http://www.nyugatijelen.com/kronika/az_europai_forrasok_lehivasa_teren_romania_tovabbra_is_az_utolsok_koze_tartozik.php
Vasárnap, 2010. november 21., 07.00
Borbély László környezetvédelmi miniszter pénteken kijelentette: Románia továbbra is listavezető az uniós tagállamok körében a leszerződött uniós projektek terén, de az utolsók közé tartozik az alapok lehívása tekintetében.
Zilahi sajtótájékoztatóján Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta: az uniós alapok lehívásának alacsony foka miniszteri mandátumának legnagyobb kudarca.
„Románia az első helyen áll az Európai Unióban a nagy értékű aláírt szerződések terén, hiszen több mint 3 milliárd euróra kötöttünk szerződést. Mégis, az utolsók közé tartozunk az európai uniós alapok konkrét lehívása tekintetében, a szerződések aláírása után ugyanis csak mintegy 50 millió eurót hívott le. Ez nagyon kevés”, fejtette ki a környezetvédelmi tárcavezető.
Borbély szerint ez a helyzet a projektek rossz menedzsmentje és a lassan zajló közbeszerzési eljárások miatt alakult ki.
Ezért a miniszter arra kéri a polgármestereket, törekedjenek a projektek menedzsmenti problémáinak megoldására, mert attól kezdve, hogy aláírják a finanszírozási szerződést, a projekt haladásáért és az európai alapok lehívásáért már az elöljárók a felelősek.Mediafax
Megjegyzés
Szinte mellbevágóan hat, hogy a környezetvédelmi miniszteri szinten olyan dolgokat fedeznek fel amely szimpla eljárással is - már kormányi szinten - megkönnyíthető!
Ahelyett, sopánkodna a miniszter úrnak melegen ajánljuk, hogy vegye elő azokat a dossziékat, amelyek még az előző miniszter idejéből való ... Számuk nem kevés ... Sőt a pályázóknak már nagyjának ki is küldték, hogy el vannak fogadva csak éppen formai hiba vagy önrész hiánya miatt éppen "holtvágányon" vannak.
Meglepő, hogy az EU-s pénzekre hazai szinten bonyolult - sok esetben haszontalan és nem célravezető - rendszert - úgy mond közbeszerzést - használnak, holott az európai gyakorlatból az un. "jó gyakorlat"-ot is átlehetne venni. Ez esetben az túlkoncentrált gyakorlatot felhagyva arra kellene törekedni, hogy a civil szférát is bevonják az alapok hasznos lekérésén-elszámolásán kívül a többi fázisba is. Sok esetben a pályázókat felesleges papírok, beszerzésére, bemutatása sokszor megnehezíti az igénylők dolgát. A sok aláírni való papír, mindahányan a korrupció fészkévé válhat besegít a kis- és középhivatalnokok "kiskirálykodását" teljesen mindegy , hogy polgármesteri vagy kormányhivatalban vannak ezek alkalmazva. S ha még nem is a pénzszerzési formát látna benne, többségük a nehézkes rendszerbe belebonyolódva, - nem értve, látva azok összefüggéseit - sok esetben a törvény előírások mögé van arra lehetősége, hogy a semmittevést válassza.
Konkrét példaként a Leader-irodák körüli nagy érthetetlenséget, sok esetben tudatlanságot említhetjük meg. A 2007-2013 közötti időszakra meglepően kevés Leader-kistérség felállítására vállalkozott a Tariceanu kormány, hiszen összesen csak 80 ilyent akart bevezetni, annak ellenére, hogy hazánkba még a 400 is kevésnek bizonyulna. 2009 végén a Boc kormány rádöbbent, hogy nem hogy működni nem tud, de még a hivatalosan bejegyzetten sincsen a kistérségi felosztás. Erre gyorsan négymutatós értékrendszert felállítva besorolta az addig megalakult csoportosulásokat. Annak ellenére, hogy az európai ajánlásokban az alulról jövő kezdeményezésként kellene kezelnie a kormány elkezdte a pénzeket jobbra-balra osztogatni, a Leader - irodák felállítására, olyannyira, hogy a sok polgármester és hivatalai alkalmazottai, mindegyre Brüsszel-be járkálnak, de senki sem kérdezte milyen termelékenységi rátával!
Persze időközben a 4.3 "axa"-ra mindenféle felemás megoldásokat kitaláltak a POR-ra (magyarul ROP azaz a Regionális Operatív Program) a Nemzeti Fejlesztési Terv illetve a Nemzeti Fejlesztési Stratégiára. Már ennek az elkészítése is rosszul indított volt, hiszen az elkészítője nem vette figyelembe a Helyi illetve a Kistérségi Fejlesztési Terveket - Stratégiákat. Igy előállt egy olyan áldatlan helyzet, hogy akik vidékük fejlesztésükért pályázni szeretnének csak akkor van lehetőségük, ha előbb belefoglalták a 2007-2013-ra érvényes POR-ba, de elgondolható, hogy erre időhiány miatt sem lehetett volna szó akkor amikor szinte senki sem tudta mi is a teendője. Valahogy a SAPARD projektekhez hasonlóan mentek a dolgok, hisz ott is jó két év kellett arra, hogy felállítsák a megyei irodáit...
Most pedig mindegyre a pályázókra kenve szólnak a hivatalos és kormányszervek vezetői, pedig már indulásból nem volt megfelelően kezelve az egész rendszer. Hiába volt az EU-s parlamentben már az előző időszakban hazánknak több pártilag megválasztott képviselői, mert azok csak a saját image-jüknek a megerősítésére gondoltak, tudva hogy a két év hamar eltelik. Azóta már eltelt ugyan több év is de az európai parlamentben levő képviselőink, biztosaink nem arra törekednek, hogy a pályázási lehetőségeket segítsék.
Egyetlen európai képviselőnek sem, de még az európai biztosaink számára sem fontos a vidék fejlesztése, pedig a választóik zöme onnan kerülhet ki ... Ha esetleg nem kapták kézhez a "Jó gyakorlat" kézikönyvét, szívesen kölcsönözzük ... (Erdélyi Polgár)
