http://www.szabadfold.hu/cikk?27779=27779&cikk_oldal=0
2010. november 17.
Kimaradnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egységei a 2011. január 1-jétől felálló fővárosi és 19 megyei kormányhivatal integrációjából, illetve kialakításából. Ugyanakkor teljesen átalakítja a kormány az eddig köztestületként működő agrárkamarai rendszert, s bevezeti a kötelező kamarai tagságot.
Az utóbbi napokban több, agráriumot érintő jogszabályváltozás is a parlament elé került. Ezek közül az egyik lényege, hogy némiképp átszervezik az uniós kifizetőhelyként is működő MVH-t. Ezek a megyei kirendeltségek nem tartoznak majd a januártól felálló új fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz – ezekbe csoportosítják át a most megyei és regionális szintű különféle államirányítással kapcsolatos szervezeteket. Igaz, a koordinációs-működési integráció vonatkozik rájuk is. Nem tartoznak tehát oda, melynek oka, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei olyan európai uniós akkreditációval rendelkeznek, amelyek az EU-agrártámogatások folyósításához szükségesek, és mivel integrációjukkal a jogállásuk megváltozna, új akkreditációs eljárás lefolytatására lenne szükség. Ez pedig veszélyeztetné a támogatások kifizetésének zavartalanságát.
Az MVH a tervek szerint a jövőben gyorsabban fog dolgozni már csak azért is, mert egyszerűsítik az adminisztrációt, és ez a gazdákra, agrárgazdaságokra is vonatkozik majd. Így nem csak gyorsabb lesz és kevesebb a papírmunka, hanem a különféle támogatásokhoz is előbb juthatnak hozzá az érintettek
Az MVH munkáját eddig is igen sok téren segítő agrárkamarai rendszert viszont teljesen át akarja szervezni a kormányzat. A köztestületre új, a jövőben megalkotandó törvény vonatkozna. Addig viszont egy önálló képviselői indítvánnyal megalapozott törvény által létrehozott – lényegében teljhatalommal bíró - kamarai biztos venné át az országos Magyar Agrárkamara és a másik 20 területi agrárkamara felett az ellenőrzést és irányítást. (A biztost vélhetően a kormánypárti szakértők közül, esetleg a Magosz-vezetők közül választja majd ki a vidékfejlesztési miniszter.) Óriási változás lenne, hogy a kormány szerint 100 és 500-700 ezer forintos éves tagdíjat vezetnének be a kötelező tagság mellett. (Nagyjából most is ennyit fizet a 40 ezernyi önkéntes tag.)
A lényeg, hogy az eddig jól működő tevékenységek közül megtartanák a 202 fős tanácsadói rendszert, mely igen jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik és jól szervezetten működik. Hozzájuk csatlakoznának a falugazdászok és a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat munkatársak. Vagyis lényegében az a szakemberhálózat, mely eddig az agrártárca irányítása alatt álltak, s a minisztérium vidéki „előretolt hadtestét” jelentették. Mindezzel együtt az új kamarához kerülne még több állami feladat – például a szakképzés szervezése már most is ott van -, de például az élelmiszerlánc ellenőrzése továbbra is az MgSzH-nál maradna.
Az agrártársadalom egyes csoportjait meglepte a kormány lépéssorozata – holott már nyáron hallani lehetett, hogy még ebben az évben változik a kamarákra vonatkozó szabályozás. Főleg azért morgolódnak sokan, mert nem a kormány – most már szinte rutinszerűen – terjesztette elő a vonatkozó jogszabály-módosítások többségét, hanem önálló képviselői indítványként. Így ugyanis gyorsan a parlament elé kerülhet az ügy, ahol akár néhány nap alatt dönthet róla a kormánypárti többség anélkül, hogy társadalmi és szakmai egyeztetésre kerülhetett volna sor előtte. A mostani kamarai biztosról szóló indítványt Font Sándor és Jakab István fideszes, illetve Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő terjesztette a parlament elé. O. Horváth György
