2010. november 26., péntek

ISZAPÖMLÉS: A GAZDÁKNAK ÁTMENETI ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA LEHET PÁLYÁZNI

http://www.magyarhirlap.hu/online/iszapomles_a_gazdaknak_atmeneti_allami_tamogatasra_lehet_palyazni.html

A kérelmeket december 1. és december 8. között nyújthatják be az érintettek

Átmeneti állami támogatásért fordulhatnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a vörösiszap-katasztrófa miatt veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók a vidékfejlesztési miniszter rendelete értelmében.A kérelmeket 2010. december 1. és december 8. között nyújthatják be az érintettek, a keretösszeg 350 millió forint.

A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent szabályozás szerint az érintettek a 2010. évben vörösiszap-ömlés miatt elszenvedett káruk enyhítése érdekében, valamint a 2011. évi gazdálkodási tevékenységüket érintő korlátozás miatt jövedelempótló támogatást vehetnek igénybe.

A rendelet részletesen rögzíti a támogatás igénybevételének feltételeit, jogosulti körét; kérelmet például csak az a termelő nyújthat be, aki a vörösiszap-ömlés miatt keletkezett kárát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál bejelentette és nyilatkozik többek között a támogatási kérelem benyújtását megelőzően igényelt átmeneti állami támogatások összegéről.

Az eljárás során hiánypótlásra, illetve az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség, a hiányosan benyújtott kérelmeket az MVH elutasítja - rögzíti a rendelet, amelyből kiderül az is: a támogatási intézkedések finanszírozására 350 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre, amelyből 200 millió forint az állattartók és a mezőgazdasági termelők, 150 millió pedig az élelmiszer-feldolgozók részére elkülönített alkeret.A támogatáshoz kapcsolódó adminisztratív, illetve helyszíni utóellenőrzéseket az MVH a támogatási kérelem benyújtását követő év végéig végezhet. MHO/MTI/Hvg

Vadlúdrekord a tatai Öreg-tavon

http://www.echotv.hu/tech_tudomany/vadludrekord_a_tatai_oregtavon.html
2010-11-26
A természetvédők szerint a hétvégére megdőlhet az eddigi rekord, és 25 ezernél is több vadlúd pihenhet az európai hírű madárpihenőn, a tatai Öreg-tavon.
A szombaton kezdődő idei Vadlúd Sokadalom elnevezésű, egész napos programsorozattal vár minden érdeklődőt a tatai Öreg-tó partján. A vadludak megfigyelése után a rendezvényen látható lesz Máté Bence fotókiállítása. Az Év természetfotósa 2010 címet nemrégiben elnyerő fotós előadáson mutatja be a közelmúltban megjelent albumát. A látogatók forrástúrán is részt vehetnek, mert újból megjelentek a Tatáról negyven éve eltűnt langyos vizű források: a legújabban a tatai vár alatti falból tör a felszínre a 20 fokos karsztvíz.
MTI

Verespatakról szól a kolozsvári magyar színház bemutatója

http://www.echotv.hu/?akt_menu=16&r_id=34&hir_id=232223
2010-11-26
Verespatak helyzetéről, az ott tervezett aranybányáról és annak társadalmi következményeiről szól a Kolozsvári Magyar Állami Színház legújabb színdarabja, amelynek bemutatóját szombaton és vasárnap tekintheti meg a közönség az erdélyi városban.
A Verespatak - fizikai és politikai vonalon című előadásban először dolgozik együtt a román dramAcum kortársművészeti csoport három rendezője, Radu Apostol, Gianina Carbunariu és Andreea Valean. A kolozsvári intézmény közleménye szerint az alkotók a színészekkel együtt augusztus elején a Román Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kéthetes kutatómunkát végeztek Verespatakon és környékén. Az itt összeállt anyagból (több mint 50 interjú, plusz a kiegészítő hanganyag, video és fotó) kerekedett ki az előadás szövege, amelyet Demény Péter kolozsvári író ültetett át magyarra. Az előadás egymás után következő történetekből áll, amelyek a bányanyitási terv kapcsán kialakult ellentmondásos helyzetre hívják fel a figyelmet. A darab különböző színházi műfajt - a klasszikus színháztól a musical műfaján keresztül a performanszig - ötvözve kíván összetett történetet kerekíteni Verespatak jelenéről és jövőjéről. "Ez a történet hegyekről, sok pénzről, hatalmas politikai és korporációs érdekekről és az ördöggel kötött szövetségről szól" - olvasható a színház közleményében. Hamarosan elkészül az előadás honlapja is, amelyen fenn lesznek azok a szövegek is, amelyek nem kerültek be az előadásba. A rendezői "hármas" egyik tagjának, Gianina Carbunariunak volt már hasonló kísérlete, hiszen ugyanezzel a módszerrel készült el a Romániában és Magyarországon szakmai fesztiválokon nagy sikert aratott 20/20 című előadás is, amely az 1990-es márciusi marosvásárhelyi eseményeket mutatta be. Akkor a helyi román és magyar lakosság között etnikai konfliktus robbant ki, amely utcai tömegverekedésbe torkollott. Verespatakon immár tizenhárom éve tervezik megnyitni Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, amelynek engedélyezéséhez a román hatóságok egyelőre nem járultak hozzá. A kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar felszínre hozni. MTI

Gesztusok - gusztusok

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4120&Itemid=77
2010. november 23. kedd 16:05
Kelemen Hunor a költőminiszter olyan gyászbeszédet mondott a magyargyűlölő Adrian Paunescu sírjánál, amiért finoman fogalmazva, kisétálhatna nagykarimás fekete kalapjával a politikai életből. Aki ismerte, tudja milyen fából faragták a Ceausescu házaspár udvari költőjét, de mi, vagy ők hajlamosak vagyunk hamar felejteni. A 89-es decemberi események alatt kishíján saját fajtája meglincselte, majd úgy eltűnt a közéletből, mint a kámfor. Később visszaszivárgott. Minket, erdélyi magyarokat többször visszaküldött Ázsiába, ő volt a képernyők szolgálatos kutyája magyar ügyben és ennek a levitézlett kommunistának mondta ami Hunorunk, hogy munkásságát az angyali szeretet irányította. Az RMDSZ minisztere – nem a miénk! – megforgatta a gyomrunkat, már csak remélni merem, hogy a temetésen nem az erdélyi magyarságot képviselte, hanem pártját. Megtehette volna, hogy kivonja magát a “megtisztelő” feladat alól, s elküldi maga helyett a kulturális államtitkárt, de nem, ő ott volt, újabb szégyent hozva a magyarságra.
Egy másik “gesztustevő” Alföldi Róbert, a Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, akinek engedélyével december 1-jén, a román nemzeti ünnepen előadást és állófogadást rendeznek az intézményben. A liberális direktor a hír kiszivárgása óta elérhetetlen, hiába bírálják színészek és történészek, az nem jut el a füléig. Már elfeledte, hogy 2002-ben, december elsején, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök éppen koccintott a Kempinskiben Adraian Nastaseval, Verestóival, mi erdélyi magyarok felszisszentünk. Úgy látszik, süket a hely. Értem én a gesztusokat, de ezek szerint mi is javasolhatjuk, hogy március 15-ét a bukaresti Ateneul Roman-ben ünnepelje az erdélyi magyarság. Azzal is maradnánk. Balázs Árpád

Összefogás a Sóskútért

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4117&Itemid=77
2010. november 23. kedd 16:01
Nem tudom, az önkormányzat tehetetlenségét unta-e meg az a keresztúri civil szerveződés (Székelykeresztúri Közösségi Alap, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány fiókja), amely a közlemúltban akciót indított a sóskúti gyógyfürdő újjáélesztésére. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évek stagnálásához képest az önkormányzatnak jelenleg legalább elképzelései vannak a rehabilitációról, készülnek a tervek, melyek alapján az önkormányzat EU-s forrásokat próbál majd megpályázni. De addig még sok víznek kell lefolynia a Küküllőn. Talán ezért gondolta a fent nevezett civil mozgalom, hogy közösségi összefogással újítja fel a hajdani patinás fürdőkomplexum egy részét. A régi gyógymedence helyén egy terápiás célt szolgáló, hagyományos székely tükörfürdő épülne. Ennek fő sajátossága, hogy nem úszásra alkalmas, hanem ülni lehet benne, mélysége nem haladja meg az 1,5 m-t, külön részlege volna a nőknek és férfiaknak, valamint egy közös rész a gyermekek számára. A kezdeményezők főként a lakosság támogatására számítanak, de sikerült meggyőzni az önkormányzatot is, hogy részmunkálatokat vállaljon fel (ezzel mintegy előkészíti az általa elképzelt nagyobb projekt megvalósulását). Fontos támogatója a projektnek a Közbirtokosság is, amely a faanyagot biztosítja az építkezéshez. Az önkormányzat a parkosítást és a mederszabályozást vállalta, ugyanakkor erőgépeket is biztosít a munkálatokhoz. A fürdő megépítéséhez a már felsorolt tételek mellett körülbelül 30.000 lejre lenne szükség. Andrási Erika koordinátor elmondta, bíznak benne, hogy sikerül ilyen alacsony költségek mellett megvalósítani a terveket, ehhez végig számítanak a diákok önkéntes munkájára, a lakosság támogatására. Az említett pénz előteremtésére konkrét koncepciójuk van: csatlakoztak a Közösségi Alapítványok rendszeréhez, e kezdeményezés lényege, hogy három évig, amennyi pénzt sikerül a helyi közösségből összegyűjteni, annyit tesznek ők hozzá. „Ebben az évben 15.000 lejt tudunk lehívni ebből a projektből, az elkövetkezendő 2 évben pedig évenként akár 25.000 dollárnak megfelelő összeget is. A feltétel csupán annyi, hogy igyekezzünk minél több pénzt összegyűjteni, hogy legyen lehetőségünk megduplázni” – mondta el Andrási Erika. Az elmúlt időszakban a város 3 középiskolája diákjainak bevonásával adománygyűjtési akció zajlott le a városban, melyre a lakosság nagyon pozitívan reagált: mintegy 6.200 ront sikerült összegyűjteni. A gyűjtés folytatódik, az adventi vásár idején például külön standja lesz az alapítványnak a főtéren. Tervükben áll a vállalkozók felkeresése is, és elképzelhető, hogy a környékbeli falvak lakóihoz is elmennek adománygyűjtésre. Az ütemterv a következő: tavasszal egy hulladékmentesítési akciót követően elkezdődne az építkezés, júliusban pedig már szeretnék átadni a tükörfürdőt. Számítanak a helyi mesteremberekre, valamint a diákok önkéntes munkájára. Az önkormányzat saját tervei nagyobb léptékűek, finanszírozásuk azonban egyelőre bizonytalan. Ez a kezdeményezés azonban a helyi összefogásnak és az ebből is eredő alacsony költségvetésnek köszönhetően megvalósulhat. Zsidó Ferenc

A hazai állattenyésztés válsága

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4121&Itemid=77
2010. november 23. kedd 16:06
A hús útja a tenyésztőtől vásárlóig: tízszeres drágulás Hosszú az út az állattenyésztők és a hústermékek vásárlói között, miközben a feldolgozók és a kereskedők gazdagodnak, azok kapnak a legkevesebbet- a termelők-akik a legtöbbet dolgoztak. A költségek legvégül pedig a fogyasztót, vagyis a lakosságot terhelik. Egybecseng a székely gazdák véleménye az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzottakkal, az uniós állattenyésztés válságáról, amikor a napokban és az ágazat megsegítéséről vitáztak Brüsszelben. A termelők rossz alkupozíciója, a tapasztalható egyenlőtlenségek, és az élelmiszer-feldolgozók aránytalanul magas részesedése súlyosbítja a helyzetet, amelyek következtében sok állattartó döntött tevékenysége beszüntetése mellett. Az ülésen egyebek között arról tanácskoztak, hogy átfogó uniós stratégiára lenne szükség a fehérjenövény-termesztés előmozdítására, az állati fehérjék takarmányozási felhasználására. A jelenleg érvényes, aránytalanul magas környezetvédelmi és termelési előírások olyan beruházásokra kényszerítik a gazdákat, amelyek soha nem térülnek meg a versenyképesség javulásában, sőt, közvetetten az európai termékek helyzetét rontják a globális árversenyben. Az európai gazdáknak olyan harmadik országokból származó importtermékekkel kell versenyezniük, amelyeket kevésbé szigorú termelési, állatjóléti és környezetvédelmi szabványok szerint állítanak elő. Nehéz az állatok értékesítése D. István székelyudvarhelyi gazda elmondta, hogy az állattartó gazdák számára évek óta problémát jelent úgy az állatok értékesítése, mint azok engedélyeztetett helyen történő, az EU-s állatvédelmi feltételeknek megfelelő, levágása. Szükség lenne korszerű húsfeldolgozó üzemekre, mert jelenleg nagyon kevés a feldolgozó cég, akik többnyire kényük-kedvük szerint szabják meg az árakat. Olyan kis vágóhidakra lenne szükség, hangsúlyozta a gazda, amelyek juhok, sertések és szarvasmarhák szakszerű vágását, valamint a tisztított-darabolt testrészek hűtését is képesek lennének megoldani. Véleményét igazolta rövid telefonbeszélgetésünk, amikor felhívtuk egyik húsfeldolgozó cég vezetőjét, arról érdeklődve, hogy mennyit fizetne élősúlyban, kilónként egy négyéves tehénért. 2,5 vagy 3 lejt, hangzott a válasz, esetleg egy kicsivel többet, ha „jó húsban van” az állat. Drága a hús az üzletekben Ha végigjárjuk az üzleteket, azt láthatjuk, hogy az árak nem a romániai vásárlók pénztárcájához igazodnak és szakemberek is úgy vélekednek, hogy például Németországban, vagy Magyarországon, de egyebütt is alacsonyabbak az árak, mint nálunk. A húsok és húskészítmények ára majdnem azonos a székelyföldi üzletekben, s még a multinacionális üzletláncok kínálata sem mutat jelentős eltéréseket. Íme néhány példa, kilónként számolva: fagyasztott csirke 8-9 lej kilónként, felső-alsó comb: 12-13 lej, csontos disznókaraj: 14-16 lej, csontnélküli karaj: 18-20 lej, hátszín:22-23 lej, csontnélküli marhahús: 23-24 lej, borjúhús:26-28 lej, stb. Láthatjuk, hogy miközben a termelő, az állattartó gazdának három lejt kínálnak élősúlyban a tehene húsáért, és ha az állat felét elveszíti a feldolgozás során, akkor is a hentes és a kereskedő a nyerő és nem az aki vállalta a gondozás nehézségeit. Egyébként október végén lezárult a szarvasmarhafarmokra vonatkozó tá¬mogatási kérelmek leadási határideje, a gazdák várják a támogatást. Amint Lázár István. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) sajtóreferense kifejtette: a gazdák nem értik a szakminisztérium 2010/215-ös számú rendeletének a lényegét, miszerint háromféle referencia-időpont szerint kell eljárnia a támogatás megítélésekor az APIA-nak, attól függően, hogy az állattartó mikor hozta létre farmját. Támogatásra jogosult minden magán-, illetve jogi személyiséggel rendelkező szarvasmarha-tenyésztő, aki a 2008. január 31-i referencia-időpontban legalább három, minimum hat hónapos szarvasmarhával rendelkezett, és a kérelmezés időpontjában az illető farm szerepel az Országos Állatnyilvántartó (RNE) jegyzékében, illetve nincsenek elmaradt tartozásai az állami és helyi intézmények felé a kérelem benyújtásakor. A 2009-es esztendőre vonatkozó szubvenció 571 lej volt szarvasmarhaként. Kibéd: egy tipikus eset A kibédi AgroProdCom Dósa Kft. 2002-ben júliusában kezdte meg a termelést a 13/A országút mellett lévő épületben, ahol vágóhíd és húsfeldolgozó üzem működik, amely megfelel az uniós elvárásoknak. A vállalkozást Dósa Árpád indította még 1998-ban Nyárádremetén egy bérelt helyiségben, azóta új termelési csarnokban folyik a munka. A tulajdonost a vállalkozás mindennapjairól kérdeztük. - Naponta átlagosan hány tonna szarvasmarha- és sertéshúst dolgoznak fel az új termelési csarnokban? - Hét-nyolc tonna szarvasmarha- és disznóhúst dolgozunk fel. - Honnan szerzik be a nyersanyagot? - A szarvasmarhát a környékről, Hargita és Maros megyéből, a sertéshúst az államilag engedélyezett hazai hizlaldáktól vásároljuk fel. Ugyanis tudtommal Székelyföldön nem létezik olyan vállalkozó, aki engedélyezett sertésfarmmal rendelkezne. - Hány alkalmazottat foglalkoztat a kibédi vállalkozás? - Jelen pillanatban száztizenöt alkalmazott dolgozik a cégnél, valamennyien helybéli lakosok. Minket sem került ki a gazdasági válság, ennek ellenére sikerült a teljes személyzeti létszámot megőrizni. - Hány féle végtermék jut ki a kereskedelembe, a polcokra? - Ezek száma megközelíti a százat. - Hol vannak jelen termékeikkel, hol van bemutató üzletük? - Hargita és Maros megyében vagyunk jelen termékeinkkel, az értékesítés a cég saját üzleteiben (Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Korondon, Parajdon, Szovátán, Erdőszentgyörgyön, Nyárádszeredában és Kibéden, a bemutató üzletben) történik. Ezen kívül szállítunk még élelmiszerüzletekbe, éttermekbe is termékeinkből. Jelen vagyunk a hagyományos termékeinkkel, a jó minőségű, drága termékekkel, de az emberek pénztárcájához is próbálunk igazodni, hogy a kisjövedelmű emberek is tudjanak vásárolni. Fülöp D. Dénes, Balázs Árpád

Csíkszeredában a TUDEK

http://szekelyhon.ro/hirek/kozelet/csikszeredaban-a-tudek
R. Kiss Edit 2010. november 25., csütörtök 15:56
Mintegy kétszáz diák érkezik, Erdély számos városából

Csíkszeredában zajlik november 26–28. között a Tudományos Diákkörök IX. Erdélyi Konferenciája. A rendezvényt első alkalommal szervezik a megyeszékhelyen.

kos_emblemaA Kutató Diákok Szövetségének felkérésére a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola szervezi meg idén a TUDEK-et, a Tudományos Diákkörök IX. Erdélyi Konferenciáját. Erdély számos városának magyar tannyelvű iskolájából érkeznek középiskolások a rendezvényre, amelyen önálló kutatási munkákat mutatnak be 11 szekcióban.

Lapohos Anna-Mária, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta, sokkal több dolgozat érkezett az idei rendezvényre, mint eddig bármikor, 195 diák 122 dolgozatot fog bemutatni. A diákok mellett 35 kísérőtanár is részt vesz a rendezvényen, amelyen egyetemi tanárokból és szakemberekből álló zsűrik döntik el, hogy szekciónként melyek a legjobb dolgozatok.

Minden szekcióban 3–4 díjat fognak kiosztani, és a támogatók is számos különdíjat ajánlottak fel a tudományos munkát végző középiskolásoknak – tájékoztatott Lapohos Anna-Mária. Elmondta, a díjak mellett minden szekcióban a diákok egynegyede továbbjut az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Ezt Magyarországon szervezik a felvidéki, délvidéki, erdélyi és Magyarország öt régiójában megszervezett régiós konferenciák győzteseinek.

A TUDEK 2007-től a román oktatási tárca által elismert versenyek közé tartozik, és az igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felajánlotta, hogy 4 szekció első három díjazottjának ingyenes helyet biztosít az egyetem karain.

A Sógor Csaba európai parlamenti képviselő védnökségével, valamint számos helyi és megyei intézmény, cég és szervezet támogatásával zajló rendezvény pénteken a regisztrációval veszi kezdetét, szombaton, november 27-én pedig a reggeli nyitóünnepség után elkezdődnek a szekciókban a munkálatok, a diákok bemutatják tudományos dolgozataikat. A díjkiosztó ünnepség szombat este lesz.

Lapohos Anna-Mária elmondta, Csíkszeredából is számos diák mutat be tudományos dolgozatot a rendezvényen: a legtöbben a Kós Károly Szakközépiskolából vannak, de több munkával jelentkeztek a Márton Áron Gimnáziumból és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból is.

Csillag Péter - végre - a megyei önkormányzat tagja lett

http://szekelyhon.ro/hirek/kozelet/csillag-peter-a-megyei-onkormanyzat-tagja-lett Kovács Attila 2010. november 26., péntek 17:20

Több mint egy évvel Szász Jenő visszalépése után foglalta el helyét a Hargita megyei önkormányzatban a Magyar Polgári Párt jelöltje, Csillag Péter. A mandátum igazolását per előzte meg, amely a marosvásárhelyi ítélőtábláig jutott.

megyeitanacsules_01_b

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a múltkori tanácsülésen jelezte, a következő ülésen szavaznak arról, hogy a Magyar Polgári Párt képviselője is tagja legyen a testületnek. A gyimesközéploki Csillag Pétert az MPP egy évvel ezelőtt, Szász Jenő visszalépése után jelölte a megyei önkormányzatba, de mandátumának igazolása késett. Tavaly több alkalommal is lekerült napirendről a kérdés, végül, amikor sor került a szavazásra, az RMDSZ-frakció azért nem szavazott, mert szerintük a tanácsosjelölt korábban RMDSZ-színekben indult, és kötelezte magát, hogy nem indul jelöltként más párt számára. Az MPP jelezte, hogy bírósági úton kénytelen eljárni a mandátum igazolásával kapcsolatos eljárás orvoslására. Ez meg is történt, az ügy a marosvásárhelyi ítélőtábla elé került, amely Csillag Péter javára döntött. Ezért került sor a pénteki megyei tanácsülésen a mandátum igazolására.

Az ülés elején Kovács Árpád András, az MPP frakcióvezetője kérte, változtassák meg a napirendi pontok sorrendjét, és vegyék előre a Csillag ügyében történő szavazást, hogy ne ismétlődhessen meg a tavalyi helyzet, amikor a jelölt végigvárta az ülést ahhoz, hogy kiderüljön, mégsem lehet tagja a testületnek. A kérést elfogadták, így már az ülés elején egy tartózkodással megszavazták Csillag Péter mandátumának igazolását, és miután letette a tanácsosi esküt, helyet foglalhatott az asztalnál. A testület szavazott a tisztségéről lemondott dr. Vajna Imre mandátumának jog szerinti megszűnéséről is, a helyére jelölt Binder Levente ügye azonban még nem került napirendre.

Márton István is távozott tisztségéből

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara vezetője, Márton István nyugdíjba vonul, ezért osztályvezetői tisztségéből felmentették – ezt is az ülésen jelentette be Borboly Csaba. Helyére a mezőgazdasági kamara egy másik munkatársának, Máthé Emmának kinevezését javasolták ideiglenesen, mindaddig, amíg ki nem írják a versenyvizsgát a tisztségre. A testület titkos szavazás eredményeképpen elfogadta a jelölést.

Netbook, notebook és egy tablet gyerekeknek

http://prohardver.hu/hir/netbook_notebook_es_egy_tablet_gyerekeknek.html

Egy olcsóbbnak tűnő megoldást leleplezett a Gigabyte, amely minden bizonnyal a belépőszintű modellek közt fog helyet kapni. Ez az E1500-as típus, amely ismét egy 15,6”-es képátlójú, LED-es háttérvilágítású, 1366x768 pixeles felbontású képernyővel felszerelt inteles gép. A laptop Pentium processzorral lesz kapható, memóriából 2 vagy 4 GB, háttértárból pedig 250, 320 vagy 500 GB rendelhető bele. Integrált GMA 4500M GPU-ja intézi a megjelenítést, a konfiguráció pedig tartalmazza még a DVD-írót, a kártyaolvasót és az 1,3 megapixeles webkamerát. Hálózati eszközei sem mutatnak sok újdonságot, van Gigabit Ethernet aljzat, de Wi-Fi kártyája csak 802.11b/g-s típus.

Gigabyte E1500 Gigabyte E1500

A HP új netbookal bővítette termékpalettáját, mégpedig a Mini sorozat 1103 típusú tagját mutatta be. A gépezet egy tipikus 10,1”-es képátlóval, 1024x600 pixeles felbontással és LED-es háttérvilágítással rendelkező netbook. A konfiguráció is többé-kevésbé átlagosnak mondható. Az 1,66 vagy 1,83 GHz-es órajelen üzemelő Intel Atom N455, illetve N475 processzorral rendelhető, DDR3-as memóriából 2 GB kérhető hozzá, háttértárból pedig egy 320 GB-os kapacitású, 7200 rpm-es típust raktak bele.

HP Mini 1103 [+] HP Mini 1103 [+]

Nem hiányzik a kártyaolvasó, a VGA felbontású webkamera, a 10/100-as Ethernet és az elmaradhatatlan 802.11b/g/n-es Wi-Fi kártya. Opcionálisan kerülhet még bele 3.0-s Bluetooth, 3G-s modem és GPS vevő is. Három- vagy hatcellás akkumulátora lehet, operációs rendszerként pedig 32 bites Windows 7 Starter, SUSE Linux Enterprise 11 vagy FreeDOS kerülhet rá. A netbook a következő hónaptól lesz elérhető, 300 dolláros kezdőáron kínálják majd a tengerentúlon.

HP mini 1103 [+] HP mini 1103 [+]

Kifejezetten gyerekek számára készítette újabb, ezúttal kifordítható képernyős hordozható számítógépét a PeeWee PC. A cégtől tavasszal már láthattunk egy hasonló masinát, a PeeWee Powert. A PeeWee Pivot 2.0 lényegében egy átlagos netbook, de gondolván a célközönségre, egy erős, tartós házba lett költöztetve a hardver, ami a sarkaknál gumiütközőkkel védett az esések ellen, sőt a folyadékok sem jelentenek meghibásodást, de azért nem kell napokig a kádban áztatni. Egy eltávolítható fogantyúval is felszerelték a könnyebb hordozhatóság érdekében.

PeeWee Pivot 2.0 PeeWee Pivot 2.0

A gép egyébként 10,1”-es rezisztív érintőképernyős, amely kétféle felbontással rendelhető: 1024x600 vagy 1366x768 pixeles megjelnítéssel. Az 1,66 GHz-es Atom N450 lapul benne 1 GB memóriával és egy 1,8”-es méretű 160 GB-os merevlemezzel. Van N-es Wi-Fi és Bluetooth adaptere, kártyaolvasója és 1,3 megapixeles webkamerája is. A tablet alapára 600 dollár.

PeeWee Pivot 2.0 tabletként PeeWee Pivot 2.0 tabletként

Decemberre éri el Európát az új, ultra-vékony ASUS laptop

http://www.hoc.hu/index.php?p=news&y=21407
2010. november 26., péntek 19:23, írta: Szűcs Gábor (GrungeMan) Nyomtat
ASUSAz U31 mindössze 1,78 kilogrammot nyom és a Super Hybrid Engine technológiának köszönhetően tarthatjuk egyensúlyban a gép teljesítményét illetve fogyasztását.

A 13,3 hüvelykes, 1366 × 768 felbontású, LED háttérvilágítású kijelző mellett Core i3 vagy i5 processzort, 320/500/640 GB-os merevlemezt, akár 8 GB memóriát és GeForce GT 415M grafikus kártyát (Optimus-szal természetesen) találunk. A szokásos kiegészítők itt is megvannak természetesen: Gigabit Ethernet, 802.11 b/g/n WiFi, opcionális Bluetooth 2.1, kártyaolvasó, web-kamera. A hangzásért az Altec Lansing felel (ez nem feltétlenül jó jel), a hálózat nélküli működést egy 6 vagy 8 cellás akksi biztosítja.

Decemberre éri el Európát az új, ultra-vékony ASUS laptop

A Windows 7-et futtató U31 kezdőára 799 euró.

Szülőföld Alap helyére lépne a Bethlen Gábor Alap

http://www.erdely.ma/magyarorszag.php?id=78478&cim=szulofold_alap_helyere_lepne_a_bethlen_gabor_alap [ 2010. november 26., 17:56 ]
Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.
Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.
Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban.
A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.
A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.
A tervezet felidézi, hogy az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében Szülőföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre.
Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.
Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakran megtörténik a környező országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret.
Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható.
Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be.
Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők.
Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.
A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amelynek értelmében, a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban.
Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg.Duna TV

Település-átszervezési kísérlet

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=78472&cim=telepules_atszervezesi_kiserlet
[ 2010. november 26., 13:55 ]
A szenátusban vitatják már Nicolae Dobra PD-L szenátor törvényjavaslatát, amelyet ha elfogadnak és életbe lép, a tízezernél kevesebb, szavazati joggal rendelkező lakosú városokat községgé, az ötezernél kisebb községeket pedig faluvá fokoznák vissza.
Az indoklás szerint ezzel pénz takarítható meg, és megakadályozható, hogy önkormányzatok százai váljanak fizetésképtelenné.
Arad – Gyökeres átrajzolás
Ha netalán megszavaznák, és életbe lépne az önkormányzati átszervezés, akkor Arad megyében valóságos tarolásra kerülne sor, s az intézkedés valamilyen formában minden települést érintene. A Statisztikai Hivataltól kapott adatok szerint 2010. január 1-jén a megyeszékhelyen kívül létező kilenc város közül csak háromnak lakossága haladta meg a tízezer főt, ám amennyiben csak a szavazati joggal rendelkezők számát vesszük figyelembe, akkor a helyzet ennél is rosszabb. Az adatok alapján Arad után a második legnépesebb város Pécska (13 793 lakos), utána következik Szentanna (13 362) és Lippa, amely a maga 10 979 lakosával rezegteti a lécet. A tízezres számhoz legközelebb Borosjenő áll (9466), a többi várost azonban községgé fokoznák le: Kisjenő (8273), Kürtös (8118), Nagylak (8035), Pankota (7624), Borossebes (6287). A megye 69 községe esetében még rosszabb a helyzet, mert az ötezres lakossági limitet mindössze hat település haladja meg: Mácsa (6601), Székesút (6194), Világos (8654), Ternova (6185), Vinga (6508), és a rekordernek számító, Araddal lassan összenövő Öthalom (11 616). Vagyis egyetlen többségi magyarlakta község sem maradna, mindegyiket faluvá fokoznának és odacsapnának egy szomszédos, nagyobb községhez, megváltoztatva ezzel az etnikai összetételt. Más kérdés, hogy az ezer lakos alatti községeket valóban vissza kellene fokozni faluvá, és hozzácsapni a legközelebbi községhez, mert ilyen kis lélekszámmal képtelenek ellátni közfeladataikat, működtetésük kizárólag a megyei önkormányzat támogatásával lehetséges. A megyében négy ilyen község létezik: Ignafalva (Igneşti, 755 lakos), Menyháza (997), Selénd (Şilindia, 868), Sistaróc (Şiştarovăţ, 352). A legfájóbb lefokozást várhatóan Kisiratos élné át, hisz a falu, hosszas előkészítés és lobbizás eredményeként mindössze hat éve szakadt le Kürtösről és lett ismét önálló község a maga 1619 lakosával. – Teljesen felháborít a dolog, ezt egyenesen képtelenség így véghezvinni – mondta a Nyugati Jelennek Almási Vince kisiratosi polgármester. – Aki ezt kidolgozta és benyújtotta, finoman szólva fogalma sincs arról, mi történik az életben. Ugyan mit spórolnának meg? Hogy a megszüntetett községekben többé nem kell utat vagy járdát építeni, víz- és csatornahálózatot fejleszteni? Vagy azt a négy-öt fizetést akarják megtakarítani? Ha az illető eljönne Kisiratosra, például, de szerintem máshol is hasonló a helyzet, akkor látná, hogy reggeltől hány ember jön a polgármesteri hivatalba intézni az ügyeit. Egy nyájat nem lehet pásztor nélkül hagyni, ráadásul Románia még nincs megérve erre az átszervezésre. Nyugat-Európában az önkormányzatoknak van pénzük, kiszervezik a szolgáltatásokat, és minden olajozottan működik. Szerintem csiszolni kellene rajta, ha már reformot akarnak. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Horváth Levente alprefektust is, aki szerint Nicolae Dobra PD-L-szenátor törvényjavaslata egyáltalán nem megoldás a magyarlakta községek számára. – Nem feltétlenül kell mindent kizárólagosan a költségmegtakarítás szempontjából értelmezni vagy megoldani, még akkor sem, ha most recessziós hónapokat, éveket élünk át. Emlékeztetnék, hogy Arad megyei szinten sikeresen alkalmaztuk az önkormányzatok karcsúsítását, és jelenleg csupán 9-10 helység maradt, ahol a közalkalmazottak száma nem felel meg a törvényben szabályozott struktúrának, de biztos vagyok benne, hogy év végéig ők is megoldják a helyzetet. Azt, hogy hány lakosnál kezdődik egy város önfenntarthatósága, lehet elemezni, de mivel a legszegényebb megyéink a Székelyföldön vannak, nem hinném, hogy most ez lenne a legsürgősebb tennivaló. Temes – A lakosság inná meg a levét A megyei jogú városok mellett (Temesvár, Lugos) csak két vidéki város – Nagyszentmiklós és Zsombolya –, valamint körülbelül egy tucat község ütné meg az új közigazgatási törvénytervezetben javasolt lakossági mércét. Az RMDSZ-es polgármesterek közül egyeseket nem érint a tervezett közigazgatási reform, mások viszont úgy vélik: az elképzelés abszurd, megoldhatatlan feladatok elé állítaná a lakosságot, amelynek esetenként 30-40 kilométert kellene utaznia egy, csak a községházán beszerezhető iratért. A legérzékenyebben Óteleket érintené a települések tervezett összevonása: évekig tartó küzdelem árán Ótelek község 2008-ban nyerte vissza önállóságát, amelyet az új törvénytervezet által szabott feltételek mellett el is veszítene. Szabó Csaba polgármesternek lesújtó véleménye van a parlament napirendjére tűzött törvénytervezetről: „Az a véleményem, hogy ezzel a tervezettel el akarják vonni a figyelmünket az ország súlyos gondjairól. Számunkra katasztrofális következményekkel járna egy ilyen törvény elfogadása: nemcsak hogy elveszítenénk nehezen kivívott függetlenségünket, de feltehetőleg egy távoli községhez, Újpécshez csatolnák Óteleket. Az embereknek 30-40 kilométert kellene utazniuk egy hivatalos iratért, amit csak a községházán lehetne beszerezni. Amióta önállóak lettünk, sok minden megváltozott Óteleken, sorra megvalósultak a választási ígéreteink. Ha Újpécshez csatolnák Óteleket, a polgármesternek valószínűleg csak a fényképét ismerné a lakosság, a választási plakátokról.”Vajda Pál újvári polgármester véleménye szerint a 3000 lakosú községek, mint Újvár, meg kellene őrizzék a függetlenségüket, ő 1500-2000 lakosnál húzná meg a határt. „Egy olyan közigazgatási átszervezés, amelynek nyomán csak 10-12 község maradna Temes megyében a jelenlegi 90 helyett, véleményem szerint csak egy beteg agy szüleménye lehet. Amikor Újvár községhez hat település tartozott, az itteni lakosoknak is gondot okozott a községházát felkeresni. Jánosfölde 16 kilométerre volt Újvártól, a buszjegy drága, a mezőgazdasági nyugdíjak ma sem nem haladják meg a 350-400 lejt. Az én véleményem szerint nem a községházán dolgozó alkalmazottak néhány száz lejes fizetésén kellene spórolni, hanem a minisztériumokban dolgozó aktatologatókon, akiknek 3-4000 lejes fizetésük van” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vajda Pál. Ihász János igazfalvi polgármester úgy véli, hogy a jelenlegi kormány mandátuma végéig nem tudja végrehajtani a közigazgatási átszervezést. „Véleményem szerint szükség lenne egyes községek összevonására, de az átszervezést rugalmasan kellene alkalmazni, megtartva azokat a községeket, amelyek önállóan jól fejlődnek. A mostani elképzelés szerint 3-4 községet kellene összevonni, ami akár 15-20 falut is jelenthetne. A mostani bürokrácia mellett, amikor az embereknek minden papírért személyesen kell bejönniük a községházára, a községek összevonása nagyon megnehezítené a lakosság dolgát. Ha népszavazást írnának ki ezekben a kérdésekben, senki nem szavazná meg, hogy átjárjon a szomszéd községbe. Véleményem szerint egy ilyen törvénytervezetet nem lehet elfogadtatni a parlamenttel sem.” Kaba Gábor zsombolyai és Szilágyi Géza újszentesi polgármesterek nem aggódnak az esetleges közigazgatási átszervezés miatt. Zsombolyának a lakossága meghaladja a 11 800-as lélekszámot, így az utóbbi években szépen fejlődő várost nem fenyegeti a községgé való visszaminősítés veszélye. Újszentes lakossága a 2002-es népszámlálás szerint még csak 2672 fő volt, de a község azóta Temesvár kertvárosává épült ki, így a lakosság száma nagy valószínűséggel meghaladja az ötezret, tudtuk meg Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestertől. Hunyad – Közérdek és önérdek között Amennyiben a kormány asztalára kerülő tervezet érvénybe lép, Hunyad megyében széles körű átszervezésre kerül sor. Jelenleg a megye 456 faluja 55 községbe csoportosul, csakhogy egyetlennek a felnőtt lakossága sem éri el az 5000 főt, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. A legnépesebb a Hátszeg és Petrozsény között félúton lévő Puj, melynek 18 éven felüli lakossága olyan 4800 fő. Mindezek alapján a tervezet elfogadása után minden valószínűséggel a községek összevonására kerülne sor. A városok esetén is akad néhány, melynek városi besorolása kérdésessé válhat: Urikány, Aninósza, Pusztakalán vagy Algyógy, amelyek összlakossága, beleértve a 18 éven aluliakat is, a tízezer fős határ körül van, vagy az alatt. Sőt, Brád sem biztos, hogy eléri a városi létszám minimális szintjét, noha jelenleg megyei jogú városnak minősül. Hogyan fogadják az érintettek a tervezetet? A magyar lakosságot alig érinti, hiszen a megye 6 magyar faluja közül 5 közigazgatásilag városhoz (Déva, Vajdahunyad, Pusztakalán) tartozik, s csupán a meglehetősen elszigetelt Lozsád az, amely községhez – Martinyesd – tartozik. A polgármesterek között bizonyára nem lehet túl nagy a lelkesedés, hiszen az összevonással jó néhányan elveszítenék tisztségüket, s a közigazgatási apparátus is karcsúbb lenne, véli Dézsi Attila. Aki szerint ahhoz, hogy önálló közigazgatási egység lehessen, egy község felnőtt lakossága legalább háromezer fő kellene legyen. A tervezet ugyanis elsősorban a közigazgatás hatékonyabbá és rugalmasabbá tételét célozza meg, az adminisztratív költségek csökkentése és a bürokrácia visszaszorítása révén. Növekednének viszont a fejlesztési és beruházási lehetőségek. Hasonló megfontolásból vetődött fel jó néhány éve Déva, Vajdahunyad, Piski és Pusztakalán egyesítése a Corvinia metropolisban. Sőt, hétvégi Zsil-völgyi látogatása alkalmával a prefektus felvetette a 6 bányavidéki város hasonló összefogását, melyet az ottani polgármesterek hűvösen fogadtak. Kivéve Tiberiu Iacob-Ridzit, Petrozsény polgármesterét, aki az ötlet lelkes támogatója. www.nyugatijelen.com

Beköszöntött a tél

http://www.erdely.ma/kornyezetunk.php?id=78469&cim=bekoszontott_a_tel_szekelyfoldon
[ 2010. november 26., 13:43 ]
Az ország északi és központi térségében 12 megyét érintett a havazás. A meteorológusok szerint a csapadék mellett további lehűlésre kell számítani, ezért a közlekedésrendészet fokozott óvatosságra inti a gépkocsivezetőket.
Bár csak fagypont körüli hőmérsékleteket mértek, a gyerekek legnagyobb örömére hó megmaradt, fehér a táj.
Fehér hótakaró fedi egész Hargita megyét, de a hóréteg vastagsága sehol sem haladja meg a 10 centimétert. Az országutakon nincs fennakadás, téli körülmények között lehet haladni, a hegyi szakaszokon, helyenként 1-2 centiméteres latyakos hóra kell számítani. fennakadást csak egy fával megrakott teherautó okozott az reggeli órákban, mely elakadt a 13-as országúton, Homoródfürdő környékén. A megyei közlekedésrendészet vezetője, Cezar Asandei rendőrbiztos elmondta, hogy a rendőrök 12 helyen vannak jelen az utakon. Marosvásárhelyi Rádió

Kulcsár-Terza József a régi-új elnök (Tisztújítás a megyei MPP-nél)

http://www.3szek.ro/load/cikk/34528/kulcsar-terza_jozsef_a_regi-uj_elnok_tisztujitas_a_megyei_mpp-nel
2010. november 25.,
Két év munka következik, komoly feladat vár a Magyar Polgári Pártra, annak vezetőire, hogy sikeresen szerepelhessenek a 2012-es önkormányzati választásokon, majd eredményt érjenek el a parlamenti választásokon is - fejtette ki Kulcsár-Terza József, a párt régi-új elnöke a tegnap délutáni megyei tisztújító közgyűlésen.
A megyei könyvtár Gábor Áron Termében a nyolcvan küldöttből ötvenöt jelent meg, alig néhányan az egykori kezdeményezők, alapítók közül. Az alapszabályzat kétéves mandátummal ruházta fel a 2008 áprilisában megválasztott vezetőséget, s elnöki beszámolójában Kulcsár-Terza József tulajdonképpen erre az időszakra, sikerekre és kudarcokra tekintett vissza. Le-het, nem végezte mindig mindenki megfelelően a dolgát, de itt az ideje, hogy össze-fogjanak a párton belül, csak így tudnak véget vetni az RMDSZ politikájának - mondotta. Munkához kell látniuk már holnap, hogy két év múlva eredményt tudjanak felmutatni, és labdába rúghassanak, amikor az erdélyi magyarság nevében kell itthon vagy külföldön véleményt nyilvánítani.
Kulcsár után a gyűlést lebonyolító ügyvezető elnök, Nagy András szólt: nem a mennyiségre, a minőségre kell törekednie az MPP-nek, mert amellé felsorakoznak az emberek - mondotta. Fazakas Tibor Szász Jenő országos elnök üzenetét tolmácsolta, és felszólaltak még többen, az együttműködés fontosságát, az RMDSZ helyi és központi hatalomból való eltávolításának szükségességét hangsúlyozták, no meg azt, van jövője, van ereje az MPP-nek. A választás zökkenőmentes volt, minden tisztségre egyetlen jelölt lévén, izgalomra nem adott okot. Elnöknek visszaválasztották Kulcsár-Terza Józsefet, alelnök lett dr. Fülöp Csaba. A héttagú elnökségben helyet kapott Csáki Attila, Benedek Barna, Fekete Károly, Jancsó János, Bokor Ferenc, Kisgyörgy Tünde és Fejér Levente. A megyei elnök bejelentette egy tanácsadói testület létrehozatalát is, Gazda Zoltánt, Tulit Attilát, Cseh Bélát, Márton Istvánt és Ferencz Botondot kérte fel, ötleteik-kel, elképzeléseikkel segítsék további munkáját.Farkas Réka Megjegyzés A Kolozs megyei és a kolozsvári polgári párt vezetősége valamint az Erdélyi Polgár szerkesztősége nevében gratulál az újonnan megválasztott Kovászna megyei vezetőségnek, harcos üdvözlettel Keizer Róbert

Az Országgyűlés elnöke jövőre összehívja a KMKF-et

http://www.erdely.ma/magyarorszag.php?id=78454&cim=az_orszaggyules_elnoke_jovore_osszehivja_a_kmkf_et
[ 2010. november 26., 10:43 ]
Kövér László a jövő év elején hívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A házelnök azt mondta, a megbeszélésen meg kell vitatni, hogy miként lehet a KMKF-et és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni.
A szervezet megtartását firtató kérdésre azt válaszolta, az nem az ő jóindulatától függ, országgyűlési határozat hozta létre az intézményt. Mint mondta, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRT-et a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy az első ülésen már tudnak olyan indítványokról tárgyalni, amelyek a nemzetpolitika szervezeti rendszerének jövőbeni működtetésére tesznek javaslatot.
Kövér László felvetette: nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKF-nek és a MÁÉRT-nak.
Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv – mondta.
A házelnök szerint el kell dönteni azt is, hogy milyen, a világ magyarjainak nevét, címét nyilvántartó köztestületet hozzanak létre; az egy egyéb, a nemzetpolitikát érintő állami feladatokat is ellátó, költségvetési pénzekből, ellenőrzötten működő szerv lehetne. Utalt arra, hogy ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vetette fel, rámutatva arra, hogy léteznek olyan típusú funkciói a nemzetpolitikának, amelyeket nem feltétlenül a kormánynak kell ellátnia.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke a regionális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt.
Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. Az Országgyűlés 2008. márciusában határozatot fogadott el, amelynek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) az Országgyűlés saját állandó intézményévé vált, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen.
A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke, szervezetét és működését a KMKF által elfogadott statútum szabályozza. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága 2010. március 4-én tartotta utolsó ülését a 2006-2010 közötti magyarországi országgyűlési ciklusban. Az ülés foglalkozott a határon túli magyar közösségek helyzetének egyes aktuális kérdéseivel és az elé terjesztett szakpolitikai koncepciókkal, továbbá áttekintette a KMKF eddigi tevékenységének eredményeit. Duna TV Megjegyzés A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei illetve a kolozsvári vezetősége, üdvözli a Magyar Országgyűlés elnökének az elkötelezettségét, amivel a népközösségünket reprezentáló szerveződések mellett újfent kiállt. Nagyon komolynak tartjuk elhatározását, hiszen a kormányszervek vezetői, csak egy kis csoport érdekszférájában akarnának tevékenykedni. A KMKF mint választottak fóruma fontos az irányvonalak, a stratégia kidolgozása szempontjából, hiszen nem lehet érdektelen, az erdélyiek sorsa. (Erdélyi Polgár)

Alakuló gyülést tartanak a falusi turizmusban érdekeltek

Mint ahogy már a sajtó is hírt adott a héten Magyarlónán az agro-turizmusban részvevő panziótulajdonosok illetve faluturizmusban érdekelt gazdák nagy számban jelentek meg a Magyar Polgári Párt által kezdeményezett III. turista fórumán. Szinte egyöntetűen jutottak arra a elhatározásra, hogy életbevágóan szükség van egy olyan turista egyesületre, amely a kalotaszegi turizmusban segítheti őket. Még egy alakuló ülésnek az összehívását is kezdeményezték a jelenlevők. Elhangzott, hogy Kalotaszentkirályon létezik ugyan egy ilyen szervezet - helyi jelleggel - , de mindenképpen régiószintre kell emelni a intézményesítést. A résztvevők figyelmesen hallgatták a Keizer Róbert kolozsvári MPP elnök expozéját és helyeslően szóltak hozzá megemlítve, hogy ők is fontosnak tarják a külföldi kiállításokon való megjelenést. Két hely is elhangzott, pontosabban a budapesti valamint a berlini turisztikai kiállításról van szó. Keizer úr azt is elmondta, hogy a tavaly a legnagyobb meglepetésre egy vistai panziónak volt sikere. Az idén már 77 %-os lefedettséggel dolgozott és több ezerre tehető a hozzá ellátogatottak száma. Ha a Kalotaszeg "megmutatja magát a berlini kiállításon akkor az eddig közönyös magyar média is felkapja a fejét és ha nem is reklámként de hír formájában tudósjt majd mindezekről. A jelenlevők megértették hogy ha régiószintben gondolkoznak nem a konkurenciát segítik, hanem az egymást közti munkamegosztást érik el, ugyan akkor ha összeállnak akkor az a bűvös 2000 férőhely összejön, amely a nagyobb turistaforgalommal cégek számára partnerként jöhet számításba. Keizer úr bemutatta a jelenlevőknek a másik pozitív példát is, mondván kalotaszegiek büszkék lehetnek a jelenlevő Lázár Attilára hiszen ö már több éve népszerűsíti - Japán városaiban - e vidék népének, a kalotaszegiek táncait, olyannyira, hogy onnan hozott haza feleséget is. Drd. Nami Osuka és Lázár úr házassága a kisfiúk révén kiteljesedett és ahol megjelennek mindenütt örömmel teli perceket okoznak a kis Józsikával. A kisfiú is jól beszéli a nyelvünket és a szülei örömére komoly képpel büszkén írja le a nevét - persze a japán betűkkel, de tagoltan Jó Si Ka Lázár Osuka. Az is elhangzott, hogy nagyon sok akadályt gördítenek ezeknek a kezdeményezéseknek tevékenységeknek az útjába, hiszen nem veszik figyelembe a panziók nagyságát, akkor amikor a megyei inspektorok kimennek - jóváhagyás végett - helyszínelni. Hasonlóan történik a tűzrendészeti jóváhagyás esetében is. Ezek beszerzése magas költségekkel jár, hogy a korrupciós lehetőségekről ne is beszéljünk, hiszen a jóváhagyás kiadója csak rövid időre hajlandó a papírokat láttamozni, amiért aztán elég sűrűn "ellátogatnak" azokra a helyekre ahol létező- vagy "álproblémákat" fedezhetnek majd fel. Eddig ezek a kitételek az 5 szobás panziók számára nem voltak kötelezőek. A kalotaszentkirályiak részéről a szövetségi vezetők felé már több éve elhangzanak olyan kérések amelyek az 5 szobás feltételrendszer visszaállítását igénylik, de hangjuk eddig még nem jutott el az éppen helyben nyaraló kormánytagok fülébe... Érdekes viszont, hogy ahonnan valamilyen pénzforrás lehetőség van mindjárt még a szakmabelieket is elindítják. Köztudott dolog, hogy a vidéken élők számára fontos, hogy elő tudja teremteni a mindennapi betevőt. Ilyen a falusi turizmus is ahova nem csak a helyi sajátosságokat, hanem az épített örökség mellett a természeti szépségek-különlegességek(pld. NATURA 2000-es területek,stb.) is felhasználhatóak a többnapos programjukban. Ezért csak dicsérhető ha a faluközösségeket abban segíti a megyei vagy országos vezetés, hogy a saját pénzalaphoz más forrásból is szereznek kiegészítést! Természetesen még olcsóbbá lehetne tenni a helyreállítások értékét, ha a sok papírmunka, utánajárást legalább "egyablakossá" alakítanák! Igazándiból e költségek felesleges mivolta miatt inkább nem tennénk fizetőkötelezettség alá, de ha már legalább az aki az "egyablakos"irodában dolgozik tudnia kellene, hogy éppen mi a jelenlegi törvényi hatály és ki az, aki ebben illetékes! Az alábbi cikkben elhangzik több alkalommal is, hogy megrongálódott, életveszélyes épületekről lenne szó amelyeknek a szakavatott helyreállítása elengedhetetlen, de vajon miért kellett olyan sok ideig várnia az alelnök asszonynak, hogy azokat kijavítsák? Apropó nagyon érdekes lenne elolvasni az alelnöknő blogjában milyen tevékenységeket tud bemutatni, eleget téve a törvény által előírt időnkénti tájékoztatóként(erről már írtunk korábban is), amelyben a választóknak be tudja mutassa mit tett és mit akarna még tenni... (Erdélyi Polgár)
A turisztikai körforgás részeseivé válhatnak a helyi közösségek Forrás: hirvivo@reformatus.ro által a www.szabadsag.ro , 2010-11-26

A magyarvalkói templomban viszonylag ép csontvázat, szétszórt csontokat és koponyákat is találtak

Mûemléktemplomok javítására, restaurálására vonatkozó urbanisztikai engedélyeket bocsátott ki a héten Alin Tiºe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke: a tanúsítványok a magyargyerõmonostori, a havasrogozi (Székelyjó község), a fodorházi (Páncélcseh község), a kalotadamosi (Kalotaszentkirály község) és a magyarvalkói (Kiskalota község) templom restaurálásával kapcsolatos legfontosabb teendõket tartalmazzák. A közlemény szerint a felújítási munkálatok során törekednek arra, hogy a templomok építészeti stílusa ne sérüljön. Állami intézmények, alapítványok, az egyház, a gyülekezetek támogatásával restaurálnak több évszázados Kolozs megyei mûemléktemplomokat – köztük a bogártelkit, farnasit, kalotadamosit, magyarbikalit, magyarfodorházit, magyargyerõmonostorit, magyarvalkóit. A tervezési szakaszon túlmenõen egyes településeken elkezdõdött a felújítás, mások még az engedélyek megszerzésénél tartanak. A munkálatokat Maksay Ádám építõmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület mûszaki elõadója vezeti. A restaurálás a feltárásban és a kutatásban dolgozó régészektõl, mûvészettörténészektõl, biológusoktól, statikusmérnököktõl a tervezõ építészekig több szereplõt megmozgat. Az évszázadok során megrongálódott értékes templomok helyreállítását az utókor is szívügyének tartja. Magyarvalkón különféle leletek kerültek felszínre, a restauráláskor akár értékes freskók is elõbukkanhatnak. Magyargyerõmonostoron a település belterületén lévõ református templomot újítják fel: a munkálatok során a templom külsõ és belsõ falán a régi, cement alapú vakolat leverését, a falak újravakolását és mésszel való lefestését, a templomtetõ kijavítását és kicserélését, valamint a villamoshálózat helyreállítását célozzák meg. Az életveszélyes állapotúra rongálódott fodorházi református templom tornyának tetõzetét, a torony falainak felsõ szintjét és a templomhajó tetõszékét megerõsítik. A tetõ favázát újra cserélik, deszkával vonják be. Az elképzelések szerint az új tetõcserepek ugyanolyanok lesznek, mint a régiek, emellett a templom nyugati részén az asztalosmunkákat is elvégzik. Kalotadamoson a mûemléktemplom padlózatát és a vakolatot kell kijavítani, emellett zsindellyel vonják be a templomtetõt és a szükséges külsõ munkálatokra is sor kerül. A magyarvalkói református templom falában az esõvíz okozott károkat, a talajvíz pedig megrongálta a padlót: a sérült faállomány restaurálása mellett megerõsítik a boltíveket és a falakat, korszerûsítik a tetõszerkezetet és a belsõ falakat, megjavítják a padlót, villannyal mûködõ fûtési berendezést szerelnek fel, továbbá korszerûsítik a villamoshálózatot és kicserélik a villámhárítót. Folyamatos egyeztetések zajlottak „Az urbanisztikai tanúsítványok újabb állomását képezik a megye turisztikai fejlesztésének és a kulturális épített örökség megõrzésének. Döntõ szerepet játszanak a kulturális és vallásos turizmus fejlesztésében. Támogatásukra nem kevesebb, mint hárommillió lejt költött az utóbbi három évben a Kolozs Megyei Tanács”, olvasható a közleményben. Legutóbb idén nyáron, a Kulturális Minisztériumtól és a megyei tanácstól kaptak finanszírozást templomrestaurálásra a Kolozs megyei falvak. Fekete Emõkétõl, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökétõl megtudtuk: a magyarlakta településeken lévõ templomok közül a magyarvalkói 40 ezer lejt kapott tervezésre az állami költésgvetésbõl, a kulturális minisztériumtól pedig további 40 ezret tervezésre és 50 ezret kivitelezésre. A kulturális minisztérium ugyanennyi pénzt (40 ezer lejt tervezésre, 50 ezer lejt kivitelezésre) a magyargyerõmonostori templom esetében, a kalotadamosiaknak pedig 10 ezer lejt utalt ki a megyei tanács. – Fontos, hogy ezeket a mûemléképüleket rendbe hozzuk, ennek érdekében különbözõ egyeztetések zajlottak az elmúlt idõszakban a kulturális minisztérium és a Kolozs Megyei Tanács között. A közösségeknek a turisztikai körforgásba való bevonása érdekében elengedhetetlen a templomok karbantartása – magyarázta Fekete Emõke. Magyargyerõmonostoron a tetõ károsodott Az országos restaurálási program részese lett a magyargyerõmonostori református templom is. Esetében a szükséges kutatások és a kiviteli terv megvalósult, ezeket az egyházkerület is támogatta. A restaurálás folyamatát a kolozsvári M&M Design K.F.T. tervezte – tájékoztatott Maksay Ádám építõmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület mûszaki elõadója. Hover Zsolt helyi lelkipásztor a zsindelyezés mihamarabbi elvégzését említette a legégetõbb problémának, tavasszal ugyanis a jég elverte a tetõt, s nagyon komoly károkat okozott azon az oldalon, ahol korábban már lecserélték a zsindelyt. – Ez a legrégibb templom a térségben, közvetlenül a tatárjárás után kezdték el építeni (XIII. század eleje). Értékeivel a hívek is tisztában vannak. Akárcsak a kalotaszegi templomokat általában, a magyargyerõmonostorit is szép számban látogatják: aki csak teheti, fõként ünnepekkor igyekszik eljutni a templomba, de az „átlagos” vasárnapokon is sokan részt vesznek az istentiszteleteken – mondta Hover. Széleskörû kutatások Magyarvalkón Magyarvalkó elsõ írásos említése 1249-re nyúlik vissza. A település és környéke az 1330 és 1730 között élt Valkai család birtoka volt, amelynek tagjai egész vagyonukat az egyházra hagyták. A református templom idén került be az országos restaurálási programba. – A felújítás elõfeltételét képezõ felmérési, tervezési folyamat 2009 májusában kezdõdött el, azt követõen, hogy a magyarvalkói presbiterek jelezték a református egyházkerületnek, hogy a templom zsindelyezése megrongálódott – tájékoztatott Maksay Ádám. A felújítás kiviteli tervének elkészítését az Országos Örökségvédelmi Intézet támogatta. A mûvészettörténeti kutatást, falkutatást, biológiai szakvéleményt, régészeti feltárást, tartószerkezeti szakvéleményt és megvalósíthatósági tanulmányt összegzõ tervezési szakasz megvalósulásának elsõ támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület volt, amely nyolcezer lejjel járult hozzá a kutatási költségekhez. A vallásügyi államtitkárság a maga során 40 ezer lejt szánt a mûemléktemplom kutatási és tervezési munkálataira, tudtuk meg Maksay Ádámtól. Az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság engedélyének birtokában, valamint az urbanisztikai engedély által elõírt többi jóváhagyás (környezetvédelmi engedély stb.) és végül a javítási engedély megszerzése után jövõre feltételezhetõen licit írható ki a kivitelezési munkák elkezdésére. Az M&M Design, mûemlékek helyreállítására szakosodott tervezõ cég által elkészített kiviteli tervben a templom gótikus tetõszerkezetének minimális beavatkozással történõ megerõsítése, a tetõ újrazsindelyezése, a külsõ cementes vakolat eltávolítása, új szellõzõ vakolat elkészítése, a kazettás mennyezet restaurálása, a talajnedvesség felszívódását csökkentõ, úgynevezett drén-rendszer kialakítása és tereprendezés, a villanyhálózat felújítása, kibõvítése és egy gazdaságos padfûtési rendszer kialakítása szerepel. – A felújítási munkálatok folyamatát tulajdonképpen a zsindelytetõ károsodása indította el, de mint kiderült, az 1960-70-es években eszközölt, szakszerûtlen javítások, a falak megfelelõ szellõzését akadályozó, külsõ cementes vakolat miatt a templom nedvesedése is fokozódott. A padló beroskadt, így javítását szükségszerû módon megelõzte a templom alatti kriptában végzett, szakszerû régészeti feltárás – magyarázta Maksay Ádám. A mûemlékek kutatására, gondozására vonatkozó, romániai és európai jogszabályok szellemében, két hétig zajlott feltárást a területi mûemlékvédelmi bizottság engedélyének megszerzése, a munkaszerzõdés megkötése, valamint a régészeti leletek törvényes megõrzõjének (ez esetben a kolozsvári Archeológiai és Mûvészettörténeti Intézet) a kijelölésére vonatkozó egyezmény aláírásának lépései fémjelezték – tájékoztatott a régészeti munkacsoportot vezetõ Adrian Andrei Rusu, a fent említett intézet középkorra és koraújkorra szakosodott kutatója. A régészeti vizsgálódás célja a kriptát már korábban feldúló „kincskeresõk” nyomán maradt leletek számbavétele, a XVIII. századi kripta alapjainak állapotvizsgálata, illetõleg a románkori templom esetleges maradványainak feltárása volt – magyarázta a kutató. A régészeknek valóban sikerült korábbi építmények nyomait kimutatniuk, de vizsgálódásuk tere szûknek bizonyult konkrét megállapítások leszögezéséhez. – A feltárás a felújítási terv követelményeinek, avagy a helyi közösség igényeinek függvényében terjeszthetõ ki. Valószínû, hogy amikor elkezdõdik a kriptába hatoló forrás vizének szükségszerû lecsapolása, ismét munkába lép a régészeti kutatócsoport – mondta Adrian Andrei Rusu. „Kincsekre” bukkantak – A magyarvalkói református templom kriptájában feltárt leletek jegyzéke egy 1515-re, illetõleg egy 1859-re datált pénzérmét, 260 bronzból készült koporsó-díszszeget és XVIII. századi vasszeget, tíz darab XVI-XVII. századi díszszeget, vasból készült övcsat-töredéket, háromba tört kardot, freskótöredékeket, koporsószegeket, koporsó-kapcsot, néhány kerámiadarabot, díszítõ tagozatos kõtöredéket, egy ép és egy törött hajtût, bronz ruhakapcsokat, valamint két nyílhegyformájú bronzdíszt tartalmaz – közölte a kutató. – A feltárás során egyetlen, viszonylag ép csontvázat találtunk, illetve szétszórt csontokat, koponyákat, amelyek a feliratok tanúbizonysága alapján a Valkai család (három felnõtt és egy kislány) porhüvelyeinek maradványai lehetnek – részletezte. Mint mondta, a XVIII. századi kripta alatt több rétegben sírhelyek találhatók, amelyek közül a legrégebbi az Árpád-korban keletkezhetett. A régészeti rétegeket azonban meglehetõsen megbolygatták a különbözõ korszakok vállalkozó kedvû kincskeresõinek „kutatógödrei”. A magyarvalkói templomban egyébként több, régészeti és mûvészettörténeti szempontból értéket képviselõ, különbözõ építéstörténeti periódusokból származó tárgyi emlék maradványai is megtalálhatók (boltozati bordák, keresztelõmedence töredékei stb.). A szószék lépcsõjébe egy reformáció elõtti, latin feliratú reneszánsz sírkõ darabját építették, tudtuk meg Adrian Andrei Rusutól. A régész úgy vélte, a kriptába vezetõ alagútra vonatkozó helyi legenda alaptalan, ugyanis kiépítését csaknem ellehetetleníti az, hogy a templom magaslatra épült. – Amikor a tényleges felújítás elkezdõdik, és a templomban elkészül az állványzat, a boltozatokon meg kell vizsgálni, hogy nem rejt-e falképeket a vakolat. Az irodalom ugyanis utal ezek létezésére, de a fent említett tervezési szakaszban, anyagi keret hiányában nem volt erre lehetõség – jelezte Maksay Ádám. Tavaly januárban Lukács Ferenc valkói lelkész belátta alkoholfüggõségét és Magyarországra ment gyógyulni, emiatt kimaradt a restaurálás folyamatából, s hazatértekor, július után sem avatták be. Sajnálatát fejezte ki, hogy a presbitérium és közötte kialakult áldatlan helyzetben – az augusztusban folytatott elsõfokú és a tegnap megtartott másodfokú egyházkerületi tárgyalás idején – nem tájékoztatták a munkálatok menetérõl. – Néhány ember kivételével pedig a gyülekezet tagjai sem tudják, hogy mi zajlott a templomnál. A presbitereknek közgyûlésen kellett volna tájékoztatniuk errõl a gyülekezetet – mondta Lukács. Ezzel magyarázható, hogy a falusiak körében el is indult a találgatás, hogy kik dolgoznak a templomban, és vajon milyen kincseket találtak az ásatás során.

További templomokat restaurálnának Kalotadamos fazsindellyel fedett református temploma a XIII. század végén épült. – Igyekeztünk minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy sikerüljön felújítani az ottani templomot – értékelte Póka András György kalotaszentkirály-zentelki polgármester. Ágoston Attila kalotadamos-jákótelki lelkipásztortól megtudtuk: az elmúlt idõszakban 16 ezer zsindelyt vásároltak 12 ezer lej összértékben, s mivel a megyei tanácstól egyelõre 10 ezer lejt kaptak, a fennmaradó részt saját forrásból finanszírozták. A templom külsõ és belsõ vakolását a gyülekezet önerõbõl végezte, mintegy 40 ezer lejnyi hozzájárulással. A következõ lépés a zsindelyezés és a festett kazetták restaurálása lesz. Maksay Ádám hozzátette: a templom esetében lezárult az épület felmérése, az engedélyeztetési terv összeállítása pedig folyamatban van, fõtervezõje a kolozsvári M Restauro K.F.T.. Kutatási és tervezési munkálatok zajlanak a fent említett cég irányításával a szintén felújításra szoruló farnasi, magyarbikali templomoknál is. Maksay Ádám arról is beszámolt, hogy a farnasi református templom restaurálásának engedélyezési terve elkészült, és a felújításhoz szükséges építési engedéllyel is rendelkezik. A folyamat következõ lépése anyagi támogatást pályázni a kivitelezésre. A terv önerõbõl, az egyházkerület, a Communitas Alapítvány és a Szülõföld Alap támogatásával jöhetett létre. A magyarbikali református templom esetében a restaurálást engedélyezõ terv és az építési engedély birtokában már elkezdõdtek a gyors beavatkozást lehetõvé tevõ munkálatok. Az építõmérnök emlékeztetett: az életveszélyes, utólag hozzáépített külsõ lépcsõházat lebontották és megerõsítették a falazatot. A terv önerõbõl és az egyházkerület, valamint a Szülõföld Alap támogatásával készült, az eddigi kivitelezési munkálatokat pedig a Kolozs Megyei Tanács és a bánffyhunyadi önkormányzat támogatta. A bogártelki református templom esetében önerõbõl, az egyházkerület és a Kolozs Megyei Tanács támogatásával elkészült a teljes kiviteli terv (a fõtervezõ az M&M Design), rövidesen az építési engedélyt is megszerzik – összegzett Maksay Ádám.Ferencz Zsolt, Zay Éva

Adóvisszafizetés címen csalnak lépre!

http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=49280
Intézményekhez, cégekhez, magánszemélyekhez érkeznek e-mailek, amelyek feladójaként a Pénzügyminisztérium jelenik meg és amelyben értesítik az ügyfeleket, hogy adóvisszafizetés végett, elektronikus formában töltsenek ki egy űrlapot a megjelölt oldalon. Személyes adatokat, bankszámlaszámot kérnek. A szaktárca azonban figyelmeztet: vigyázat, csalási kísérletről van szó.
A tegnap szerkesztőségünkbe érkezett e-mail feladója a Pénzügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Osztálya, pontosabban Cristian Marin osztályvezető. A levélben a következő áll: „a legutóbbi számítások alapján megállapítottuk, hogy az 501 (c) fejezet értelmében adó visszafizetésre jogosult. A visszatérítendő összeg 473,27 lej. Kérjük, küldje el az adó-visszatérítési kérést és várjon 6–9 napot, hogy ellenőrizzük a megjelölt adatokat. A kifizetési nyomtatvány elérhető lesz, ha beírja adatait a következő helyre: http://www.mfinante.ro/acasa.html?method=rambursare&pagina=52155. Jelen értesítést a Pénzügyminisztérium Kifizetési Osztálya küldte – áll a levélben. Nem szabad kitölteni a nyomtatványt! Ezzel kapcsolatosan a Pénzügyminisztérium hivatalos honlapján közleményben hívja fel az érintettek figyelmét, ne dőljenek be a felszólításnak, ugyanis csalási kísérletről van szó. Október 5-től kezdődően számtalan intézmény, cég, illetve magánszemély értesítette a szaktárcát, hogy e-mailt kaptak, amelyben közölték velük, hogy az adóbevallást követő számítások alapján visszakapják a befizetett adó egy részét. Ehhez azonban ki kell tölteniük egy űrlapot, amelyben kérik a személyes adatok mellett a bankszámlára, illetve bankkártyára vonatkozó adatokat is. Ezeket felhasználva pénzt vesznek le a becsapott ügyfelek számlájáról – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium. A közleményben pontosítanak: az intézmény hivatalos oldala a www.mfinante.gov.ro, ugyanakkor a szaktárca Kommunikációs és Közkapcsolati osztálya nem rendelkezik adó-, és illeték-visszafizetési hatáskörrel, és keretében nem is működik kifizetési osztály, amelyre a kiküldött levelekben hivatkoznak. Leszögezik, a belső vizsgálatokból kiderült, hogy a számítógép, amelyről a szóban forgó álleveleket küldték, nem tartozik a szaktárca hálózatába, és hangsúlyozzák, értesítették az illetékes szerveket és folyamatban van a nyomozás az ügyben. De addig is nagyon fontos, hogy azok, akik megkapják az e-mailt, semmi esetre se töltsék ki a nyomtatványt, ne adják ki személyes, valamint bankszámlájukra vonatkozó adataikat. Megkeresésünkre Dénes Irén, a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője elmondta, Bukarestből értesítették őket az ügyről, ám megyeszinten hozzájuk erre vonatkozó panasz nem érkezett. Menyhárt Borbála

Cseke úr „irányító” cédulája...

http://www.e-nepujsag.ro/hiraktualis.php?m=49293
Nagyon kellemetlen helyzetben van ezekben a napokban Cseke Attila egészségügyi miniszter. Bihar megyei szenátorként 2009-ben több mint 11.500 aláírást gyűjtött össze a lakossági egészségügyi hozzájárulás ellen, szerdától viszont az ő nevéhez kötődik a vizitdíj bevezetésére vonatkozó törvénytervezet kormányzati elfogadása. Mondhatnók azt is, hogy nem tehetett ellene semmit, hisz már Bazac egészségügyi minisztersége idején megszületett az egyezség a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, hogy a romániai lyukas egészségügyi kassza támogatására kidolgozott „hatékonysági prést” alkalmazni fogják. Azt is elhihetjük az egészségügy vezetőinek, hogy a válságban levő romániai egészségügy 4,5 millió hozzájárulást fizető állampolgár vállára nehezül, s hogy az egészségügyi kassza bevételéhez képest túl sok kórházi ágy van Romániában. De azzal kecsegtetni az újabb fizetési kötelezettség elé néző állampolgárt, hogy betegként ezzel a hozzájárulással válik optimálissá az útja a rendszerben, ezáltal csökken a kórházak indokolatlan igénybevétele, s javul az orvos munkájának az ellenőrzése, túl nagy maszlagot jelent. Miért kell a betegre hárítani a rendszer működési rendellenességeinek a megoldását? Hisz köztudott, hogy a legtöbbször nem jószántából téblából egyik szolgáltatótól a másikig, hanem azért küldözgetik, mert senki sem akarja vállalni a felelősséget. És miért kell áttételesen az ellenőrzés szerepével is a beteget terhelni, miközben az egészségbiztosítási pénztárak, a közegészségügyi igazgatóságok erre szakosodott személyzetet foglalkoztatnak. Az sem titok, hogy a Nyugat-Európában „állítólag jól működő” egyéni hozzájárulás a kelet-európai országokban sorra csődöt mondott, s kormányok kerültek hatalomra az eltörlésével. A vizitdíj az Egészségügyi Világszervezet szakemberei által készített tanulmány szerint sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az egészségügyi ellátás indokolatlan visszaszorítása helyett, az orvosilag indokolt igénybe vételt is késleltette, ami a súlyossá vált betegség ellátásának nagyobb költségeihez vezetett. Visszatartó hatása a szegény és gyakran beteg, azaz a legkiszolgáltatottabb rétegeket érintette. A megnőtt adminisztrációs költségek, még akkor is, ha a pénz a szolgáltatónál maradt, felemésztették a vizitdíj egy részét. Arról nem is beszélve, hogy az egyéni hozzájárulásból származó bevételekre hivatkozva a szolgáltatók közfinanszírozása jelentősen csökkent. Ha a parlament mindkét háza elfogadja, jövő nyárára bevezetik az egyéni hozzájárulást az „irányító céduláknak” elnevezett számla alapján, amit a szolgáltató fog kiállítani. Amit a mindig lesben álló viccmesterek máris dögcédulaként emlegetnek. Hogy sok-e vagy kevés az 5, 10, 15, 50, 100, 200 lejes hozzájárulás, amit a családorvosnál, a szakorvosnál, a kórházi ápolás esetén vagy a drága vizsgálatokért fizetni kell? Nos, egészen friss tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy már jelenleg is emberileg megalázó, időrabló és költséges bérből és fizetésből betegnek lenni Romániában. A többi könnyen kiszámítható! Szerző: Bodolai Gyöngyi

Betiltotta a hallucinogén szerek forgalmazását a marosvásárhelyi tanács (!)

http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=49307
Sürgősségi ügyrendben elfogadott határozattal betiltotta az önkormányzat a hallucinogén szerek forgalmazását a megyeközpontban. Az egyhangúlag elfogadott határozat szerint ezeknek a könnyű kábítószereknek a bárminemű reklámozása is tiltott Marosvásárhelyen. A napirend tárgyalása előtt Mózes Levente képviselő a magyar nyelvhasználat ügyében szólalt fel. Még tavaly januárban írott beadványban kérték számon dr. Benedek István tanácsossal együtt, hogy a város Szabadi úti, Gát utcai és kakasdi bejáratainál cseréljék ki a lemázolt magyar nyelvű feliratokat. Itt semmi nem változott, az újdonság az, hogy kis ideje a koronkai városbejáratnál levő magyar nyelvű helységnévtáblát is lemázolták – sérelmezte Mózes, hozzátéve, hogy a városházán is több helyen hiányoznak a magyar nyelvű feliratok: az iskolákkal foglalkozó, nemrég létrehozott osztálynál, a műszaki igazgatóságnál, a polgármester kabinetjénél és a főépítész osztályánál is. (benedek) Megjegyzés A Kolozsvári MPP vezetősége üdvözli a marosvásárhelyiek bölcs döntését és várja, hogy a kincses város tanácsosai is hasonló határozatot fogadjanak el. Nem megengedett, hogy egyes "ügyeskedők" abból gazdagodjanak meg , hogy tönkreteszik fiatal nemzedékünk tagjait! (Erdélyi Polgár)

Varga Mihály: aki a gazdasági válságban jól teljesít, annak nem lesz gondja a fellendülés éveiben

http://profitline.hu/hircentrum/hir/206349/Varga-Mihaly:-aki-a-gazdasagi-valsagban-jol-teljesit-annak-nem-lesz-gondja-a-fellendules-eveiben 2010.11.25. 22:49
Aki a gazdasági válság közepette a legjobbak közé tud kerülni, annak az üzletmenetben már túl nagy meglepetés nem nagyon adódik, és feltehetőn sokkal jobban fog teljesíteni akkor, ha Magyarországon megkezdődik a fellendülés időszaka - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön Szolnokon, a TOP 50 című, Szolnok megye legjobb félszáz vállalkozását felsorakoztató kiadvány bemutatóján.

Az egyelőre nem tudható, hogy ez a fellendülés a világban és hazánkban mikor következik be, hiszen megint negatív hírek uralják a világsajtót. Írországot éppen most kellett az Európai Uniónak tetemes pénzösszeggel anyagilag támogatnia, a piac spekulánsai pedig jelenleg Portugáliában vannak, és már Spanyolországot is kinézték maguknak - fogalmazott a fideszes politikus.Az viszont bizonyossággal állítható, hogy a világgazdaságban a jövőben felértékelődnek olyan tulajdonságok, mint például a biztonságosság - különösen ha az energiaellátásról van szó -, valamint a mérsékletesség, a megtakarítási készség, a gyorsaság, a reagálóképesség - mutatott rá a politikus, hangsúlyozva: ezekkel minden gazdasági irányítónak számolni kell. Meglátása szerint a hivatalba lépett új kormány gyors reagálásból már egyszer jól vizsgázott, hiszen a bankadó bevezetésén más országok még csak gondolkodtak, amikor náluk már erről jogszabály született. Varga Mihály az Orbán-kabinet eddigi gazdaságpolitikai lépéseinek eredményét úgy kommentálta, hogy "sok a sebesült, sok a vérző szektor", de elértük, hogy Magyarország negatív szenzációként kikerült gazdasági világsajtóból Sziráki András, a Szolnok megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arról számolt be, hogy az adóhatósággal együtt immár tizenötödik alkalommal készítették el a TOP 50 című kiadványt, ezúttal a megyében bejegyzett vállalkozások 2009. évi teljesítménye alapján. A rangsor érdekessége, hogy az első helyen változás történt, miután a jászfényszarui központú Samsung Electronics Magyar Zrt. tavaly mutatói alapján megelőzte a 14 évig listavezető jászberényi Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.-t. Örvendetes, hogy az első hat helyezett között a három külföldi érdekeltségű mellett három magyar tulajdonú vállalkozás van - húzta alá.

Már szinte senki sem veszi komolyan a szövetségieket.

Ide s tova már másfél éve bemutattuk, hogy mire is megy ki a játék az úgynevezett tömbösítéssel, illetve az osztály-és iskolabezárással, vagy most újabban már a szórványközpontokkal is kapcsolatosan, hiszen egyes szövetségi tisztségviselőknek egyfajta saját vállalkozási formájává alakult át, ami persze egyeseknek csak a zsebét töltögeti.
Sajnos mindez úgy történik, hogy közben félreteszik azt, hogy 7-11 éves gyermekeket szardíniaként nap mint nap begyömöszölik az úgynevezett iskolabuszokba. Mivel a statisztikai kimutatások ellenében is hirtelen sok gyermek lett, mindezt még azzal tetőzik, hogy több órás utaztatásnak, fáradságnak vannak kitéve az iskolabuszos gyermekek.
Még ha a bentlakásban laknának, akkor is szinte automatikusan feltevődik a kérdés: vajon mi lesz a jövője vidéken élő gyermekeinkkel? Ez persze egy tudatosított formája az erdélyi vidék elsorvasztásának. Amit még a kommunisták sem tudtak véghezvinni, azt most és itt a szövetség által kinevezettek mindenáron megakarják valósítani.
Annyira nagy lett a szövetségi elnök "elvtársnak" a szája, hogy még a Szenátus elnökét is leakarta váltani, mert persze komoly nyomás lenne az „érdekszférásoktól”,
Még jó, hogy azért már senki sem veszi már komolyan őt, mert tisztán látszik, hogy akkor az egész országot kéne feláldozni és nem csak a magyarságot!
Az érdekeltek viszont hirtelen észbe kaptak és két lépést hátrébb léptek. A dolgok végkövetkezése az lett - nagy hirtelen -, hogy a többségi pártok a szövetségből, szélsőségest csináltak.
Mára már az ambíciók nagyra nőttek no és persze senki sem akar háborút veszíteni! Ezt a csatát a kolozsvári és Kolozs megyei MPP megnyerte!
Továbbra is fogjuk figyelni a szövetségi vezetők kacifántos mozdulatait! A tanügyi szakosztályunk erősödik, amiért ezután tudjuk, hogy kihez is kell majd forduljunk.
Üdvözlettel Keizer Róbert, kolozsvári MPP elnök

2010. november 25., csütörtök

RMDSZ: Frunda is - Markó is

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=78435&cim=frunda_budapest_elvandorlasra_buzditja_az_erdelyi_magyarokat Frunda: Budapest elvándorlásra buzdítja az erdélyi magyarokat [ 2010. november 25., 22:17 ]
Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint a kettős állampolgársággal Budapest csak elvándorlásra buzdítja az erdélyi magyarokat, a törvénynek más értelme nincs.
Nem old meg problémákat, és nem hiszem, hogy sok értelme lenne most, amikor Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja, román állampolgárként pedig letelepedhet és munkát vállalhat bárki bármelyik tagországban – idézte a romániai magyar politikust a Realitatea hírtelevízió. Frunda György szerint a kettős állampolgárság csak egy politikai gesztus, amellyel Budapest elvándorlásra és a Magyarországon történő letelepedésre szeretné ösztönözni az erdélyi magyarokat, holott nekik hazájukban, Erdélyben kell jólétre törekedniük.
Nyilatkozatában az RMDSZ-es szenátor bírálta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) múlt heti budapesti ülését is, amelyen a szervezet többek között meghívót kért Magyarországtól a MÁÉRT-ra, illetve megjelenési lehetőséget Székelyföld számára a magyar EU-elnökséget népszerűsítő reklámokban. Egy romániai magyar pártnak Erdélyben kell ülést tartania – szögezte le Frunda, hozzátéve, a mindenkori magyar kormány bízza csak az erdélyi magyarokra, ők kiket választanak meg vezetőknek, és ezeket a vezetőket biztosítsa a támogatásáról.
Csíkszeredán a magyar főkonzulátuson egyébként folyamatosan csengenek a telefonok: eddig több ezer állampolgársági kérelmet adtak be itt. Ehhez születési bizonyítvány, személyi igazolvány vagy útlevél hitelesített magyar fordítása szükséges, és a kérelmezőnek azt is igazolnia kell – például egy keresztlevéllel –, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Előrelépés szempontjából, hogy külföldön el tudj helyezkedni és valamit tudj gyűjteni, muszáj – mondta a kettős állampolgárságról az MTI-nek egy helyi tinédzser.nol.hu http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=78438&cim=marko_a_magyar_kormany_az_rmdsz_t_kellene_tamogassa
Markó: a magyar kormány az RMDSZ-t kellene támogassa
[ 2010. november 25., 23:11 ]
A magyar kormánynak azoknak a romániai magyar szervezeteknek a véleményét kell figyelembe vennie, amelyeket az erdélyi magyarság támogat – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy lapinterjúban.
Az Új Magyar Szó című napilap csütörtöki számában közöl interjút az RMDSZ elnökével, aki egyebek között kijelentette, hogy a magyar kormánynak azokat az erdélyi szervezeteket kell támogatnia morálisan és politikailag, amelyeket az erdélyi magyarság is támogat. Rámutatott: a romániai magyarok túlnyomó része az RMDSZ-t támogatja a legutóbbi választások eredményét figyelembe véve, beleértve a legutóbbi, 2008-as önkormányzati választásokat is. Hozzátette: másnak is volt támogatottsága, de kimutatható, hogy az sokszorosan kisebb volt, mint az RMDSZ-é.
- Egy távlatos magyarországi politikának erre kellene figyelnie, én más mércét ezzel kapcsolatosan nem tudok elképzelni. Ha itt klienspártokat képzel el valaki a jövőben, akkor a határon túli magyar politika tönkremegy – mondta Markó Béla
A politikus a kedvezményes honosításra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a román politika aligha tudna túllépni azon, hogy Bukarest is hasonló módszerrel ad állampolgárságot a határon túli románoknak, mint ahogyan Budapest a magyaroknak. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy nem találhatna a román politika ürügyet arra, hogy feszegesse ezt a kérdést, de jelenleg nem érdeke vitába keveredni.
Markó szerint az erdélyi magyarság számára a magyar állampolgárság felvétele azonnali, fontos gyakorlati következményekkel nem járna, főleg ha Románia is csatlakozik a schengeni övezethez. Megkönnyíthetné viszont egyeseknek a Magyarországra való áttelepülést – folytatta az RMDSZ elnöke -, az ottani elhelyezkedést, ami lehet jó is, de lehet rossz is. – Nekünk alapvetően nem érdekünk, hogy Romániából sok magyar elmenjen, és kérdésesnek látom még, hogy lesz-e ilyen elszívó vagy itthon marasztaló hatása a kettős állampolgárságnak, de ez bizonyos idő után ki fog derülni – mondta Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyaroknak elsősorban arra kell figyelniük, ami Romániában van, hiszen ők Romániából kapják a kisebb vagy nagyobb fizetést, a kisebb vagy nagyobb nyugdíjat, a román költségvetésből vezethetik be vagy sem a vizet, építhetnek vagy sem utakat. „Nekünk a romániai döntésekbe kell beleszólnunk" – mondta Markó Béla az ÚMSZ-nek.MTI

Jelentősen emelkedett a bolygó tavainak hőmérséklete

[ 2010. november 25., 11:33 ]
A légkör felmelegedését jócskán – több mint kétszeresen – meghaladó ütemben, átlagosan két Celsius-fokkal emelkedett a világ tavainak hőmérséklete a NASA vizsgálatai szerint az utóbbi 25 évben. A Föld 167 legnagyobb tavának felmérése azt mutatta, hogy a vizek hőmérséklete egy évtized alatt átlagosan 0,45 Celsius-fokkal emelkedett – derült ki Amerikai Űrkutatási Hivatal bolygókutató központja tudósainak a Geophysical Research Letters című folyóiratban szerdán megjelent tanulmányából. A hőmérsékletemelkedés egyes tavak esetében az évtizedenkénti egy fokot is meghaladó volt. Az első ilyen jellegű műholdas felmérés szerint az északi félteke tavai gyorsabban melegednek, ez fokozottan érvényes a közepes és nagy tengerszint feletti magasságon fekvő vizekre. Riasztó mértékben – 1985 óta négy fokkal – emelkedett többek közt az oroszországi Ladoga-tó hőmérséklete. Hasonlóan nagy léptékű – három fokos – az Egyesült Államokban, Kalifornia és Nevada államok határán fekvő Tahoe-tó hőmérsékletének emelkedése.
Az európai kontinens északi részén fekvő tavak hőmérséklete fokozottabb emelkedést mutattak, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger térségében lévő vizeké viszont kisebb mértékben emelkedett. A Kazahsztán keleti vidékén, Szibériában, Mongóliában és Kína északi részén fekvő tavak hőmérséklete is fokozottan melegedett. Észak-Amerikában az Egyesült Államok délkeleti vidékén elterülő tavak a Nagy-tavak hőmérséklet emelkedését némileg felülmúló ütemben melegedtek.
Ezzel szemben – derült ki a tanulmányból – visszafogottabb a trópusok és a déli félteke tavainak felmelegedése.MTI