2012. február 1., szerda

Már nyomják a Balatoni Koronát

http://karpatinfo.net/utazas/2012/02/01/mar-nyomjak-balatoni-koronat
Kárpátinfo.net | 2012-02-01
Már dolgoznak a nyomdagépek az új Balaton északi parti fizetőeszköz, a Balatoni Korona nyomtatásán, mellyel májustól lehet majd "fizetni", számos településen.
Az elmúlt héten elkezdték kinyomni az észak-balatoni térség helyi pénzét, a Balatoni koronát, amely várhatóan március végén fog forgalomba kerülni a magyar tengernél, több neves település területén.
Veszprémben tavaly május közepén jelentették be, hogy helyi pénz bevezetését tervezik Veszprémben és térségében. A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany. A bankjegysorról, amely utalványként fog működni, a szervezők úgy vélekednek,"lehet, hogy nem a miénk az első helyi pénz, de a miénk a legszebb".
A Balatoni koronát Vagyóczky Károly, a Magyarországon forgalomban lévő papírpénzek tervezője készítette el a városok számára. Mivel a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát a helyi pénz készpénzt helyettesítő utalvány. A helyi pénz forintfedezetét elhelyezik egy bankban, hogy az utalvány átváltható legyen forintra.
A helyi pénztől általában azt várják, hogy az adott térségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozatalhoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, és szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.
Sopronban már működik helyi pénz, a kékfrank, amely 2010 áprilisában jelent meg, kibocsátására létrejött a Ha-Mi Szövetkezet. Az elfogadóhelyek egy része 5-15 százalékos kedvezményt ad a vásárlónak kékfrank használata esetén.
Az utalványok ellenértékét a Ha-Mi Szövetkezet a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezi el betétként. Egy kékfrank utalvány egyenlő egy forinttal, viszont 2 százalék plusz áfa jutalékot vonnak le attól az ügyféltől, aki ismét forintra szeretné visszaváltani a kékfrankot.
Forrás: Népszava

Csillagközi űrből érkező atomokat észlelt egy űrszonda

http://www.nyugatijelen.com/magazin/csillagkozi_urbol_erkezo_atomokat_eszlelt_egy_urszonda.php
Szerda, 2012. február 01.
Egy NASA űrszonda első alkalommal észlelt a Naprendszeren kívülről származó anyagot, és kimutatta, hogy a régió váratlan módon igen kevés oxigént tartalmaz.
Ezt az úgynevezett csillagközi anyagot az IBEX (Interstellar Boundary Explorer) szonda szúrta ki, amely a Naprendszer határát tanulmányozza a Föld felett 322 ezer kilométerre lévő pályájáról.
A szonda így távol helyezkedik el a tulajdonképpeni határtól, azonban detektorai érzékenyek azokra a semleges atomokra, melyek be tudnak lépni a helioszférába (a Naprendszert a kozmikus sugárzástól védő, napszél generálta „buborék”). Mivel ezek az atomok nem rendelkeznek elektromos töltéssel, a Nap mágneses mezeje nincs rájuk hatással.
A kutatók szerint mintegy 30 évbe telik, míg ezek a részecskék áthaladnak a buborékfalon a helioszféra határán, és a belső Naprendszerbe jutnak, ahol az IBEX észleli őket. Bár egy korábbi NASA-misszió, az Ulysses a helioszférán túlról származó, semleges héliumot mérte, az IBEX az első szonda, amely a nehezebb elemeket – mint oxigént és neont mér. Ezek az elemek a csillagok nukleáris magjában alakultak ki, és később szóródtak szét az űrben.
Egy nemzetközi kutatócsapat mutatta be az IBEX legújabb eredményeit, amelyek felölelték a semleges hidrogén, oxigén és neon „idegen” részecskéinek első észlelését, valamint a korábban észlelt hélium megerősítését. Ezek az atomok olyan idősebb csillagok maradványai, amelyek erőteljes robbanásokkal – úgynevezett szupernóvaként – végezték életüket, és a robbanások szétszórták az elemeket a galaxisban.
Az új vizsgálat szerint a kutatók 74 oxigénatomot találtak minden 20 neonatomra a csillagközi szélben. Összehasonlításképpen, Naprendszerünkben minden 20 neonatomra 111 oxigénatom jut, ami azt jelenti, hogy a Naprendszer bármely részében több oxigénatom található, mint a közeli intersztelláris űrben – írja a közlemény.
„Fontos tudni ezen elemek mennyiségét, mivel ezek a csillagok, bolygók és emberek építőkockái” – mondja David McComas, az IBEX vezető kutatója.
„Egy rejtélyt fedeztünk fel, miszerint Naprendszerünkön kívül az anyag nem olyan, mint a rendszeren belül. Úgy tűnik, a neonhoz képest kevesebb odakinn az oxigén” – tette hozzá.
A kutató szerint vagy Naprendszerünk alakult ki egy szeparált, oxigénben gazdagabb régióban a galaxisban, mint ahol ma elhelyezkedik, vagy az életadó oxigén nagy része az intersztelláris por- és jégszemcsékben esett csapdába, és nem képes szabadon áramlani az űrben. Szerinte bármelyik szcenárió is igaz, annak kihatása van azokra a tudományos modellekre, amelyek Naprendszerünk – és az élet – kialakulását írják le.
Az IBEX lemérte azt is, hogy a csillagközi szél lassabb sebességgel halad – óránkénti mintegy 11 ezer kilométerrel lassabban –, és eltérő irányból érkezik, mint korábban hittük. A kutatás most azt mutatja, hogy az intersztelláris szél 20 százalékkal kevesebb nyomást fejt ki helioszféránkra.
Eric Christian, az IBEX kutatója szerint a helioszférára kifejtett nyomás, amely a galaxisban lévő anyagtól, vagy az odakinn lévő mágneses mezőktől származik, segít meghatározni Naprendszerünk nagyságát és alakját. Az új vizsgálat eredményeivel a kutatók feltárhatják az univerzumban lévő anyag történetét is. McComas szerint sok mindent elárulnak az adatok az űrnek azon részéről, amelyben élünk, valamint e régió és a galaxis többi területének kölcsönhatásáról. Az IBEX megfigyelései és az űrben lévő elemek aránya meghatározásának képessége emellett segíthet megismerni, hogy a galaxis miként fejlődött és változott az idők folyamán. Az eredményeket egy sor tanulmányban publikálták, melyeket az Astrophysical Journal folyóirat jelentetett meg.
A NASA 2008 októberében bocsátotta fel az IBEX szondát, hogy feltérképezze a határt a Naprendszer és a csillagközi űr között. A 169 millió dolláros szondát eredetileg kétéves misszióra tervezték. Az IBEX az úgynevezett nagy sebességű semleges atomokat veszi számba. Az atomok Naprendszerünk csillagközi határrégiójának nevezett területén képződnek.
Felbocsátása óta az űrszonda úttörő felfedezéseket tett a helioszférával, valamint a Naprendszer és csillagközi űr közötti határral kapcsolatban. 2009-ben rejtélyes „szalagot” észlelt a Naprendszer határán, amelyet töltött részecskék árama alkot. A részecskék óránkénti több millió kilométeres sebességgel érkeznek a Napból. 2010-ben a kutatók bejelentették, hogy a szonda elsőként figyelte meg, ahogy a napszél nekifeszül a földi magnetoszférának. (hirado.hu/Space.com/Nature/NASA)

Jövő hét végéig marad az extrém hideg: -25 fok is lehet

http://penzcentrum.hu/energia/jovo_het_vegeig_marad_az_extrem_hideg_-25_fok_is_lehet.1031407.html
2012. február 1.,  MTI
A jelenlegi előrejelzések szerint a jövő hét végéig folytatódik a rekord közeli hideg, enyhülésnek egyelőre nyoma sincs. A következő héten néhol akár mínusz 25 fok is lehet - közölte Reisz András, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Mint elmondta, a következő napokban egyre hidegebb időre kell készülni. Több helyütt napközben sem lesz mínusz 10 Celsius foknál magasabb a hőmérséklet. Több helyen erős, viharos szélre is számítani lehet. A meteorológus közlése szerint péntek estétől vasárnap éjfélig várható az országban havazás. A jelenlegi előrejelzések szerint az Alföldön akár 20-40 centiméter hó is eshet, a fővárosban 10-20, a Dunántúlon 5-10 centiméter vastagságú hótakaróra lehet számítani.
A jövő hét folyamán a havazás megszűnik, de a hét végéig tartós hidegre van kilátás, néhol akár mínusz 25 fokig is csökkenhet a hőmérséklet - tette hozzá Reisz András.
Időközben az Országos Meteorológia Szolgálat módosította a honlapján közzétett, a szerdai napra vonatkozó figyelmeztetést. Eszerint az extrém hideg miatt jelenleg hat megyében - Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén - van érvényben citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetés. A jelenlegi előrejelzésben csütörtökre ugyanerre a hat megyére adott ki extrém hidegre vonatkozó figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat.
A honlapon olvasható tájékoztatás szerint szerdán az esti óráktól északkelet felől még az eddigieknél is több fokkal hidegebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Csütörtökre virradó éjszaka a minimum hőmérséklet Borsod, Szabolcs és Nógrád megyében mínusz 20 Celsius-fok közelében várható, miközben Borsodban és Szabolcsban erős, óránként 45-60 kilométeres sebességű széllökések is kialakulhatnak. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében mínusz 15 fok körüli minimum hőmérsékletek mellett 40-50 kilométeres erősségű szél valószínű.

Kirakatdísz

Kilin Sándor Szerda, 2012. február 01.
Egy normális országban a polgárok többségét hidegen hagyja, ha a honatyák befejezik téli vakációjukat, visszatérnek a parlamentbe, hisz nekik ez a dolguk, azért fizetjük őket, nem is rosszul, hogy törvényeket hozzanak a mi érdekünkben.
Mivel mi nem élünk normális országban és normális időben, nálunk most még azok is jobban odafigyelnek a Nép (igencsak megcsúfolt) Házára, akik unják vagy utálják a politikát.
Abban reménykednek, hogy igazat mondtak azok a hatalmat képviselő politikusok, akik a napokban 5-7 százalékos fizetés- és nyugdíjemelés lehetőségéről beszéltek, pedig az államfő és a miniszterelnök azonnal cáfolta e kijelentéseket és kiszivárgásokat.
Abban is reménykednek, hogy választási év lévén, az előző gyakorlathoz hasonlóan idén mégiscsak csurran-cseppen valami, legalább egy kis könyöradomány, még akkor is, ha a politikusok most nem mernek mézesmadzagot ígérni.
Abban is, hogy az utcai tüntetéseknek mégiscsak lesz valami eredménye, ha Băsescu elnököt nem is menesztik, legalább a kormányt lecserélik egy olyannal, amely biztosítani tudja a tiszta választásokat, új gárda kerül az ország élére, amely tanul elődei baklövéseiből, hibáiból és bűneiből.
Hogy a Boc-kormány napjai meg vannak számlálva, már mindenki előtt világos, főként azután, hogy az államfő is levette róla a kezét, elhatárolódott tőle, pedig az saját kreációja volt.
Azt még nem lehet tudni, hogy a törvényhozó testület, a parlament meddig bírja.
Az ellenzék bojkottot, amolyan parlamenti sztrájkot jelentett be, ami ugyan szintén fából vaskarika, normális országban, normális körülmények között aligha fordulhatna elő, de mivel nálunk félig meddig felfüggesztették a demokráciát, ennek az ellenzéki tiltakozó fegyvernek a létjogosultságát nehéz kétségbe vonni.
Azon viszont csodálkozunk, hogy az RMDSZ vezetői még mindig elhiszik kormányzó társaiknak, hogy a hosszú évek óta halasztódó kisebbségi törvényt ez a parlament ezen a tavaszi ülésszakon elfogadhatja, mint ahogy azt sem hisszük, hogy most lenne az ideje az Alkotmány módosításának, az ország területi átszervezésének, vagy az új egészségügyi törvény elfogadásának.
Nem is lesz belőle semmi.Ez a parlament már csak romlott kirakatdísz a demokrácia tortáján.

Erős földrengés rázta meg Perut


TOMIK ÁDÁM
2012. január 31., kedd
Néhány hét különbséggel, de ugyanazokkal a természeti problémákkal kellett szembesülnie Perunak, mint Chilének. Ráadásul a baj egyik helyen sem egymagában érkezett. Ijesztő véletlennek is nevezhetnénk mindezt, és a perui hatóságoknak is jóval könnyebb dolga lenne, ha a természet csapásai mellett nem lenne rendre jelen az emberi rizikófaktor is.
Korábban az ország déli szomszédja, Chile kapcsán már beszámoltunk a legutóbbi nagy erejű dél-amerikai természeti csapásokról. Most hétfőn pedig már Peru került veszélybe, ugyanis egy 6,3 erősségű földrengés rázta meg az ország középső vidékét, amely miatt néhány helyen elszakadtak az elektromos hálózat vezetékei, és legkevesebb 22 embert könnyebb sérülésekkel kellett kórházba szállítani.
A földmozgás két okból is nagy riadalmat okozott. Egyrészt, mert epicentruma nem az óceánban volt, hanem a fővárostól, Limától csupán 280 kilométerre, délkeletre az icai régióban. Az egész kontinenst folyamatosan monitorozó USGS (az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata) szerint rengés a földfelszín alatt körülbelül 39,2 kilométeres mélységben pattant ki. Ezen túlmenően a helyieknek nem tartott sokáig felidézniük azt a 2007-es földrengést, amely ennél erősebb volt (8-as erősségű) és 500 halálos áldozatot, valamint több ezer megrongálódott vagy romba dőlt házat hagyott maga után.
Mivel nem volt messze, a földmozgást Limában is érezték az emberek. Icában viszont sokan ijedtükben kirohantak az utcára, nehogy a házuk rájuk omoljon - számolt be a helyi RPP (Radio Programas del Perú) rádióállomás a történtekről. A szomszédos Piscóból is jelentették, hogy az ijedtségen túl a mobilhálózatok elérése is megszűnt, vélhetően az adótornyok sérülése miatt.
Hasonlóan Chiléhez, úgy Peruban is, ha jön a baj, az csőstül jön. A chileiek egyszerre kényszerültek szembenézni az emberi gyarlósággal (egy gyújtogatás és az araukániai erős szél miatt kapott lángra két nemzeti park is) és egy, az ország északi részén fekvő vulkán kitörésével.
A Láscar vulkán kitörése ugyanannak a szeizmikus aktivitásnak a következménye, mint a mostani perui földrengés is, és a pár évvel ezelőtti nagyerejű chilei rengés is, amely óriási károkat okozott az egész országban. Emellett ha a természet jelentette kihívás még nem lenne elég, Peruban is az emberi tényező hátráltatja a visszatérést a megszokott kerékvágásba.
Ez az emberi tényező meglepő módon ugyanúgy gyújtogatás, mint Chilében. Pár napja a főváros egyik, alkoholistákat és kábítószerfüggőket kezelő drogambulanciájáról kellett kimenekíteni az ott tartózkodókat az egész épületet hatalmába kerítő lángok elől. A kimentetteket azonnal a közeli kórházakba szállították. A perui média számos történetet vázolt fel, Antonio Zavala, a mentést vezető tűzoltóparancsok szerint azonban a lángokért egy felgyújtott matrac a felelős. Az ágybetétet egy, az intézményben kitört veszekedés során gyújtotta fel valaki, ahonnan a lángok az épület sajátságai miatt gyorsan továbbterjedtek.
A földrengés sújtotta Ica főtere esti kivilágításban
Nem sikerült azonban mindenkit kimenteni, így összesen 27 embert már nem tudtak élve kihozni az ambulanciáról. Halálukat döntően két okra vezették vissza: egyfelől magára a füst okozta fulladásra (asfixia), másfelől pedig arra, hogy az épület vészkijáratai egytől egyig zárva voltak. Ez a helyben kezelt betegek esetleges szökését nehezíthette, most viszont ugyanezért lelték halálukat az épületben, mivel a tűz sok áldozat elől elvágta az épület különböző részeiből a kijárathoz vezető szinte egyetlen utat. Alberto Tejada, Peru egészségügyi minisztere is a használható vészkijáratok hiányában látta a katasztrófa okát. Az elmondottakat a túlélők egyike,Gianfranco Huerta is megerősítette az FPP rádiónak adott nyilatkozatában. Többen állították azt is, hogy pár embernek az ablakokból kellett kiugrálnia, hogy megmeneküljenek a lángok elől.
Természetesen az illetékes hatóságok ilyenkor döbbennek rá arra, hogy a hasonló célú intézményeket szigorúbb felügyelet alá kell vonni. Annál is inkább így gondolják, mivel a most megsemmisült drogambulancia anélkül üzemelt már jó ideje, hogy a működésére vonatkozóan akármilyen engedélye is lett volna. Raúl García Albornoz, a főváros adott részének felügyelője most vasárnapra összehívta tanácsadóit és kollégáit, akiknek az lesz a feladatuk, hogy minden egyes közintézményt alaposan vizsgáljanak meg, ami a tűzvédelmi és engedélyeztetési körülményeket illeti.

Szilágy megye - Tucatnyi falu lakosok nélkül

http://erdely.ma/hatranyban.php?id=109705
2012.02.01
Szilágy megye némely vidéke a lakosság elvándorlása miatt Csernobilre emlékeztet: több tucat falu maradt lakói nélkül, derült ki a legutóbbi mezőgazdasági összeírás nyomán.
A megye soha nem állt túlságosan fényesen, ami a lakosságot illeti: a 2002-es népszámlálási adatok szerint (a tavalyi adatok még nincsenek feldolgozva, legalábbis hivatalosan közzétéve) a lakosság számát tekintve Szilágy állt az utolsó előtti helyen.
Ám a legutóbbi mezőgazdasági összeírás alkalmával a Mezőgazdasági Igazgatóság tucatnyi olyan falut talált, amelyik lakosság nélkül maradt. Ennek két oka van: az egyik az elöregedés, a másik a fiatal lakosság elvándorlása.
Ioan Bojiţă, a Szilágy megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője az evz.ro-nak adott interjúban elmondta, tucatjával találtak elhagyott házakat, és próbálkozás sincs azok újranépesítésére, még felvásárlás útján sem.
– Vannak olyan hátrányos helyzetű területeink, ahonnan a parasztok elköltöztek jobb földek reményében. Ezek a falvak már nem népesülnek újra. A lap riporterei végigjárták ezeket a településeket, és üresen találták a házakat, megmunkálatlanok a földek, a gyümölcsösöket birtokukba vették a vadállatok. Csak elvétve füstöl egy-egy kémény. Székely Hírmondó 

Kovács Péter: Tőkés László Brüsszelben “elfelejti” képviselni a közössége érdekeit

Szerda, 2012. február 01.
Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő Tőkés László az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből „kifelejtette” a kisebbségi jogokat - nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. 
A legkönnyebb minden nap kiadni egy RMDSZ ellenes nyilatkozatot, kényelmes dolog minden nap nyilvánosságra hozni egy dörgedelmes közleményt, de mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be? - tette fel a kérdést a főtitkár.
Az Európai Parlamentnek a felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentésének tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat. A jelentésnek az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan - erre a következtetésre jutott az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzés.
Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés - állapította meg Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Tőkés László EP-képviselő január 25-én tájékoztatta a sajtót a jelentéssel kapcsolatos munkájáról, ennek nyomán az RMDSZ Főtitkársága elemezte a dokumentumot. A Főtitkárság szakpolitikusai az Európai Unióról szóló szerződés második és harmadik cikkelyére támaszkodva a súlyos mulasztást pótolva egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését. Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
A módosítások benyújtásának határideje holnap (2012. január 2-án) jár le, ezért az RMDSZ EP-képviselői ma benyújtották ezeket a módosításokat az EP kulturális bizottságához. (RMDSZ)

Erre Tőkés László úr feltette a weblapjába, hogy dolgozik! Lásd az alábbiakat:

Az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról
http://tokeslaszlo.eu/cikk/az_europai_felsooktatasi_rendszerek_modernizaciojarol
Tavaly decemberi közleményünkben hírt adtunk arról, hogy a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) 2011. december 20-i ülésén került sor Az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentés első olvasatban való megvitatására, Tőkés László jelentéstévő előadásában. A CULT-bizottság 2012. január 24-i ülésén másodízben – érdemben – vitatta meg a jelentést. 
Előterjesztése bevezetéseképpen, erdélyi képviselőnk az Európai Unióval és intézményeivel szembeni általános bizalmatlanság felerősödéséről szólt, mely sajátlagos módon az európai felsőoktatási politika, nevezetesen a bolognai folyamat iránt is megnyilvánul. Ezt figyelembe véve, az Európai Parlament is komoly felelősséggel tartozik aziránt, hogy egész tevékenységével és döntéseivel az Unió hitelét helyreállítani igyekezzék.
A kulturális bizottság előzőleg szavazta meg Luigi Berlinger Az uniós intézmények hozzájárulása a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez című jelentését. Erre visszautalva, Tőkés László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a CULT-bizottság, illetve az Európai Parlament helyes úton jár, amikor egymást követően ilyen fontos felsőoktatási indítványokat fogad el, és kiemelt módon az európai felsőoktatásra összpontosít. Milan Zver szlovén képviselő ugyanebben az összefüggésben emlékeztetett Schmitt Pál volt bizottsági alelnöknek az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszédről szóló, 2010-béli jelentésére.
Jelentése ismertetéseképpen Tőkés László a mellékelt tartalmi és probléma-összefoglalót adta elő (lásd mellékelve). A problémakör kontextusában azokról a kihívásokról beszélt, amelyek Európa és a modern világ jelenlegi válságában továbbgondolásra és cselekvésre késztetik az Uniót, a tagországokat és az akadémiai szférát. Ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a fiatalok körében fennálló magas munkanélküliség. Említésre méltó ugyanis, hogy az alacsonyabban képzettek 15%-os arányával szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok között a munkanélküliek aránya csupán 5–6%-ot tesz ki. Ezen túlmenően az a feladat is a felsőoktatásra vár, hogy a magasan képzett fiatalság jelenlegi 26%-os arányát 2020-ra a munkaerőpiacon 35–40%-ra emelje. Mindez az Európai Felsőoktatási Térség számára azért is rendkívül nagy kihívást jelent, mivel az egyetemi oktatás terén kontinensünknek nagy lemaradást kell behoznia – tekintettel arra, hogy a világ 500 legrangosabb felsőoktatási intézményének a körébe csupán 200 európai egyetem tartozik bele, ezek között pedig egyetlen kelet-közép-európai tanintézet sem található.
Ez utóbbi vonatkozásban erdélyi képviselőnk elengedhetetlenül fontosnak ítélte a posztkommunista országok egyetemi rendszerének a fejlettebb nyugati akadémiai szférához való felzárkózását. Ezen a téren továbbra is egy „virtuális vasfüggöny” választja el a Nyugatot és a Keletet, melynek lebontása közös felelősségünk – hangsúlyozta az előadó. Ebben a viszonylatban az egyetemi mobilitás kívánalma is átértékelődik, hiszen mind az érintett országoknak, mind az Uniónak közös érdeke, hogy az Erasmus-program jóvoltából magas képzettséghez jutott fiatalok utóbb hazájukba térjenek és ezáltal segítsék elő hátrányos helyzetű társadalmaik európai felzárkózását, az egyes tagállamok között fennálló, szakadéknyi egyenlőtlenségek kiküszöbölését.
Doris Pack elnökasszony és a vita résztvevői őszinte elismeréssel méltatták a jelentéstévő munkáját és előterjesztését. A frissen újraválasztott bizottsági elnök rámutatott, hogy a bolognai folyamat nemcsak a kelet-közép-európai országokat, hanem a nyugati akadémiai szférát is próbára tette. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy egy versenyképes, tudásalapú társadalom kialakítása megköveteli az oktatás, a kutatás és az innováció „háromszögének” a kiegyensúlyozott érvényesülését, valamint a mennyiséggel szemben – és azzal együtt – a minőségre való törekvést.
A módosító javaslatok február 2-i határidejét és a tervezet szövegének a véglegesítését követően a jelentés bizottsági szavazására február végén fog sor kerülni. A parlamenti vitát és a végszavazást várhatóan április folyamán, Strasbourgban tartják.

Előadás az "az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról" című jelentéstervezetről

A jelentés célja

· Az EP álláspontjának kialakítása a 2011. szeptember 20-i \"Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése\" című Bizottsági közleménnyel kapcsolatban.

Kontextus
· Magas fiatalkori munkanélküliségi ráta egyes tagországban.
· A munkaerőpiaci szükségleteknek nem megfelelő képességek és képzettségek
· Europe 2020 stratégia célja: a fiatalok 40%-a befejezett felsőoktatási agy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezzen 2020-ig - jelenleg csak 26%-uk rendelkezik!
· Túl kevés európai felsőoktatási intézmény tálalható meg a világelsők között.

A jelentéstervezet
· A Berlinguer jelentést egészíti ki (a mai nap folyamán szavaztunk róla), mely \"az uniós intézményeknek a Bolognai Folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról\" szólt.
Kulcsfontosságú szempontok
· (1) A felsőoktatási intézményeknek igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez
o A változó hallgatói bázis és a „nem tradicionális” tanulók igényeinek figyelembevétele
o Tagországok: Rugalmas átjárhatóság biztosítása egyes felsőoktatási típusok és pályák között.
o A felsőoktatásba való folyamatos befektetések és innovatív támogatási módok szükségessége.
· (2) A felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése
o A felsőoktatási intézményeknek a tanterveiket a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítaniuk
o A diplomások foglalkoztatási mutatóinak figyelemmel kísérése megmutatja majd, hogy ez mennyire működik
· (3) A felsőoktatási intézmények együttműködése külső partnerekkel
o Helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel es az üzleti élet szereplőivel való regionális kooperáció elősegíti a fejlődést.
o Jelentős egyenlőtlenségek a tagországok között regionális elkötelezettséget és a tudástranszfert illetően.
o Közös tanterv kidolgozása a Felsőoktatási intézmények és az üzleti élet szereplői által.
(4) A mobilitás előmozdítása az Európai Felsőoktatási Térségben
o Erasmus mesterképzési mobilitási rendszer segíti a mobilitást; fontos a korrekt és átlátható hozzáférési lehetőségek
o A mobilitás egyenlőtlenségeket hozhat létre a tagállamok között, amit kezelni kell.
o Az oktatás, szakképzés és kutatás költségvetési előirányzatának növelése üdvözlendő.
Brüsszel, 2012. január 24.

Sőt még egy választ is közzétett:

Válasz az RMDSZ-nek
http://tokeslaszlo.eu/cikk/valasz_az_rmdsz-nek 

Az RMDSZ 2012. február 1-jén kiadott sajtóanyagában Kovács Péter pártfőtitkár azzal vádolja Tőkés László EP-képviselőt, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról készült jelentésének vitaanyagába „egyáltalán nem vitt az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat.”
Fotó: www.szabadsag.ro
Örömmel tapasztaljuk, hogy azok, aki a félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetemiránti jogos követelésünket beáldozták a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem politikai délibábjáért, ma már szívügyüknek tekintik „az őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz”.
Viszont már maga a feltételezés is sértő: emlékeztetnénk, hogy Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – ismételjük: önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt. Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született. És a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba. Ettől függetlenül reméljük, hogy az általuk állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik. Nem kellene ezt a mindannyiunk számára fontos ügyet pártpolitikai sárdobálás céljára felhasználni.
Annál is inkább, mert az önálló magyar egyetem az erdélyi magyarok több mint két évtizedes követelése. Az ezredfordulótól a Magyar Kormánynak tartozunk köszönettel azért, hogy adóforintokból négy helyszínen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon – tart fent magyar tannyelvű magánegyetemi rendszert; az erdélyi magyarok által is befizetett adólejekből, az RMDSZ kormányzati részvétele mellett, erre a célra valamiért nem jut.
De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják.
Volna tehát itthon is tennivaló. Románia kormányának magyar tagjai azáltal, hogy Tőkés Lászlót nemtelenül és rosszindulatúan támadják, még nem oldanak meg semmit.
Nagyvárad, 2012. február. 1.

A Krónika is megjelentett egy cikket amit a Kitekintő.hu is átvett:



Vita az anyanyelvi felsőoktatásról

KRÓNIKA 2012. február 1., szerda
„Kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből Tőkés László EP-képviselő – vádol Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Erre reagálva Tőkés sajtóirodája leszögezi: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba - írja a Krónika.
Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő” Tőkés László Brüsszelben „elfelejti” képviselni közössége érdekeit, mivel a kisebbségi jogokat „kifelejtette” az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentéséből – nyilatkozta szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be?” – tette fel a kérdést a főtitkár, aki szerint a Tőkés által az EP-nek tett jelentésnek tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan.
Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésre hivatkozva
Azt is elmondta, hogy a Főtitkárság szakpolitikusai egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok – amelyeket Winkler Gyula és Sógor Csaba szerdán benyújtottak az EP kulturális bizottságához – kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését.
Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
Válasznyilatkozatában Tőkés László sajtóirodája leszögezi: „a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba”.
Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született” – áll a nyilatkozatban.
Reméljük, hogy az általuk – Winkler és Sógor által (szerk. megj.) – állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés sajtóirodája emlékeztet, hogy az általa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát, aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt.
A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy az RMDSZ beáldozta a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem „politikai délibábjáért” a magyar közösség félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelését, ugyanakkor sérelmezi, hogy a szövetség kormányzati részvétele mellett az erdélyi magyarok adólejeiből nem jut a magyar tannyelvű magánegyetemi rendszernek, amelyet a magyar kormány tart fenn.
De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – áll a Tőkés László sajtóirodája által kiadott nyilatkozatban.

Bányásztüntetés Petrozsényban Spontaneitás vagy manipuláció?

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/spontaneitas_vagy_manipulacio.php
Chirmiciu András Szerda, 2012. február 01., 20.34
Körülbelül 300 bányász tüntetett szerdán a csikorgó hidegben több órán keresztül az Országos Kőszénbánya Vállalat (OKV) petrozsényi székhelye előtt. 
A megmozdulás a lónyai bányától indult, ahol a második váltás nem ment be dolgozni, hanem Petrozsényba ment tiltakozni. Petrillai kollégáik (az első váltás) pedig úgy tiltakoztak, hogy nem voltak hajlandók feljönni a bányából műszakuk befejezése után. Csupán bő 4 órával később jöttek a felszínre.
A lónyai bányászok (kb. 200 ember) az OKV székhelye előtt tiltakoztak, s nagy ovációval fogadták a később csoportosan érkező lupényi kollégáikat (kb. 100 embert).
Elégedetlenségük oka azonban nem volt teljesen világos. Az általunk megkérdezettek többsége a veszélyességi pótlék havi 600-ról 700 lejre való emelését és a kőszén árának növelését említették. Sokan béremelést is követeltek, egyesek pedig a 4 életképesnek tartott bánya – köztük a lónyai – összevonásét a marosnémeti és parosényi hőerőművel a Hunyad megyei energetikai konszernbe.
Elégedetlenségüknek mégis igen furcsa kiváltó okai vannak. Fő követeléseik ugyanis már teljesültek: az OKV, szakszervezet és a gazdasági minisztérium januári megállapodása értelmében február elsejétől a kőszén ára növekedett, a veszélyességi pótlék pedig 700 lejre emelkedett. Igaz, ezt a bányászok csak a hónap végén, a februári bérek folyósításánál érzik meg. Olyan dolgokért tüntetnek, amit már eleve elérték, vagy inkább manipulálják őket, ahogy olyan sokszor a rendszerváltás óta eltelt 22 évben? – morfondíroztak egyes újságírók.
A béremelés azonban keményebb dió, az állami szubvenció nélkül működő bányavállalat képtelen biztosítani ezt, magyarázta Constantin Jujan, az OKV vezérigazgatója a tüntetőknek. Hogyan lehetne nagyobb bért adni mind a 7800 alkalmazottnak, amikor éppen szerdától, február elsejétől 54 vezető – köztük maga Jujan – bére 30%-kal csökken, magyarázta a vezérigazgató a dühös bányászok között. Egyesek elfogadták magyarázatát, a dühösebbek viszont nem, kormány- és államfő-ellenes szlogeneket kiabálva.
Jönnek még mások is, a többi bányától? – kérdeztük a tüntetőket, hiszen a Zsil völgyében jelenleg 7 bánya működik, s csupán Lónyáról és Lupényból jöttek el a tiltakozásra. Nem tudjuk, válaszoltak egyhangúlag, a tüntetés spontán. Most kell tüntetni, a hideg szezonban, amikor fontos a kőszén, nyáron ránk se figyelnek, mondták a tiltakozók.
A spontaneitás látszata valóban megvolt, hiszen a Zsil-völgyi bányászszakszervezetek ligája és annak vezetői nem jelentek meg a tiltakozáson. Csupán Tiberiu Cosma, Miron Cosma egykori bányászvezér öccse volt jelen, a lónyai leány-szakszervezet vezetőjeként.
Ami a követelések utolsó pontjára, a Hunyad megyei energetikai konszernre irányította a figyelmet. A Zsil-völgyi kőszén jó 40%-kal drágább, mint a lengyelországi, noha utóbbinál jóval magasabbak a szállítási költségek. A megyei energetikai konszern létrejötte esetén viszont a marosnémeti és parosényi hőerőművek kötelesek lennének a drága Zsil-völgyi kőszenet felvásárolni, nem vásárolhatnak be olcsóbban a szabadpiacon. Ami a fogyasztók, vagyis a lakosság számláiban tükröződne. A konszerntől viszont „okos fiúk” cégei vásárolhatnának olcsó energiát, jóval a piaci ár alatt. Amennyiben a hőerőművek szabadpiaci versenyben működnének, ez nem lenne lehetséges. Éppen ezért furcsa, hogy a bányászok pont akkor tiltakoznak spontán módon, amikor jövedelmük 100 lejjel növekszik a megemelt veszélyességi pótlék révén, s a kőszén ára is nagyobb, tonnánként 10 lejjel. A megyei energetikai konszern létrehozását pedig az OKV vezetősége és a szakszervezet is egyöntetűen szorgalmazza, a kormány azonban vonakodik gyakorlati megvalósításával, noha elvben egyetért vele. A spontán tüntetés alighanem további nyomást jelent, főleg, hogy az egyszerű bányászok is hangsúlyozták: a megoldás a gazdasági minisztérium kezében van. Maguktól jöttek volna rá, vagy megsúgták nekik?

Minusz 26 fok Magyarláposon

2012-02-01 09:02:32 
Az elmúlt éjjel is rekordokat döntögetett a hideg Máramaros megyében. Magyarláposon például hajnalban -26 Celsiust mértek. 
 De Kápolnokmonostoron vagy Petrován sem volt sokkal melegebb, alig 3, illetve 5 fok volt a különbség. 
Ilyen körülmények között csak Nagybányán 72 hajléktalant szállítottak be a hatóságok a Vasile Alecsandri utcai hajléktalanszállóba, vagyis húsz személlyel többet, mint egy nappal korábban. A rendfenntartók egyébként egész éjjel járták a város utcáit, hogy felkutassák a fedél nélkül levõket, és megmentsék õket a fagyhaláltól. 
Itt hívom fel az érintettek figyelmét arra, hogy a megyeszékhely önkormányzatának szakszolgálata minden reggel és este forró teát és szendvicset oszt a hajléktalanoknak a Vasile Alecsandri és a Március 8. utcákban található szociális étkezdéknél, valamint a Sãsarului utcai melegedõnél. Napközben pedig a város utcáin kínálják teával és szendviccsel a rászorulókat a szakszolgálat munkatársai. 
Idõjáráshoz kapcsolódó hír az is, hogy a Máramaros megyei Hegyimentõ Szolgálat munkatársai felhívják a turisták figyelmét a lavinaveszélyre. Legfõképpen a kopár hegyoldalaknál ajánlott a fokozott óvatosság, mert a szokásosnál vastagabb hóréteg könnyen völgynek indulhat.  (Kolozsvári Rádió)

A hideg Máramaros megyét sem kímélte az elmúlt órákban 
2012-01-31 09:02:59
A leghidegebb Magyarlápos környékén volt, ahol a hõmérõ higanyszála -22 C0-ig csökkent. De másutt sem igen emelkedett -10 Celsius fok  fölé a hõmérséklet. 
Ilyen körülmények között a hatóságok figyelme természetesen elsõsorban a hajléktalanokra irányult. Csak a nagybányai hajléktalanszállóra több mint 40 fedél nélkül levõ személyt szállítottak be a mentõsök és a rendõrök. Ugyanakkor a szálló munkatársai a vasúti rendõrség képviselõivel, illetve a távolsági autóbuszállomás üzemeltetõivel is felvették a kapcsolatot, megkérvén õket, hogy a pályaudvarokon meghúzódó hajléktalanokat irányítsák a melegedõbe. 
A tûzoltóknak sem volt könnyû dolguk az elmúlt órákban. Szokásosaknak mondható tevékenységeik mellett arra is idõt kellett szakítaniuk, hogy több épületrõl eltávolítsák a járókelõkre nézve rendkívüli veszélyt jelentõ méretes jégcsapokat. 
A meteorológusok szerint az elkövetkezõ napokban nem várható felmelegedés, sõt, folytatódhat a lehülés. Éppen ezért a hatóságok arra kérik a polgárokat, hogy lehetõleg ne tartózkodjanak sokat a szabadban, ha pedig kénytelenek kint tartózkodni, öltözzenek fel jól, és ne fogyasszanak alkoholt. A rendkívüli hideg különösen károsan hathat a gyerekekre, a betegekre és az idõs személyekre. (Tamási Attila) 

Döglött hal az RMDSZ-nek

2012.02.01
A tiszai ciánszennyezés 12. évfordulóján környezetvédők tiltakoztak a kolozsvári PDL és az RMDSZ székházánál. A résztvevők döglött halakkal szemléltették, hogy valami bűzlik a kormányzat környezetvédelmi politikája körül.
A tiltakozók az "RMDSZ a ciánt akarja", illetve a "Természetet és nem a ciánt választjuk" feliratokkal demonstráltak.
Az engedéllyel nem rendelkező akción résztvevők arra emlékeztettek, hogy a tiszai ciánkatasztrófa ezer köbméter vizet szennyezett, és ezért is aggasztó, hogy most a Borbély László vezette környezetvédelmi tárca támogatja a verespataki beruházást.
2000. január 30-ról 31-re virradó éjszaka az ausztrál-román Aurul bányavállalat telephelyén átszakadt a gát. A cián és a nehézfémek a Láposon és a Szamoson át a Tiszáig jutottak. A szerencsétlenség következtében ezer tonna hal pusztult el a jelzett folyókban.
Romániát 2009. január 27-én a nemzetközi bíróság elmarasztalta a környezeti katasztrófáért.
Kedden Bukarestben a Greenpeace aktivistái behatoltak a környezetvédelmi minisztériumba, többen Borbély László irodájában demonstráltak a verespataki beruházás ellen. manna.ro/mediafax

Az uniós és a nemzetközi jog "ütközetét" hozta a Sólyom-ügy luxembourgi tárgyalása

2012.02. 1.MTI
A magyar fél szerint a minden uniós polgárt megillető szabad mozgás elve, a szlovák kormány álláspontja szerint viszont a diplomáciai kapcsolattartás nemzetközi jogi szabályai alapján kell elbírálni azt a jogvitát, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-re tervezett révkomáromi látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság 13 tagú, görög bíró által elnökölt tanácsa szerdán tartott tárgyalást a perben, amelyet Magyarország indított Szlovákia ellen, miután az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó intézménye, az EU-szerződések betartásán őrködő testület - nem volt hajlandó a magyar kérésnek eleget téve kimondani azt, hogy Szlovákia megsértette az uniós jogot.
Az ügyben a következő eljárási cselekmény a kijelölt főtanácsnok szakvéleményének ismertetése lesz, amely március 6-án várható.
A per által érintett napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest "érzéketlenül" választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.
A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást.
A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre; csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.
Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól , hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár tévesen hivatkozott az irányelvre – nem követett el jogsértést.
Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó uniós irányelv igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.
Az Európai Bizottság képviselője Szlovákia oldalán, úgynevezett "beavatkozóként" vett részt a szerdai tárgyaláson.
A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Fehér Miklós főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: a tervezett révkomáromi út - az előirányzott program fényében - nem minősülhetett hivatalos látogatásnak. Rámutatott arra, hogy Európában ma már rutinszerűnek tekinthetők az államfők különböző célú külföldi utazásai, és úgy vélekedett: megengedhetetlenül bizonytalan jogi helyzet keletkezne, ha a közméltóságokat csak a legszigorúbb értelemben vett magánszemélyként illetné meg a szabad mozgáshoz fűződő jog.
"Uniós jogra ne hivatkozzon egy tagállam, ha szerinte az uniós jog nem alkalmazandó" - mondta a magyar képviselő, utalva arra, hogy az akkori szlovák jegyzék az EU-irányelvre hivatkozott, most pedig az uniós jog mellőzését szeretné elérni Szlovákia.
Az Európai Bizottság képviselőjének okfejtése voltaképpen azt is megkérdőjelezte, létezhet-e egyáltalán a gyakorlatban magánjellegű külföldi út, ha államfőről van szó. Brüsszeli bizottsági elemzők ugyanis arra jutottak, hogy csak az "inkognitóban" tett utak tekinthetők ilyennek - minden más esetben, akár sportcélú utazás esetében is bevonják a szervezésbe az érintett országok külügyminisztériumait, a fogadó országnak pedig gondoskodnia kell a védett személy biztonságáról.
A külügyminisztériumok közti egyeztetéssel járó utazások esetében szlovák álláspont szerint nem a szabad mozgást lehetővé tevő uniós jog előírásai az irányadók, hanem a diplomáciai kapcsolattartásról szóló nemzetközi jog normái. A szlovák kormánymegbízott kiemelte, hogy e normák alakítása tekintetében az EU-tagállamok nem ruháztak át hatáskört Brüsszelre, tehát maradéktalanul érvényesül a fogadó ország döntési joga abban a tekintetben, időszerű-e a külföldi államfő látogatása.
"Ha az elnök beszédet kíván mondani, akkor az már nem magánlátogatás" - mondta a szlovák kormány képviselője. Elismerte, hogy a szlovák szóbeli jegyzék indoklása - az uniós irányelvre való hivatkozás - nem volt szerencsés, de azt állította: "kitiltó döntést" voltaképpen nem is hoztak a szlovák szervek, hanem diplomáciai úton hozták a magyar fél tudomására az álláspontjukat, a nemzetközi joggal összhangban.

Újra a frankháborúról: Kidobják a boltokból a Nivea és Danone termékeket

2011. 
A Coop svájci élelmiszer-kiskereskedelmi lánc rendkívüli lépést tett azzal, hogy az üzletei polcairól eltávolította több olyan nagy nemzetközi gyártó termékeit, amelyek nem voltak hajlandók áraik csökkentésére, noha jelentős profitokat zsebeltek be a svájci frank erősödésének köszönhetően - írja a vg.hu.
A szupermarket már elkezdett kivonni az üzleti forgalmából 95 olyan terméket, amelyeket jól ismert gyártók szállítanak neki, mivel nem tudtak megegyezni az árakról a gyártókkal. "Ami elég, az elég. Hagyják abba a valutakurzussal való nyerészkedést" – közli a kiskereskedelmi lánc internetes kampányában.
A Coop állítja: vevői érdekében folytat harcot az alacsony árak érdekében. A vállalat augusztus tizenegyig adott ultimátumot a beszállítóknak az ártárgyalásokra azért, hogy a svájci frank árfolyamának köszönhető nyereségből a vásárlók is részesülhessenek. Mivel az érintettek nem reagáltak, a cég leállítja az ilyen termékek vásárlását, a meglévő árukészletet pedig féláron értékesíti.
A feketelistára tett termékek összértéke eléri a 38 millió dollárt is olyan márkák találhatóak rajta, mint a Nivea vagy a Danone. Jürgen Peritz, a Coop marketing vezetője azt állítja, 50 százalék az esély arra, hogy további termékek esetében is hasonló lépéseket tesznek.
A Migros szupermarket lánc is hasonló akciót fontolgat, Herbert Bolliger, a cég vezérigazgatója közölte, hogy árcsökkentést vár el a beszállítóktól. A svájci The Local által idézett értesülések szerint a Migros jelenleg a L’Oréallal, a Ferreróval, és a Niveát gyártó Beiersdorffal is tárgyal, döntés legkorábban a jövő héten várható. A gyártók többsége nem kommentálta a helyzetet, a Beiersdorf svájci feje, Erhard Schöpfer viszont leszögezte, hogy a kiskereskedő követelési "teljesen irreálisak". The Local - Világgazdaság Online

Működik a kenhető napelem

It'Sun-Believable!
2012. január 
Még tesztelik, de a jövő greennovációja lehet a falakra és a kocsik karosszériájára kenhető napelem az indianai Notre Dame egyetem kutatóinak jóvoltából.
A „napfesték” olyan félvezető nanorészecskék segítségével termel villamos energiát, amelyek ebben a kenhető anyagban ugyanazt a funkciót töltik be, mint a szilícium a hagyományos napelemben. 
A kenőanyagnak az a tulajdonsága, hogy napelemes felületekké alakítja át azokat a területeket, amelyekre rákenik, anélkül, hogy bármiféle speciális felszerelésre lenne szükség.
A Sun-Believable névre keresztelt anyag félvezető nanorészecskék (kvantumpontok) segítségével termel felhasználható energiát a nap sugaraiból, és míg hatékonysága egyelőre meg sem közelíti a kívánatost, nagyon olcsó és könnyen előállítható nagy mennyiségben is, írja az ipon.hu.
Ahogy Prashant Kamat professzor elmondta, túl akartak lépni a szilíciumalapú napelemes technológián és új megközelítést alkalmazni. A kvantumpontokat egy kenhető anyagba keverve hozták létre a festéket, amely bármilyen vezető felületre felkenhető mindenféle speciális felszerelés nélkül.
A festék maga kadmium-szulfiddal vagy szelén-szulfiddal bevont titán-dioxid nanorészecskékből áll víz és alkohol keverékében. Ha átlátszó vezető felületre kenik és napfénynek teszik ki, áramot generál.
A hatékonyság egyelőre egy százalék alatt van, ami jóval elmarad a forgalomban levő szilíciumalapú napelemek 10-15 százalékához képest.
Azonban jóval olcsóbb ezeknél, nagy mennyiségben is könnyen előállítható, és a kutatók a hatékonyság növelését remélik a kísérletek következő fázisától.

A moldvai magyartanárok egy csoportjának állásfoglalása

2012.02.01
Az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet: minőségi oktatást, pozitív alternatívát kínált az állami iskolákban működő, sok helyt még a régi rendszert idéző oktatással szemben, erősítette magyarságtudatukat, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását biztosította. 
Az oktatási programot Hegyeli Attila találta ki és hozta létre, majd az MCSMSZ égisze és irányítása alatt működött egészen mostanáig. Az évek során több moldvai, erdélyi, székelyföldi, magyarországi tanár megfordult az oktatási programban, akik erejükhöz és legjobb tudásukhoz mérten közreműködtek ebben a sikeres kezdeményezésben.
Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt. Az elmúlt években a vezetőség részéről erejükhöz és tehetségükhöz mérten minden szakmai és emberi támogatást megkaptunk. Természetesen, mint minden család életében, az oktatási program közösségében is voltak nézeteltérések, de ezeket normális és jóakaratú emberi hozzáállással orvosolni lehetett.
A mostani áldatlan állapotban kötelességünknek érezzük, hogy kiálljunk az oktatási programot évek óta működtető MCSMSZ vezetősége mellett. A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen. Egy új szervezetnek úgy érezzük nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására, nem beszélve arról, hogy egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség. 
Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával. 
Az építő jellegű megoldást nem egy új szervezeti forma (amely anyagilag is rengetegbe kerülne), hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené. 
Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA, az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása.
Ehhez adjon józan és indulatok nélküli döntőképességet a Jó Isten!
A moldvai oktatási program tanárainak egy csoportja:
Ferencz András – kosteleki magyartanár 
Imre Éva – kosteleki magyartanár 
Vígh-Tarsonyi László – ferdinándújfalusi magyartanár
Máthé Krisztina – GyES-en levő frumószai magyartanár
Neagu Adrián – frumószai magyartanár
Kicsi Eszter – lábniki magyartanár
Juhász Péter – lábniki magyartanár
Boros Rezső – pokolpataki magyartanár
Niczuly Enikő – bogdánfalvi magyartanár
Bartal Gábor – bogdánfalvi magyartanár
Megjegyzés
Egy olyan alapítványra "bízni" a csángó tanítást, amely eddig leginkább építészettel foglakozott lehet csak akkor meg kell adnia módját. 
Az viszont, hogy bizonyos emberek visszaéltek a csángóegyesületben levő tisztségekkel és a magyar adófizető pénzével az már más dolog.
Probléma talán ott kezdődik, hogy Qui prodest? Kinek szolgál mindez?
Ha a magyar kormány tisztségviselője is visszaakarna élni akkor mi fog történni?
A felelős államtitkár el kéne azon gondolkoznia vajon Ő nem tett rossz lépéseket? Pld. amikor "bemutatta" a MÁÉRT elnökét, de ne mélyüljünk el annyira, Sajnos az gyanítható, hogy még lesznek olyan pénzek amelyekre nem "láthat" majd rá még a felelős államtitkár sem hiszen más ország, más emberek, más szokások   
Ide s tova eltelt egy jó pár év és csak most figyeltek fel arra, hogy a csángó egyesület "feneketlen" zsák vagy tényleg csak arra való az egész, hogy egyeseket "leléptessenek"...
Sajnos nem tudunk a tanároknak sem igazat adni, mert az ahogyan eddig volt nem éppen a legmegfelelőbb, úgy ha egy új gazda vagy oktatási intézet veszi át az ügyintézést mindenképpen hasznossá válhat.
Azon kívül meg kell említeni, hogy a tanulók zöme továbbra is nem annak a népközösségnek a nyelvén beszél amihez tartoznia kellene vagyis nagy a "hibaszázalék"
Ha az átvizsgálással megbízott Alapítvány abban is közreműködne, hogy kiépítsen egy iskolaépület rendszert akkor az ő helye ott van másképpen csak "kiegészítő" pénzforrásként tudná kezelni a dolgokat és akkor nem odavaló...
A szövetségiek váltig erősködnek az iskolaközpontos megoldásért, ami a csángók esetében sokkal gyümölcsözőbb lehet  mert e vidéken a családok nehéz életkörülményekben leledzenek. (Erdélyi Polgár) 

Konténerekből épült a környezetvédő Starbucks

2012. január 13. 15:08
Meglehetősen egyedi új taggal bővült a Starbucks, a kávéimádóknak szentelt üzletlánc: a washingtoni Tukwila büszkélkedhet az új létesítménnyel, amely négy szabványos szállítókonténerből épült, és megfelel a LEED minősítési rendszer szigorú követelményeinek.
A Reclamation Drive-Thru, azaz az újrahasznosítás jegyében épült, autós vásárlókat kiszolgáló üzlet az új idők megváltozott szellemét tükrözi, amelynek jegyében a cég igyekszik bátorítani a fenntartható megoldásokat.
Tervezői a Starbucks saját építészei, az ihletet a cég saját szállítókonténerei jelentették, amelyekben a tea és a kávé érkezik a távoli országokból. A seattle-i központ fejesi ugyanis úgy találták: vétek lenne kidobni a funkciójukat vesztett szállítóeszközöket, inkább valamilyen értelmes új funkciót kéne találni nekik. Egyelőre ez az egyetlen megépült példa, de a jövőben valószínűleg további hasonló tagokkal bővülhet az üzlethálózat.
Konténerekből épült Starbucks
A szigorú fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés jegyében az építmény hasznosítja az esővizet, a környezet kialakításánál pedig alkalmazták a xeriscaping, azaz szárazparkosítás módszereit – vagyis olyan kert- és tájépítészeti megoldásokat, amelyekkel minimálisra csökkenthető az öntözővíz-szükséglet. Ugyan nem biztos, hogy 100%-ban környezetvédő megoldás egy drive-in autós kávézó, de a trend mindenképp ígéretes. 

A Dacia újjáélesztené a Solenzát

2012.02.01
A Dacia arra készül, hogy életet leheljen a hét éve egyszer már halni hagyott modelljébe, a Solenzába. Ezt írja legalábbis a francia Caradisiac magazin, amely fényképet is közöl az új modellről.
Mi több, a lap azt állítja, hogy az új Solenza tulajdonképpen a most futó Loganek következő generációja lesz. A pitesti autógyár az elmúlt évtized közepén, 2003 és 2005 között egyszer már használta a Solenza fantázianevet egyik akkori modelljéhez.
Az új Solenza egy 4,8 méter hosszú szedán lesz, amely a lap szerint immár „európai szintű felszereltséggel lesz ellátva": többek között automata sebességváltóval és LED-es fényszórókkal. A Renault Fluence alapjaira építendő modellt az eddig megszokottnál jóval élénkebb színekre festik majd – írja a francia lap. A magazin szerint a modellt benzines – 95 és 105 lóerő között – és dízel – 90-130 lóerő közötti – motorral szerelik majd fel, ára pedig 13.000 euró körül lesz. A Caradisiac szerint az új modell 2015-ban jelenik majd meg.
Addig is a Dacia idén komoly mérföldkőhöz ér: a tavaszi, genfi autószalonon mutatják majd be a vadonatúj modellt, a Lodgyt és a hírek szerint az év végéig piacra kerül a Logan2 is. Kocsis Zoltán szatmar.ro 

Csak megvalósítható dolgokról nyilatkozzanak

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=109682&cim=csak_megvalosithato_dolgokrol_nyilatkozzanak
2012.02.01
Traian Băsescu államelnök nem látja, hogy lehetne fedezni a költségvetésből az esetleges bér- és nyugdíjelemeléseket – nyilatkozta.
Az elnök felszólította azokat, akik a növelések lehetőségét bejelentették, hogy jelöljék meg azok forrásait is, és kérte a politikusokat, hogy csak olyan dolgokról nyilatkozzanak, amelyek megvalósíthatók – mondta Traian Băsescu.
Emil Boc kormányfő hétfőn azt mondta: a kormány enyhe fizetésemelést adhatna a közalkalmazottaknak és a nyugdíjak indexelését is tervezi, de csakis a gazdasági stabilitás és növekedés függvényében. Forrás: kolozsvariradio.ro
Megjegyzés
Úgy tűnik az államelnök úr is olvassa az Erdélyi Polgár-t mert ugyanazt kezdte mondani, amit mi már rég írunk: csak olyan dolgokról nyilatkozzanak, ami megvalósítható vagy már megvalósított!
Egyesek 2020-al biztatják a választókat, pedig jól tudott addig még az Únió is felbomolhat, mások pedig csendben mindenféle vélt vagy valós okokkal - rosszabb esetben pedig ígérgetésekkel - próbálják maguk mellé állítani a szavazókat...
Azt viszont már  most érdemes leírni a polgáriak nem akarnak semmi olyanra rábólintani ami a népközösségünk ellen vagy esetleg a népközösséget "falhoz állítaná".
Az eddig megvalósítottak alapján már - reménysugár helyett - valós mindenre kiterjedő vidékfejlesztési tervet tudnak a polgáriak az asztalra tenni. 
Az is igaz, hogy sokan szeretnék megtudni a polgáriak következő lépéseit, de erre még várhatnak.
Az eddigi "lobbitevékenység" kezdi meghozni az eredményt, hiszen már több cégvezető is ellátogatott és a polgáriak is elmentek. Mindenhol a partnerkapcsolatok kialakítása volt a fontos és sokan megértették a munkahelyteremtése fontos az itthon maradás, a megmaradás alapja.
Sajnos egyesek úgy sokan - az anyaországi vezetők közül is - még mindig az ígéreteknek hisznek, nem a már megvalósítottaknak. 
Várható ugyan, hogy az elindított cégek mintájára mások is "lépnek", de ezután sincs kire-mire várni,mert a politikai síkon "futó" egyedek nem igen tudnak a szavazóknak más adni csak ígéreteket , lásd a 2020-as terv vitaanyagját. Mint írtuk volt a vita ideje lejárt, no és ahogy az államelnök úr is kijelentette,  csak a megvalósítható dolgoknak szabad hinni! (Erdélyi Polgár)

RMDSZ: súlyos csapás a magyar kormány csángószövetségről szóló döntése

2012. január 31. kedd 
Súlyos csapás a romániai magyarság számára a magyar kormánynak az a döntése, amely szerint megvonják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől az ottani magyar nyelvű oktatás koordinálásának és vezetésének feladatát - olvasható a RMDSZ keddi közleményében.
Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott RMDSZ-dokumentum szerint a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a csángószövetség teljes vezetősége egyhangúlag lemondott. Kijelentik, hogy a csángók magyar nyelvű oktatási programjának elindítását az RMDSZ a kezdetektől támogatta. Ez a program biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, és éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével.
Az RMDSZ szerint az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól egy évvel ezelőtt megvont támogatás egyebek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. A romániai magyar szervezet szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSSZ) megvont bizalom egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.
 Az RMDSZ a "szórvány szórványában" élő csángómagyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat - olvasható a közleményben.
Az MCSSZ vezetősége hétfőn tette közzé, hogy a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemond. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január 1-jével lejárt a csángó szövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
 Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kedden az MTI-nek kijelentette: folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon mint eddig. Kiemelte: átmenetileg - az oktatási programot a jövőben működtető alapítvány létrejöttéig - a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyújt segítséget.
 Reményének adott hangot, hogy az új alapítványi forma egy-két hónapon belül létrejöhet. A programra a kormány az idén 70 millió forintot biztosít. Répás Zsuzsanna leszögezte: nagyon fontos a moldvai magyar oktatási program, ez az oktatási forma még az előző Orbán-kormány idején indult el.MTI

Párbeszéd csak az ajtóig? – Majláthfalván a helyzet változatlan

http://erdely.ma/hatranyban.php?id=109669&cim=parbeszed_csak_az_ajtoig_majlathfalvan_a_helyzet_valtozatlan
2012.02.01
A Vinga községhez tartozó Majláthfalván a „Nyugaton a helyzet változatlan” szállóigével élve, az elmúlt időszakban semmi nem mozdult ki a holtpontról. A falut a községközponttal összekötő 14 kilométeres út aszfaltozása valamikor tavaly nyáron a monostori farmnál elakadt. 
Ami azt jelenti, az útnak a felét sem borítja aszfalt, miközben a felújításra váró szakaszon akkora gödrök éktelenkednek, hogy személyautóval csak 1-es, esetleg 2-es fokozatú sebességgel lehet rajta közlekedni. A tavaly télen megtartott falugyűlésen sokat vitatott halastónak a sorsa sem ismeretes, mivel a községi tanács a két RMDSZ-es majláthfalvi tanácsos ellenszavazata dacára, jóváhagyta a bérbeadását. Hogy pontosan ki bérli, nem lehet tudni, mert új telepítések nem történtek, olykor megjelenik ott valaki, de gyakran megesik, hogy a horgászoktól nincs, aki begyűjtse a halászatra kivetett díjszabást. 
A Majláthfalva és Németszentpéter közötti földútnak a zúzott kővel történő burkolása tavaly nem folytatódott, ott csak terepjáróval lehet közlekedni. Az elmúlt ősszel a település mellékutcáin szétterítettek bizonyos mennyiségű földes, zúzott követ, ezért esős időben az utcák eléggé sárosak, de attól személyautóval lehet közlekedni rajtuk. Kétévi habozás után, ugyancsak az elmúlt ősszel beindították a vezetékes vízszolgáltatást, amit viszont kevesen igényelnek, ezért a hosszú távú működtetése akadályokba ütközhet. A község által a Turisztikai Minisztériumhoz benyújtott pályázatban Majláthfalvára is terveznek 2,5 kilométer hosszú utcaaszfaltozást. Hogy pontosan melyik utcákra szánják, még nem született döntés, de közöttük biztosan szerepel a temetőhöz vezető keresztutca – mondta el érdeklődésünkre Somogyi Levente, majláthfalvi községi tanácsos.
Elszámoltatást 
Mivel a felmerülő gondok megoldásának az anyagi hátterét jól ismeri, megkerestük Sipos György megyei tanácsost, majláthfalvi lakost is, akitől magyarázatot próbáltunk kérni az ottani hiányosságokra. Amint elmondta, a majláthfalviak legfájóbb gondja, a DC 98-as számú, a falut Monosotorral, illetve Vingával összekötő megyei rangú útnak a helyzete. Ennek az aszfaltozása folyamatosan szerepel az RMDSZ megyei szervezete, de a maga napirendjén is. A munkálatokra ugyanis 2010-ben 800 ezer lejt utaltak ki, de abban az évben csupán Vinga belterületén, a monostori kijáró vasúti átkelőjéig aszfaltoztak le egy kilométeres szakaszt. 
2011-ben ugyanerre az útra több mint 2 millió lejt utaltak ki, amiből a monostori farmig, alig 6 kilométert aszfaltoztak le. Tekintve, hogy a leaszfaltozott szakaszokon a terméskő alapokhoz nem kellett hozzányúlni, Sipos szerint a kiutalt pénzből nagyon kevés munkát végeztek. A megyei tanácselnökkel folytatott egyeztetés eredményeként, az idei költségvetésből ugyanerre a felújításra további 1,8 millió lejt ígértek. Ebből az összegből a kivitelezőnek feltétlenül be kellene fejeznie az út felújítását Majláthfalváig. 
Az eddigi hatékonyság alapján, a befejezés kétesnek tűnik, ráadásul a már felújított szakaszon is szükséges lenne egy kopásálló réteg. Ugyancsak hátráltató tényező a polgármester hozzáállása, akinek – Sipos szerint – a szíve szakad meg, ha a majláthfalvi útra kell költenie. Az útfelújítások alacsony hatékonyságában közrejátszik az országos gyakorlat is, miszerint nem követik nyomon a kiutalt pénzek elköltését. A Majláthfalva és Fenlak közötti földút lekövezésének az elakadása miatt a megyei tanácsnál tett lépéseket, de pénzszűke miatt aligha lehet a munkát folytatni. 
Mivel a Maroson megépül a Pécska és Németszentpéter közötti híd, a jelzett földútnak megyei rangú úttá történő előléptetésével, korszerűsítésével meg lehetne teremteni a közvetlen összeköttetést Fenlak és Perjámos számára a Temesvár felé vezető főúttal. Ezzel véglegesen megoldódnának a majláthfalviak úttal kapcsolatos gondjai, amiért megyei tanácsosként mindent megtesz. Régi fájdalmuk a majláthfalviaknak a 3 éve megépült sportterem, amit a vingai tanács még most sem csatlakoztatott rá a villanyhálózatra, ezért az jelenleg is hosszabbítóval működik, ami megengedhetetlen. Sipos szerint elfogadhatatlan a tény, hogy lassan 8 éves megyei tanácsosi mandátuma folyamán bármennyi pénzt is szerzett a községnek, abból Majláthfalvára soha egy fitying nem jutott, a polgármester „jóvoltából”. 
Mert ugye, szerzett pénzt a kultúrotthon felújítására, ahol tetőcsere szükséges, korszerű illemhelyeket, mosdókat kellene építeni, nyílászárókat kellene cserélni, de az épülettel semmi nem történt. Ezen kívül az utcák kövezése sincs befejezve, néha hoznak valamennyi zúzott követ, de a szemétszállító autó sáros időben több helyre nem tud bemenni. 2008-ban, Király András 100 ezer lejt szerzett Majláthfalva számára, az utcáknak zúzott kővel történő bevonására, de csupán 3 teherautónyi követ hoztak.
Sipos György szerint többször próbálkoztak párbeszédre a polgármesterrel. Azt is megtették, hogy a majláthfalvi községi tanácsosokkal a helyi költségvetés megszavazása előtt bementek hozzá megkérdezni: melyek azok a szükséges beruházások, amelyekre a községnek van pénze; mihez kellene el a megyei tanács támogatása? Mert a közbenjárására, éveken keresztül 400 ezer lejt kapott a község olyan majláthfalvi gondoknak az orvoslására, mint a kultúrotthon felújítása, a sportterem villanyáram gondja, betonjárdák öntése, de soha egy lejt nem fordítottak a településre. Ami támogatást Majláthfalvára szerezni tudott, az csakis a megyei tanács segítségével, közvetlenül történt. Ilyen volt a ravatalozó megépítéséhez több lépcsőben szerzett, mintegy 100 ezer lej; tavaly a katolikus templom falainak a salétrom-mentesítése, de a helybeli református gyülekezetnek is szerzett támogatást.
Szerinte a majláthfalvi PDL-s községi tanácsost csak az érdekli, hogy a polgármesterrel jóban legyen, az ne kötekedjen a tanácstól bérelt épületek miatt, de nincs tudomása, hogy az bármit is tett volna Majláthfalva érdekében. Az RMDSZ-es tanácsosok bárhogy is szavaznak, a többség dönt.
Ami a majláthfalvi vízvezetéket illeti, a megépítéséhez szükséges pályázat Gavril Sârca polgármester idején készült, majd megújítva, Sipos személyesen adta át Borbély László, akkori területfejlesztési miniszternek. A vízvezeték megépüléséhez a mostani polgármesternek semmi köze nem volt, az csakis az RMDSZ közbenjárására valósult meg. Mivel a projekt az 577-es Kormányhatározat támogatását élvezte, a vezetéket kiszolgáló közkutaknak 2 éve működniük kellene, amelyekből viszont még egy csepp víz nem folyt. A majláthfalviak hiába vannak rákötve a korszerű szűrőberendezéssel ellátott vízvezetékre, az alacsony fogyasztás miatt csak állott vizet kapnak. Ha a polgármesteri hivatal beindítaná a közkutakat, megnőne a vízfogyasztás, az embereknek friss vízért nem kellene feljárniuk az iskolaudvaron működő kúthoz, amit a falu lakossága az 1996-ban összeadott pénzből fúratott.
Majláthfalván gondok vannak a köztisztasággal is, megfelelő út hiányában a háztartási hulladékot több utcából nem lehet elszállítani, ezért az érintettek valahol „ottfelejtik” a szemetet. E gondokat az RMDSZ-es tanácsosok többször is felvetették, csakhogy szokásos módon a szőnyeg alá seperték azokat.
De hát amúgy is reménytelen a helyzet, hiszen a községben nincs olyan beruházás, amit befejeztek volna. Példának okáért, a községközpontban megépítették a szennyvízlefolyót, csakhogy a tisztító berendezés nem működik; a horribilis összeget felemésztett monostori játszótér bárminek nevezhető, csak játszótérnek nem, de a majláthfalvi hasonló létesítmény sincs befejezve. Ilyen hozzáállással készült a majláthfalvi sportterem is, amelyiket az építkezés során a polgármester nem látogatott meg. Bármilyen segítségre volt szükség, a helybeli gazdálkodók vagy Sipos állt a kivitelező rendelkezésére. Ennek ellenére, a villanyt még nem kötötték be.
A majláthfalviak által a fatolvajoktól oly sokat óvott, útszéli eperfákat a polgármester tavaly a klientúrája által megcsonkíttatta, a felét elvitték tüzelőnek.
Minden jel arra mutat, hogy a mostani, nem a majláthfalviak polgármestere, nem is lesz az soha, mert van ugyan a faluban 150 pártfogója, akiknek homokkal, zúzott kővel, cementtel szokott kedveskedni, hogy maga mellett tartsa őket, de a falu érdekeit soha nem tarja szem előtt – tette hozzá Sipos György. Aki szerint az ominózus falugyűlés után nem történt semmiféle közeledés, mert a polgármester olyan ember, akivel a megegyezés csak addig érvényes, amíg a távozó becsukja az ajtót. Maga többször is elment a községi tanácsülésekre, kommunikálni vele. Amikor látta, hogy nem megy, megpróbált a koalíciós partner, a PDL vezetősége részéről nyomást gyakoroltatni rá, de az sem ment.
Azért nem lehet vele szót érteni, mert a szavát soha nem tartja be – összegezte helyzetelemző véleményét Sipos György megyei tanácsos.
Szöges ellentétben
A majláthfalvi gondok miatt természetesen, Lucian Stoicu vingai polgármestert is megkerestük, aki ezúttal igen szolgálatkésznek, közlékenynek bizonyult. Amint elmondta, a Vinga–Majláthfalva közötti út aszfaltozására a megyei tanácstól 2010–2012-ben kapott, összesen 2,9 millió lej csak az első szakasz, vagyis 3,5 kilométer aszfaltozására volt elegendő. Az elköltött pénzt nem sokallja, mert a projekt összértéke 9 millió lej, amiből, 2011-ig kaptak 3 milliót, 2012-ben megígértek további 2 millió lejt, amiből 1,8 milliót kaptak. Ennyiből viszont, ha minőségi munkát akarnak végezni, csak Monostorig érnek. Az onnan Majláthfalváig húzódó útszakaszra az 577-es program szerint, a Területfejlesztési Minisztérium támogatásával óhajtanak aszfaltburkolatot önteni, ami idén mindenképp eljut Majláthfalváig. Innen Fenlakig, a 10,5 kilométeres, részben lekövezett út az 577-es program szerinti teljes felújítás harmadik szakaszát képezi. Maga a polgármester is elégedetlen, amiért pénzhiány miatt az útfelújítás elakadt, de hát pénz nélkül senki nem hajlandó dolgozni.
A majláthfalvi sportterem évek óta húzódó villanybekötési kálváriájáról Stoicu csak ennyit mondott: megtették a szükséges intézkedéseket, tárgyalásban vannak az építővel, aki minduntalan elnapolja…
A Sipos által szerzett pénzekről a polgármester más véleményen van: kár, hogy Sipos a megyei tanács költségvetési bizottságának a tagja, mert nem törekszik pénzeket hozni Vinga községbe, bármilyen beruházásról is legyen szó. Tagadta, hogy a sportteremhez vagy a kultúrotthon felújításához is szerzett pénzt, de nem óhajt vele vitatkozni. Mert ő a majláthfalvi falugyűlésen is – állítólag azt mondta: testvérek, ha azt állítjátok, hogy Sipos jóvoltából épült fel a sportterem, a vezetékes víz vagy bármi, én nem bánom, hanem örülök, hogy valami megvalósult.
Ami az ivóvíz-szolgáltatást illeti, az jelenleg próbaüzemelés alatt áll, folyamatban van az engedélyeztetés megszerzése, a legrövidebb időn belül a Vingai Vízmű működése törvényes keretekben szolgáltatja az ivóvizet Majláthfalván és Monostoron. Az ivóvíz zavaros voltát Sipos tévedésének tartja, mivel egyetlen fogyasztót sem hallott a vízminőségre panaszkodni, noha Monostoron mintegy 200, Majláthfalván közel 80 háztartás használ vezetékes vizet. Azt is tagadta, hogy a mellékutcák egy részéből sáros időben nem lehet elszállítani a szemetet, mert tavaly szeptemberben minden utcát és utcavégeket zúzott kővel burkoltak. Ezen túlmenően, a község által elnyert pályázatban szereplő 12,5 kilométernyi utcaaszfaltozás programjában Majláthfalva is szerepel, a megyei úttal párhuzamosan futó, Szécsi Ferenc utcája és a temetőutca, összesen 2,3 kilométer hosszan. A munkálatok február derekán kezdődnek, idén befejezik őket – nyilatkozta Lucian Stoicu polgármester. Aki a tóról elmondta: nem adták bérbe, az községi adminisztrációban maradt. Mert ő nem politizál a község egyetlen településén sem, örvend, ha valahol tehet valamit.
Mielőtt elköszöntünk volna, eszébe jutott: legfontosabbnak tartja, hogy Majláthfalván olajozottan működik a néptáncegyüttes, amelyiknek az oktatását a közeljövőben szegedi koreográfus veheti át. Szerénykedve, az együttes sikereit nem csak a maga, hanem azon helybeli személyek érdemének tekinti, akik közreműködnek a szervezésben. Ezután sem tudtunk elköszönni, mert eszébe jutott: a közelmúltban testvértelepülési szerződést írtak alá Mezőkovácsházával, határon átívelő, közös projektek reményében. Amikor azonban rákérdeztem az ellene, összeférhetetlenség miatt indult felfüggesztési eljárásra, lekicsinylően hárította el. Az ügy sokkal ártatlanabb, mint ahogy a rosszakarói felfújták. De hát ellenségei mindeninek vannak, azok nélkül manapság nem lehet élni – fejezte be többszöri próbálkozás után a telefonos beszélgetést Lucian Stoicu, vingai polgármester.
Konzekvenciák
Az elhangzott, egymásnak ellentmondó vélemények magukért beszélnek. Nem áll módunkban leellenőrizni, hova, mennyi pénzt irányítottak, illetve abból mennyi jutott célba. Néhány észrevétel azonban mindenképp idekívánkozik. Noha községi tanácsi határozat döntött a majláthfalvi tónak a bérbeadásáról, a polgármester ezt tagadja. Minden polgármester tudja, akinek a településén kormánytámogatással sportcsarnokot építettek, hogy a villanyáramnak, az ivóvíznek, a szennyvízlefolyónak, esetleg a földgáznak a létesítményre történő csatlakoztatása, szerződés szerint az önkormányzat feladata. A vingai polgármester azonban a kivitelezőt várja e munkára, évek óta. Mindnyájunkat örömmel töltenek el a majláthfalvi Százszorszép néptáncegyüttes sikerei, a látható fejlődése. Ezzel együtt, nem szabad megfeledkezni az érem másik oldaláról sem. Mert ugye, a polgármester által kiemelten támogatott tevékenység, egyben a legkisebb befektetéssel felmutatható leglátványosabb siker is, ami jól kamatozhat a választások alkalmával. Amire, az ellene folyó felfüggesztési eljárás dacára, bízvást készülhet, hiszen ebben az országban nem egy olyan polgármestert ismerünk, aki az ellene folyó bűnvádi vizsgálattal a tarsolyában, újabb mandátumot nyert. E gyakorlat addig virágozhat, amíg nem kerül nálunk is egy Orbán Viktor, aki nem csak ígéri, végre is hajtja az elszámoltatást. Nálunk azonban nem születnek ilyenszerű politikusok. Amíg ez így marad, máshol sem, Majláthfalván sem igazán várható lényeges változás.  Balta János nyugatijelen.com

-32 Celsius fok alá esett a hőmérő higanyszála

http://erdely.ma/kornyezetunk.php
2012.02.01
A Kovászna megyei kisvárosban szerda reggel -32 Celsius fokos hideget regisztráltak a meteorológusok. Ez már alig négy fokkal marad el a 2005-ben regisztrált abszolút rekordtól.
Alacsonyon "repkedtek" a hidegek másutt is az országban: Szebenben -28, Csíkszeredában -27, Brassóban -25 fokot regisztráltak. Több helyütt befagyott a Duna, Braila mellett pedig a Sós tó vált korcsolyapályává. szatmár.ro
Megjegyzés 
A hírből kimaradt a városka neve. Ez a rekordnak számító hideg ma reggel Bodzafordulón volt mínusz 32,5 Celsius fok. Viszont az Omu csúcsán(2504 méter magassan) a 144 km-es szél miatt - 88 Celsius fokra csökkent a higanymérő!
Elszomorító viszont , hogy a fagyhalállal már 8 személyt tartanak nyílván...   (Erdélyi Polgár)