2012. február 2., csütörtök
Őszig is elhúzódhat az Európai Bíróságon a Sólyom László volt államfő 2009-es révkomáromi incidensének pere, amelyet Magyarország indított Szlovákia ellen, és amelynek első tárgyalási napját szerdán tartották Luxembourgban. Az Európai Bizottság az eljárásban a szlovák álláspontot támogatja: Pozsony és Brüsszel szerint a diplomáciai kar tagjaira nem vonatkozik a személyek szabad áramlásának elve, amire viszont a magyar fél hivatkozik.
A magyar és a szlovák kormány álláspontját is meghallgatta az Európai Bíróság szerdán, a Sólyom László egykori államfő 2009-es incidensével kapcsolatos per tárgyalási napján. A keresetet az akkori magyar kabinet nyújtotta be a luxembourgi székhelyű testületnél, miután úgy látta, Szlovákia akkor megsértette a személyek szabad áramlását előíró uniós irányelvet.
Sólyom László 2009. augusztus 21-én szeretett volna a szlovákiai Révkomáromba utazni, hogy beszédet mondjon az államalapítás évfordulója alkalmából felállított Szent István-szobor avatásán. A szlovák vezetés – értesülvén az egyébként magánjellegűnek tervezett útról – tiltakozott a látogatás ellen, Pozsony szerint ugyanis a volt államfő tapintatlanul választotta meg annak időpontját: augusztus 21-én emlékezik Szlovákia az 1968-as „prágai tavasz” leveréséről, amelyben magyar tankok is részt vettek.
A pozsonyi hatóságok végül szóbeli jegyzékben tájékoztatták Budapestet arról, hogy éppen a személyek szabad áramlását biztosító irányelv alapján nem fogják beengedni Szlovákia területére Sólyom Lászlót. A volt államfő a jegyzék ismeretében végül nem ment át Szlovákiába, a határon visszafordult.
Az incidens 2009-ben nagy botrányt kavart, amelyet csak erősített, hogy akkor teljesedett ki a szlovák államnyelvtörvényről szóló vita is, a két ügy miatt pedig Magyarország és Szlovákia kapcsolatai jelentősen leromlottak.
A magyar kormány először kötelezettségszegési eljárás megindítását kérte Szlovákia ellen az Európai Bizottságtól, a testület azonban elutasította a kérvényt, mondván, hogy a nemzetközi jog szabályai szerint az országok maguk választhatják meg, hogy a diplomáciai karból kit engednek be az országba, magyarán, a személyek szabad áramlásának elve nem vonatkozik az állami vezetőkre, és így Szlovákia nem is sértette meg az EU-jogot.
Ezt követően Magyarország maga fordult az Európai Bírósághoz, az első tárgyalási napon, szerdán pedig a felek megismételték az eddig hangoztatott érveket.
A magyar kormány – mint az érvelésből kitűnik – a perben elsősorban nem is az ellen tiltakozik, hogy Sólyom Lászlót nem engedték be 2009-ben Szlovákiába, hanem a szlovákok által emlegetett jogalapot tartja helytelennek. Budapest szerint ugyanis éppen a személyek szabad mozgásáról szóló uniós irányelv (2004/38/EK) miatt nem lett volna szabad feltartóztatni az egykori államfőt.
Fehér Miklós a luxembourgi tárgyaláson úgy érvelt, hogy egy uniós tagállam csak szigorúan meghatározott esetekben tartóztathat fel valakit a határon (pl. körözés van érvényben vele szemben, a közbiztonságra veszélyes lehet…stb.), „Sólyom László esetében pedig ez egyértelműen nem állt fenn”. A magyar álláspont szerint Sólyom László látogatása magánjellegű volt, és a főosztályvezető-helyettes szerint manapság már olyannyira gyakoriak az állam- és kormányfői vizitek, és nagyfokú jogi bizonytalanságot okozna, ha a szlovák értelmezés szerint alkalmaznák rájuk az uniós jogszabályokat.
Az ügyet jól ismerő jogi szakértők szerint Szlovákia is érzékeli azt, hogy a jogalapot nem választotta meg okosan, ez viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy ne lenne igaza. A diplomácia szabályait lefektető nemzetközi jogi egyezmények ugyanis elvileg lehetővé teszik, hogy egy ország megtagadja egy másik állam diplomatáinak a beutazását. A szlovák fél a szerdai tárgyaláson éppen ezzel érvelt, „szerintük diplomatákra nem alkalmazható a szabad mozgás elve” – fogalmazott a BruxInfónak a forrás.
Jóllehet, az Európai Bíróság inkább csak kérdezett a felektől, a jelenlévők szerint nem is lehet egyelőre következtetni arra, hogy hogyan fog dönteni a taláros testület. Szlovákia oldalára billentheti ugyanakkor a mérleg nyelvét, hogy az ügyben közreműködőként résztvevő Európai Bizottság a szlovák álláspontot támogatja. Brüsszel továbbra is fenntartja a per előtt már megfogalmazott véleményét. A testület képviselője is azt mondta, hogy noha a szlovákok által említett jogalap nem helyes, de szerinte is jogos volt az államfő feltartóztatása.
Az Európai Bíróság működésének sajátossága, hogy az Európai Bizottság – ha felkérik a véleményalkotásra, vagy más miatt muszáj részt vennie az ügyben – nem fogalmazhat meg semleges véleményt, valamelyik fél álláspontját támogatnia kell. Ez esetben Szlovákiát támogatja a testület.
És bár az Európai Bíróság független intézmény, érdekes momentum, hogy az ügyben eljáró 13 fős bírói tanácsban (az Európai Bíróság úgynevezett „nagytanácsa”) jelenleg van szlovák bíró, magyar viszont nincs. Szakértők szerint ez véletlenül alakult így, a Bíróság tagjait ugyanis rotációs rendszerben választják be a tanácsokba.
Az ügyet és az Európai Bíróság működését is jól ismerő jogász a BruxInfónak azt mondta, egyelőre nehéz bármit is megjósolni, „de nem lennék meglepve, hogy ha Magyarország nem jól jönne ki az ügyből”.
Az Európai Bíróság március 6-án bocsátja ki az üggyel kapcsolatos főtanácsnoki indítványt. Ez az a dokumentum, amelyben a testület főtanácsnoka – egyfajta előzetes véleményként – javaslatot tesz az ítéletre. Bár, a Bíróság a legtöbbször megfogadja a főtanácsnok véleményét, de erre nem kötelezi semmi. Leghamarabb nyár elejére születhet meg a révkomáromi incidens kapcsán az ítélet, de a BruxInfónak nyilatkozó forrás inkább őszi ítéletet valószínűsített. „Minden attól függ, hogy mekkora összhang van a bírói tanács tagjai között, és hány tárgyalásra lehet még szükség” – mondta.
