Bocskai, II. Rákóczi, Gulácsy és a DNS

http://www.tozsdeforum.hu/szines/bocskai_ii_rakoczi_gulacsy_es_a_dns
NAPTÁR: FEBRUÁR 21. ELEONÓRA NAPJA

1605-ben ezen a napon választották meg Bocskai Istvánt Erdély és Magyarország fejedelmévé. 1592-től váradi kapitány  volt és a törökellenes párt egyik vezéralakja. Unokabátyja, Báthory Zsigmond fejedelem nevében 1595-ben ő kötötte meg a török elleni szövetséget Habsburg II. Rudolf császárral, ahogy a törökkel való szakítást ellenző politikai párt megtörésében is ő volt a fejedelem fő támasza. 1595-ben fővezérlete alatt nagy győzelmet arattak a török seregen. Az ígért császári segítség azonban elmaradt, Erdély pedig egymaga a török erejének nem tudott ellenállni. Báthory Zsigmond lemondott, a fejedelemség területe csatatérré vált és szinte teljesen elpusztult.

Amikor 1602-ben Bocskai István tiltakozott a császáriak rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták és két évre Prágába internálták, majd hazatérése után a  Habsburg-ellenes felkelés élére állt. A hajdúk és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén indította meg Bocskai az idegen uralom elleni szabadságharcot. Hamarosan csatlakozott hozzá az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a fölkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.

1711-ben ezen a napon hagyta el végleg Magyarországot II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.

Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyre tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is volt erdélyi fejedelem.

Harca nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.

1932-ben ezen a napon hunyt el Gulácsy Lajos magyar festő. Művészete a preraffaeliták magyar követése, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét. Első gyűjteményes kiállítását az Uránia műkereskedésben mutatta be Márffy Ödön képeivel együtt 1907-ben. 

A következő évben megkapta a Ferenc József-díjat, mely 4000 korona jutalommal járt. 1909-ben Nagyváradon állította ki műveit a MIÉNK és a nagybányai iskola festőivel, például Rippl-Rónai József,  Czigány Dezső, Czóbel Béla és Kernstok Károly  képeivel. Díszlet- és kosztümterveivel is sikert aratott, 1905-ben a Thália Társaság, majd később az Új Színpad számára készített díszleteket és jelmezeket. Mint grafikus is figyelemre méltó, főleg nagy műveinek vázlatát készítette el először grafikus formában. Mint a legtöbb festőnél, nála is innen származik a kiváló kompozícióteremtő képesség. Leghíresebb a Francesca da Rimini és Paolo Malatesta című akvarellje 1903-ból, e művét egyszerűen Paolo és Francesca címen emlegetik. A háború kitörésekor Velencében idegrendszere összeroppan, s ettől kezdve rövid megszakításokkal az idegszanatóriumok, 1917-től kezdve pedig haláláig elmegyógyintézet lakója volt. Festészetének véget vetett 1924-ben bekövetkezett vaksága.

1953-ban ezen a napon fedezte fel Francis Crick és James Watson a DNS-molekula struktúráját. Ezen a napon két fiatal kutató besétált a cambridge-i kiskocsmába, az Eagle-be, és az ott ebédelő tömegnek hanyagul bejelentették, hogy megoldották az "élet rejtélyét". 

A csupán 24 éves James D. Watson amerikai biológus és a 36 éves Francis Crick brit fizikus számára aznap délelőtt végre megvilágosodott az öröklés anyagát hordozó DNS felépítése - a kettős spirál szerkezete. Bár a kettős spirál szerkezet felfedezése 1953 februárjának utolsó napján történt (más források szerint 21-én), Crick és Watson erről szóló tanulmánya csupán 1953. április 25-én jelent meg a Nature-ben. A brit sajtó tulajdonképpen május 15-ig nem fedezte fel a témát, június 13-án a Times magazin fogalmazta meg először igazán a felismerés jelentősségét: "a DNS olyan fontosságú a biológusok számára, mint az uránium az atomfizikusoknak."