Mint ahogy már a sajtó is hírt adott a héten Magyarlónán az agro-turizmusban részvevő panziótulajdonosok illetve faluturizmusban érdekelt gazdák nagy számban jelentek meg a Magyar Polgári Párt által kezdeményezett III. turista fórumán. Szinte egyöntetűen jutottak arra a elhatározásra, hogy életbevágóan szükség van egy olyan turista egyesületre, amely a kalotaszegi turizmusban segítheti őket. Még egy alakuló ülésnek az összehívását is kezdeményezték a jelenlevők. Elhangzott, hogy Kalotaszentkirályon létezik ugyan egy ilyen szervezet - helyi jelleggel - , de mindenképpen régiószintre kell emelni a intézményesítést.
A résztvevők figyelmesen hallgatták a Keizer Róbert kolozsvári MPP elnök expozéját és helyeslően szóltak hozzá megemlítve, hogy ők is fontosnak tarják a külföldi kiállításokon való megjelenést. Két hely is elhangzott, pontosabban a budapesti valamint a berlini turisztikai kiállításról van szó. Keizer úr azt is elmondta, hogy a tavaly a legnagyobb meglepetésre egy vistai panziónak volt sikere. Az idén már 77 %-os lefedettséggel dolgozott és több ezerre tehető a hozzá ellátogatottak száma. Ha a Kalotaszeg "megmutatja magát a berlini kiállításon akkor az eddig közönyös magyar média is felkapja a fejét és ha nem is reklámként de hír formájában tudósjt majd mindezekről. A jelenlevők megértették hogy ha régiószintben gondolkoznak nem a konkurenciát segítik, hanem az egymást közti munkamegosztást érik el, ugyan akkor ha összeállnak akkor az a bűvös 2000 férőhely összejön, amely a nagyobb turistaforgalommal cégek számára partnerként jöhet számításba.
Keizer úr bemutatta a jelenlevőknek a másik pozitív példát is, mondván kalotaszegiek büszkék lehetnek a jelenlevő Lázár Attilára hiszen ö már több éve népszerűsíti - Japán városaiban - e vidék népének, a kalotaszegiek táncait, olyannyira, hogy onnan hozott haza feleséget is. Drd. Nami Osuka és Lázár úr házassága a kisfiúk révén kiteljesedett és ahol megjelennek mindenütt örömmel teli perceket okoznak a kis Józsikával. A kisfiú is jól beszéli a nyelvünket és a szülei örömére komoly képpel büszkén írja le a nevét - persze a japán betűkkel, de tagoltan Jó Si Ka Lázár Osuka.
Az is elhangzott, hogy nagyon sok akadályt gördítenek ezeknek a kezdeményezéseknek tevékenységeknek az útjába, hiszen nem veszik figyelembe a panziók nagyságát, akkor amikor a megyei inspektorok kimennek - jóváhagyás végett - helyszínelni. Hasonlóan történik a tűzrendészeti jóváhagyás esetében is. Ezek beszerzése magas költségekkel jár, hogy a korrupciós lehetőségekről ne is beszéljünk, hiszen a jóváhagyás kiadója csak rövid időre hajlandó a papírokat láttamozni, amiért aztán elég sűrűn "ellátogatnak" azokra a helyekre ahol létező- vagy "álproblémákat" fedezhetnek majd fel.
Eddig ezek a kitételek az 5 szobás panziók számára nem voltak kötelezőek. A kalotaszentkirályiak részéről a szövetségi vezetők felé már több éve elhangzanak olyan kérések amelyek az 5 szobás feltételrendszer visszaállítását igénylik, de hangjuk eddig még nem jutott el az éppen helyben nyaraló kormánytagok fülébe...
Érdekes viszont, hogy ahonnan valamilyen pénzforrás lehetőség van mindjárt még a szakmabelieket is elindítják.
Köztudott dolog, hogy a vidéken élők számára fontos, hogy elő tudja teremteni a mindennapi betevőt. Ilyen a falusi turizmus is ahova nem csak a helyi sajátosságokat, hanem az épített örökség mellett a természeti szépségek-különlegességek(pld. NATURA 2000-es területek,stb.) is felhasználhatóak a többnapos programjukban. Ezért csak dicsérhető ha a faluközösségeket abban segíti a megyei vagy országos vezetés, hogy a saját pénzalaphoz más forrásból is szereznek kiegészítést!
Természetesen még olcsóbbá lehetne tenni a helyreállítások értékét, ha a sok papírmunka, utánajárást legalább "egyablakossá" alakítanák! Igazándiból e költségek felesleges mivolta miatt inkább nem tennénk fizetőkötelezettség alá, de ha már legalább az aki az "egyablakos"irodában dolgozik tudnia kellene, hogy éppen mi a jelenlegi törvényi hatály és ki az, aki ebben illetékes!
Az alábbi cikkben elhangzik több alkalommal is, hogy megrongálódott, életveszélyes épületekről lenne szó amelyeknek a szakavatott helyreállítása elengedhetetlen, de vajon miért kellett olyan sok ideig várnia az alelnök asszonynak, hogy azokat kijavítsák?
Apropó nagyon érdekes lenne elolvasni az alelnöknő blogjában milyen tevékenységeket tud bemutatni, eleget téve a törvény által előírt időnkénti tájékoztatóként(erről már írtunk korábban is), amelyben a választóknak be tudja mutassa mit tett és mit akarna még tenni... (Erdélyi Polgár)
A turisztikai körforgás részeseivé válhatnak a helyi közösségek
Forrás: hirvivo@reformatus.ro által a www.szabadsag.ro
, 2010-11-26
Mûemléktemplomok javítására, restaurálására vonatkozó urbanisztikai engedélyeket bocsátott ki a héten Alin Tiºe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke: a tanúsítványok a magyargyerõmonostori, a havasrogozi (Székelyjó község), a fodorházi (Páncélcseh község), a kalotadamosi (Kalotaszentkirály község) és a magyarvalkói (Kiskalota község) templom restaurálásával kapcsolatos legfontosabb teendõket tartalmazzák. A közlemény szerint a felújítási munkálatok során törekednek arra, hogy a templomok építészeti stílusa ne sérüljön. Állami intézmények, alapítványok, az egyház, a gyülekezetek támogatásával restaurálnak több évszázados Kolozs megyei mûemléktemplomokat – köztük a bogártelkit, farnasit, kalotadamosit, magyarbikalit, magyarfodorházit, magyargyerõmonostorit, magyarvalkóit. A tervezési szakaszon túlmenõen egyes településeken elkezdõdött a felújítás, mások még az engedélyek megszerzésénél tartanak. A munkálatokat Maksay Ádám építõmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület mûszaki elõadója vezeti. A restaurálás a feltárásban és a kutatásban dolgozó régészektõl, mûvészettörténészektõl, biológusoktól, statikusmérnököktõl a tervezõ építészekig több szereplõt megmozgat. Az évszázadok során megrongálódott értékes templomok helyreállítását az utókor is szívügyének tartja. Magyarvalkón különféle leletek kerültek felszínre, a restauráláskor akár értékes freskók is elõbukkanhatnak. Magyargyerõmonostoron a település belterületén lévõ református templomot újítják fel: a munkálatok során a templom külsõ és belsõ falán a régi, cement alapú vakolat leverését, a falak újravakolását és mésszel való lefestését, a templomtetõ kijavítását és kicserélését, valamint a villamoshálózat helyreállítását célozzák meg. Az életveszélyes állapotúra rongálódott fodorházi református templom tornyának tetõzetét, a torony falainak felsõ szintjét és a templomhajó tetõszékét megerõsítik. A tetõ favázát újra cserélik, deszkával vonják be. Az elképzelések szerint az új tetõcserepek ugyanolyanok lesznek, mint a régiek, emellett a templom nyugati részén az asztalosmunkákat is elvégzik.
Kalotadamoson a mûemléktemplom padlózatát és a vakolatot kell kijavítani, emellett zsindellyel vonják be a templomtetõt és a szükséges külsõ munkálatokra is sor kerül. A magyarvalkói református templom falában az esõvíz okozott károkat, a talajvíz pedig megrongálta a padlót: a sérült faállomány restaurálása mellett megerõsítik a boltíveket és a falakat, korszerûsítik a tetõszerkezetet és a belsõ falakat, megjavítják a padlót, villannyal mûködõ fûtési berendezést szerelnek fel, továbbá korszerûsítik a villamoshálózatot és kicserélik a villámhárítót.
Folyamatos egyeztetések zajlottak
„Az urbanisztikai tanúsítványok újabb állomását képezik a megye turisztikai fejlesztésének és a kulturális épített örökség megõrzésének. Döntõ szerepet játszanak a kulturális és vallásos turizmus fejlesztésében. Támogatásukra nem kevesebb, mint hárommillió lejt költött az utóbbi három évben a Kolozs Megyei Tanács”, olvasható a közleményben. Legutóbb idén nyáron, a Kulturális Minisztériumtól és a megyei tanácstól kaptak finanszírozást templomrestaurálásra a Kolozs megyei falvak. Fekete Emõkétõl, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökétõl megtudtuk: a magyarlakta településeken lévõ templomok közül a magyarvalkói 40 ezer lejt kapott tervezésre az állami költésgvetésbõl, a kulturális minisztériumtól pedig további 40 ezret tervezésre és 50 ezret kivitelezésre. A kulturális minisztérium ugyanennyi pénzt (40 ezer lejt tervezésre, 50 ezer lejt kivitelezésre) a magyargyerõmonostori templom esetében, a kalotadamosiaknak pedig 10 ezer lejt utalt ki a megyei tanács.
– Fontos, hogy ezeket a mûemléképüleket rendbe hozzuk, ennek érdekében különbözõ egyeztetések zajlottak az elmúlt idõszakban a kulturális minisztérium és a Kolozs Megyei Tanács között. A közösségeknek a turisztikai körforgásba való bevonása érdekében elengedhetetlen a templomok karbantartása – magyarázta Fekete Emõke.
Magyargyerõmonostoron a tetõ károsodott
Az országos restaurálási program részese lett a magyargyerõmonostori református templom is. Esetében a szükséges kutatások és a kiviteli terv megvalósult, ezeket az egyházkerület is támogatta. A restaurálás folyamatát a kolozsvári M&M Design K.F.T. tervezte – tájékoztatott Maksay Ádám építõmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület mûszaki elõadója.
Hover Zsolt helyi lelkipásztor a zsindelyezés mihamarabbi elvégzését említette a legégetõbb problémának, tavasszal ugyanis a jég elverte a tetõt, s nagyon komoly károkat okozott azon az oldalon, ahol korábban már lecserélték a zsindelyt. – Ez a legrégibb templom a térségben, közvetlenül a tatárjárás után kezdték el építeni (XIII. század eleje). Értékeivel a hívek is tisztában vannak. Akárcsak a kalotaszegi templomokat általában, a magyargyerõmonostorit is szép számban látogatják: aki csak teheti, fõként ünnepekkor igyekszik eljutni a templomba, de az „átlagos” vasárnapokon is sokan részt vesznek az istentiszteleteken – mondta Hover.
Széleskörû kutatások Magyarvalkón
Magyarvalkó elsõ írásos említése 1249-re nyúlik vissza. A település és környéke az 1330 és 1730 között élt Valkai család birtoka volt, amelynek tagjai egész vagyonukat az egyházra hagyták. A református templom idén került be az országos restaurálási programba. – A felújítás elõfeltételét képezõ felmérési, tervezési folyamat 2009 májusában kezdõdött el, azt követõen, hogy a magyarvalkói presbiterek jelezték a református egyházkerületnek, hogy a templom zsindelyezése megrongálódott – tájékoztatott Maksay Ádám.
A felújítás kiviteli tervének elkészítését az Országos Örökségvédelmi Intézet támogatta. A mûvészettörténeti kutatást, falkutatást, biológiai szakvéleményt, régészeti feltárást, tartószerkezeti szakvéleményt és megvalósíthatósági tanulmányt összegzõ tervezési szakasz megvalósulásának elsõ támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület volt, amely nyolcezer lejjel járult hozzá a kutatási költségekhez. A vallásügyi államtitkárság a maga során 40 ezer lejt szánt a mûemléktemplom kutatási és tervezési munkálataira, tudtuk meg Maksay Ádámtól. Az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság engedélyének birtokában, valamint az urbanisztikai engedély által elõírt többi jóváhagyás (környezetvédelmi engedély stb.) és végül a javítási engedély megszerzése után jövõre feltételezhetõen licit írható ki a kivitelezési munkák elkezdésére.
Az M&M Design, mûemlékek helyreállítására szakosodott tervezõ cég által elkészített kiviteli tervben a templom gótikus tetõszerkezetének minimális beavatkozással történõ megerõsítése, a tetõ újrazsindelyezése, a külsõ cementes vakolat eltávolítása, új szellõzõ vakolat elkészítése, a kazettás mennyezet restaurálása, a talajnedvesség felszívódását csökkentõ, úgynevezett drén-rendszer kialakítása és tereprendezés, a villanyhálózat felújítása, kibõvítése és egy gazdaságos padfûtési rendszer kialakítása szerepel.
– A felújítási munkálatok folyamatát tulajdonképpen a zsindelytetõ károsodása indította el, de mint kiderült, az 1960-70-es években eszközölt, szakszerûtlen javítások, a falak megfelelõ szellõzését akadályozó, külsõ cementes vakolat miatt a templom nedvesedése is fokozódott. A padló beroskadt, így javítását szükségszerû módon megelõzte a templom alatti kriptában végzett, szakszerû régészeti feltárás – magyarázta Maksay Ádám.
A mûemlékek kutatására, gondozására vonatkozó, romániai és európai jogszabályok szellemében, két hétig zajlott feltárást a területi mûemlékvédelmi bizottság engedélyének megszerzése, a munkaszerzõdés megkötése, valamint a régészeti leletek törvényes megõrzõjének (ez esetben a kolozsvári Archeológiai és Mûvészettörténeti Intézet) a kijelölésére vonatkozó egyezmény aláírásának lépései fémjelezték – tájékoztatott a régészeti munkacsoportot vezetõ Adrian Andrei Rusu, a fent említett intézet középkorra és koraújkorra szakosodott kutatója. A régészeti vizsgálódás célja a kriptát már korábban feldúló „kincskeresõk” nyomán maradt leletek számbavétele, a XVIII. századi kripta alapjainak állapotvizsgálata, illetõleg a románkori templom esetleges maradványainak feltárása volt – magyarázta a kutató. A régészeknek valóban sikerült korábbi építmények nyomait kimutatniuk, de vizsgálódásuk tere szûknek bizonyult konkrét megállapítások leszögezéséhez.
– A feltárás a felújítási terv követelményeinek, avagy a helyi közösség igényeinek függvényében terjeszthetõ ki. Valószínû, hogy amikor elkezdõdik a kriptába hatoló forrás vizének szükségszerû lecsapolása, ismét munkába lép a régészeti kutatócsoport – mondta Adrian Andrei Rusu.
„Kincsekre” bukkantak
– A magyarvalkói református templom kriptájában feltárt leletek jegyzéke egy 1515-re, illetõleg egy 1859-re datált pénzérmét, 260 bronzból készült koporsó-díszszeget és XVIII. századi vasszeget, tíz darab XVI-XVII. századi díszszeget, vasból készült övcsat-töredéket, háromba tört kardot, freskótöredékeket, koporsószegeket, koporsó-kapcsot, néhány kerámiadarabot, díszítõ tagozatos kõtöredéket, egy ép és egy törött hajtût, bronz ruhakapcsokat, valamint két nyílhegyformájú bronzdíszt tartalmaz – közölte a kutató. – A feltárás során egyetlen, viszonylag ép csontvázat találtunk, illetve szétszórt csontokat, koponyákat, amelyek a feliratok tanúbizonysága alapján a Valkai család (három felnõtt és egy kislány) porhüvelyeinek maradványai lehetnek – részletezte. Mint mondta, a XVIII. századi kripta alatt több rétegben sírhelyek találhatók, amelyek közül a legrégebbi az Árpád-korban keletkezhetett. A régészeti rétegeket azonban meglehetõsen megbolygatták a különbözõ korszakok vállalkozó kedvû kincskeresõinek „kutatógödrei”.
A magyarvalkói templomban egyébként több, régészeti és mûvészettörténeti szempontból értéket képviselõ, különbözõ építéstörténeti periódusokból származó tárgyi emlék maradványai is megtalálhatók (boltozati bordák, keresztelõmedence töredékei stb.). A szószék lépcsõjébe egy reformáció elõtti, latin feliratú reneszánsz sírkõ darabját építették, tudtuk meg Adrian Andrei Rusutól. A régész úgy vélte, a kriptába vezetõ alagútra vonatkozó helyi legenda alaptalan, ugyanis kiépítését csaknem ellehetetleníti az, hogy a templom magaslatra épült.
– Amikor a tényleges felújítás elkezdõdik, és a templomban elkészül az állványzat, a boltozatokon meg kell vizsgálni, hogy nem rejt-e falképeket a vakolat. Az irodalom ugyanis utal ezek létezésére, de a fent említett tervezési szakaszban, anyagi keret hiányában nem volt erre lehetõség – jelezte Maksay Ádám.
Tavaly januárban Lukács Ferenc valkói lelkész belátta alkoholfüggõségét és Magyarországra ment gyógyulni, emiatt kimaradt a restaurálás folyamatából, s hazatértekor, július után sem avatták be. Sajnálatát fejezte ki, hogy a presbitérium és közötte kialakult áldatlan helyzetben – az augusztusban folytatott elsõfokú és a tegnap megtartott másodfokú egyházkerületi tárgyalás idején – nem tájékoztatták a munkálatok menetérõl.
– Néhány ember kivételével pedig a gyülekezet tagjai sem tudják, hogy mi zajlott a templomnál. A presbitereknek közgyûlésen kellett volna tájékoztatniuk errõl a gyülekezetet – mondta Lukács. Ezzel magyarázható, hogy a falusiak körében el is indult a találgatás, hogy kik dolgoznak a templomban, és vajon milyen kincseket találtak az ásatás során.
További templomokat restaurálnának Kalotadamos fazsindellyel fedett református temploma a XIII. század végén épült. – Igyekeztünk minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy sikerüljön felújítani az ottani templomot – értékelte Póka András György kalotaszentkirály-zentelki polgármester. Ágoston Attila kalotadamos-jákótelki lelkipásztortól megtudtuk: az elmúlt idõszakban 16 ezer zsindelyt vásároltak 12 ezer lej összértékben, s mivel a megyei tanácstól egyelõre 10 ezer lejt kaptak, a fennmaradó részt saját forrásból finanszírozták. A templom külsõ és belsõ vakolását a gyülekezet önerõbõl végezte, mintegy 40 ezer lejnyi hozzájárulással. A következõ lépés a zsindelyezés és a festett kazetták restaurálása lesz. Maksay Ádám hozzátette: a templom esetében lezárult az épület felmérése, az engedélyeztetési terv összeállítása pedig folyamatban van, fõtervezõje a kolozsvári M Restauro K.F.T.. Kutatási és tervezési munkálatok zajlanak a fent említett cég irányításával a szintén felújításra szoruló farnasi, magyarbikali templomoknál is. Maksay Ádám arról is beszámolt, hogy a farnasi református templom restaurálásának engedélyezési terve elkészült, és a felújításhoz szükséges építési engedéllyel is rendelkezik. A folyamat következõ lépése anyagi támogatást pályázni a kivitelezésre. A terv önerõbõl, az egyházkerület, a Communitas Alapítvány és a Szülõföld Alap támogatásával jöhetett létre. A magyarbikali református templom esetében a restaurálást engedélyezõ terv és az építési engedély birtokában már elkezdõdtek a gyors beavatkozást lehetõvé tevõ munkálatok. Az építõmérnök emlékeztetett: az életveszélyes, utólag hozzáépített külsõ lépcsõházat lebontották és megerõsítették a falazatot. A terv önerõbõl és az egyházkerület, valamint a Szülõföld Alap támogatásával készült, az eddigi kivitelezési munkálatokat pedig a Kolozs Megyei Tanács és a bánffyhunyadi önkormányzat támogatta. A bogártelki református templom esetében önerõbõl, az egyházkerület és a Kolozs Megyei Tanács támogatásával elkészült a teljes kiviteli terv (a fõtervezõ az M&M Design), rövidesen az építési engedélyt is megszerzik – összegzett Maksay Ádám.Ferencz Zsolt, Zay Éva
