Szerzõ: Hírmondó : 20/02/2012
Tókos György szerint az időjárási viszonyok hét, illetve tizenegy évente ismétlődnekA 64 esztendős, száldobosi Tókos György több mint harminc éve naponta végez rendszeres meteorológiai megfigyeléseket, a műszerei által mutatott adatokat füzetekbe rögzíti. Falustársait az évek folyamán számos esetben figyelmeztette a közeledő rossz időre.
Gyuri bácsi világéletében természetkedvelő ember volt. Édesapja egy erdőfülei bács mellé küldte segíteni az erdőre, ott figyelt fel először arra, hogy bizonyos természeti jelenségek között összefüggések vannak. A forrás, ahova naponta lejárt vízért, egy nap hirtelen csak megdagadt. A pásztor azonnal kiadta az utasítást: irány az esztena felé, mert eső készül. Le is szakadt délutánra egy hatalmas zivatar, estefelé meg vihar támadt. Később jött rá arra, hogy a forrás vizének hozamát a légnyomás befolyásolta.
Később, mikor a köpeci bányavállalathoz került, munkakörét ugyancsak befolyásolta az időjárás, hiszen „nagyot számított a szénkitermelésnél”. Otthon mezőgazdasággal foglalkozott, állatokat tartottak, ekkor határozta el, megismerkedik a meteorológia tudományával, „hogy mégis tudjuk, mikor kaszáljunk, aztán meg, hogy mikor kell behordani a szénát.”
A műszereit a nyolcvanas évek elején szerezte be, a szoba falán többféle légnyomásmérő, a tornácon a levegő nedvességtartalmát mutató készülék, hőmérő található. Ezek segítségével 1980 decemberétől vezeti pontos feljegyzéseit.
Nyaranta, amikor a száldobosi népnek nincs ideje nézni az időjárás-jelentéseket, Tókos Györgytől kérnek eligazítást: van-e értelme kimenni valahova messze a földre. Meséli, hogy még a bányánál dolgozott, amikor egy forró nyári napon, munkába indulás előtt azt észlelte, nagyon lecsökkent a légnyomás az előző estéhez képest: előkapta a nagy esőköpenyt és a gumicsizmát, és munkatársai csodálatára azokkal indult dolgozni. De nem telt el sok idő – mondja nevetve –, a Csudálókő felől gyűlni kezdtek a felhők, és mire kiértek a Bodosi-tetőre, olyan jégeső zúdult le, amilyent régen láttak.
Jegyzetfüzeteiben évenkénti lebontásban van összegezve a hónapok időjárása: ha 1985 januárját nézzük, SZ. H. van beírva a mellette levő kockába, ami száraz hideget jelent, és oda van bejegyezve a Székelyszáldoboson általa mért legalacsonyabb hőmérséklet is 1985. január 13-án: -32 fok. Mínusz harminc foknál alacsonyabb hőmérsékletet egyébként kétszer mért a 32 év alatt.
Egyik füzetben egy régi újságcikk is található arról, hogy az időjárás alakulása összefüggésben van a Hold mozgásával. Az elméletet Gyuri bácsi is osztja, magyarázata szerint az összefüggő időjárási viszonyok hét, illetve tizenegy évente adódnak. Példaként mondja: csapadékos év volt 1970 és 1981, száraz meleg 2000 és 2011. A 2001-es és a 2012-es januári adatok között is sok a hasonlóság: a főbb változások az időjárásban mindkét esztendő januárjában hasonló dátumon álltak be, 13-án, illetve 23-án.
Február második felének adatai, sajnos, hiányzanak a 2001-es évről, de amennyiben beigazolódik az ismétlődés, akkor márciusban és áprilisban viszonylag sok esőben, de hóban is lesz részünk, májusban száraz és esős napok váltják majd egymást, június második felében ismét sok lesz az eső, július, augusztus változékony lesz, szeptember esős, október száraz, és idén már november közepén beáll a kemény tél.
