Bányásztüntetés Petrozsényban Spontaneitás vagy manipuláció?

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/spontaneitas_vagy_manipulacio.php

Chirmiciu András Szerda, 2012. február 01., 20.34

Körülbelül 300 bányász tüntetett szerdán a csikorgó hidegben több órán keresztül az Országos Kőszénbánya Vállalat (OKV) petrozsényi székhelye előtt. 

A megmozdulás a lónyai bányától indult, ahol a második váltás nem ment be dolgozni, hanem Petrozsényba ment tiltakozni. Petrillai kollégáik (az első váltás) pedig úgy tiltakoztak, hogy nem voltak hajlandók feljönni a bányából műszakuk befejezése után. Csupán bő 4 órával később jöttek a felszínre.

A lónyai bányászok (kb. 200 ember) az OKV székhelye előtt tiltakoztak, s nagy ovációval fogadták a később csoportosan érkező lupényi kollégáikat (kb. 100 embert).

Elégedetlenségük oka azonban nem volt teljesen világos. Az általunk megkérdezettek többsége a veszélyességi pótlék havi 600-ról 700 lejre való emelését és a kőszén árának növelését említették. Sokan béremelést is követeltek, egyesek pedig a 4 életképesnek tartott bánya – köztük a lónyai – összevonásét a marosnémeti és parosényi hőerőművel a Hunyad megyei energetikai konszernbe.

Elégedetlenségüknek mégis igen furcsa kiváltó okai vannak. Fő követeléseik ugyanis már teljesültek: az OKV, szakszervezet és a gazdasági minisztérium januári megállapodása értelmében február elsejétől a kőszén ára növekedett, a veszélyességi pótlék pedig 700 lejre emelkedett. Igaz, ezt a bányászok csak a hónap végén, a februári bérek folyósításánál érzik meg. Olyan dolgokért tüntetnek, amit már eleve elérték, vagy inkább manipulálják őket, ahogy olyan sokszor a rendszerváltás óta eltelt 22 évben? – morfondíroztak egyes újságírók.

A béremelés azonban keményebb dió, az állami szubvenció nélkül működő bányavállalat képtelen biztosítani ezt, magyarázta Constantin Jujan, az OKV vezérigazgatója a tüntetőknek. Hogyan lehetne nagyobb bért adni mind a 7800 alkalmazottnak, amikor éppen szerdától, február elsejétől 54 vezető – köztük maga Jujan – bére 30%-kal csökken, magyarázta a vezérigazgató a dühös bányászok között. Egyesek elfogadták magyarázatát, a dühösebbek viszont nem, kormány- és államfő-ellenes szlogeneket kiabálva.

Jönnek még mások is, a többi bányától? – kérdeztük a tüntetőket, hiszen a Zsil völgyében jelenleg 7 bánya működik, s csupán Lónyáról és Lupényból jöttek el a tiltakozásra. Nem tudjuk, válaszoltak egyhangúlag, a tüntetés spontán. Most kell tüntetni, a hideg szezonban, amikor fontos a kőszén, nyáron ránk se figyelnek, mondták a tiltakozók.

A spontaneitás látszata valóban megvolt, hiszen a Zsil-völgyi bányászszakszervezetek ligája és annak vezetői nem jelentek meg a tiltakozáson. Csupán Tiberiu Cosma, Miron Cosma egykori bányászvezér öccse volt jelen, a lónyai leány-szakszervezet vezetőjeként.

Ami a követelések utolsó pontjára, a Hunyad megyei energetikai konszernre irányította a figyelmet. A Zsil-völgyi kőszén jó 40%-kal drágább, mint a lengyelországi, noha utóbbinál jóval magasabbak a szállítási költségek. A megyei energetikai konszern létrejötte esetén viszont a marosnémeti és parosényi hőerőművek kötelesek lennének a drága Zsil-völgyi kőszenet felvásárolni, nem vásárolhatnak be olcsóbban a szabadpiacon. Ami a fogyasztók, vagyis a lakosság számláiban tükröződne. A konszerntől viszont „okos fiúk” cégei vásárolhatnának olcsó energiát, jóval a piaci ár alatt. Amennyiben a hőerőművek szabadpiaci versenyben működnének, ez nem lenne lehetséges. Éppen ezért furcsa, hogy a bányászok pont akkor tiltakoznak spontán módon, amikor jövedelmük 100 lejjel növekszik a megemelt veszélyességi pótlék révén, s a kőszén ára is nagyobb, tonnánként 10 lejjel. A megyei energetikai konszern létrehozását pedig az OKV vezetősége és a szakszervezet is egyöntetűen szorgalmazza, a kormány azonban vonakodik gyakorlati megvalósításával, noha elvben egyetért vele. A spontán tüntetés alighanem további nyomást jelent, főleg, hogy az egyszerű bányászok is hangsúlyozták: a megoldás a gazdasági minisztérium kezében van. Maguktól jöttek volna rá, vagy megsúgták nekik?