http://blog.erdely.ma/arus_zsolt/2012/02/22/belattak-hogy-tehetetlenek/
Volt a megyei képviselõtestület februári ülésének egy igen fontos momentuma, amirõl semmi nem jelent meg a sajtóban. Hiánypótló tehát ez az írás.
Hogy az elejérõl kezdjem: évekkel ezelõtt a kormány úgy döntött, hogy tízórait ad a kisiskolásoknak. A beszerzést és elosztást a helyi hatóságokra bízta. Ezt legtöbb helyen úgy értelmezték, hogy a megyei önkormányzat felel ezért, egy közbeszerzést bonyolítottak le, s ugyanaz a cég szállította az egész megyébe a kiflit. Máshol - így megyénkben is - a pénzt leosztották az egyes településeknek, s helyi szinten oldották meg a feladatot, így a kis helyi termelõk is labdába tudtak rúgni, ami dupla haszon, mert a pénz is helyben maradt, s a gyermekek is jobb, frissebb termékeket kaphattak. Ennek az állapotnak vetett véget az a nemrég megjelent törvény, amelyik kimondja, hogy a beszerzés a megyei önkormányzat feladata, illetve igen szigorú feltételeket szab a potenciális szállítóknak (szokás szerint EU-s normákra hivatkozva). A vak is látja, hogy a nagy pékségek és tejtermelõk lobbija áll a változtatás mögött, ki akarják szorítani errõl a biztos forgalmat jelentõ piacról a kisebb helyi termelõket. A parlament pedig - minden ésszerû indok nélkül - támogatja ezt.
Tudni kell még azt, hogy Borboly Csaba igen büszke arra, hogy a megyénkben is átadták a helyi önkormányzatoknak ezt a feladatot, sokszor sok helyen elmondta, hogy ez az õ személyes érdeme, s hogy milyen nagy megvalósítás.
S hogy a kép teljes legyen, még azt tegyük hozzá, hogy 22 éve szajkózzák az RMDSZ különbözõ szintû vezetõi, hogy milyen fontos ott lenni a parlamentben meg a kormányban, mert így lehetõség van beleszólni, befolyásolni a folyamatokat. Ehhez képest ebben az esetben azt lehet látni, hogy a kormány ugyan nem támogatta a módosítást, a parlament mégis megszavazta, lényegében egyhangúlag, beleértve az RMDSZ Hargita megyei képviselõit, köztük Borboly Csaba jó barátját, Korodi Attilát is. Ebbõl ugye az következik, hogy ugyan ott vannak, figyelnek, de ebben az esetben tehetetlenek voltak, valami náluk sokkal nagyobb erõ arra kényszerítette õket, hogy még a szavazásnál is az igen gombot nyomják meg.
Mindezt szóvá is tettem a múlt heti ülésen, s mivel Borboly Csaba nem csak a megye elnöke, hanem az RMDSZ csúcsvezetésének is oszlopos tagja, ezért megkérdeztem, miképpen történhetett meg ez, s pont egy ilyen ügyben, ami számára is olyan fontos. S ekkor valami váratlan, szinte hihetetlen dolog történt! Borboly Csaba beismerte, hogy nekik is vannak korlátaik, vannak gondok, amelyeket képtelenek megoldani. Nem vicc, tényleg így volt. Sõt tovább is ment, segítséget kért. Ha pedig valaki azt képzeli, hogy gúnyolódott, akkor téved. Szabályosan javaslatot tett arra, hogy mostantól a megye érdekeit Bukarestben én képviseljem. A javaslatot szavazásra is bocsátotta, s a testület többségi szavazattal elfogadta. Bizonyíték minderre az ülés hangfelvétele és jegyzõkönyve.
Van tehát egy hivatalos megbízatásom, munka, ami elõl nem lehet kitérni. Várom, hogy kapjam meg írásban az elsõ megbízatást, s indulok Bukarestbe!
