2016. május 20., péntek

Reflekció a "Levágott gyűrű" cikkre

Nemrég közreadtuk a Turean R. Gyöngyvér cikkét, amiből viszont kimaradt egy pár mozzanat, ezért megkérdeztük az egyik résztvevőt, hogy Ö hogyan látja a vidékfejlesztés mostani helyzetét. Keizer Róbert úr szívesen válaszolt kérdéseinkre
- Tisztelt Keizer úr. Ön aki a Kolozs megyei szövetségi lista hatodik helyezettje részt vett az EME Vidékfejlesztési Konferenciáján.
- Igen szerezncsém volt, mert láttam ugyan a rendezvény hírdetését, de csak kicsin múlott, hogy nem mentem el, megjegyzem objektív okokról van szó
- Ön szerint volt-e kampányíze a rendezvénynek?
- Hát erre nem fogok viccesen felelni, mert ez nagyon komoly alap. Annak ellenére, hogy valóban a kampány miatt nagyon sok helyre kell eljutnom, de amikor vidékfejlesztésről van szó nem lehet csak a kampányban beszélni! Ez az a terület, amely szinte mindenkit érint és a valóság azt bizonyítja, hogy ilyen esetben mindvégig "kampányban"kell lenni! 
- Az említett cikk írója azt nehezményezi, hogy ezen a téren csak a kampány idején lehet látni "nyüzsgölődést"
- Az, hogy valakinek más véleménye is van még nem kéne mindjárt ledorongolni, mert erre joga sőt tisztje is van, ha csak arra gondolunk, hogy a cikk írója eddig két könyvet is megjelentetett, amelyek igencsak kötődnek e témához.
- De azért a sajátosságokra is figyelni kellene
- Szerintem - és erről szóltam már ott, az előadások közben is - meg kell nézni, hogy elődeink mit csináltak jól és mi az amit csak folytatni kellene! Például nagyapáink kitalálták a HANGYÁ-t amely által az együttműködés, társulás, szövetkezés kibontakozásával országos mozgalmat eredményezett! A Hangya Mozgalom pedig egy olyan rendszert tudott kialakítani, amely most is érvényes!
Miután megalakult a Hangya Hitelszövetkezeti Hálózata, beindult a felvásárló-, majd a feldolgozó szövetkezeti rendszere is. Ehhez csatlakozott aztán a Hangya Bolt Hálózat is, ami lényegében bezárta a kört.
- Ezek ugyan ismertek, de az akkori időkben ez az újdonság erejével hatott és ha nehezen is de komoly pénzalapok beinjektálása tartott fenn.
- Téves információ. Csak az első két évben kapott 50-50 ezernyi pengőt a Hangya, a harmadik évtől már ellenkező irányt azaz fejlődést lehetett észlelni ebben a felállásban!
- Igen, de sok dolgot kellett megvásárolni az iparból
- Ez is téves információ, mert ha az elején még valóban más cégtől vásárolták az ipari termékek később azonban már saját szerszám-, és gépgyártó üzeme volt a Hangyának. Valószjnű,hogy kevesen tudják, hogy a gazdák részére 500 traktort vásárolt a Hangya, ami az akkori időkben nagyon is nagy rendelésnek számított. Később megalakult a Hangya RT gépgyártó üzem is, amely által teljes terméklistával tudták a gazdaboltokat ellátni, így csak a Hangya RT termékeivel találkoztak a gazdák, a Hangya-rendszer dicsőségére. Sőt még Hangya bicikliről is tudok, vagy a levendulás szappan, hadd de ne soroljam.
- Ez mind szép lenne, de hol az összefogás?
- Köszönöm a kérdést. Éppen a szóbanforgó vidékfejlesztési konferencián fejeztem ki azon álláspontomat, miszerint a szakembereknek kell példát mutatni azzal, hogy közös projektekben gondolkoznak és terveznek! Ugyanúgy ahogy a nagyszüleink is tették, ami által a legkomorabb elnyomás alatt is sikeresek tudtak lenni. Ez egy olyan mozgató erő lehet amivel a népközösségünk megmaradása biztosított lehet!
- De ez egy modern társadalomban már elavultnak tekinthető
- Nem, a modern világban "kitörési" pontokról szól a fáma pedig régmúlt időkben csak annyit tettek elődeink, hogy betartották a rendet és egymást becsülték! A munka becsületét kell "visszalopni"! Az elvégzett munka élvezete és a munkafegyelem mind olyan dolog, ami akkor - régen - természetes volt s ami most is az lehet, ha megbecsüljük a szakembereinket!
- Köszönöm a beszélgetést!
- Én köszönöm a lehetőséget!
lejegyezte: GBI, Erdélyi Polgár  

2016. május 19., csütörtök

Változtak a mezőgazdasági támogatás-igénylés követelményei

2016.05.19. 
A Hivatalos Közlöny május 16-i, 375-ös számának I. részében jelent meg az a rendelet, mely módosítja a korábbi előírásokat, és megszabja, milyen körülmények között igényelhetnek mezőgazdasági támogatásokat a gazdák szervezetei (egyesületek, termelői csoportok, szövetkezetek), amelyek önkormányzati tulajdonban lévő legelőket vettek bérbe vagy koncesszionáltak.
A tavalyi évhez képest jelentősek a módosítások, ezért kérik a szervezetek vezetőit, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség azon hivatalnokaival, akiknél korábban iktatták támogatási kérelmeiket – mondta el tegnap érdeklődésünkre Marius Popica, az ügynökség Kovászna megyei igazgatója.
Annál is fontosabb, hogy a szervezetek vezetői tiszta képet kapjanak a követelményekről, mert szűk két hét áll a rendelkezésükre a támogatásigénylések iktatására. Május 31-ét követően – június 25-ig – napi egyszázalékos büntetőmegvonás mellett fogadják az iratcsomókat. Június 25-től nem fogadják már az idei évre vonatkozó kéréseket.
A közbirtokosságok számára nem változtak az előírások, ugyanúgy kérhetik a támogatásokat, mint tavaly.
Bokor Gábor Háromszék

2016. május 18., szerda

Az ausztrál miniszterelnöknő nem alkuszik

És ez a második alkalom, hogy Julia Gillard miniszterelnöknő ezt merte mondani!
Ö aztán nem visszakozik, hanem megmarad határozott véleménye mellett. Értékelnünk kell honfitársai jogaiba vetett hitet. Julia G. egy friss szellőhöz hasonlít, aki bátran és kitartással vezeti országát. Az egész világnak ilyen vezetőkre van szüksége!!!
Muszlimok, akik az iszlám sharia törvényei szerint akarnak élni, hagyják el Ausztráliát! Ezt újból hallhatták múlt szerdán, amikor a kormány a radikálisok ellen fordult, hogy a lappangó terror támadásoknak elejét vegye. 
Gillard ismét feldühítette az ausztrál muszlimok egy részét szerdán a következővel: támogatja a kémelhárítókat abban, hogy lehallgassák a mecseteket.
Idézünk: 
A BEVÁNDORLÓKNAK, KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM AZ AUSZTRÁLOKNAK 
Fogadják ezt el, vagy távozzanak!
Tarthatatlan állapot, hogy az ausztráloknak folyton nyugtalankodniuk kelljen amiatt, hogy vajon megsértettek-e éppen valakit vagy a kultúráját. A Bali szigeteken történt támadások óta észrevehetően megnövekedett a patriotizmus az ausztrálok nagy részénél.
A mi kultúránk két évszázad sok küzdelme, megpróbáltatása és győzelme eredményeként fejlődött ki, melyet férfiak és nők vívtak, akik szabadságra vágytak.
Az anyanyelvünk, országunk első nyelve ANGOL, nem spanyol, libanéz, arab, kínai, japán, orosz vagy bármilyen más nyelv. Aki itt akar élni, annak meg kell tanulnia a nyelvünket!!
Az ausztrálok nagy része hisz Istenben. Ez nem valamilyen keresztény, jobboldali, erőszakos politikai nyomás, hanem tény, mert ezt a nemzetet keresztény férfiak és nők alapították keresztény hitükre támaszkodva és mindezt érthetően és világosan dokumentálták is. Minden kétségen kívül helyes, ha mindezt hirdetjük iskoláinkban is. Ha Istent nem tudjátok elfogadni, sértőnek érzitek, akkor azt ajánlom, hogy gondolkozzatok azon, hogy a világ valamelyik más részében keressetek új hazát, mert Isten a mi kultúránknak egy része. Mi el akarjuk fogadni a ti hiteteket és nem akarjuk megkérdőjelezni. Csak annyit kérünk, hogy ti is fogadjátok el a mi hitünket, hogy békés harmóniában tudjunk élni együtt.
Ez a MI ORSZÁGUNK, a MI FÖLDÜNK, és a MI ÉLETFORMÁNK és azt akarjuk, hogy nektek is meg legyen minden lehetőségetek arra, hogy élvezzetek itt mindent.
De ha nem tudjátok abbahagyni a panaszkodást, siránkozást és elfogadni a zászlónkat, fogadalmainkat, keresztény hitünket és életmódunkat, akkor azt ajánlom, hogy használjátok ki a nagyszerű ausztrál lehetőséget: 'A TÁVOZÁS JOGÁT'.
Ha itt nem vagytok boldogok, akkor menjetek máshova. Mi nem kényszeritettünk titeket arra, hogy idegyertek. Ti kértétek, hogy idejöhessetek. Tehát fogadjátok el az országot, amely befogadott titeket.




Háromszéki turizmus – Együtt eredményesebb

2016.05.18.
Székelyföld és ezen belül Háromszék egyre inkább célpont a hazai és külföldi turisták számára, de még mindig bőven van javítanivaló a szolgáltatások terén, amelyeket még nagyobb szakmaisággal, ötletekkel és legfőképpen a turisztikában érdekelt felek összefogása révén magasabb színvonalra lehetne emelni – vonták le a következtetést az árkosi felnőttoktatási központban tegnap tartott, Háromszéki turizmus 2016-ban elnevezésű rendezvény résztvevői.
A Kovászna Megye Tanácsa, a Művészeti Népiskola, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Háromszéki Panziósok Egyesülete – utóbbi a kamara turisztikai tagozataként éledt újjá – szervezésében rendezett szakmai tanácskozás célja: létrehozni, megerősíteni az említett testületek közötti együttműködést, feltérképezni, hogy milyen képzéseket igényelnének a panziósok, milyen módszerek, ötletek segítenék a háromszéki turizmus jobbá tételét – mondta a téma felvezetőjében Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója.
Nehéz mérni, hogy a megyei önkormányzat infrastruk­turális beruházásai milyen mértékben járulnak hozzá a háromszéki turisztikai létesítmények vendégéjszakáinak növeléséhez, de az biztos, hogy a kettő összefügg egymással – hangsúlyozta Tamás Sándor megyeitanács-elnök, aki szerint az utóbbi években felerősödött a turistavándorlás Háromszék felé, ennek ellenére az ebből az ágazatból származó bevétel alig éri el a megye gazdasági termelésének két százalékát. 
Az önkormányzat továbbra is az infrastrukturális fejlesztésekkel tudja segíteni a turisták idevonzását, és ha jó ötletek vannak, a megyei tanács úgy irányíthatja pályázatait, hogy ezek megvalósítását támogassa – magyarázta. Az elmondottakat Édler András azzal erősítette meg, hogy ott kell aszfaltozni, ahol turisztikai célpont helyezkedik el, és azt kell ajánlani a vendégnek, ami a miénk, vagyis a helyi sajátosságokat. 
Kiállíthatnánk a ba­róti masztodont valahol a múzeumon kívül, kialakíthatnánk egy lőteret, ahol a huszárok bemutatnák az ágyú használatát, reklámozhatnánk a háromszéki turisztikai programokat egy közös katalógusban – sorolt néhány ötletet a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Szerinte jelenleg rosszul működnek a turisztikai információs irodák, a panziósok csak saját szolgáltatásaikat ajánlják a vendégeknek, pedig vonzóbb lenne, ha szélesebb körben ismertetnék a lehetőségeket.
A 2008-ban alakult Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület kiadványok, vásárok, bloggerek, rendezvények, a média és különböző online felületek révén népszerűsíti Háromszék kínálatait, de mindez eredményesebb lenne, ha a panziótulajdonosokat tömörítő testülettel közösen jelennének meg, szerveznének rendezvényeket, állítanák össze a háromszéki turisztikai stratégiát – szögezte le Grüman Róbert, az egyesület elnöke.
Pásztor Boglárka turisztikai pszichológus és László Endre turisztikai menedzser közös előadásban beszélt a turisztikai szolgáltató szakma leglényegesebb elvárásairól: a kommunikáció több mint fele nonverbális, amin javítaniuk kell a jelenlegi szolgáltatóknak; a vendég nem csak egy pénztárca tulajdonosa, akinek torkán bármit le lehet nyomni; a vendégfogadónak a vendég típusához kell igazítania magatartását, de minden körülmények között meg kell őriznie türelmét, higgadtságát; az ellátásnak minden terén figyelemmel kell lenni a gyermekekre, idősekre, sérültekre, és a szolgáltatóknak tudatosítaniuk kell magukban, hogy magatartásukkal Székelyföldet, a székelyföldi turizmust képviselik.
A tanácskozás további témái: helyi értékek felmutatása és bekapcsolása a turizmusba, élményközpontú szemlélet a termékfejlesztésben, háromszéki fürdők, turizmusfejlesztés uniós forrásokból városon és vidéken. Bár többször elhangzott: sok még a tennivaló a háromszéki turizmus terén, pozitív példában sincs hiány – e téren a kovásznai Clermont és Mercur, valamint a bálványosi Grand Hotel Szálloda és az olaszteleki Daniel-kastélyszálló külön említést érdemel, nevesítették a legjobb hazai szállodák között – ismertette László Endre, aki nehezményezte, hogy turizmus terén máig sem valósult meg az egységes Székelyföld.
Fekete Réka Háromszék

Erdély gazdaságának fejlesztéséről tanácskoztak Budapesten

2016.05.17.
Varga Mihály

A magyar–erdélyi gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt kedden Varga Mihály: a nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét és Henning László Jánost, a Kovászna megyei közgyűlés alelnökét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A találkozón egyebek mellett a szakképzési együttműködésről, az uniós források határ menti régiókban történő felhasználásáról, az erdélyi termékek magyarországi elterjedésének támogatásáról és vállalkozásfejlesztésről is szó esett.
A nemzetgazdasági miniszter ismertette a magyar szakképzési rendszer átalakításának eredményeit, és szó volt arról is, milyen módon integrálhatóak az erdélyi fiatalok a hazai szakképzésbe. Borboly hangsúlyozta: kiemelt fontosságúnak tartja a Hargita megyei fiatalok szakmai képzettségének európai színvonalra emelését, ezért figyelemmel kíséri a Magyarországon zajló átalakulásokat a szakképzés területén, és úgy véli, ebbe a folyamatba érdemes lenne bekapcsolni a székelyföldi magyar nyelvű szakképzést.
A munkamegbeszélésen Varga Mihály megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja az erdélyi termékek magyarországi terjesztését és népszerűsítését, valamint továbbra is célja – a térség gazdasági megerősítésén keresztül – a helyi magyarság szülőföldön való megmaradásának elősegítése.
MTI

A levágott gyűrű

Így választási évben, mind jobban kiviláglik, hogy mennyire fogyunk, milyen gyenge a szaporulat az erdélyi magyarság köreiben.
Látják ezt a politikusok is, ha már az RMDSZ sovány eredményeit feljavítandó, a Magyar Polgári Párt is választási együttműködési szerződést írt alá velük, honi megmaradásunkat erősíteni szándékozva.
Elnéptelenedik a vidék, mert gyenge a megélhetés, főleg a fiatalok számára. Ennek feljavítására, a lehetőségek jobb megismerésére, no meg az uniós támogatások hozzáférhetőségeire és buktatóira is vonatkozó információk és tudományos kutatások eredményeinek bemutatásai követték egymást a 2016 május 12-én az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyon érdekes vidékfejlesztési konferenciáján, Kolozsváron, a székház előadótermében.
A közönség soraiban ott volt az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Keizer Róbert is, aki az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosi listáján indul a helyhatósági választásokon,  mint a hatodik jelölt. Szatmári magyar sváb családban született, s mióta 2000-ben Kolozsvárra települt, azóta érdeklődik és tesz is a helyi megélhetési lehetőségek feljavításában, befektetőket hozott több erdélyi településre, ahol számos munkahelyet teremtettek ezek a cégek. Itt is a fejlődési lehetőségekről remélt tájékozódni.
Bevezetőt 
a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi szakosztály elnök-asszonya, dr. Vincze Mária, nyugalmazott egyetemi tanár, BBTE, professor emerita, tartott.
Majd Lőrinczi Zoltán, vidékfejlesztési pályázati szakember, Kolozs megyei RMDSZ-tanácsos beszélt a Vidékfejlesztési pályázati tapasztalatokról 2007-2013 és új lehetőségek 2014-2020 időszakban. Nagyon érzékletesen mutatta be a lehetőségeket, valamint a buktatókra is kitért, lényegesen kihangsúlyozva, hogy a konkrétum mennyire fontos a pályázatok elbírálásában, de a realizmus is döntő, mert az elnyert pályázati pénzekkel a szerződésnek megfelelően el is kell tudni számolni a kifizetések folyamán. Kitért a tél-túl hiányos dokumentációs elvárásokra is, s hogy mennyire fontos a pontos kérelem benyújtása, főleg, ha az önrészhez bankkölcsönre is szükség van, bármelyik finanszírozást pályázzák is meg.
Következő előadó Sebestyén Csaba volt, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Mint pályázatíró és mezőgazdasági miniszteri tanácsos is, leginkább a mezőgazdasági és agroturisztikai támogatásokról beszélt, s hogy a jelenlegi miniszterelnök meg akarja szólítani a közepes státusú gazdákat. Számukra is kidolgoznak egy támogatás-csomagot, amit előadónk már hosszabb ideje szorgalmazott a külömböző kormányok idején.
Elég reális képet festett meg a jelenlegi önellátó-félig önellátó gazdákról, akik bizony keményen küzdenek a bürokráciával, a cég-alapítással, amit legtöbbjük a túlélés miatt kénytelen megalapítani, s bizony még a szakemberekkel dolgozó cégek-családok is rengeteg tanácsra szorulnak, szívesen konzultálnának, akár meg is fizetnék, egy e célra gyakran-elérhető szakemberrel a térségből.
Ezt követte a fekete folt a rendezvényen. Sebestyén Katalin mutatta be a nagy múlttal rendelkező, de kicsavart citrom-minőségű Erdélyi Gazda nevű folyóiratot. 
Az még csak elment volna, hogy elsírja magát a jelenlegi siralmas szerkesztési és lap-fogyasztási körülmények miatt, háttérben a lelkes közelmúltbeli és jelenlegi szerkesztői csapattal, de egy huncut szót sem mondott az igazi, fénykorabeli Erdélyi Gazdáról, a megteremtő-megjelentető történelmi EMGE-ről, amelyik már 1844-ben a közös, rendszerbe foglalt mezőgazdasági fejlesztést, a nép jólétének saját, közösségi kézből való biztosítását tűzte ki célul.
Ha csak gróf Teleki Béla köszöntőjét idézte volna, ami az EMGE centenáriumán elhangzott, saját lapjának, de a hazai gazdaéletnek is megfújhatta volna az ébresztőt, de mindenképpen elengedhetetlen lett volna az Erdélyi Múzeum Egyesület falai közt terítékre hozni azt az időt, amikor az erdélyi magyarság még meg tudta teremteni a saját kenyerét a saját asztalára, s ellátta élelmiszerrel a népességet, egyéb megélhetési lehetőségeket is felkarolva a térségben. 
Hiszen épp az Erdélyi Múzeum Egyesület agrár-szakosztályának elnöke, Farkas Zoltán készített erről egy átfogó tanulmányt a 150. Évfordulóra. Ott elég sok idézet állt volna rendelkezésre, egyetlen helyen. Megadhatta volna a módját, hiszen mégis épp a múzeális értéket kellett volna kidomborítani e folyóiraton.
Maga a lap meg az EMGE-Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete is megérdemelne egy külön konferenciát, meghívva az érintetteket és a hajdani gépezet ismerőit, hogy eleink példáján felbuzdulva serkentsük a tetterőt az aktív nemzedékben, pl. A kenyéradó vidék címmel. http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1634.pdf
Dr. Vincze Mária , professor emerita, a szakosztály elnök-asszonya Gondolatok a vidékfejlesztésről Elméleti és gyakorlati nézőpontok, ugyancsak méltatta a pályázati lehetőségeket, mint pénzforrást a gazdálkodók számára, s felvázolta körülbelül ugyanazokat a problémákat, mint az előző előadók, meg hogy milyen nehéz az elméletet a gyakorlatba ültetni.
Külön kitért arra a jelenségre, hogy a gazdák idegenkednek a szövetkezettől, s hogy mekkora a bizalmatlanság a gazdák között egymás iránt. Továbbá rátért a gyakorlati tájékozódási lehetőségek kiaknázásának fontosságára a szakemberek számára, hogy a rendszabályozásban, a pályázat-írásban és akár az elbírálásban résztvevők minél gördülékenyebben tudják támogatáshoz juttatni a pályázókat.
A kávészünet után következett a nemzetközi pályázati szaktanácsadó Goodwill-Consulting cég operativ igazgatója, Nagy-Imecs Péter, aki rendkivüli tájékozottsággal és rátermett meggyőzőképességgel ugyancsak a pályázati lehetőségekről, no meg a pontatlanság-okozta, maximális valószínűségű buktákra figyelmeztetett. Beszélt továbbá egy előkészületben lévő új pályázati csomagról, ami nagyon sok lehetőséget nyújt a fiatal gazdáknak. Ő is beszélt a térségben szükséges állandó készenlétben levő szaktanácsadási szolgáltatás-igényről.
Minden előadó beszélt a fiatal gazdáknak készült pályázati csomagról, ami esély lenne a térség meződazdasági megújulásához, ezért mindenki nagyon ajánlotta a teremben jelenlevő fiataloknak, hogy népszerűsítsék.
A következő előadó dr. Kerekes Kinga volt, kutatótársaival Vidéki esélyegyenlőség? Témában Kolozs megyei iskolákban folytattak összehasonlító kutatásokat a foglalkoztatottság, a továbbtanulás és a tájékozódási lehetőségek felhasználásában, három felmérésben, 4-4 évenként. Megmutatkozott a jelentős elvándorlási igény, s hogy a szegénységben a tanulnivágyás látszik leginkább megoldás-lehetőségnek a külföldi munka mellett.
Dr. Balla Emese, a a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi szakosztály alelnöke és kutatótársai egy Vidékfejlesztési támogatások a nyertes pályázók szemszögéből – című kutatást végeztek a gyergyói medencében, ahol bizony ugyancsak a pályázók mindennapos problémáival találkoztak: nagyon szűkösen lehet gazdálkodni a pályázati pénzzel, az időszakos munkaerő-hiányra panaszkodtak, meg ők is a térségbeli, terepen működő szaktanácsadást hiányolták.
Kitért továbbá arra, hogy nagyon sok helyen a pályázati nyerteseket irigység veszi körül, konkrét akadályba ütköznek a környezetükben, néhol azért találnak segitséget is, csakhogy ennek a segitségnek a megfizetése is komoly gondot jelent. 
Dr. Kiss Dénes, egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet bemutatta a Magyar Kisebbség 2014, 3-4-ik összevont számát, amelyik 2016 januárban jelent meg.
Gábora Attila: A társadalmi vállalkozások fő jellemvonásai. Esettanulmány a Székelygyümölcs társadalmi vállalkozásról, Peti Lehel: A falusi gazdálkodás változásai egy erdélyi településen, Sólyom Andrea: A közösség által támogatott mezőgazdaság, mint alternatíva, mind a vidéki megélhetési lehetőségeket: munkahely és termelés, valamint értékesítési esélyeket taglalják, az alkalmazott módszerek hatékonyságát.
Szabó Á. Töhötöm: Versengés és együttműködés, piac és közösség: gazdasági vállalkozás, történelem, etnicitás és helyi kultúra viszonya egy székelyföldi tejszövetkezet példáján a szövetkezési esélyekről és a szükségletek időbeni felismeréséről, illetve ennek szükségletéről értekezik a szerző.
Fábián Gyula: A romániai kisebbségek helyzete 26 év „demokrácia” után, néhány alapvető és kiegyenlítési jog szemszögéből, erősen aktuális témát tárgyal, ami sok tennivalót rejt magában.
Szabó Csongor: Csík megye közigazgatása, 1918–1940 (1), Erdély Romániához csatolásának bonyodalmas részleteit eleveníti fel.
Dr. Kiss Dénes: A 21. századi mezőgazdaság és élelmiszer-gyártó szektor szereplői Jan van der Ploeg munkáiban, ahol a parasztság korszerűségét a mezőgazdaságban, az agrárszféra szükségességét a jelenlegi társadalomban, valamint a kritikai agrártudományok magyar nyelvű hiányosságait igyekszik a szerző és a könyv bemutatásával pótolni.
Eleven érdeklődést tanúsítottak a jelenlevők a téma és a bemutatott kutatások iránt, valódi sikernek örvendhettek az előadók.
A problémák leltára elkészült, a gyakorolt megoldás-lehetőségek viszont nagyon szegényesek.
A rendszerváltáskor levágták a gyűrűt a gazdaság ujjáról, mert újat ígértek helyette. Azóta is csak az ígéretek kötik össze a két levágott véget. Felbontottuk a mezőgazdasági termelő szövetkezeteket, hogy visszaadjuk a földeket a gazdáknak, de az elkobzott gépeket, haszonállatokat nem is volt szó visszaadni, kártalanítani, hogy a visszakapott földeket meg is lehessen művelni, csak az igazságszolgáltatásban indult meg a nagyüzem, a visszaszolgáltatott nadrágszíjparcellák szomszédságáért indult mindjárt a pereskedés, pedig még a birtokleveleket csak 10 esztendőre rá kezdték kibocsájtani. Tíz és még több évig a földek s az örök megélhetési forrás, a termőföld javarésze parlagon maradt, de fel lehetett vásárolni zsebszerződéssel.
A politikum meg hallgatott. Pedig nagyon jól tudták, hogy Ceausescu az élelmiszer-eladással fizette ki a hatalmas államadósság javarészét, a FAO kérésére a kollektiv gazdaságokat átkeresztelték mezőgazdasági termelő szövetkezetté, mert csak így engedték meg a nemzetközi egyezmények a termékeik forgalmazását. Azt is tudták is tudják nagyon jól, hogy piacra termelni nem engednek csak engedélyezett származású és bizonyított minőségű terméket, ennek költségét a kistermelők soha ki nem tudják termelni, 
TOTÁL ki vannak szolgáltatva a felvásárlónak, aki biztosan nyer rajtuk, noha nem őt terhelik a termelési költségek és egyéb nehézségek, az időjárás-okozta kockázat, stb. Így előbb-utóbb nemcsak a termelés, de a földtulajdon is veszélyben van.
Ha nincsenek földjeink, akkor miből élünk? 
A támogatások negyedszázad távolságból, csepegtetve, gépvásárlásra elfogynak, s se munkahely, se megélhetés, a fiatalság köreiben semmi esélye a családalapításnak, a következő nemzedéknek. Csak a csonkacsalád-perspektíva, a szegénység, a kipusztulás vár ránk az összefogás, de nem akárhogy nélkül. 
Szövetkezni kell, 
tisztességes és átlátható módon, ahogy a törvény is megengedi, de minél hamarabb, amig még van mit okosan felhasználni.
Épp a vidéken leginkább igényelt a szövetkezet, még a megfizetni is hajlandó gazdáknak a közös szakértőcsoport megfizetéséhez, a kis cégeknek a jogi és könyvelés-ügyintézés-, de a beszerzés és értékesítéshez is, másképp sürgősen kiesnek a bürokrácia-körhintából.
Csak a szövetkezet tud új gyűrűt húzni az ujjunkra, képes törvényesen és felelősségteljesen összetartani, felelősséget vállalni és számonkérni a sérelmeket, mert a levágott még mindig sért, vág, fertőzést okoz és dolgozni, haladni sem hagy.
A politikusok meg legyenek meggyőzőek, konkrétumok ellen nem fog még a többség sem szavazni, de ügyesen és minél hamarabb lépni kell.

Turean Rozalia Gyöngyi

2016. május 14., szombat

A szülőföld betöltésének szükségességéről beszélt Csíksomlyón a szónok

2016.05.14. 
Forrás: Facebook (Márton Attila)

A szülőföld által biztosított élettér betöltésének a szükségességéről beszélt a csíksomlyói búcsú ünnepi felszólalója, Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei plébános.
A csíksomlyói nyeregben százezrek által hallgatott prédikációban a mózesi áldást idézve kijelentette: Isten akarata, hogy éljünk és jobban éljünk a szülőföldünkön. Úgy vélte, hogy a csíksomlyói zarándoklatból kell erőt meríteni ahhoz, hogy a családdal, az egyházközösséggel és a néppel összekapaszkodva kérjük Isten áldását az életterünk betöltéséért.
„Ne maradjon beszegezett ház, gyerek nélküli iskola, megfogyatkozó falu és város, megfogyatkozott ország és szülőföld. Be kell töltenünk életterünket" – hangsúlyozta a búcsú szónoka. A Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évére utalva kijelentette, irgalmasság van a teremtésben, a megváltásban és a megszentelésben is. A gyönyörű csíki tájat a teremtés csodájaként említette meg.
Az ünnepi szónok a megbocsátás szükségességére is kitért prédikációjában. Megemlítette: a szűzanya nem gyalázta szent fia kivégzőit, a megbocsátás ott volt a lelkében. „Amikor az ő közbenjárását kérjük, (.) mindig legyen ott előttünk, hogy a megbocsátás, az Istennel való kapcsolatunk rendbetétele, és az embertársainkkal való kapcsolatunknak is a rendbetétele" – fogalmazott a szónok, aki szerint ki kell engesztelődnünk Istennel, és embertársainkkal.
Prédikációja végén a magyar és a székely himnusz szavait összekapcsolva jelentette ki: „kérünk Istenünk, álld meg a magyart, és ne hagyd elveszni Erdélyt".
A mise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák. „Ne engedjük, hogy az egyház árvaházzá legyen, ne engedjük el a szűzanyát. Ne engedjük, hogy nemzetünk árvaházzá legyen" – hangoztatta a püspök.
hirado.hu

Korrupcióról

Nemrég volt olvasható, hogy van egy olyan alakulata a népközösségi választóknak, amelyben szinte semmi sem történt, még "korrupció" sem...
Nos, akik ezt hangoztatták sajnos nem hallották a nagytaták és nagymamák intő szavát, miszerint "az öndicséret öngyalázat is lehet"...
A polgári vonalban találni meg a "legnagyobb ellenséget" lehet, csak ez egy választási küzdelemben nagyon is valószínű, hogy nem lesz elegendő, hiszen azok is azon az oldalon leledzenek és azok is a dolgok javításán szerettek volna ügyködni, csak időközben rájöttek a választók akarata más egészen más mint, amit egyesek számukra kitaláltak!
Ezért elhagyták az eredeti elgondolásokat és a választók akaratának eleget téve elfogadták a felkínált lehetőséget és választási szövetséget kötöttek.
Ezt viszont azok akik addig is csak a bomlasztást tartották fontosnak nem tudják vagy csak nem akarják megérteni, elfogadni.
A polgáriak még azt is "vállalták", hogy a szövetségiek "női szekciójának" titulálják őket csak azért, hogy a népközösségi képviselet ne csorbuljon a helyhatósági szinten sem, de...
De, a "tiszta" kamányt igérők újabb és újabb koholt vagy vélt hibákat felnagyítva tárják a választópolgár elé.
Nem kimélve sem idejüket, sem pénzüket mindent elkövetnének csak, hogy a kampányuk alatt valamicskére előbbre juthassanak.
Eddig is folytatták azt az aknamunkát, amivel a negatív kampányukat kiszélesíthetik, de az utóbbi időben a kampányt kihasználva, teljes gözzel azo ügyködnek, hogy még azokat is megtévesszék akik eddig még hittek bennük...
Akárkit felírtak a listájukra csak ott lehessenek azokon a főleg magánérdeküket kiszolgáló listákon...
Ami az öndicséretet illeti igencsak sikeresek, mert már sajátmagukról is elhiszik azt, amit mindefelé hangoztatnak.
Féligazságokkal lehet ugyan a vélt valóságot alátámasztani, de látható, hogy az alapembereiket is kezdik elveszíteni és már csak a harmadikvonalbeli tagokra jut az "újraosztásnál" is.
Körbenézve látható, hogy a "kovászemberek" sem tudnak köreikben megmaradni, pedig az alapötleteket kigondolók mindenképpen rájuk építettek volna.
Az a rengeteg pénzalap is, amit az anyországi adófizetők befizettek nagyon kevés eredményt hozott az alakulatuk számára.
Az idei helyhatósági választás - mintegy előjáték - újra bebizonyíthatja, hogy "széllel szembe...." nem a legjobb, mert nedvesek lehetünk.
Valószínű, hogy az alapemberek elpártolása nem csak valami ügyefogyott dolog, hanem éppen azt bizonyítja, hogy már ők sem hisznek egy "sikeres" küzdelembe...
Igaz most még nehéz megjósolni, hogy a választók közül mennyien adják majd rájuk a szavazatukat, annak ellenére, hogy már ismert, hogy a szövetségre haragudók egyrésze kimarad-e a választási küzdelemből, mondván nincs nagy tétje, hogy ki az, aki éppen a listára került?
Ez persze nem jelenti azt, hogy egyesek nem fognak beleesni a "tiszta" kamányt igérők által felállított kelepcébe, de a népközösségünk eddig is a kisebbik rosszra adta a szavazatát.
A kézdivásárhelyiek, a barótiak a saját bőrükön tapasztalták, hogy mit jelentett a szövetségieknek az ellenzékére való szavazatuk, hiszen e két város még az ÁFÁ-t sem tudta visszakapni annyira zárt a kormányolló. Ha nincsenek pénzalapok akkor nagyon nehéz várost, falut vagy vidéket fentartani, hogy a fejlesztésről ne is szóljunk.
A mostani kampányban pedig éppen azt lehet hiányolni a "tiszta" kamányt igérők, hogy nem mutatta be a gazdasági fejlesztéseit: mit szeretne a következő négy évben megvalósítani, hogy hány új munkahelyet tervez kialakítani, éppen azért, hogy a népközösség megmaradása illetve pozitiv jövőképe legalább részükről bizonyított legyen. Látható hogy ezidáig a fiatalokkal telített "tiszta" kamányt igérő csapat nem tud, vagy nem akar egy olyan stratégiával előállni, ami az általuk bemutatott "Mikó Terv"-nek a településre leosztott fejlesztési tevékenységeit támogatná.
Ide s tova már a kampány vége felé közedünk, de nem igen látni kire is kéne adják a szavazatukat azok, akik esetleg nem a szövetségiekre szeretnének voksolni.
Ezért furcsálható, hogy választóinknak nem egy építő szellemű alakulat képét mutatják be, hanem mindegyre a polgári vonalat támadják. (EP)

Egy politikai párt funkciói

Nemrég egyik olvasónk tett fel egy olyan kérdést, amely igencsak megokolja az alábbi cikk megjelenését, hiszen szinte mindenki, hallott már a pártokról de sokan nem tudják mi is valóban a szerepe, nos ezt most bpotólandóan egy pár mondat erejéig megpróbáljuk bemutatni:

Érdekképviseleti funkció
A társadalomban felmerülő érdekek artikulálása, aggregálása, szelektálása, kifejezése.
Politikai mobilizációs funkció
Mozgósítás a közéletben való részvételre, egyfajta szavazatstruktúráló, politikaformáló tevékenysége van.
Társadalmi integrációs funkció 
Hozzájárul az állampolgárok politikai szocializációjához, politikai legitimációs funkciót folytatnak, ezáltal hozzájárulnak a politikai rendszerek stabilitásához.
Politikai vezetők biztosítása
Elsősorban a kinevelés, utánpótlás biztosítása által.
Kormányzati funkció
Az államhatalmat a kormányzó pártok közvetve gyakorolhatják, ellenzéki pártként a kormány politikaellenőrzése, bírálata, kritizálása a funkció értelemszerűen.
Politikai legitimációs funkció
A politikai rendszer egészére vonatkozik.

Megjegyzés
E rövid bevezetés után tegyük tisztába a dolgokat, ami a néppárt fogalmát jelenti és amiről egyesek akik magukat ezen elv alapján vezéreltetik éppen ezek ellen és a magán érdekeikért tesznek.
Konkrét példa alapján a néppárti és a kartellpárti összefüggések és különbségek összehasonlitásával igyekszünk az olvasónk által felvetett problémát megvilágítani: 

A néppárt, gyűjtőpárt típusú politikai párt! 
A második világháborútól az 1980-as évek végéig léteztek. 
Ezek se szociológiailag, se ideológiailag nem karakteresek!
Egyfajta mindenevő – catch all (esernyő) – típusú párt!
Ha ideológiailag elkötelezettek lennének, nem számíthatnának mindenki szavazatára, így kozmetikázniuk kell, de az eredeti ideológia ismert. 
Ezzel szembe a kartellpárt keletkezése ugyan vita tárgya de az 1970-es évekre tehető, Vannak akik a bipoláris világrend összeomlásának idejére teszik. 
A kartell-párt elnevezés német szerzőpárostól származik: Katz-Mair. 
A kartellek is célból szerveződtek, megállapodnak – így nem igazán tud új párt gyökeret ereszteni. 
A nagy pártok nem is szeretik a konkurenciát, így a rendszer bezárkózó, megmerevedő jelleget vesz fel. 
Tevékenységében az államhoz kötődik, finanszírozása állami költségvetésből történik. 
A néppárt bevétele a tagdíjból, pártalapítványból és állami költségvetési támogatásból állt össze. 
A kartellpárt az állami költségvetésre, pártvállalkozásokra épít, mindemellett van csekély tagdíj. 
A különbség a célokban is megjelenik. 
A tömegpárt gyökeres fordulatot hirdet, 
A néppárt kevésébe ambiciózus, az életfeltételeken kíván jobbítani az adott struktúrán belül. 
A kartellpárt célja a pártvezetőik és egy társadalomrész egzisztenciájának emelése.
A kommunikációs gyakorlatuk is eltér. 
A tömegpártnak saját kommunikációs orgánum van a kezében.
A néppártok egymással versengenek a közszolgálati médiumokban való szereplésért.
A kartellpártok pedig kizárólagos szereplésre törekszenek a közszolgálati médiumokban.
A párttevékenységek terén is találunk különbségeket. 
Egy tömegpárt tevékenysége munkaigényes.
A néppártoké munka- és tőkeigényes. 
A kartellpártok tevékenysége főként tőkeigényű.
Katz-Mair szerint az első fázisban nagy jelentősségű a párttagság. A párt és tagsága viszonyában kötelezettséget állapítanak meg. 
A néppártnál kisebb a jelentősség, mert ott szavazat kell, nem párttag! A viszony itt a jogok dominanciáját mutatja! 
Kartellpártnál a tagságnak nincs jelentőssége, a szervezet se szükséges, de az adott személyek miatt igenis szükség van támogatókra, akik reprezentálnak, nyilvánosan hitet tesznek.

Megjegyzés
Ezek tudatában érdemes azon elgondolkodni, hogy mi is lenne a jobb...

Több mint 650 tanácsosjelöltje és 14 polgármesterjelöltje van az RMDSZ-nek Kolozs megyében

2016 Április, 27
Több 650 tanácsosjelöltje és 14 polgármesterjelöltje van a Kolozs megyei RMDSZ-nek Kolozs megyében a június 5-i helyhatósági választásokon.
Kolozs megye 45 településén indít az RMDSZ helyi tanácsosi listát, illetve Kolozs megyei Tanácsosi listát amelyeken összesen több mint 650 tanácsosjelölt szerepel. A megyében 14 településen lesz polgármesterjelöltje az RMDSZ-nek. A Kolozs megyei szervezet a következő településeken pályázza meg a polgármesteri címet: 
Kolozsvár, 
Bálványosváralja, 
Búza, 
Kalotaszentkirály, 
Körösfő, 
Magyarkályán, 
Magyarkapus, 
Magyarszovát, 
Mikeháza, 
Ördöngösfüzes, 
Szászfenes, 
Tordaszentlászló, 
Tordaszentmihály, 
Várfalva.



2016. május 12., csütörtök

A határon túli magyarok is szavazhatnak a kvótanépszavazáson, és a kormány számít is a szavazataikra

A kettős állampolgársággal rendelkező, mintegy 180 ezer vajdasági magyarnak is joga lesz voksolni a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon – hangzott el a Pannon RTV riportjában.
A riportban több vajdasági magyar is megszólal, örülnek, hogy szavazhatnak. Wetzel Tamás miniszteri biztos pedig arról beszél, hogy mivel a vajdaságiak „a saját bőrükön is érezhették, hogy mit jelent migránsáradat”, ezért különösen indokolt, hogy szavazzanak.

Kettészakadt az ország

2016.05.11.
Az alkalmazottak száma megyénként.
Forrás: keysfin/pénzcsinálók

Előbb-utóbb társadalmi feszültségekhez vezet majd, hogy néhány jól fejlődő régió között egyre több szegénységsziget alakul ki Romániában – áll a KeysFin üzleti szolgáltató elemzésében, amelyet a Pénzcsinálók portál közölt.
Románia 18,5 millió lakosa közül alig 4,1 millió dolgozik hivatalosan, fizet egészségbiztosítást, adókat és illetékeket. A foglalkoztatottak száma 2014-re 100 ezerrel nőtt 2012-höz viszonyítva, ami önmagában jó hír lenne, csakhogy az új munkahelyek számának növekedése szinte csak és kizárólag a nagyvárosokhoz tartozó szűkebb régiókra koncentrálódik. Bukarest, Kolozs és Temes megye egyre inkább eltávolodik az ország többi régiójától, a szakértők pedig mély társadalmi válságra figyelmeztetnek emiatt.
A statisztikákból kiviláglik a gazdaság elmúlt években tapasztalt jelentős átrendeződése is. Az ország hagyományosan iparvidéknek tekintett területei, mint például Galac és Hunyad megye folyamatosan veszítenek korábbi erejükből. A nagy acélipari és bányászati vállalatok munkanélkülivé váló alkalmazottjai főként Nyugaton néznek új állás után. A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató régió továbbra is Bukarest (Ilfov megyét is beleértve), az 1,186 millió munkavállalót számláló főváros környéki régiót Temes megye (186 ezer) követi az alkalmazottak száma szerinti ranglistán, harmadik Kolozs (161 ezer) megye, majd Brassó (148 ezer), Konstanca (147 ezer), Prahova (133 ezer), Argeş (124 ezer), Bihar (121 ezer) és Szeben megye (118 ezer) következik a sorrendben. A másik oldalon, a legkevesebb alkalmazottat foglalkoztató megyékkel felállított listán Mehedinţi (19 ezer), Giurgiu (21 ezer), Kovászna (28 ezer), Szilágy (26 ezer), Krassó-Szörény (29 ezer) és Botoşani (29 ezer) megye helyezkedik el. Hogy mekkora szakadékok vannak az egyes megyék közt ebben a tekintetben is, azt jól mutatja a hasonló lakosszámú Szeben és Botoşani megye összehasonlítása, ahol körülbelül 400 ezer lakosra előbbi esetében 118 ezer, utóbbi esetében csak 29 ezer munkavállaló jut.
Az elemzés azt is megjegyzi, hogy a statisztikákban a Költségvetési Tanács becslései szerint még mindig nem jelenik meg 1,5 millió, a feketegazdaságban dolgozó személy, akik a KeysFin számításai szerint összesítve évente kétmilliárd euró adókiesést okoznak. 
További lesújtó adat, hogy bár a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal metodológiája szerint számított 6,4 százalékos munkanélküliségi arány (körülbelül 592 ezer munkanélküli) az elmúlt időszakban csökkenő irányt mutatott, a szakértők mégis arra figyelmeztetnek: az gyakorlatilag csak a munkanélküli-segélyben vagy egyéb állami juttatásban részesülőket fedi, és figyelmen kívül hagyja a vidéken mezőgazdaságból élőket, akik bár statisztikailag nem munkanélküliek, de nagyon nehéz anyagi körülmények között élnek. Ráadásul a munkanélküliségi ráta sem minden régióban csökken. A statisztikák szerint a már említett, hagyományosan iparvidékeknek tekintett régiókban a forradalom utáni ipari leépülés komoly szociális problémává növi ki magát, a legérintettebbek között az elemzés Dolj, Teleorman, Galac, Buzău és Vaslui megyét említi.
A gazdasági szakértők szerint ezeket az adatokat figyelembe véve Románia lassan, de biztosan a gazdasági enklavizáció irányába tart, amelyben a fejlettebb régiók között úgynevezett szegénységszigetek alakulhatnak ki. Az egyre élesebbé váló gazdasági törésvonalak és egyenlőtlenségek társadalmi feszültségek kialakulásával veszélyeztetnek, Bukarest pedig továbbra sem tud előállni egy olyan régiós stratégiával, amely megállíthatná a vidéki területek elnéptelenedését és a fejlettebb régiókat már lassan fojtogatni kezdő városi agglomeráció növekedését.
A KeysFin elemzését megerősítik az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai is, amelyek szerint Románia a második helyen áll a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata szerint felállított ranglistán. „A gazdasági enklavizáció jelensége nemrég még utcai tüntetésekhez vezetett például az Egyesült Államokban. Egy olyan társadalmi jelenség, amely súlyos következményekkel járhat közép és hosszú távon” – írják a közgazdászok.

2016. május 9., hétfő

Tejfalussy András: Hét pont, amit mindig AKARNI KELL


1. Okos és becsületes legjobb szakember vezetőket.
2. Valamennyi magyar állampolgár emberi alapjogait biztosító Magyar Alkotmányt és joggyakorlatot.
3. Teljes körben helyesen kalibrált mérési adatokra alapozó oktatást, kutatás-fejlesztést, tudományt.
4. Környezetharmonikus (az ökoszisztéma egyensúlyát biztosító) optimalizált termelést és fogyasztást.
5. Minden magyarnak a munkája össztársadalmi hasznosságával arányos, a nemzetközi átlagnak megfelelő munkadíjat, nyugdíjat és teljes körű, lehető legnagyobb egészségbiztonságot.
6. Teljes körű nyílt tájékoztatást a problémák minden lényeges okát feltáró és a problémák kiküszöbölését mindenben elősegítő jól érthető helyzetelemzésekkel.
7. Szeretettel teljes, valódi emberséget és barátságot.

Hollai Hehs Ottó: Európa közvetlen ellenségei

Az alábbi cikkre, az írója hivta fel a figyelmünket és kérésére vettük át az erdély.ma-ból. Kérésének eleget teszünk és köszönjük, hogy minket is érdemesre méltatott és cikkét velünk is megosztotta. Öszinte tisztelőjeként várjuk az ehhez hasonló cikkeit is. A szerző Németországban élő publicista (Erdélyi Polgár)
2016.05.01.
Barack Obama elnök meglátogatta a 90 éves angol királynőt, aztán „átugrott” a németekhez, hogy utolsó nagy feladatát teljesítse. Angela Merkel kancellár asszony tárt karokkal várta a vendéget, aztán a puszilózás után felavatták a világ legnagyobb kapitalista „cécóját”, a hannoveri világkiállítást.
Rendőrök ezrei vigyáztak a biztonságra, de az amerikai elnök érkezése előtti tüntetést nem tudták megakadályozni, ahol óriási tömeg tiltakozott az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény (TTIP) ellen. Hivatalosan 30 ezer tüntetőt emlegettek, a valóságban ennek a duplájáról beszélnek a résztvevők.
Az amerikai elnök céltudatosan jött, és beszédében megdicsérte, szinte felmagasztalta a német kancellár migrációs politikáját, és a várva várt transzatlanti paktum iránti lelkesedését. Gyakorlatilag ez azt jelentheti, hogy az iszlám nyugodtan bekebelezheti Európát, Amerikát ez egyáltalán nem zavarja, a kereskedelmi partnerséget pedig a leggyorsabban nyélbe kell ütni, és akkor miénk a világ legnagyobb szabadkereskedelmi területe. (Ezek után Kína csak a fejét csóválhatja.) Obama a nyolc év alatt sok érdekeset nem mutatott fel, de ha ez sikerül, akkor bizonyos háttérhatalmak nagy-nagy dicséretével vonulhat nyugalomba. (Még talán meg is hálálják neki...)
Iszlám vs. kereszténység
Az erőltetett, tömeges migráció kérdése már több mint egy éve foglalkoztatja Európa politikusait, de közös nevezőre még nem jutottak, a vélemények továbbra is eltérőek. Egyes pénzhatalmi csoportoknak érdekük, hogy Európában ne álljon vissza a rend és a biztonság, mert a zavarosban könnyebb a hatalmi érvényesülés, és az is biztos, hogy a muszlim tömegek becsempészése Európába – olcsó munkaerő reményében – szorosan összefügg a TTIP megvalósításával.
A német közvélemény megzavarodva figyeli az eseményeket, az emberek nem kapnak kielégítő válaszokat a kérdésekre, a politikai „hadszíntér" pedig erősen megosztott. A jelenlegi kormánykoalíció kereszténydemokrata szárnya nagymértékben a kancellár asszony mellé állt, és követi a merkeli ún. „Wir schaffen das" (Mi megoldjuk ezt) útvonalat. 
Azóta már a legtöbb német tudja, látja, hogy ezt így nem lehet megoldani. (szerk, kiemelése)
A napokban jelent meg Németországban Thilo Sarrazin egykori bankvezér, szociáldemokrata politikus legújabb könyve, melyben leleplezi Merkel kancellár, vele együtt pedig az egész jelenlegi uniós politika téves lépéseit, hamis jövőmegítélését. 
Sarrazin tézisei pár mondatban:
„- Egy állam akkor működik a legjobban, ha társadalma a lehetőségekhez képest homogén, az emberek hasonló értékrendben gondolkodnak, és a társadalmat minden szempontból a magukénak érzik. (...) 
- A muszlim–keresztény keveredés egy társadalmon belül minden esetben konfliktusokhoz vezethet, teljes megértés sohasem képzelhető el. (...) 
- A német politika nem felelős a világ összes gondjáért, hanem elsősorban polgárai érdekeit kell hogy védje. (...) 
- A menekültek ügyét a világ közösen kell megoldja, és ezt ott helyben, Afrikában, a Közel-Keleten kell megoldani, nem a németek nyakába akasztani. (...) 
- Azt tudjuk, hogy a befogadott muszlimok legnagyobb része nem terrorista, de magukkal hozhatják a fanatikus, fundamentalista eszméket, melyből bizonyos esetekben terrorizmus születhet. A rizikó nyilvánvaló, és nem szabad kockáztatni." 
Ezek a gondolatok csak picinyke töredékei Sarrazin könyvének, mely a napokban kerül a könyvespolcokra, és remélhetőleg hamarosan magyarul is megjelenik.
Az iszlámkérdés ma a német média egyik legkedveltebb témája, és mint mindenben, a német politika és közvélemény ebben a kérdésben is erősen megosztott. A vita már 2010-ben elkezdődött, amikor az akkori német államfő, Christian Wulff nagy hangon kijelentette, hogy az iszlám Németország része. Volt is nagy csetepaté, sokan támadták, egyesek dicsérték. Aztán 2010 augusztusában megjelent Sarrazin első "Németország felszámolja önmagát" című könyve, melyben a közgazdász erős hangon és világosan rámutat arra az objektív valóságra, miszerint a németek hibát követnek el bevándorlási politikájukkal. A német jegybank volt vezetőjét széles körű támadás érte, pártjából ki akarták zárni, bankelnöki posztjáról lemondott. A könyv sok százezer példányban fogyott el, és bebizonyosodott, hogy a németek nagy része hasonlóan gondolkodik, mint a szerző.
Ugyanazon év októberében Merkel kancellár végre kimondta az igazságot: „Az igyekezet, hogy egy multikulturális társadalomban a különböző kultúrák harmonikusan egymás mellett éljenek, megbukott." 
Ma feltehetjük a kérdést: vajon el is hitte akkor, amit mondott, vagy egyszerűen „populista" megnyilvánulás volt a részéről? Nem telt el öt év, és tavaly januárban a török kormányfő berlini látogatása alkalmával Merkel már másképpen gondolkodik, és kijelenti: „A korábbi szövetségi államfő, Christian Wulff mondotta: az iszlám Németország része. És ez így van! Ezen a véleményen vagyok magam is." Most erre mit lehet mondani?! Melyik Merkelnek higgyünk? Vagy lehet-e ezeknek a politikusoknak valamit is hinni, akik a saját hazájuk ellen politizálnak?!
Német bűntudat és politikai korrektség
2015-ben Merkel többször hangsúlyozta, hogy Németországban szívesen látnak mindenkit, aki elfogadja a törvényeket, nyelvtudást szerez stb. Sőt a berlini kormány mindent megtesz majd a bevándorlók integrációjának sikeréért. A többit tudjuk: múlt évben Merkel nevét harsogva meneteltek a Balkánon keresztül a „muszlim tömegek" Európa felé. Pár száz évvel ezelőtt így vonultak a janicsárok Buda alá...
Sarrazinhoz hasonlóan több bátor politikus és publicista hangsúlyozza, miszerint a németek számára ideje, hogy „feloldódjék" a „Schuldgefühl", a bűntudat nagyapáik tetteiért. De meg kell szűnjön az álszent, ellentmondásos „politikai korrektségre" való hivatkozás is, ami megakadályozza, hogy az igazságot és a valóságot feltárjuk az emberek előtt. Ezen az útvonalon indult el az új német politikai párt, az Alternatíva Németországnak (AFD) is, amelyet naponta támad a média, a baloldal szlogenjeit olvassák a fejükre; mármint hogy populisták, rasszisták, idegengyűlölők. A németek egy részében még jelen van a múlt árnyéka, és bár az ország legalább kétharmada látja, hogy a merkeli politika elvesztette az irányítást a menekültáradat felett, fejet hajtanak a „vezetői hang" előtt. (Amúgy ezt tették mindig történelmük folyamán.)
A német televíziókban, politikai viták során gyakran felteszik a kérdést: lehetséges, hogy az iszlám ma már Németország része, és ez a nagy idegen vallás ma végleg befészkelte magát keresztény kultúránkba? A kérdés rázós, a feleletek nem mindig egyértelműek, és merem állítani, hogy a programok irányítottak. A hivatalos álláspont mindig a merkeli vonalat követi, és igennel felel: „az iszlám már hozzánk tartozik, és a muszlim menekülteket továbbra is szívesen látjuk". Az irány csak annyiban változott, hogy a határokat meg kell ugyan védeni, de a török vagy más területen, lágerben összegyűjtött menekülteket szép lassan, rendezetten és arányosan széjjel kell osztani Európában. Ebben fognak segíteni török barátaink, akik ezért természetesen jutalmat kapnak. Nos a törökökkel való lepaktálás szintén megosztja a németeket, de az egész Uniót is.
A szabadkereskedelmi paktum veszélyei
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pár nappal ezelőtt tízpontos javaslatot terjesztett elő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) lisszaboni tanácskozásán, melyben gyakorlati megoldásokat ajánl a bevándorlási válság megoldására. Az akciótervben elsősorban a külső határok megvédése, a schengeni egyezmény szigorú alkalmazása és az ún. kvótarendszer elutasítása szerepel. A javaslat szép és jó, sőt dicséretes, de ezek a kérdések csak kimondottan az akut válsághelyzet egy bizonyos fázisaira vonatkoznak, és nem az alapproblémákra.
A magyarok és még néhány dél-kelet-európai állam – köztük a visegrádi négyek – hangsúlyozták, hogy demográfiai és gazdasági problémáikat saját maguk, egyedül, Brüsszel beavatkozása és elképzelései nélkül szeretnék megoldani. Nem támogatják idegen kultúrájú tömegek „arányos elosztását" Európa területén. A török vagy más gyűjtőhelyekről viszont a közeljövőben rendszeres menekülttranszportok indulnak majd Európa felé, a kvótaügy tehát terítéken marad, és ez ellen nem elég nekünk, és mondjuk szlovák barátainknak tiltakozni, ez ellen egy szélesebb és komoly érvekkel alátámasztott összeurópai visszautasításra lenne szükség. De Európát, a fenti részletkérdésektől eltekintve, két oldalról éri támadás, és a kettő között szoros az összefüggés.
Geopolitikai szempontból az Egyesült Államok Európán keresztül igyekszik kelet felé orientálódni, és gazdasági és politikai hegemóniával útját állni az orosz terjeszkedésnek. Ennek egyik eszköze a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény (TTIP), melynek megkötése még ebben az évben aktuális lehet. Az egyezménynek Európában nagyon sok az ellenzője, de a döntés sorsa nagymértékben függ a német véleménytől, ott viszont a jelenlegi kormányerők – külső nyomásra – hajlandóságot mutatnak a szerződés elfogadására. A rengeteg ellenérv közül kiemelem a legveszélyesebbet, és ez elegendő lehet, hogy Európa nemzetei egy emberként tiltakozzanak az egyezmény ellen.
A TTIP a nemzetállamok lassú, de biztos pusztulását eredményezné. A nagy multinacionális cégek és az államok közötti viták rendezését egy ún. döntőbírósági eljárás döntené el. A tapasztalat igazolja, hogy egy milliárdos világcég – főleg kis államokkal szemben – óriási fölényben van, tehát arra kell számítani, hogy beruházási, befektetési és más termelési kérdésekben a multicégek uralma kezdődne. Az egyezmény világosan kimondja, hogy a jövőben teljesen átírják a világgazdaság szabályait, mindenben a globalizációs érdekek kerülnek előtérbe, a nemzeti érdekek már nem számítanak. A TTIP-tárgyalások titokban történnek, részleteket nem lehet megtudni. Ez teljesen demokrataellenes. Ha Brüsszel mégis a TTIP javára döntene, valószínű, hogy az Unió szétesik, mert Kelet-Európa kis nemzetállamai nem adják fel függetlenségüket.
Közös európai platform kell
Az iszlám mint vallás addig nem veszélyezteti Európát, amíg a két civilizációt össze nem keverik. A só és a cukor egymagában értékes ízesítő, de összekeverve élvezhetetlen. Az 1400 éve létező iszlám szervezettsége, a kezdeti kalifátusoktól napjaink szaúdi királyságáig és az iráni köztársaságig a politikai rendszert az iszlám szent könyvére, a Koránra korlátozza, és az alkalmazott jogrend náluk a Saría, az iszlám szent törvénye. Egy igaz hitű muszlim csak Allahnak, illetve a Saríának tartozik engedelmeskedni. Hitüket tisztelni kell, de kompromisszumra ezen a téren nincs lehetőség, mert a nyugati jogrendszer számukra nem jelent semmit.
Hogyan képzelhető tehát az integráció? 
Bár az iszlám elismeri a zsidó és keresztény vallást, a Korán tanítása kifejezetten elítéli Krisztus keresztény istenítését. Itt sincs magalkuvás. A nyugati, keresztény civilizációban – mondjuk úgy, kultúrában – a francia forradalom után elindult szekularizációs folyamatok révén az állam, a társadalom irányítása és mindennapi élete nagyjából elkülönült az egyháztól. A 20. század szörnyűségei a vallástól való tömeges elfordulást eredményezték, és ehhez hozzájárult a „modern" neoliberális gondolkodásmód is. Szomorú, hogy a mai Európában a kereszténységnek nincs már döntő szava, sőt a keresztény értékekre hivatkozás lassan már a populizmus jelzőt kaphatja(szerk, kiemelése). 
Ne csodálkozzunk tehát, ha a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselői hangosan védik az iszlám jelenlétet Németországban, és tisztán üzleti megfontolásból milliós muszlim tömegeket engednének be az országba. Ha ezt így folytatják, két vagy három évtized multával pártjukat „Muszlimdemokrata Unió" névre kell hogy változtassák...
A fentiek csak nagyon röviden vázolták azt a két nagy veszélyt, ami ma Európát fenyegeti. Minden mellébeszélés helyett közös jövőnkről kellene közösen tárgyalni, félretéve az egyéni, és főleg a materialista érdekeket. Az iszlámmal meg lehet békülni, talán egy új, közös Isten megtalálása után, de összekeverni Európában a két kultúrát nem szabad, veszélyes, és az egyik oldalnak sem használna. Tehát az iszlám nem Németország része, de nem lehet Európába sem „beültetni", nem ver gyökeret, csak elnyomja a már ott lévőt. A transzatlanti paktum pedig sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem hozna javulást Európában, kimondottan amerikai, illetve globalizációs érdekeket szolgálna.
Ilyen értelemben kell elgondolkodni és egy közös európai platformon határozott, védekező álláspontot kialakítani Európa védelmére.

2016. május 8., vasárnap

Aranyosszéken jártunk a szövetségi jelöltekkel

Keizer Róbert megyei jelölt meghívására újra Aranyosszék helységeibe mentünk. Előbb a bágyoni majd a kövendi szorgos gazdák földjeit néztük meg. 
Az a bekötő út amely sok éven csupán földútként ismertünk volt most amióta a Mărginean János a várfalvi polgármester sima bitum felülettel borított lett, amely a jó gazda szellemet mutatja. 
Amire a Keizer úr felfigyelt a kinai származású "császárfa", amely egyesek szerint ugyan gyorsan növő fajta, de tájidegen és ezért a helyi faféléket nagyon veszélyezteti. 
Valószínűsíthető, hogy e fafajta telepitése pályázati pénzek révén volt lehetséges, de a telepítvény gazdája azzal nem igen számolt, hogy vizigényes és az alsó ágakat le kell nyesni tehát munkaigényes is. E fajta ugyan magasra nő, de a szeles időjárású vidéken nem ajánlott. Ezen kivül a talajt eléggé kiszipolyozza.
Várfalva felé menet, a küldött úrral Kövenden is körbenéztünk és a gazdakörnek átadott épületre voltunk kiváncsiak, de sajnos elég gyatra állapotban találtatott, amiért egy kissé csüggedten indultunk volna tovább, de meglepetésünkre kedves ismerősökkel találkoztunk. Szabó tanárnőről van szó, aki férjével éppen a reggeli etetés idején a kedves háziállataikat látták el. 
A tanárnő édesapja a kövendi gazdakörnek sok éven át volt az elnöke igy a családban alaposan ismerték a helyi gazdák tevékenységeit, mindennapi gondjait 
Egy sor problémáról is beszámoltak és Keizer küldött úrnak bemutatták az általuk elképzelt jövőképet amit ebben a zónában megvalósithatónak éreznek.
Mivel utunk végcélja még messze volt elköszönve a kedves háziaktól Várfalva felé fordítottuk a kocsink elejét, amely vígan szelte a kilométereket a jó úton. 
Utunk végcélja a várfalvi kulturotthon volt, ahol a szövetségiek népes csoportjával találkoztunk, akik az EKE fenállásának a 125 éves ünnepi évfordulójára voltak hivatalosak. 
Csatlakoztunk a szövetségiek csapatához és ott egy kis időre sikerült a kolozsvári főkonzulátus gazdasági ataséjával és a megyei tanács több tagjával is elbeszélgetnünk.
Gyors ismerkedés után a polgármester úr is előkerült, akivel szintén sikerült egy rövíd tárgyalást is megejteni. 

Mărginean János, a várfalvi polgármester, beszámolt arról, hogy igyekeznek a torockói hirnevévez csatlakozni, megmutatván a turistáknak, hogy nem csak nyugati, hanem keleti oldala is van a Székelykőnek, ahová ezután majd érdemes lesz majd eljönni hiszen már az ötödik panziót is épitik a község területén és egy turisztikai információs irodát is elfognak inditani, ahová éppen most sikerült egy helybeli szakembert alkalmazni, aki a turisztikai egyetemet nemrég végezte el.
Aztán megint elhangzott, hogy a torockóiak sokszor kérik kölcsönbe az itteni tánccsoportot, igy az idelátogató turisták számára komoly programokkal is szolgálhatnak.
Közben a kulturban elkezdődött az ünnepi műsor amely egy nagyon is nívósra sikerült.
Amint a képen is látható annyira megtelt a kulturház, hogy sokan kintragadtak, de a ünnepi fogadalomra, amelyet az EKE immár 125 éve a tagjaival elmondatja, nagyon sokan a terembe szoroltan ugyan de megtettek .
Az ünnepi hangulatot tetézte, hogy egyik régi EKE tag 9 hektárnyi erdőt adományozott az egesületnek az EKE-Vár fentartása végett és egy sor diplomát is kiosztottak a népes tömeg nagy örömére.
Nagyon sok civil szerveződés példát vehetne az EKE magatartásáról és példás együttműködéséről, hiszen ide s tova több tizéves már az anyaországi Kárpát Egyesülettel való baráti kapcsolat.  (HZ)


Újra a Keizer úrral a megyei jelölttel, jártuk a vidéket

Pénteken az idő is nagyon melegnek igérkezett, de mivel már az utazás terve ki volt dolgozva elkisértük a Keizer Róbertet a megyi tanács jelöltjét az aranyosszéki utjára.
Alig értünk Tordára már látszott, hogy késni fogunk, de egy gyors telefonhívással elintéztük a dolgot és az aranyosgyéresi RMDSZ  elnök megvárt bennünket.
Aranyosgyéres mint a szeg- és drótgyártás fellegvára nagyon sok munkaerőt emésztett fel, de napjainkban csak a munkanélküliek számát növeli.
Ez egyféle képpen kihívást is jelenthet egy olyan jelöltnek, aki a gazdasági téren jelentős eredményeket tekinti a népközösségünk számára elsőrendű feladatnak.
Rövid ismerkedés után a szövetségi jelöltlista hatodik helyéről rajtoló Keizer úr egyből belevágott a terveinek az ismertetésébe, amit aztán úgy a városi elnök mint a vele tartó elnökségi tag nagyon figyelmesen végighallgatott. Látszott, hogy fiatalság ellenére Ő is fontosak tartja azokat az ötleteket amelyek elhangzottak, sőt már ott helyben azokra szinte mindegyikre talált megfelelő helyet is a városban ami által a beszélgetés egyfajta eszmecserévé alakult.
Az együttműködés szükségesége ismét előtérbe került, amire a gyéresi RMDSZ elnök ismét felhívta a figylemet. 
Lévén, hogy a gyéresiek között kevés a népközösségbeli minden szavazat egy ökölvivó meccsel is felér, amiért a megyei jelölt egy Papp László diplomával "biztatta" győzelemre a városi RMDSZ elnököt
Annak ellenére hogy a gyéresi eszmecsere haznos volt sajnos utunkat nem tudtuk folytatni mert a kocsink bezinpumpája beadta a derekát - valószínűleg a nagy meleg hatására. Több órás javítás után arra a következtetésre jutottunk, hogy egy másik napon fogjuk az aranyosszéki vidék körbejárását folytatni. (EP)  

2016. május 7., szombat

Adót vetnének ki az egyéni hőközpontokra

2016.05.06. 
Környezetvédelmi illeték kivetését javasolja az egyéni hőközponttal rendelkező háztartásokra a bukaresti távhőszolgáltató vállalat (RADET) – számol be a kronika.ro.
Gabriel Dumitraşcu igazgató a Hotnews.ro hírportálnak elmondta: a kezdeményezés egyelőre ötlet szintjén merült fel, még nem fogtak hozzá törvénytervezet kidolgozásához, de szerinte a „környezetszennyező fizessen” elv alapján elkerülhetetlen egy ilyen intézkedés bevezetése. Az illeték kivetését nem a RADET rendelné el, erre nincs hatásköre, de az ügyben állítólag már több fórumon is egyeztetnek.
„Bukarestben 400 ezer lakás rendelkezik egyéni hőközponttal, ezeket mindenképpen meg kell adóztatni, ha csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátás hatásait. Egy ilyen hőközpont egy év alatt annyi káros anyagot bocsát ki, mint egy nagyobb gépkocsi” – érvelt a fővárosi szolgáltató vezetője. Hangsúlyozta: a városi távhőszolgáltatók már jó ideje fizetnek környezetvédelmi különadót – írja a kronika.ro.

Ilyen lesz a szavazólap június 5-én

2016.05.07. 
A június 5-én esedékes helyhatósági választásokat megelőző hivatalos kampányidőszak nyitónapján, pénteken a Szatmár Megyei Választási Iroda kisorsolta a pártok szavazólapon elfoglalt sorrendjét.
Ennek következtében az első helyen az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége), a másodikon a PSD (Szociáldemokrata Párt), a harmadikon az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), a negyediken az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Unió), az ötödiken a PNL (Nemzeti Liberális Párt) található.
A pártok és jelöltjeik valamennyi választási körzetben ebben a sorrendben szerepelnek majd a szavazólapokon. Amennyiben valamely településen valamely párt nem indít jelöltet vagy listát, akkor helyét automatikusan az utána következő párt veszi át. A független jelöltek a pártok után következnek – amennyiben több is van, akkor sorrendjüket a helyi választási iroda állapítja meg újabb sorsolás útján.
Kocsis Zoltán szatmar.ro

Vidékfejlesztési konferencia lesz az EME-nél


Tájékozottság kell a sikeres pályázáshoz – ülésezett a Gazdasági Tanács

2016.04.15.
Fotó: Banga Előd Ernő

Az európai uniós új tervezési időszak prioritásai, a hamarosan meghirdetésre kerülő pályázati kiírások, valamint a regionális és közigazgatási reform – ezeket a témákat vitatta meg az RMDSZ Gazdasági Tanácsa április 15-i, pénteki ülésén, amelyet Kolozsváron, az Elnöki Hivatalban tartott.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ-re váró kihívásokról beszélt, többek között az újból napirendre kerülő közigazgatási reformról. Hangsúlyozta, a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszak jelentős késéssel, gyakorlatilag csak most indul be, ezért az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési terv megvalósítására is most nyílik lehetőség. Be kell azonosítani azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek pénzforrást biztosíthatnak, hogy megvalósuljanak az Erdély 2020 fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések, mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ politikai döntéseit mindig szakmai alapokra helyezi, ebben jelentős szerepet vállal a Gazdasági Tanács, méltatta a szövetségi elnök a döntés-előkészítő, szakmai testület munkáját.
Tánczos Barna szenátor a vidékfejlesztési támogatási rendszerről tájékoztatta a jelenlevőket, kiemelve, hogy ez az egyedüli terület, ahol már tavaly, 2015-ben megjelentek az új tervezési időszak kiírásai mind az önkormányzatok, mind pedig a vállalkozók és a gazdák számára is. A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen a tájékozottság – emelte ki Tánczos Barna, jó példaként említve a "Ne ábrándozz, vállalkozz" címmel indított ötletbörzét, amelyet Korodi Attila képviselővel és a Csíki Vállalkozók Egyesületével közösen kezdeményeztek. A mi feladatunk a pályázók folyamatos tájékoztatása mellett az is, hogy az előkészítő periódusban a kiírásokkal kapcsolatos észrevételéket, javaslatokat továbbítsuk, hiszen számos területen a valóságtól elrugaszkodott, sok esetben a pályázók érdekeit szem elől tévesztő előírás került be a pályázati kiírásokba – fogalmazott a szenátor.
Cseke Attila parlamenti képviselő az RMDSZ regionális fejlesztési politikájáról tartott előadást, egy olyan tanulmány eredményeit ismertetve, amely az uniós csatlakozás utáni évek országos statisztikáit dolgozza fel. Az elemzés rávilágít, hogy a kohéziós politika Romániában nem érte el célját, a nyolc régió között a fejlettségi szintkülönbségek nem csökkentek, hanem épp ellenkezőleg, még jobban elmélyültek és egyre nagyobb a szakadék. Az RMDSZ az egyedüli Romániában a politikai alakulatok között, amely konkrét elképzelést dolgozott ki, a jelenlegi nyolc, mesterségesen kialakított fejlesztési régió helyett tizenhat, kisebb, de azonos adottságokkal rendelkező fejlesztési régiót javasol. A most bemutatott új tanulmány is ezt a fejlesztéspolitikai elképzelést támasztja alá, ezért a Szövetség szakértői megragadnak minden lehetőséget arra, hogy ne érzelmi, hanem szakmai érvekre épülő társadalmi vitát szorgalmazzanak ebben a kérdésben.
Szávics Petra európai uniós szakértő a 2014–2020 közötti európai uniós tervezési időszak Romániában működő fejlesztéspolitikai keretét mutatta be, hangsúlyozva, hogy a következő időszakban minden operatív program meghirdeti a kiírásokat, amelyek fontos pályázati lehetőségeket jelentenek az önkormányzatok, vállalkozók és civil kezdeményezések számára. Nagy késésben vannak a programok, ilyen körülmények között a megfelelő előkészítés hordozza az esélyt a sikeres pályázásra. Több olyan törvényhozási feladat áll előttünk, amely nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyire hatékony az uniós források felhasználása, ilyen a közbeszerzési törvénycsomag véglegesítése is, mondta el a szakértő.
Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő bemutatta az Erdély 2020 prioritásait, ismertetve, hogyan kapcsolódnak a konzultációra épülő fejlesztési terv célkitűzései a Romániában működő operatív programok struktúrájához. A szakértő elemezte azokat az okokat, amelyek Románia eddigi gyenge teljesítményéhez vezettek, és tájékoztatott azokról az összefüggésekről, amelyeket figyelembe kell venni, ha hatékonyabban akarjuk az uniós pályázati lehetőségeket kihasználni. Nagyobb mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésünkre a következő években, de ez önmagában nem jelenti a sikert, tájékozódni kell, időben felkészülni, ugyanakkor érdemes jó szakmai teljesítményt felmutató tanácsadó cégekkel együttműködni, sorolta a szakember. 
Winkler Gyula EP-képviselő a Gazdasági Tanács koordinátoraként összegezte az elhangzottakat, kiemelve, hogy az önkormányzatoknak kulcsszerepük van az erdélyi közösségek gyarapodását illetően, hogy javuljanak az életkörülmények minden településen, hogy ezáltal megteremtsék az itthon maradás feltételeit a fiataloknak. A helyi fejlesztés finanszírozásában főszerep jut az uniós forrásoknak, a tapasztalat pedig azt mutatja, jelentősen javult a teljesítmény ezen a területen, de sok még a tennivaló. Éppen ezért kell a folyamatos tájékoztatás, és ezt a feladatot, szakemberei által, a Szövetségnek vállalnia kell, ugyanakkor értékelendő, hogy olyan ifjúsági kezdeményezések születnek, mint a MIÉRT hamarosan nyomdába kerülő, fiataloknak szóló pályázati kisokosa, amely szintén a 2020-ig rendelkezésre álló lehetőségeket gyűjti össze egy kötetbe – mutatott rá a tájékoztatási lehetőségek fontosságára.
Szerk. megj.
Már jó ideje nem hallatott magáról az Erdély 2020 Stratégiát elinditó EP-s képviselőnk, de amint a cikkből is kiderül újabb tájékoztató kiaványt jelentett be. Vitatkoznánk viszont azzal a kijelentésével, amely máskülönben hazai szinten  elhíresült - helytelenül - hogy csak az önkrmányzatoknak lenne kulcsszerepük a közösségek gyarapodásában, az életkörülmények javulásában. 
A mi olvasatunkban éppen olyan fontos szerep hárulna civil szervezetekre is, sőt! A kiányos vagy gyenge szervezettség amivel a népközösségünk civil szinten jelenleg rendelkezik szinte nem tudta eddig az emített szerepét betölteni. Mondhatni, hogy községi, de sok esetben még régiószinten sincs reprezentálva maga a civil társadalom. Ez pedig az érdekvédelmisek eziránti gyenge tevékenység róvására írható. Sok esetben a civil szeveződések hiánya az uniós pénzekre való pályázásra sem igen ad lehetőséget, sőt még más pld. régiószintű pályázatokra való jelentkezésekree sem.
A testvértelepülések esetében vagy a kisrégiószintű együttműködések pedig alig hoznak valamit a népközösségiek számára. Pedig ha jól utánna néznénk legalább ugyanannyi vagy esetleg nagyobb méretű pénzalapok állnak a rendelkezésünkre, de erről sem tudnak sokan. Pontosítás végett megemlitenénk a Duna medencei alapokra való pályázás! Itt előirásszintű, hogy egyesületek, alapitványok, stb. minimum 5 tagországbeli eócivil szervezetekkel közösen tudnak pályázni, de ha nincs egyesület, civil seveződés, valamelyik községben akkor eleve elesik a pályázatokra való lehetőségtől. 
Nem kritika képen, de rákérdezünk, hogy az rengeteg EU-s paramenti teendői között miként tudja a Gazdasági Tanács koordinátori teendőket is elátni egy olyan aki még legalább 3 funkciót is betölt?  
Meglehet, hogy van tapasztalata az úniós pályázatok esetében és elsőkézből kaphatja a legfrissebb információkat, de azt eddig nem igen sikerült úgy tovább adja, hogy időben tájékozódjanak az érdekeletek. Ezt azért is kérdezzük mert tavaly juniústól ez év éprilisáig semmi tevékenységet sem tett közre a Gazdasági Tanács...
Véleményünk szerint Csutak úr talán az egyedüli, aki ezekbe a dolgokba nemcsak belelát hanem a szakmai részt is koordinálni tudná, igy ezen a szövetségi vezetésnek is el kéne gondolkodnia, hogy nem lenne talán célszerübb egy hazai szinten szakavatottat - odavalót - helyezni e tevékenységi kör vezetőjének- koordinátorának attól még az EU-s parlementerünk maradhat az említett tanács védnöke is.
Vagy ha annyira fontos lenne, hogy a parlameterünket nem lehet  kikerülni, akkor meg kéne alkotni a Régió Tanácsot aminek a vezetője lehetne a Csutak úr és e szervezeti részlegbe be kellene vonni mindazokat, akik számitanak - politikai hovatartozás nélkül - úgy vidékfejlesztési mint régiófejlesztési téren! (HZ)
 

2016. május 6., péntek

Közgyűlést tartottak a kisrészvényesek a kézdivásárhelyi Csavargyár ügyében

2016.05.06. 
Mintegy negyven kisrészvényes jelenlétében tartott közgyűlést szerdán délután a kézdivásárhelyi csavargyár irodaépületében a Csavargyár Vagyonának Megmentéséért Egyesület. Ráduly-Baka Lajos, az egyesület elnöke jövőre vonatkozó terveit ismertette: nyugati befektetőket keresnek, a gyár újraindításához bankhitelt is felvennének.
A gyár kapujában két rendőrségi jármű és Erdély Ede EDE rendszámú két Volvója állt, egy ötödik, brassói rendszámú Dacia Loganból pedig videofelvétel készült azokról, akik a gyár területére léptek. Ifj. Erdély Ede szintén rögzítette a gyűlés résztvevőit.
A részvényesek közgyűlésének megkezdése előtt Szász Attila, a Valkes Kft. igazgatója felolvasta Kese László társtulajdonos a részvényesekhez intézett levelét, amelyben azt a kérést fogalmazta meg, hogy a csavargyár egyik felújított és általuk bérelt csarnokában dolgozó, közel háromszáz alkalmazott ne maradjon munkahely nélkül. Kese László arra is kitért, a Valkes cég 2012-ben 400 ezer eurót ruházott be a csarnok felújításába, „életet hoztak a csavargyárba”, arra kérve a részvényeseket, hogy olyan döntést hozzanak, amely nem veszélyezteti közvetett módon a munkahelyeket.
Ráduly-Baka Lajos, az egyesület elnöke hangsúlyozta, ők nem veszélyeztetik a meglévő munkahelyeket, csak az a kérésük, hogy a mintegy ötezer eurós havi bért ne Erdély Ede, hanem az egyesület számlájára utalják át, ellenkező esetben kénytelenek lesznek „kipakolni” a Valkest a csavargyárból. A bérleti díj rendezése érdekében a Valkes ultimátumot kapott az egyesület vezetőségétől. A közgyűlésen arról is szó esett, hogy a csavargyár egy részét az egyesület újraindítja, a Skat-Kart Kft.-nél pedig felleltározzák a javakat. A másfél órás közgyűlésen a câmpinai bíróság döntésének részletes ismertetése töltötte ki a legtöbb időt, és ugyanakkor a jövővel kapcsolatos terveikről is szó esett. 
Ráduly-Baka Lajos szerint első lépésként nyugati befektetőket keresnének, akik korszerű gépekkel szerelnék fel a gyárat. Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy a következő három évben 1,8 millió dollárnak megfelelő lejjel bővül a csavargyár tevékenysége. A gyár újraindítása érdekében bankhitelhez folyamodnak – hangsúlyozta –, de ha lehetőségük lesz, európai uniós alapokért is pályáznak. Ha lesz bevétel, szerény osztalékot kapnak a részvényesek – hangsúlyozta Ráduly-Baka Lajos. 
Iochom István Háromszék