Széchely István | 2012.02.27.
A büntetések megtízszereződtek, számos településen mégis elmulasztják bevizsgáltatni az ivóvízhálózatban folyó vizet. Olyan falvak is vannak Hargita megyében, ahol elhallgatják a vízhálózat létezését, így egyes településeken nem tudni, milyen víz folyik a csapból.Látszólag tiszta a vize, de nem biztos, hogy emberi fogyasztásra alkalmas
Problémák vannak az ivóvizek bevizsgálásával Hargita megyében, ugyanis a rendszeres mintavételt számos településen elmulasztják. Az elmúlt években – többnyire uniós pénzforrásokból – sok faluban kiépítették a vízhálózatot, ám vannak települések, amelyek nem jelentik ezt a megyei közegészségügyi igazgatóságon, hogy megusszák az engedélyeztetéssel és a víz remdszeres bevizsgálásával járó költségeket – mondta el dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Folyamatosan próbálják a polgármesteri hivatalokat rávenni arra, hogy tartsák be ezt a törvényt, ám vannak települések, ahol megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól, annak ellenére, hogy múlt év őszétől a korábbi büntetések tízszeresét – akár 20.000 lejig terjedő bírságot – kockáztatják a mulasztás miatt – tudtuk meg dr. Tar Gyöngyitől. Évente többször is végeznek felmérést a polgármesteri hivatalok körében, hogy pontos képet kapjanak a vízforrások és hálózatok helyzetéről, és próbáják beterelni az önkormányzatokat a vonatkozó törvény keretei közé – közölte a közegészségügyi igazgatóság vezetője.
„Tudjuk, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol nem vallják be a vízhálózatot. Például Szentegyháza és Lövéte környékén is vannak olyan falvak, ahol hálózatból folyik a víz, de hivatalosan azt jelentik, hogy nincs vízhálózatuk” – fejtette ki dr. Tar Gyöngyi. Ugyanakkor hozzáfűzte, az ellenőrzési kötelezettség egy európai uniós követelmény, de ennek teljesítésében Románia nagyon rosszul áll, nincsenek nyilvántartásba véve az ivóvízforrások és nincsenek kellőképpen monitorizálva. Ugyan vannak szervezési problémák is, de a polgármestereknek meg kellene érteniük, hogy ez nem egy újabb adónem, hanem a településen élők egészségének védelme érdekében kell elvégeztetni a rendszeres ellenőrzéseket, hiszen bármikor belekerülhet valami az ivóvízbe, amitől az fertőzötté vagy mérgezetté válhat. „Ha büntetni akarnánk, mindennap megtehetnénk” – mondta dr. Tar Gyöngyi.Jó tudni, hogy az egyéni kutakra is vonatkozik az ellenőrzési kötelezettség, legalábbis azokra, amelyeket két háztartásnál több használ. Ezek vizét évente négyszer kell bevizsgáltatni, a nagy vízhozamú forrásokat vagy ivóvízhálózatokat viszont akár heti rendszerességgel, ez persze attól is függ, hogy hány embert szolgál ki az adott hálózat. Az ellenőrzés során biológiai és kémiai elemzést végeznek a közegészségügy szakemberei.
Egyébként a közkutak és források vizét is rendszeresen be kellene vizsgáltatni. Székelyudvarhelyen ilyenből több is van, némelyik vizét nem is volna szabad fogyasztani, ám erre vonatkozóan semmilyen figyelmeztetés nincs a források mellett, és a közelben lakók rendszerint ezekből isznak, amikor valamilyen fennakadás van a hálózati vízellátással. Ilyen például a Bethlen- és a Tábor-negyed találkozásánál lévő csorgó is, amely közvetlenül az unitárius temető alatt van. „Temető alatt nem lehet ivóvízforrás. Abból nem lenne szabad inni, az nem lehet ivóvíz” – fogalmazott ezzel kapcsolatban dr. Tar Gyöngyi. Ilyen esetben a terület tulajdonosának kell gondoskodnia a figyelmeztető tábláról, ha pedig közterületen van a forrás, akkor ez a polgármesteri hivatal feladata, akárcsak a víz bevizsgáltatása – fejtette ki a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.
