http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33820
Középiskolás-vetélkedővel kezdődött, koszorúzással fejeződött be az első alkalommal megszervezett Tasnádi Ady Napok, amely a szervezők szándéka szerint az érmindszenti zarándoklat folytatása kíván lenni.
Az eddigi évek időjárási viszontagságai miatt helyezték át Tasnádra az érmindszenti zarándoklat főbb ünnepségeit – arról a rendezvényről van szó, amelynek rendezését Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke a város magyarságára ruházta át 20 év után.
A hagyomány szerint péntek délután megyei középiskolások műveltségi vetélkedőjével – mottója: Akarom, tisztán lássatok! – kezdődött az esemény. Az est folyamán a Maestoso kórus is fellépett. Összesen nyolc csapat nevezett be Nagykárolyból, Tasnádról, Szatmárnémetiből, valamint Szilágysomlyóról, amelyek közül a Nagykárolyi Kalazanczi Szent József Ady Múzsái nevet viselő diákcsoportja nyerte az első díjat (felkészítő tanár: Kiss Hajnalka).
A megemlékezés fő momentuma a tasnádi előadóteremben zajlott, ahol Véron András polgármester mondott elsőként üdvözlő beszédet. Véron elmondta: a rendezvény megszervezése a nemrég megalakult Ady-Kölcsey Kulturális Egyesületre hárult, amely több más feladatot is felvállalt. Így a hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek támogatását, fesztiválok szervezését, nemzetközi kapcsolattartást.
Günthner Tibor szenátor ünnepi beszédében először is üdvözölte azt, hogy vannak, akik folytassák a két évtizedes szervezői munkát:
–
Ez ékes bizonyítéka annak, hogy „az Ér álmos, pocsolyás, sás és káka lakta vize mellett is” létezik elhivatottság, a huszonegyedik század „dudvái és muharai” között is vannak, akik tudják, mi a feladatuk, mit kell tenniük értékeink fennmaradása érdekében. A tasnádi értelmiség egy csoportja megértette: folytatni kell a hagyományt, és ezt csakis együttgondolkodással, szellemi műhely létrehozásával tehetik meg – mondta el a szenátor, majd kiemelte: nem elég az Értől az Óceánig eljutni, az utat visszafelé is meg kell tenni, hiszen csakis úgy szolgálhatjuk e vidék felemelkedését, ha szülőföldünkön cselekszünk. Günthner szerint Szatmár megye kiváltságos tájegységnek mondhatja magát, hiszen a Himnusz szerzője és az érmindszenti látnok is e tájegységben született, és itt lelte meg élete boldogságát Petőfi Sándor.
– Sorsuk, példájuk azt bizonyítja: éljünk akár a legkisebb településen, szülessünk akár nádfedeles házban, de megfelelő hozzáállással megtalálhatjuk a minket megillető helyet szűkebb és tágabb értelemben vett közösségeink szolgálatában. Ha nem is ruházott fel a Sors mindenkit prófétai képességekkel, költői tehetséggel, de ki-ki hozzáteheti közösségünk életéhez azt, amihez a legjobban ért, ami előbbre visz. És akkor eljön majd az az idő, hogy nem is kell az Óceánig eljutnunk, hanem maga a pocsolyás Ér szélesedik ki egy nagy, csillogó vizű Óceánná – tette hozzá.
Fuchszné Benák Katalin nem olvasta fel előadását, mivel nem jelent meg – Osváth Hajnalka tanárnő tolmácsolta Ady költészetéről, életpályájáról írott tanulmányát. A magyarországi előadó információink szerint inkább a másik táborral, Érmindszenten ünnepelt – az utolsó pillanatban mondta le az Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület meghívását.
A középiskolás vetélkedő díjait Varga Attila parlamenti képviselő osztotta ki, majd a Tasnádi Teletinik adtak elő színvonalas ünnepi műsort. Az ünneplők ezt követően Érmindszentre mentek, ahol megkoszorúzták az Ady-szobrot.
Fodor István
