelyek alapján állítólag megvásárolta a házat – nálunk voltak, akkor egész egyszerűen nem mond igazat! Mivelhogy az építkezési engedély egy más névre szólt – a telek tulajdonosának közjegyző előtti beleegyezésével –, megtörtént erre a névre a háznak a feljegyzése. Innentől kezdve az épület tulajdonjogának a tisztázása nem tartozik a hatáskörünkbe, ezt az ügyet közjegyző által készített adásvételi szerződés alapján vagy más jogi úton kell vagy kellett volna rendezni. A következtetés az, hogy nem állítottunk valótlanságot, nem csaptunk be senkit, nem vezettünk félre senkit, az országban érvényes és nyilvános telekkönyvi rendszer szerint Bunta Levente jelen pillanatban egy udvarhelyi üzletember házában lakik. Ez a valóság, erről akárki meggyőződhet, a telekkönyvi kivonathoz bárki hozzáférhet! Ha Bunta Levente magánember lenne, akkor az ő privát dolgai közé tartozna, hogy mikor és hogyan tisztázza ezt a problémáját. Viszont Bunta Levente polgármester, és mint ilyen, kötelessége a nyilvánosság elé tárni vagyonnyilatkozatát. Mint ahogy azt mi mindannyian megtettük. Mike Levente József
Már aktívak az új kamerák Kolozsváron
2010. november 30., kedd
Fafaragástól a Fametszésig
Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galéria
tisztelettel meghívja
Vissza a gyökerekhez a fafaragástól a fametszésig
című kiállításának megnyitójára
2010. december 1-én 17 órára a Vármegye Galériába. (1052. Budapest, Vármegye u. 11.)
A kiállítást megnyitja: Kövér László a Magyar Országgyűlés Elnöke
Közreműködik: Sebestyén Márta UNESCO díjas népdalénekes
RÉSZTVEVŐ MŰVÉSZEK
Barabássy Somogy Örs - Backamadaras
Csomortáni Gál László - Csíkszereda
Demeter István - Székelykeresztúr
Donát Lajos - Sepsiszentgyörgy
Domján Sándor - Nagyszalonta
Gálffy Bódi Tamás - Mezőbergenye
Gy. Szabó Béla+ - Gyulafehérvár
Imets László - Csíkszereda
Jorga Ferenc - Szászrégen
Kalló Gyula+ - Ketesd
Kelemen Dénes Lehel - Kőhalom
Kerékgyártó László - Nagyvárad
Kiss Tímea - Budapest
Kovács Géza - Székelyszentkirály
Kudor Ferenc+ - Bánfihunyad
Kudor István, - Bánfihunyad
Miholcsa József - Marosvásárhely
Molnár Dénes+ - Vadasd
Orbán Miklós - Újvidék
Papp Béla, - Kolozsvár
Portik Sándor - Gyergyószentmiklós
Salló István+ - Csíkszereda
Siklódy Ferenc - Csíkszereda
Dr. Sipos József - Magyarpécska
Sütő Levente - Vargyas
Tamási Árpád - Szentegyháza
Vecserka Zsolt. - Körtvélyfája
Walter Frigyes+ - Nagybánya
Vármegye Galéria
- 1052 Budapest, Vármegye utca 11. Tel/fax.: +36-1-318-81-48 Email: ema@t-online.hu Nyitvatartás: kedd-péntek 10-18 óráig

Szerintem azt is jó tudni, hogy minden pénteken és vasárnap van Kolozsvár Marosvásárhely vonatjárat amelyet a Transferovia működtet.
A jegy ára 15 lej , egyetemista kedvezménnyel 7,5lej.