2010.09.12. 20:18 eszkimolany
Tudom, igazságtalan egy borfesztivált aszerint megítélni, hogy lehet-e, és ha igen, milyen pálinkát kapni ott. Éppen ezért nem is teszem. Kihagyni viszont nem tudtam, hogy ne nézzek körbe e téren. (Hiába, na, a szívem...) Kellemes meglepetés, hogy – néhány helyen ugyan, de – árultak pálinkát. És noha, egyik sem lett a kedvencem, volt azért köztük egészen jó is.
Az első hely, ahol röviditalt kapok – kb. 15 bódé végigkérdezése után – az Olaszbor sátor. A 42 fokos Grappa azonban nem az én világom.
„Nemtudom”, hogy ki az, aki összetéveszti a kettőt, az én poharamban pálinka volt, méghozzá 42 fokos, ez biztos. (Öt jó pontot kap, aki megsúgja, mit takarhat a sok „nemtudom”)
 |
És akkor, tovább haladva megtalálom: Tóth Ferenc Cabernet Sauvignon törkölypálinkáját. Már az üvege is lenyűgöz, az íze pedig egészen finom. Őszintén örülök.
 |
Zwack Izabella Borkereskedés – Zwack nemes sárgamuskotály, nemes érlelt törköly, és a végén a Hírös mézes szőlő. Hmm.
 |
Népnevelés?
2010.11.03. 21:15 eszkimolany
A minap betévedtem egy mega-áruházba, és ha már ott jártam, körbenéztem egy kicsit a pálinkás polcon is. Nem kellett volna! Pálinka megnevezés alatt Fütyülős, Hírös, Vilmos és barátai, hogy a kommerszebbjéről ne is beszéljek. Ezek után nem csoda, ha a laikus nem tudja, mi a pálinka, vagy olyasmit társít hozzá, amitől (érthető módon) kirázza a hideg. Ki és miért engedi ezt meg? Mire való a szabályozás, ha egész egyszerűen nem foglalkoznak vele? Valószínűleg hasonló okok miatt fordulhat elő az is például, hogy a celeb VIVA Ada Fütyülőssel kínálja szintén celeb vendégeit az egyik kereskedelmi csatorna ultragáz és nívótlan főzőműsorában - étvágygerjesztőként. Azt mondjuk furcsállom, hogy senki nem mondta meg neki, ez azért több mint kínos. Meg azt is, hogy - bár celeb létére bizonyára megfordult már számos buliban - mégsem képes fogyasztható italt kínálni.
 |
2010.11.23. 20:17 eszkimolany
A Vörösmarty téri karácsonyi vásáron két dolgot tudtam meg. Egyrészt, hogy az idetévedő külföldiek zömének fogalma sincs arról, mi az a pálinka, másrészt, hogy a pálinka a szegények kávéja. A kettő közt persze semmilyen összefüggés nincs, de a mondatszerkezet megkívánta, hogy így írjam.
Utóbbi (nevezzük mondásnak?) előttem eddig ismeretlen volt, de nagyon találónak vélem. Mindjárt kisebb kutatásba is kezdtem és kiderült, még sokkal több másik nevet is használnak a pálinkára. Ilyen például a „nerángass”, a „célzóvíz”, a „cs-vitamin”, a „kerítésszaggató”, a „nyakolaj” és a „majomtej” – csak hogy néhányat említsek. A majomtej különösen tetszik. Először Mangalica fogadójánál (azt hiszem, vele személyesen nem sikerült találkoznom) állok meg, itt Rézangyalt és Márton és Lányait kínálnak (málnamálnamálna!). A pultos elég kedves, de azt mondja, a forralt bor kiüti a pálinkát. – Az a tapasztalat, hogy a külföldiek nem nagyon veszik a pálinkát – mondja. – Ha meg veszik, akkor szinte mindegy is, milyen, mert egyáltalán nem ismerik. De inkább a forralt bor megy.
 |
Hmm. Kissé furcsállom, amit mond, na de lelkesen tovább haladok, gondolva, hogy biztos csak ő találkozott tudatlan külföldiekkel. (Én ugyanis azt feltételezem, hogy aki Magyarországra érkezik, és megpróbál előre tájékozódni, három jellemző szót biztosan hall, és ebben a háromban a pálinka legalább egyszer benne van.) Sajnos a forralt bor vs. pálinka pultosnak ad igazat egy pár lépéssel arrébb áruló hölgy is, aki viszont bizakodó. Szerinte ugyanis bár az itt lévő embereknek – se a magyaroknak, se a külföldieknek – fogalma sincs a pálinkáról, ő azért van itt, hogy ezt a hiányt orvosolja. Kissé unott fejjel mondja, azért kapja a pénzét, hogy elmagyarázza, mi is az a pálinka, miért jó, meg ilyenek. Élmény lehet hallgatni. Közben találok Naményit, Agárdit, Rexet, és a Győri Likőrgyár is képviselteti magát. A Lali nevű pecsenyésnél Rézangyal van meg Márton, és itt előbukkan egy-két üveg a Brilltől is. – A meggyeset viszik, azt – mondja a pultoslány és ezt kolléganője sűrű bólogatással erősíti meg. (Láthatóan élvezik a beszélgetést, bár nekem úgy tűnik, fogalmuk sincs arról, mi lehet az a blog és valójában azt hiszik, valami újságíróféle vagyok.) A szemközti soron találok Ördögit meg Mártont (az öreg mindenhol ott van!) és egy üveg Frittman cserszegi fűszerest is. Közben már lefagyott a kezem, de a pálinkától egyre jobb kedvem van. Mosolyogva megyek oda Török-Keresztury Zsuzsánnához, akinek muszáj volt leírnom a nevét, annyira kedves hölgy. Igazából iparművész és a pálinkához nagyjából annyi köze van, hogy szereti. De olyan egyedi üvegeket készít, amibe épp házipálinka való, úgyhogy beszélgetni kezdünk. Megtudom, hogy Kishomokon, ahol él, esti program a pálinkakóstolás: a szomszédét kóstolgatják.
 |
Az ominózus feliratot végül egy sokadik pultnál látom meg, hatásosabb lenne, ha közvetlenül alá nem whiskey-t tettek volna. „Pálinka a szegények kávéja” – fantasztikus. Itt Zsindelyes meg Zwack van, úgyhogy sokáig nem időzöm. Az óriási karácsonyfa előtt állva iszom meg a búcsú málnámat (MJ) és azon tűnődöm, hogyan élhet ember a földön, aki nem ismeri a pálinkát.
 |
