 | |
| Az ajándékozás (donaţie) egy olyan tulajdonjog-átruházó polgárjogi egyezség, amely alapján az egyik fél – az ajándékozó – saját vagyona rovására egy másik félnek – a megajándékozottnak – vagyoni előny juttatására kötelezi magát. Az egyezséget szerződésben rögzítik.
Ez a szerződéstípus az ingyenes, kétoldalú polgárjogi egyezmények csoportjába tartozik, mert, ahogy a meghatározásból is kitűnik, az ajándékozó a megállapodás alapján saját vagyona rovására juttatja ingyenes vagyoni előnyhöz a megajándékozottat.
Az ajándékozási szerződést, az egyoldalú juttatás ellenére, a felek megegyezése hozza létre.
A szerződés tárgyát ingó és ingatlan dolog, valamint vagyoni értékű jog (használati jog, haszonélvezeti jog) is képezheti. Gyakori tárgya az ajándékozási szerződésnek a pénzbeli juttatás. A szerződés tárgya megállapított vagy megállapítható, és a törvénynek megfelelő kell legyen. Ugyanakkor lehetséges létező, vagy a jövőben létezhető (például termés) ajándékozás is.
A polgárjogi törvénykönyv előírásai értelmében az ajándékozás érvényességéhez a szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. Ez alól a szabály alól is van elismert kivétel: ez a gyakran használt úgynevezett kézi ajándék (erre a legjobb példa az esküvői ajándék). A kézi ajándék fő jellemzője, hogy ennek tárgyát ingó dolgok képezik, mivel csak ezek esetében beszélhetünk kézi átadásról.
A szerződő felek ajándékozási, illetve ajándékozásban részesülési jogát illetően a törvény bizonyos kivételeket is előír, amelyek értelmében bizonyos személyeket megfoszt (részben vagy egészen) az ajándékozási szerződéskötés jogától. Ezek két csoportba sorolhatók: az egyiket ajándékozási képtelenségnek, a másikat adományban való részesülési képtelenségnek nevezik.
Az adományozóval kapcsolatosan például a következő jogi megszorítások léteznek:
– a kiskorúaknak, valamint a bírósági gondnokság alá helyezett személyeknek tilos adományozni
– az a személy, aki kiskorúsága alatt gyámság alatt volt, nagykorúként sem adományozhat gyámjának, mindaddig, amíg a gyámhatóság ez utóbbit fel nem menti a kiskorú vagyonának kezelési kötelessége alól.
Ugyanakkor képtelenek ajándékozási szerződést kötni megajándékozottként a következő személyek:
– nem részesülhetnek ajándékban azok a szervezetek, amelyek nem kaptak még jogi személyiséget (egyetlen kivétel az, amikor a jogi személy létrehozásához szükséges az adományozott ingó vagy ingatlan);
– az orvosokra, a gyógyszerészekre, valamint a papokra érvényes tilalom, amely kimondja, hogy tilos elfogadniuk ajándékot azoktól, akiket a halálukat megelőző betegség idején kezeltek, orvosoltak, ápoltak.
Az ajándékozási szerződés alapvető sajátossága, hogy ingyenes. Megemlítjük, hogy a romániai törvénykezés megengedi az ajándékozás időponthoz, illetve feltételhez való kötését.
Az ajándékozó fő kötelezettsége a szerződésben meghatározott ingyenes vagyoni előny nyújtása a megajándékozottnak, a szerződő felek megállapodása alapján megszabott időpontban és körülmények között. Legtöbb esetben a megajándékozottnak nincsenek szerződésből fakadó kötelességei. Ellenben azokban az esetekben, amikor az ajándékozó a juttatást feltételhez köti, a megajándékozott köteles ezeknek a kitételeknek eleget tenni.
Az ajándékozás egy másik egyedi szabálya az, hogy visszavonhatatlan. Ez alól a szabály alól is léteznek kivételek, ilyen például a házastársak közötti ajándékozás, amely visszavonható az ajándékozó házastárs által.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
Moldován-Horváth István | |
A Szatmárnémeti Önkormányzat jelentősen korlátozná a pszichoaktív szereket forgalmazó üzleteket a megyeszékhelyen.
Az „etnobotanikus“ termékeket áruló boltokat kitiltanák az oktatási intézmények, illetve a buszmegállók környékéről. A városi tanács szociáldemokrata párti képviselői által készített határozattervezet szerint az iskolák kétkilométeres körzetében, valamint a parkok, a busz- és vasúti megállók, illetve könyvtárak 500 méteres körzetében tilos lenne ilyen üzleteket működtetni. A jogszabály ellen vétők számára 3000-től 5000 lejig terjedő büntetést helyeznek kilátásba. A tervezettel kapcsolatban közmeghallgatást hirdetett a polgármesteri hivatal – véleményeket január 14-ig fogadnak a hivatal honlapján (www.satu-mare.ro) a „vendégkönyv“-ben, illetve hozzá lehet szólni a kezdeményezéshez az önkormányzat iktatójába benyújtott levélben is.
Érdeklődésünkre Valentin Breban, a Szatmár Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője elmondta: megyénkben jelenleg három ilyen üzlet működik – egy Szatmárnémetiben, a Rákóczi (Mihai Viteazul) utcában, egy Nagykárolyban, egy pedig Avasfelsőfaluban. Mint elmondta: tárgyalt már az „álomüzletek“ korlátozása ügyében a szatmárnémeti polgármesterrel, illetve a prefektussal is.
Az országban egyébként több önkormányzat hozott olyan határozatot, mellyel lényegében ellehetetlenítik ezeket a boltokat. Breban szerint megyénkben előfordultak olyan esetek, hogy kórházba kerültek azok, akik fogyasztottak az üzletek által forgalmazott szerekből.
Az igazgató arról is beszámolt, hogy egyik tematikus ellenőrzésüket követően Szatmárnémetiben bezárattak egy ilyen üzletet. A Păstrăvului utcai bolt által kínált szerek esetében ugyanis nem tudtak az áru eredetét igazoló iratokat felmutatni – lényegében zöldtrágyaként árusították ezeket.
A készülő határozattervezet előírásai szerint a megyeszékhelyen – néhány külvárosi részt kivéve – lényegében sehol nem lenne szabad pszichoaktív szereket forgalmazó üzleteket működtetni. 
Az év utolsó hetében megsokasodtak a feladatai Szatmárhegyen a polgármesteri hivatal alkalmazottainak, akik most költöztetői feladatokat is elláttak. Szűcs Szabolcs alpolgármester elmondta, hogy a nagyhegyi iskola néven ismert tanintézmény épülete január elsejétől teljes felújítás alá kerül. „Megnyertünk egy pályázatot, így az év elején elkezdjük a munkálatokat, kívül-belül fel lesz újítva az iskola, lecseréljük a nyílászárókat is, tehát lesz munka bőven. Most a másik iskolában helyet kell csinálnunk hat osztálynak, de már alakul a dolog“ – mondta az alpolgármester. A hivatalban jelenleg mozgalmas az élet, sok lakos ugyanis az utolsó napokra hagyta az évi adójának a kifizetését, és most megrohanták a hivatalt. „Eddig a lakosságnak mintegy 80-85 százaléka fizette ki az adóját, de ha ilyen ütemben jönnek, még talán a 90 százalékos szintet is elérjük, ami igen jó arány. A tapasztalatok alapján az új esztendő elején az elmaradók is kiegyenlítik a tartozást, vagyis nincsenek notórius nemfizetők – jegyezte meg Szűcs, aki az utóbbi bő egy év fontos megvalósításának nevezte, hogy gyógyszertára is lett a községnek. – Örülünk neki, mert eddig bármilyen orvosságért be kellett menni Szatmárra, most pedig még kompenzált gyógyszereket is lehet kapni. Nehezen indult be, de az emberek már megszokták, és elégedettek a szolgáltatásokkal“. Megkeresésünkre a patikát működtető Laura Puiu elmondta, már ő is megszokta a szatmárhegyi embereket, és kezdi megismerni a gyógyszertárba betérő lakosokat. „Eleinte persze szokatlan volt a városi patika után vidéken folytatni, de hamar sikerült alkalmazkodnom a megváltozott körülményekhez“ – mondta a gyógyszerészeti egyetemet Kolozsváron elvégző ifjú hölgy, akinek az okoz csak nehézséget, hogy az egészségbiztosító csak jókora késésekkel fizeti ki a kompenzált orvosságokat, a gyógyszerszállítóknak viszont határidőre kell fizetni.
Szilveszter közeledtével Kovács Jenő nagykárolyi polgármestert a 2010–es év eredményeiről, illetve jövő évi reményeiről, elvárásairól kérdeztük.
– Mit tart a 2010-es év legnagyobb megvalósításának? Mire a legbüszkébb?
– A legnagyobb elégtételt számomra a leaszfaltozott utak minősége jelenti, valamint az, hogy a Petri telepen sikerült húsz utcában megoldani a szennyvízelvezetést és lekövezni az utakat. Utóbbinak nagyon örülök, mivel azelőtt szégyelltem a Petri telepre menni, olyan állapotok uralkodtak ott. Ha esett az eső, egy sártengerré vált a környék. Ennek viszont vége. Soha nem volt ilyen rend a Petri telepen.
– Általánosságban hogyan jellemezné az elmúlt önkormányzati évet?
– Meg vagyok elégedve. Bár a kormánytól fejlesztési támogatást egyáltalán nem kaptunk, a város fejlődött. Nagy összegű európai uniós pályázatokat sikerült nyernünk, és több befektetést finanszíroztunk hitelből. A saját bevételeinken a gazdasági krízis nem éreztette a hatását – a tervezett jövedelmünk befolyt. A nagykárolyiak tisztességes, becsületes adófizetők. A kormány által a nagykárolyi cégek adójából visszaosztott pénzekre sem lehet panaszunk – ezek megmaradtak a tavalyi szinten, sőt, egy kicsit még nőtt is az összeg.
– Többször a szemére vetették politikai ellenfelei, hogy a hitelekkel túlságosan megterheli a helyi költségvetést...
– Ilyesmit csak az mond, aki nem ért a gazdálkodáshoz. Nem működési költségekre vettünk fel kölcsönt, hanem fejlesztésekre. Ezek pedig idővel megtérülnek. Például 400 ezer eurós hitelt vettünk fel útjavító, illetve zöldövezet-karbantartó gépekre, melyek közül néhány már meg is érkezett. Ezek az eszközök viszont megkeresik az árukat. Azelőtt évente átlagosan 600–700 ezer eurót költöttünk útkarbantartásra, de soha nem sikerült rendes munkát végezni ennyi pénzből, így minden évben meg kellett ismételni. Mostantól azonban sok mindent meg tudunk oldani a saját gépeinkkel, így – számításom szerint – három év alatt megtérül a befektetés. A főbb útvonalak felújítására készülünk most felvenni egy nagyobb összegű, körülbelül 5 millió lejes hitelt. Ezt a munkálatot nagyon fontosnak tartom, ugyanis ezt várják el leginkább az önkormányzattól az emberek. Ezt két-két és fél mandátum alatt törleszteni lehet. Ha ismét megválasztanak polgármesternek, garantálom a visszafizetést. Minden település, amelyik fejlődik, vesz fel hitelt.
– Milyen európai uniós finanszírozású projektek futnak jelenleg Nagykárolyban?
– Az előbb említett szennyvízelvezető hálózat kiépítését a PHARE program támogatásával végeztük, ez azonban már befejeződött. Szintén a PHARE támogatásával folyik a városi szennyvíztisztító telep korszerűsítése, továbbá a regionális operatív program finanszírozásával újítjuk fel az elméleti líceumot, a kastélyt, valamint az 1-es Számú Általános Iskolát. Megnyertünk továbbá egy igen nagy összegű, több mint 8 millió eurós városfejlesztési támogatást, szintén a regionális operatív programból. Ennek gyakorlatba ültetését is elkezdjük, minden valószínűség szerint már a 2011-es év elején.
– A román kormány támogatási programjaira is pályáztak...
– Igen. Sikerült nyernünk pénzt a Mezőgazdasági Minisztérium által elindított Országos Vidékfejlesztési Tervből körülbelül 20 kilométernyi dűlőút lekövezésére. Két másik pályázatot is beadtunk ezen kívül. Közel 10 millió lejt kértünk a Környezetvédelmi Minisztériumtól a Teremi út, illetve a Szőlő út szennyvízelvezető rendszerének kiépítésére. Ugyancsak a Környezetvédelmi Minisztériumnál pályáztunk körülbelül 200 ezer lejre, melyből leromlott állapotú területeket akarunk befásítani.
– További pályázatok benyújtását is tervezik?
– Ezentúl csakis olyasmire pályázunk majd, ami valóban nagyon fontos a városnak. Nem akarunk projekteket nyerni mindenáron. Útjavításra például szívesen pályáznánk, erre viszont nincs lehetőség.
– Mely terveik nem valósultak meg ebben az évben?
– Több, a kormány által korábban jóváhagyott befektetés akadt el, mivel az állami támogatást megítélték, pénzt azonban nem adtak. Ilyen például az uszoda, valamint a szociális, illetve az ANL-lakások terve.
– Mit tervez ezeken kívül a következő évre? Bizakodik a gazdasági fellendülésben?
– Optimistán tekintek az új év elé. A város legnagyobb vállalata, a Conti Tech idén terjeszkedett, és érkezik egy új befektető is. Tavasszal egy német cég elkezd építeni egy autóalkatrészgyárat Nagykárolyban. Ezek új munkahelyeket jelentenek, a városnak pedig plusz bevételt. Szintén tavasszal kezdjük el parcellázni a Teremi út végén levő, 11 hektáras területünket, lakásépítések céljából. A föld eladásából szintén lesz jövedelme az önkormányzatnak, továbbá 50 családnak tudunk telket biztosítani. Azt nem tudom megmondani, hogy a közeljövőben mi lesz Romániával, viszont állítom: Nagykároly két éven belül kijut a krízisből.
Ebben a hónapban a különböző híradásokban egyre többet hallani víz által elöntött területekről, amelyek csak növekednek a csapadékos időjárás miatt. A víz nem kíméli a településeket sem, megyénkben karácsony első napja óta Mikolában okozott felfordulást és károkat is a vasúti töltés mellett fekvő romatelepen, ahol tegnap déli ottjártunkkor a szivattyú motorjának a zúgása „uralta“ a terepet. Tűzoltók, csendőrök, és helyi lakosok gyűrűjében ott volt a község polgármestere, Dobos István is.
A község elöljárója elmondta, 25-én 17 óra után viszonylag hirtelen öntötte el az Eger patakból kifolyó víz a területet, az áradás 10 házat érintett, és közülük hétbe be is folyt a víz. „Az alacsonyabb részeken félméteres is volt a víz, olyan hirtelen jött, hogy csak a gyerekeket és a jószágot tudtuk menteni, a bútorok ott állnak a vízben. Már alig van száraz ruhánk, amit felvegyünk, mert az is ott ázik“ – panaszolta az egyik érintett lakos. Van olyan ház és melléképület, amely össze is dőlt, az egyik lakos meg is mutatja a vályogból épült istállót, amelynek már csak maradványai vannak meg. Ennek a portának az udvaráról a szivattyúzás eredményeképpen már levonult a víz, amely jó félméteres volt, a szintje látszott még az épület falán. Az ott lakók elmondása szerint szinte minden évben elönti a víz a területet, ami nem is csoda, mivel a patak medre igen kicsi. „Ilyen áradásra azonban még az öregebbek sem emlékeznek, jó negyven éve biztosan nem volt már ennyi víz“ – mondta az egyik károsult.
A tűzoltók elmondták, hogy a gép óránként mintegy 10 ezer liter vizet „hörpint“ fel, a szerkezet szombat este óta folyamatosan működik, és még egy-két napba beletelik, amíg az egész vízmennyiséget „átemeli“ a töltés túloldalán lévő szántóföldekre. A polgármester elmondta, 20 felnőttet és 13 gyereket kellett kiköltöztetni, 28 személyt családoknál helyeztek el, ötöt pedig az iskola tornatermében szállásoltak el, és élelmiszercsomagot is adtak a károsultaknak. Ami a hogyan tovább-ot illeti Dobos elmondta, hogy a prefektúra és a megyei tanács segítségét kérik, hogy egy másik területen szociális lakásokat építsenek majd azoknak, akiknek használhatalanná vált a lakása. 
Csütörtök, 2010. december 23., 21.03
A marosújvári földomlás, amely a volt sóbánya egyik tárnájának beomlása következtében alakult ki, a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka során stabilizálódott, nem keletkeztek újabb repedések, és a régiek sem szélesedtek. Az éjszaka során már nem kellett több lakót kiköltöztetni a környékről.
Dorel Sofica, a Fehér megyei Katasztrófa-elhárítási Parancsnokság (ISU) parancsnoka csütörtökön a Mediafax tudósítójának elmondta, a marosújvári földomlás stabilizálódott, de hangsúlyozta: nem lehet megállapítani, hogy az megállt-e. Sofica elmondta, az éjszaka során nem keletkeztek újabb repedések az út mentén vagy a környékbeli tömbházak irányába.
„Ma (csütörtökön – szerk. megjegyz.) megérkeznek Bukarestből a szakértők, akik megállapítják, hogy megállt-e a jelenség.
Az idézett forrás szerint a szerdáról csütörtökre virradó éjjel az összedőlt szupermarket környékén levő kráter peremén még omlottak be kisebb földrészek. Az érintett terület környékén levő tömbházak lakóinak egy része az utcán maradt a rendfenntartó őrökkel, attól való félelmükben, hogy a fölomlás tovább terjedhet. Más lakosok a rokonokhoz mentek, és javaikat is magukkal vitték.
Az éjszaka során már nem került sor egyéb kiköltöztetésekre. Szerdán délután 19 személyt költöztettek ki otthonaikból. Közülük egy pap családját ANL-lakásba költöztették, egy ágyhoz kötött nőt, aki nem az érintett területen lakik, de egészségügyi problémái vannak, a kórházba szállítottak. A többi lakos rokonokhoz és barátokhoz költözött.
Marosújváron a régi bánya beomlása következtében kialakult kráter szerda estére szinte 1800 négyzetméter nagyságú lett, a jelenség tönkretett egy szupermarketet. A kráter közelében lévő utca szerdán délután, körülbelül 200 méter hosszan beomlott, és még hat épületet ürítettek ki, mert ezek kezdtek megrepedni.
A Fehér Megyei ISU szerint a Fehér Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokság tagjai intézkedtek a környékbeli lakosoknak a figyelmeztetéséről és felkészítéséről a kilakoltatás eshetőségére, ha a helyzet úgy kívánja. Ugyanakkor sürgősségi hatállyal elrendelték egy geotechnikai tanulmány elkészítését, az érintett terület körbezárását, a jelenség evolúciójának folyamatos figyelemmel kísérését, valamint biztosítják a marosújvári rendet és nyugalmat, őrzik a kiköltöztetettek javait, éjszakára generátorokkal világítást biztosítanak.
A kráter szerda reggel keletkezett egy marosújvári szupermarket mögött levő területen, a hatóságok szerint a jelenséget a marosújvári sóbánya tulajdonában levő szondából származó nyomás alatt levő víz okozta, amely a felszínre kerülve egy volt tárna beomlásához vezetett.
Szerda délután a kráter szomszédságában található üzlet összedőlt, a benne levő javakat nem sikerült kimenteni.
Szerda délután Marosújváron az ISU 200 alkalmazottját mozgósították, csendőrök, rendőrök, katonák és a sóbánya szakemberei vannak készenlétben, a helyi és megyei hatóságokkal együtt próbálnak megoldást találni a földomlás megállítására.
(Mediafax)
