2012. február 26., (NAPI)
Hahn az interjúban hangsúlyozta: nincs kapcsolat az Európai Bizottság által Magyarország ellen, alkotmányos kérdések miatt indított úgynevezett kötelezettségszegési eljárás és a túlzottdeficit-eljárás között. Utóbbi problémája 2004 óta létezik és az ezzel kapcsolatos döntést már két évvel elhalasztották - emelte ki Hahn.
"Mivel minden tagállam elfogadta a hiánytúllépési eljárást Magyarország ellen, a Kohéziós Alap jövő évi kifizetéseinek felfüggesztése egyértelműen a következő lépés kellett, hogy legyen" - tette hozzá.
Hahn a Kohéziós Alapból történő felfüggesztéshez kapcsolódó szabállyal kapcsolatban elmondta, hogy az alapból a jövő évben kifizetendő összeg felét lehet felfüggeszteni, de abban is megállapodtak, hogy ennek a mértéke soha nem haladhatja meg az adott állam bruttó hazai össztermékének (GDP) a fél százalékát. Ezek alapján Magyarország 2013-as kifizetéseinek valójában csak 29 százalékát függesztenék fel - magyarázta a biztos. Mint mondta: mivel Magyarország felzárkózáshoz rendkívül fontosak ezek a források, olyan döntés született, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen a jövő évben a Kohéziós Alapból lehívható teljes összeget felfüggeszteni. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha Magyarország gyorsan cselekszik, semmi sem veszik el.
A kormány megértette az üzenetet
Arra a kérdésre, hogy egyesek szerint a kifizetések felfüggesztése jogilag aggályos, mert olyan eseményt szankcionálna, ami még be sem következett, a biztos leszögezte: "Még nem foganatosítottunk semmiféle szankciót".
A biztos szerint ez annak az üzenete volt, hogy csak szilárd pénzügyi és költségvetési alapokon érhető el gazdasági növekedés. A biztos szerint ezt meg is értette a magyar kormány, amit szerinte az a levél is jelez, amit Orbán Viktor miniszterelnök a bejelentés előtt a Bizottságnak elküldött, és amiben újabb megszorító intézkedésekről tájékoztatott.
"A bizottság részletesen megvizsgálja majd azokat a döntéseket, amelyeket Magyarország hoz a következő hónapokban, és ha úgy ítéli meg, hogy tényleg hatékonyan cselekednek, akkor javasolni fogjuk a felfüggesztés azonnali megszüntetését" - mondta a biztos.
Ezt várnák el
Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket várnának el Magyarországtól annak érdekében, hogy fenntartható módon 3 százalék alatt lehessen tartani a költségvetési hiányt Hahn elmondta: a költségvetési deficitet csökkentő intézkedéseknek tartósnak és hitelesnek kell lenniük, nem pedig egyszerieknek, az intézkedéseknek pedig ellensúlyozniuk kell a 2010-től egyes szektorokra (pénzügyi, energia, távközlés, kereskedelem) kivetett különadók tervezett kivezetését.
"A magyar kormányt arra fogjuk kérni, hogy rigorózusan hajtsa végre reformprogramját, a Széll Kálmán-tervet" - mondta a biztos, aki szerint további megtakarításokra is szükség lenne, leginkább a közkiadások terén.
"Ha a jövőben létrejön a megállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal egy újabb pénzügyi támogató csomagról, akkor ezek, a fiskális célokat alátámasztó speciális, új intézkedések az alku feltételeinek részévé válnak. Ezt aztán negyedévente ellenőrizné az EU és az IMF" - tette hozzá.
Megjegyzés
Szóval végül mégiscsak kibújt a szög a zsákból és éppen a néppárti biztos szólt be a magyar nép vezetőinek: fiúk ha az összes EU-s tagország "beleegyezett" egyértelműen fel kellett függeszteni a jövő évi Kohéziós Alapot! Hát nem mondhatjuk valami szerencsés mondatnak, de ha egy olyan kis ország mint Magyarország 3 százalékot meghaladó államkasszahiánya "felborítja" a "Nagy" EU-s gazdasági rendszert akkor ki kellene menni minél hamarabb egy ilyen "házasságból" mert ez nem a magyar gazdaság instabilitására vall hanem mert a magyarokat elrettentő példává akarja statuálni a "nagyfőnökség" és erre nincs semmi szükség! A magyar állam eddig is kifizette az évi tartozását és a tagdíjat is befizette, akkor meg érthetetlen a nagy "erőlködés"
Persze a banki világ összefogásának is benne van a keze, de ha a görög államot mindenképpen megmenteni és nem büntetni akarta a EU, akkor valahogy az az érzése támadhat az embernek hogy megint kétféle mércével manipulálnak, hiszen ezek szerint valós hogy vannak elsődleges és másodlagos EU- s állampolgárok, ezt pedig nem igen lehet egyenlőségnek nevezni, éppen a sokat mondogatott demokráciában. Kis ország kevésbé fontos polgárai lettünk itt a Nagy Kárpátmedencében! (Erdélyi Polgár)
