Szerda, 2012. február 01.
Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő Tőkés László az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből „kifelejtette” a kisebbségi jogokat - nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A legkönnyebb minden nap kiadni egy RMDSZ ellenes nyilatkozatot, kényelmes dolog minden nap nyilvánosságra hozni egy dörgedelmes közleményt, de mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be? - tette fel a kérdést a főtitkár.
Az Európai Parlamentnek a felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentésének tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat. A jelentésnek az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan - erre a következtetésre jutott az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzés.
Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés - állapította meg Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Tőkés László EP-képviselő január 25-én tájékoztatta a sajtót a jelentéssel kapcsolatos munkájáról, ennek nyomán az RMDSZ Főtitkársága elemezte a dokumentumot. A Főtitkárság szakpolitikusai az Európai Unióról szóló szerződés második és harmadik cikkelyére támaszkodva a súlyos mulasztást pótolva egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését. Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
A módosítások benyújtásának határideje holnap (2012. január 2-án) jár le, ezért az RMDSZ EP-képviselői ma benyújtották ezeket a módosításokat az EP kulturális bizottságához. (RMDSZ)
Az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról
http://tokeslaszlo.eu/cikk/az_europai_felsooktatasi_rendszerek_modernizaciojarol
Tavaly decemberi közleményünkben hírt adtunk arról, hogy a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) 2011. december 20-i ülésén került sor Az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentés első olvasatban való megvitatására, Tőkés László jelentéstévő előadásában. A CULT-bizottság 2012. január 24-i ülésén másodízben – érdemben – vitatta meg a jelentést.
Előterjesztése bevezetéseképpen, erdélyi képviselőnk az Európai Unióval és intézményeivel szembeni általános bizalmatlanság felerősödéséről szólt, mely sajátlagos módon az európai felsőoktatási politika, nevezetesen a bolognai folyamat iránt is megnyilvánul. Ezt figyelembe véve, az Európai Parlament is komoly felelősséggel tartozik aziránt, hogy egész tevékenységével és döntéseivel az Unió hitelét helyreállítani igyekezzék.
A kulturális bizottság előzőleg szavazta meg Luigi Berlinger Az uniós intézmények hozzájárulása a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez című jelentését. Erre visszautalva, Tőkés László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a CULT-bizottság, illetve az Európai Parlament helyes úton jár, amikor egymást követően ilyen fontos felsőoktatási indítványokat fogad el, és kiemelt módon az európai felsőoktatásra összpontosít. Milan Zver szlovén képviselő ugyanebben az összefüggésben emlékeztetett Schmitt Pál volt bizottsági alelnöknek az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszédről szóló, 2010-béli jelentésére.
Jelentése ismertetéseképpen Tőkés László a mellékelt tartalmi és probléma-összefoglalót adta elő (lásd mellékelve). A problémakör kontextusában azokról a kihívásokról beszélt, amelyek Európa és a modern világ jelenlegi válságában továbbgondolásra és cselekvésre késztetik az Uniót, a tagországokat és az akadémiai szférát. Ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a fiatalok körében fennálló magas munkanélküliség. Említésre méltó ugyanis, hogy az alacsonyabban képzettek 15%-os arányával szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok között a munkanélküliek aránya csupán 5–6%-ot tesz ki. Ezen túlmenően az a feladat is a felsőoktatásra vár, hogy a magasan képzett fiatalság jelenlegi 26%-os arányát 2020-ra a munkaerőpiacon 35–40%-ra emelje. Mindez az Európai Felsőoktatási Térség számára azért is rendkívül nagy kihívást jelent, mivel az egyetemi oktatás terén kontinensünknek nagy lemaradást kell behoznia – tekintettel arra, hogy a világ 500 legrangosabb felsőoktatási intézményének a körébe csupán 200 európai egyetem tartozik bele, ezek között pedig egyetlen kelet-közép-európai tanintézet sem található.
Ez utóbbi vonatkozásban erdélyi képviselőnk elengedhetetlenül fontosnak ítélte a posztkommunista országok egyetemi rendszerének a fejlettebb nyugati akadémiai szférához való felzárkózását. Ezen a téren továbbra is egy „virtuális vasfüggöny” választja el a Nyugatot és a Keletet, melynek lebontása közös felelősségünk – hangsúlyozta az előadó. Ebben a viszonylatban az egyetemi mobilitás kívánalma is átértékelődik, hiszen mind az érintett országoknak, mind az Uniónak közös érdeke, hogy az Erasmus-program jóvoltából magas képzettséghez jutott fiatalok utóbb hazájukba térjenek és ezáltal segítsék elő hátrányos helyzetű társadalmaik európai felzárkózását, az egyes tagállamok között fennálló, szakadéknyi egyenlőtlenségek kiküszöbölését.
Doris Pack elnökasszony és a vita résztvevői őszinte elismeréssel méltatták a jelentéstévő munkáját és előterjesztését. A frissen újraválasztott bizottsági elnök rámutatott, hogy a bolognai folyamat nemcsak a kelet-közép-európai országokat, hanem a nyugati akadémiai szférát is próbára tette. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy egy versenyképes, tudásalapú társadalom kialakítása megköveteli az oktatás, a kutatás és az innováció „háromszögének” a kiegyensúlyozott érvényesülését, valamint a mennyiséggel szemben – és azzal együtt – a minőségre való törekvést.
A módosító javaslatok február 2-i határidejét és a tervezet szövegének a véglegesítését követően a jelentés bizottsági szavazására február végén fog sor kerülni. A parlamenti vitát és a végszavazást várhatóan április folyamán, Strasbourgban tartják.
Előadás az "az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról" című jelentéstervezetről
A jelentés célja
· Az EP álláspontjának kialakítása a 2011. szeptember 20-i \"Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése\" című Bizottsági közleménnyel kapcsolatban.
Kontextus
· Magas fiatalkori munkanélküliségi ráta egyes tagországban.
· A munkaerőpiaci szükségleteknek nem megfelelő képességek és képzettségek
· Europe 2020 stratégia célja: a fiatalok 40%-a befejezett felsőoktatási agy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezzen 2020-ig - jelenleg csak 26%-uk rendelkezik!
· Túl kevés európai felsőoktatási intézmény tálalható meg a világelsők között.
A jelentéstervezet
· A Berlinguer jelentést egészíti ki (a mai nap folyamán szavaztunk róla), mely \"az uniós intézményeknek a Bolognai Folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról\" szólt.
Kulcsfontosságú szempontok
· (1) A felsőoktatási intézményeknek igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez
o A változó hallgatói bázis és a „nem tradicionális” tanulók igényeinek figyelembevétele
o Tagországok: Rugalmas átjárhatóság biztosítása egyes felsőoktatási típusok és pályák között.
o A felsőoktatásba való folyamatos befektetések és innovatív támogatási módok szükségessége.
· (2) A felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése
o A felsőoktatási intézményeknek a tanterveiket a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítaniuk
o A diplomások foglalkoztatási mutatóinak figyelemmel kísérése megmutatja majd, hogy ez mennyire működik
· (3) A felsőoktatási intézmények együttműködése külső partnerekkel
o Helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel es az üzleti élet szereplőivel való regionális kooperáció elősegíti a fejlődést.
o Jelentős egyenlőtlenségek a tagországok között regionális elkötelezettséget és a tudástranszfert illetően.
o Közös tanterv kidolgozása a Felsőoktatási intézmények és az üzleti élet szereplői által.
(4) A mobilitás előmozdítása az Európai Felsőoktatási Térségben
o Erasmus mesterképzési mobilitási rendszer segíti a mobilitást; fontos a korrekt és átlátható hozzáférési lehetőségek
o A mobilitás egyenlőtlenségeket hozhat létre a tagállamok között, amit kezelni kell.
o Az oktatás, szakképzés és kutatás költségvetési előirányzatának növelése üdvözlendő.
Brüsszel, 2012. január 24.Sőt még egy választ is közzétett:
Válasz az RMDSZ-nek
http://tokeslaszlo.eu/cikk/valasz_az_rmdsz-nek
Az RMDSZ 2012. február 1-jén kiadott sajtóanyagában Kovács Péter pártfőtitkár azzal vádolja Tőkés László EP-képviselőt, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról készült jelentésének vitaanyagába „egyáltalán nem vitt az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat.”
Az RMDSZ 2012. február 1-jén kiadott sajtóanyagában Kovács Péter pártfőtitkár azzal vádolja Tőkés László EP-képviselőt, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról készült jelentésének vitaanyagába „egyáltalán nem vitt az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat.”Fotó: www.szabadsag.ro
Örömmel tapasztaljuk, hogy azok, aki a félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetemiránti jogos követelésünket beáldozták a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem politikai délibábjáért, ma már szívügyüknek tekintik „az őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz”.
Viszont már maga a feltételezés is sértő: emlékeztetnénk, hogy Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – ismételjük: önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt. Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született. És a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba. Ettől függetlenül reméljük, hogy az általuk állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik. Nem kellene ezt a mindannyiunk számára fontos ügyet pártpolitikai sárdobálás céljára felhasználni.
Annál is inkább, mert az önálló magyar egyetem az erdélyi magyarok több mint két évtizedes követelése. Az ezredfordulótól a Magyar Kormánynak tartozunk köszönettel azért, hogy adóforintokból négy helyszínen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon – tart fent magyar tannyelvű magánegyetemi rendszert; az erdélyi magyarok által is befizetett adólejekből, az RMDSZ kormányzati részvétele mellett, erre a célra valamiért nem jut.
De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják.
Volna tehát itthon is tennivaló. Románia kormányának magyar tagjai azáltal, hogy Tőkés Lászlót nemtelenül és rosszindulatúan támadják, még nem oldanak meg semmit.
Nagyvárad, 2012. február. 1.
A Krónika is megjelentett egy cikket amit a Kitekintő.hu is átvett:
„Kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből Tőkés László EP-képviselő – vádol Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Erre reagálva Tőkés sajtóirodája leszögezi: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba - írja a Krónika.
„Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő” Tőkés László Brüsszelben „elfelejti” képviselni közössége érdekeit, mivel a kisebbségi jogokat „kifelejtette” az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentéséből – nyilatkozta szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be?” – tette fel a kérdést a főtitkár, aki szerint a Tőkés által az EP-nek tett jelentésnek tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan.
„Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésre hivatkozva
Azt is elmondta, hogy a Főtitkárság szakpolitikusai egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok – amelyeket Winkler Gyula és Sógor Csaba szerdán benyújtottak az EP kulturális bizottságához – kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését.
Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
Válasznyilatkozatában Tőkés László sajtóirodája leszögezi: „a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba”.
„Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született” – áll a nyilatkozatban.
„Reméljük, hogy az általuk – Winkler és Sógor által (szerk. megj.) – állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés sajtóirodája emlékeztet, hogy az általa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát, aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt.
A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy az RMDSZ beáldozta a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem „politikai délibábjáért” a magyar közösség félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelését, ugyanakkor sérelmezi, hogy a szövetség kormányzati részvétele mellett az erdélyi magyarok adólejeiből nem jut a magyar tannyelvű magánegyetemi rendszernek, amelyet a magyar kormány tart fenn.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – áll a Tőkés László sajtóirodája által kiadott nyilatkozatban.
A Krónika is megjelentett egy cikket amit a Kitekintő.hu is átvett:
Vita az anyanyelvi felsőoktatásról
KRÓNIKA 2012. február 1., szerda„Kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből Tőkés László EP-képviselő – vádol Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Erre reagálva Tőkés sajtóirodája leszögezi: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba - írja a Krónika.
„Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő” Tőkés László Brüsszelben „elfelejti” képviselni közössége érdekeit, mivel a kisebbségi jogokat „kifelejtette” az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentéséből – nyilatkozta szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be?” – tette fel a kérdést a főtitkár, aki szerint a Tőkés által az EP-nek tett jelentésnek tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan.
„Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésre hivatkozva
Azt is elmondta, hogy a Főtitkárság szakpolitikusai egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok – amelyeket Winkler Gyula és Sógor Csaba szerdán benyújtottak az EP kulturális bizottságához – kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését.
Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
Válasznyilatkozatában Tőkés László sajtóirodája leszögezi: „a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba”.
„Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született” – áll a nyilatkozatban.
„Reméljük, hogy az általuk – Winkler és Sógor által (szerk. megj.) – állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés sajtóirodája emlékeztet, hogy az általa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát, aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt.
A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy az RMDSZ beáldozta a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem „politikai délibábjáért” a magyar közösség félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelését, ugyanakkor sérelmezi, hogy a szövetség kormányzati részvétele mellett az erdélyi magyarok adólejeiből nem jut a magyar tannyelvű magánegyetemi rendszernek, amelyet a magyar kormány tart fenn.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – áll a Tőkés László sajtóirodája által kiadott nyilatkozatban.
