Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bôvülô és erôsödô kapcsolattartást elôsegítô programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.
Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfûzôdô erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban.
A törvény alapján lehetôség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytôl, illetve telephelytôl függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.
A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori mûködôképességének megôrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elô, azaz minden költségvetési évben legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.
A tervezet felidézi, hogy az Országgyûlés a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bôvülô és erôsödô kapcsolattartást elôsegítô programok megvalósítása érdekében Szülôföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre.
Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megôrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erôsítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.
Az elôirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenôrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében mûködô egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható.
Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülôföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibôvítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illetô, közigazgatási tárcánál lévô célelôirányzatokat az alapba emelnék be.
Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembevételével végzi.
A nemzetpolitikáért felelôs miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a kormányt, amely május 31-ig beszámol az Országgyûlésnek az alap elôzô évi tevékenységérôl és mûködésérôl, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A törvény, ha az Országgyûlés elfogadja, 2011. január 1-jén lép hatályba
