2012. január 31., kedd

6,2-es erejű földrengés Peruban


http://www.nyugatijelen.com/kronika/62_es_ereju_foldrenges_peruban.php
2012. január 30.
Mintegy hatvan ember sérült meg könnyebben hétfőre virradóra Peru középső, tengerparti részén egy 6,2-es erejű földrengésben.
A Limától 300 kilométerre délre lévő Ica város körzetében, a kórházakban és az orvosi ellátó helyeken 60 sérültet számláltak össze, legtöbbjük töréses, illetve zúzódásos sebesüléseket szenvedett, annak következtében, hogy elestek, vagy rájuk esett valamilyen tárgy – mondta egy helyi elöljáró és egy kórházi orvos.
Rövid időre a vezetékes telefon összeköttetés is megszakadt – közölte a polgári védelem. Néhány labilis építményen repedések keletkeztek.
A perui geofizikai intézet mérése szerint a 6,2-es erősségű rengés epicentruma Icától 47 kilométerre délnyugatra, fészke 48 kilométeres mélységben volt. Cunamiriadót nem rendeltek el.
Ebben a térségben 2007 augusztusában egy 7,9-es erősségű földrengés több mint 500 ember halálát okozta. A természeti csapás károsultjainak a száma 200 ezer volt. (hirado.hu/MTI)

Partnerkapcsolat Mezőhegyessel - Városi tanácsülés Aradon-

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/partnerkapcsolat_mezohegyessel.php
Irházi János 2012. január 30.,
A városi önkormányzat mai ülésén a testület egyhangúlag megszavazta, hogy Arad partnerkapcsolati szerződést kössön Mezőhegyessel, az egyetlen, aki fanyalgott és kekeckedett, az természetesen a korábban a Magyarországra irányuló vízszállítást is kifogásoló Claudiu Cristea parasztpárti tanácsos volt. 
Bognár Levente alpolgármester aztán megnyugtatta, hogy a partnerszerződés célja a közös uniós projektek benyújtása, hisz a két várost összeköti, többek között a Holtmaros vagy a Szupermaraton.
A partnerkapcsolatot Mezőhegyes polgármestere, Kovácsné dr. Faltin Erzsébet kezdeményezte egy levélben még tavaly márciusban, ám a procedúra hosszadalmas még a jóindulatú fogadtatás esetén is, hisz a „decentralizáció nevében” a szerződés megszavazásához szükség volt, többek között a román külügyminisztérium és belügyminisztérium engedélyére is. A partnerszerződés szövege szerint a két város között élénkítik, felélesztik a kulturális, sport- környezetvédelmi, turisztikai kapcsolatokat, művészek, kulturális intézmények közötti csereprogramokat, közös, környezetmegóvási stratégiát dolgoznak ki. A két város önkormányzatának pozitív szavazatát követően a polgármesterek aláírhatják a partnerszerződést, de hogy erre hol kerül sor, még nem dőlt el.
A mai ülés másik, magyar szempontból fontos határozata Gyula testvérvárost érintette: a testület igent mondott, hogy Arad részt vegyen a két város természeti értékeinek megóvását célzó uniós pályázaton, ami része a magyar–román, határon átnyúló együttműködési programnak.
A testület döntött még, többek között a 2011-es költségvetési többlet elosztásáról, mert a városnak körmére égett egy 7,7 millió lejes számla, amit, egy több évre elnyúló, infrastrukturális beruházásra kellett kifizetni, ellenkező esetben a kibocsátó késedelmi kamatot számol fel.

Az aradi vasútállomás centenáriuma


Irházi János 2012. január 30.
Az 1912–13-ra elkészült aradi vasútállomás centenáriuma alkalmából a prefektúra, a megyei és városi önkormányzat, valamint a CFR ünnepségsorozatot szervez.
Az első rendezvényre, az állomás román nyelvű monográfiájának bemutatására január 31-én 18 órától kerül sor az állomás épületében, majd február 1-jén kiállítás nyílik.

2012. január 30., hétfő

300 milliárd jut a Darányi Ignác Terv megvalósításár

http://mno.hu/gazdasag/300-milliard-jut-a-daranyi-ignac-terv-megvalositasara-1047350
WA  Forrás: MTI  2012. január 30.
A Darányi Ignác-tervben foglalt célok megvalósítására 300 milliárd forint uniós és hazai forrás áll rendelkezésre 2013-ig – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a keretszabályt bemutató hétfői mosonmagyaróvári fórum előtt tartott sajtótájékoztatón.
„Minél hatékonyabban, okszerűbben szeretnénk felhasználni ezt a pénzt” – tette hozzá a tárcavezető. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a tavaly elindult aktív agrárdiplomácia eredménye, hogy bővült a magyar export, eközben az elmúlt másfél év eredménye, hogy olyan egyszerű és jól átlátható szabályrendszert teremtettek, amely segíti a kis- és középvállalkozások piacra jutását.
Paradigmaváltás kell, agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika – mondta mintegy négyszáz hallgatója előtt a fórumon a miniszter, hangsúlyozva, hogy a kormány és a tárca is elkötelezett a vidék megújulása mellett, amihez négy területen – az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszer-gazdaságban és a környezetvédelemben – van szükség haladéktalan lépésekre. Megjegyezte: eddig nem volt olyan tervezet, amely alapján az elmúlt két kormányzati ciklusban tervezni lehetett volna. Fazekas Sándor a Nemzeti vidékfejlesztési stratégiáról mint útitervről, a Darányi Ignác-tervről mint a végrehajtás menetrendjéről beszélt.
Hangsúlyozta: a mostaninál több, biztonságosabb és nagyobb feldolgozottságú termékre van szükség a hazai agráriumban. Fazekas Sándor szerint elegendő terület és pénz híján nem kelhetünk versenyre az ipari méretű monokultúrás termeléssel, ugyanakkor komoly lehetőség az a több száz millió potenciális fogyasztó, akik természettudatosan élnek, vásárolnak. Fazekas Sándor kitért arra is: számos pályázati lehetőség már az év elején megnyílik, miközben újabbakat terveznek, amelyekre azonban még meg kell találni a forrásokat.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a program lényeges pilléreként szólt a jogszabályi környezet megújításáról, „életszerűvé tételéről”, de megemlítette azt is: „adópolitikai eszközökről nem szabad letennünk ezután sem”. Mint mondta, a pálinkáknál már sikerült eltolni a piacot a hungarikumok felé, de cél az is, hogy a lekvárok, szörpök is hazai alapanyagból készüljenek.
A kiemelt jogalkotási feladatok között sorolta a termőföld hazai kézben tartását, a zsebszerződések érvényre jutásának megakadályozását, a családi, kis- és őstermelők szabályozásának újragondolását, valamint a tisztességes piaci magatartás, illetve a hazai termelői és feldolgozói pozíciók erősítését.

Bukaresti rádió "félretájékoztat" hiszen nem a kisebbségi politikai szervezeteknek adta a Kormány a pénztjuttatást

http://www.bukarestiradio.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=44021%3Akisebbsegi-politikai-szervezetek-2012-es-koeltsegvetese&catid=52%3Akozelet&Itemid=110&lang=hu
Kisebbségi politikai szervezetek 2012-es költségvetése
2012. január 30.
Idén is az RMDSZ kapja a legtöbb támogatást a politikai képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteknek járó alapból.
A 2012-es költségvetésből idén 79, 2 millió új lejt különítettek el és irányítottak át az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához. A pénzek leosztásának módozatáról a kormány döntött. A kormányhatározat értelmében az RMDSZ idén 17,1 millió lejt, a romák Pro Európa Egyesülete 11,1 millió lejt, a Német Demokrata Fórum pedig 6,2 millió lejt kap.A fennmaradó összeg a többi, politikai képviselettel rendelkező nemzeti kisebbség között oszlik meg.
Az említett anyagi támogatásból a kisebbségi szervezetek intézményeik fenntartási költségeit, az alkalmazottak fizetését fedezhetik, illetve a kapott összeg egy részét beruházásokra, ingatlanvásárlásra, vagy uniós projektek társfinanszírozására fordíthatják. A kormányhatározat előírásai szerint szükség esetén – az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kérésére, és a kérelmező beleegyezésével akár 30 százalékos előleget is kaphatnak a különféle projektek.

Több székely kaput akarnak a székely kapufaragók

http://nagykaroly.szatmar.ro/Tobb_szekely_kaput_akarnak_a_szekely_kapufaragok/hirek/38442
2012.01.30. | MTI |
Identitáserősítő szerepük miatt további székely kapuk emelését szorgalmazták a kapufaragók Csíkszeredában megtartott hétvégi szakmai konferenciájukon - írja a Krónika című kolozsvári napilap hétfői számában.
A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség és a Hargita Megyei Tanács szervezésében megtartott tanácskozáson erdélyi székelykapu-készítők, kapufaragók, kovácsok és a székely kapuk tanulmányozásával foglalkozók vettek részt.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ismertette az önkormányzatnak a székely kapuk népszerűsítését célzó európai uniós projektjét, illetve számos, a székely kapuk megőrzésére irányuló törekvését. Szerinte ha a odafigyelnek a székelyföldi házak, középületek állagmegóvására, tájba illeszkedésére, továbbá a helyi alapanyagok használatára, azzal munkahelyeket teremthetnek.
Hangsúlyozta, hogy turisztikai vonzerővel bírnak a hagyományos faluképet megőrző települések. Ebbe a székely kapu is beletartozik, mivel állnak még az 1700-as években épült kapuk is, amelyek megóvása kiemelt feladat.

A petrezselyem hidegben is elkel

http://nagykaroly.szatmar.ro/A_petrezselyem_hidegben_is_elkel/hirek/38445
2012.01.30. | M. T. R.
Somogyi Szilvia sem jókedvében táncol
A hideg volt a legfőbb téma a nagykárolyi piacon hétfő délelőtt. Az előbújó napsugarakban fürdőzve mindenki a lehűlési hullámról szólt. Többen tudni vélték, hogy a környéken is -25 C-fok alá süllyed majd a hőmérséklet. Mind a magyarországi, mind a romániai időjárás-előrejelzések prognosztizálják az igazi tél beköszöntét megyénk nyugati részére is, mindazonáltal legfeljebb -15 C-fokot jósolnak.
Piac hidegben is vanViszont nincs az a hideg, ami az árusokat otthon tartaná. Somogyi Szilvia 12 esztendeje árul a károlyi konyhapiacon, de még nem fordult elő olyan időjárás, ami miatt ne jött volna ki. Persze a tucatnyi év sem szoktatta hozzá a hideghez, s a réteges meleg öltözete sem védi kellően a széltől. Amint mondja, kínjában zene nélkül is táncol. Egyébként állítja, ki lehet ezt bírni. Persze nem jó szándékból, hanem mert a bérre szüksége van, hiszen a számlák nem ismerik a rendkívüli időjárás fogalmát. Mielőtt a piacon árult volna, kisüzlet eladójaként is dolgozott, ellenben kiderült, hogy allergiás. Betegsége miatt bizonyos termékek között nem tud sokat meglenni, így nem vállalhat munkát például a „gumigyárban" sem. A munkalehetőségek körét pedig igencsak behatároltnak ismeri a környéken. Jobb híján marad tehát a piac. Meg aztán ezt még szereti is kissé...
Piac hidegben is vanIdős úr lép pultjához, a petrezselyem árát tudakolja. Az kilogrammonkénti 5 lejes árat nem sokallja - legalábbis úgy tűnik. A vásárlás megtörténte előtt arról érdeklődik, hogy az árut a fagytól hogyan óvják. Védett raktárhelyiségben tárolják, s csak nappal, piacozáskor teszik a vásárlók elé - érkezik a válasz. Ami meggyőző, hiszen félkilónyi portéka lel gazdára.
Más árusok nevüket és arcukat még ilyen témában sem vállalják, viszont a hidegre ők is panaszkodnak. Páran persze megjegyzik, hogy az ország többi vidékén még inkább cudar lehet piacolni. S egyébként is, piacon nem kérdezősködni, hanem vásárolni illik, meg alkudozni, főleg ilyen hidegben...

Csanáloson kezdődik az idei borversenysorozat

http://nagykaroly.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=38406
2012.01.25. | M. T. R.
A tavalyi alkalom egy momentuma
A nagykárolyi borversenyek idei első alkalmát Csanáloson tartják. Egyébként az országhatár-átlépő melletti községben a mostani immár a 11. alkalma lesz a jóféle nedűk mustrájának. Mellau József polgármester hírportálunk érdeklődésére elmondta, hogy a szakértők szerint messze nem hiábavalók a borversenyek, hiszen évről-évre mind jobb „alkotásokkal" érkeznek a részvevők.
Csanáloson amúgy a rendszerváltást köbvetően 108 hektáron művelték a szőlőt. Mára azonban a felénél is kevesebb az ültetvény, ráadásul azok is foghíjasok. Az elöljáró arra panaszkodott, hogy a fiatalokat egyelőre meglehetősen kevéssé ambicionálja, végezzék ezt, a mezőgazdasági műveletek közül összességében talán legtöbb izzadságot igénylő tevékenységet.
A mostani borverseny döntnökei, akár a korábbi években, Komáromi József, Benze Zoltán és Prógli József borászok lesznek. A 11 órakor kezdődő alkalmon persze a borokon kívül a szórakozásnak is jut szerep: fellép majd a helyi tánccsoport, emellett pedig Hartmann Attila és Eberst József fognak zenélni. Akár a korábbi években, a szervezők az első tíz helyezettet idén is szakkönyvekkel jutalmazzák.
Jelentkezni február 2-a 12 óráig lehet, a nevezési díj mintánként 20 lej.

Hatra nőtt a fagy áldozatainak száma - A hatóságok péntekig érvényes hidegriadót adtak ki.

http://www.szatmar.ro/gyorshirek#fn_47513
Hatra nőtt Romániában a fagy áldozatainak száma, miután újabb négy ember vesztette életét, a hatóságok pedig péntekig érvényes hidegriadót adtak ki.
A meteorológusok hétfőn felhívták a lakosság figyelmét, hogy a rendkívül hideg időjárás várhatóan péntekig tart. A következő néhány napban szinte Románia egész területén mínusz 17 Celsius fok lesz a legmagasabb hőmérséklet. Éjszaka és a hajnali órákban akár mínusz 27 Celsius fokra is lehűlhet a levegő. Az egészségügyi minisztérium hétfői közlése szerint újabb négy személy életét vesztette a hideg következtében, így hatra nőtt a fagy áldozatainak száma.
Romániában a múlt hét óta tartó szokatlanul hideg időjárás miatt 10 százalékkal nőtt a gázfogyasztás. A hatóságok szerint egyelőre nincs fennakadás a gázellátásban, de ebben az időszakban több gázt kell importálnia Romániának.
A hideg miatt több település víz nélkül maradt. Főként ott fordult elő ez, ahol az ivóvíz felszíni vízrétegből származik, amely a hideg miatt megfagyott. A Duna partján fekvő Galac (Galati) város lakosságának mintegy fele maradt ivóvíz nélkül hétfőn reggel, miután a folyóban lévő szivattyúk eljegesedtek.

Kihaltak az őslakosok Kolozsváron?

http://manna.ro/kozter/kihaltak-az-oslakosok-kolozsvaron-2012-01-30.html
Manna.ro 2012.01.30
A 2011-es népszámlálás szerint kolozsvárinak számítanak a városban tanuló egyetemisták és az itt dolgozó, de máshonnan jövő munkások. Ha ők most sem számítanának, mennyi maradna a most már véglegesnek mondható 16,4 százalékos magyar számarányból?
Tízezerrel csökkent a magyarság létszáma Kolozsváron úgy, hogy a 2002-es népszámláláshoz képest kolozsvárinak számítanak a nem törzsgyökeres lakosok is, vagyis az egyetemisták és a végleges lakhelycímmel nem rendelkezők. 
Hogy az úgynevezett őslakosok száma pontosan mennyivel zuhant, még nem lehet felmérni a részletes adatok híján.Kolozsváron durván számolva tízezerre tehető a magyar anyanyelvű egyetemisták száma még úgy is, hogy számuk tíz százalékkal apadt az elmúlt években. 
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, Talpas Botond elmondta, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen idén 6513-an tanulnak magyarul, tavaly számuk meghaladta a hétezret. 
Az elmúlt két-három évben tíz százalékkal csökkent a magyar hallgatók száma. Ez a nehéz gazdasági helyzetnek is az eredménye, illetve annak, hogy a Bolognai rendszer miatt átalakult az oktatás, és sokan otthagyják év közben az egyetemet. A Babeş-Bolyain például 5-7 ezer diák mondott le az elmúlt években az oktatásról tanév közben. Ez a szám az egyetemen tanulók diákok tíz százaléka”, mondta. 
A BBTE-n tanuló magyar diákokon kívül körülbelül 2-3 ezer magyar anyanyelvű hallgatót tartanak nyilván, akik román tagozaton tanulnak. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen idén 233 diák koptatja a padokat.
Tételezzük fel, hogy a népszámláláson minden Kolozsváron tanuló magyar anyanyelvű diákhoz ellátogattak a számlálóbiztosok – ami egyáltalán nem igaz, hiszen számtalan panasz érkezett emiatt például a KMDSZ-hez is, ráadásul ötezerre tehető azok száma, akik nem tüntették fel valamiért a nemzetiségüket –, és sikerült mindenkinek magyarnak vallania magát. 
Ezt azt jelentené, hogy nagyon durván számolva tízezer diák mondta elméletileg magyarnak magát a most már biztos 49426 személyből. 
Ha az idei népszámláláson nem számítottak volna kolozsvári kisebbségnek az itt tanuló magyar anyanyelvű hallgatók, és azok sem, akik itt dolgoznak, de nem törzsgyökeres kolozsváriak, nem nehéz elképzelni, hogy milyen mértékben csökkent az úgynevezett őslakosok száma a kincses városban. 
A 2002-es népszámláláson 18,96 százalékos volt a magyarság aránya, 60287 magyar nemzetiségű személyt regisztráltak.

Az RMDSZ szakítja a nagy lóvét

2012.01.30
18,21 millió eurós tortából a magyaroknak 3,92 millió euró jut 2012-ben: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. Idén a tavalyinál is nagyobb a keret.
A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik.
Az idén 79,2 millió lejt osztottak el, tavaly csak 73,7 millió lej jutott. Az RMDSZ 17,1 millió lejből (3.92 millió euró)gazdálkodhat (tavaly 15,98 lejt kapott a Szövetség).
A Pro-Európa Roma párt 11,1 millió lejt kap (2.53 millió euró), egy évvel ezelőtt nekik csak 10,3 lej jutott. A Német Demokgrata Fórum 6,3 millió lejnek (1,38 euró) örvendhet. 2011-ben 5,7 millió lejből gazdálkodtak a hazai németek. manna.ro/mediafax

Két év börtönbüntetésre ítélték Adrian Năstasét


 
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/news%2CPQuickNewsScreen.vm/id/23383
Két év börtönbüntetésre ítélte első fokon a legfelső bíróság Adrian Năstase volt román miniszterelnököt abban a korrupciós perben, amely a politikus 2004-es választási kampányának finanszírozásáról szól.
Az ítéletet megfellebbezheti a vádlott a legfelső bíróságon.
Năstase 2004-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke volt, és az ugyanabban az évben tartott választásokon államelnökjelöltként szállt versenybe. Az ügyészek szerint a politikus funkcióját felhasználva rávette a Bákó megyei építkezési felügyeletet, hogy szervezzen szakmai tanácskozást építkezési cégek számára. Ez utóbbiaktól a szervezők részvételi díjat gyűjtöttek, amelyet lényegében Năstase kampányának finanszírozására fordítottak.

A magyarok megművelik a földterületeket – AUDIÓ

2012.01.30
Az utóbbi időben megnőtt a magyarországi befektetők érdeklődése a romániai termőföldek iránt. Csakhogy ma már egyre inkább ragaszkodnak a földjeikhez a tulajdonosok és nehezen találni összefüggő, nagy területeket.
Románia egyébként a földvásárlási moratórium meghosszabbítását kéri az Európai Uniótól. Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter a napokban azt mondta, szeretnék 2020-ig kitolni a 2016-ban lejáró tíltást, mert az ország még nem készült fel arra, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak Romániában. A minisztérium adatai szerint 2011 végén a külföldiek birtokában levő földterület nagysága meghaladta a 700 ezer hektárt, ami az összes termőterület 8,5 százaléka. Az első helyen az olaszok állnak 24 százalékkal, őket a németek és az arab országok követik, magyar kézben 8, osztrák tulajdonban pedig 6 százalék van.  bukarestiradio.ro
Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt összeállítását:

Elképesztő - 17 millió lejt kap idén az RMDSZ "kisebbségi" szervezetként

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=59995
2012. január 30.
(részlet)
Idén is az RMDSZ kapja a legnagyobb összeget abból az alapból, amelyet a kormány az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán Keresztül a nemzeti kisebbségek szervezetei között oszt szét.
Az RMDSZ idén 17,17 millió lejt kap az összesen 79,2 millió lejes alapból, többet, mint 2011-ben, amikor 15,98 millió lejt kapott támogatásként.
Idén egyébként valamennyi – összesen 19 – nemzeti kisebbségi szervezet több pénzt kap a költségvetésből, mint egy évvel korábban.
A támogatások elosztásáról rendelkező, néhány nappal korábban elfogadott kormányhatározatszerint a második legnagyobb összeget, 11,16 millió lejt, a Pro-Europa Roma Párt kapja, miután 2011 elején 10,3 millió lejt utalt ki a kormány a szervezetnek.
A Romániai Németek Demokrata Fórumának 2012-re elkülönített 6,21 millió lej 500 ezer lejjel nagyobb, mint a tavalyi összeg.

GUVERNUL ROMÂNIEI 
HOTĂRÂRE 
pentru aprobarea modului de repartizare şi de utilizare a sumelor prevăzute la lit. a) şi b) din anexa nr. 3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului, aprobat prin Legea bugetului de stat pe anul 2012 nr. 293/2011 
In temeiul prevederilor art. 108 din Constituţia României, republicată, ale art. XIII alin. (1) din Ordonanţa de urgenţă a Guvernului nr. 114/2009 privind unele măsuri financiar-bugetare 
Guvernul României adoptă prezenta hotărâre 
Art. 1 (1) Se aprobă modul de repartizare şi de utilizare a sumelor prevăzute la lit. a) şi b) din anexa nr. 3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului, aprobat prin Legea bugetului de stat pe anul 2012 nr. 293/2011, care se alocă Departamentului pentru Relaţii Interetnice. 
(2) Suma de 83.000 mii lei se repartizează şi se utilizează potrivit destinaţiilor prevăzute în anexele nr.1 şi 2 care fac parte integrantă din prezenta hotărâre. 
Art. 2 Secretariatul General al Guvernului execută operaţiunile financiare privind fondurile prevăzute în bugetul propriu, destinate sprijinirii organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale care funcţionează potrivit prevederilor Ordonanţei Guvernului nr. 26/2000 cu privire la asociaţii şi fundaţii, aprobată cu modificări şi completări prin Legea nr. 246/2005, cu modificările ulterioare, precum şi realizării acţiunilor, programelor şi proiectelor interetnice şi de combatere a intoleranţei, şi cuprinse la lit. a) şi b) în anexa nr. 3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului pe anul 2012. 
Art. 3 (1) Secretariatul General al Guvernului alocă, în tranşe lunare egale în cadrul fiecărui trimestru, fondurile destinate sprijinirii organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale, altele decât cele care primesc subvenţii de la bugetul de stat potrivit dispoziţiilor cap.III, respectiv art.14-22 din Legea nr.334/2006 privind finanţarea activităţii partidelor politice şi a campaniilor electorale, cu modificările şi completările ulterioare, cuprinse la lit.a) în anexa nr. 3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului pe anul 2012, respectiv în anexa 1 la prezenta hotărâre, pe baza solicitărilor cuprinse în formularul A1 prezentat în anexa nr. 1. 
(2) Utilizarea şi justificarea fondurilor alocate organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale se realizează potrivit protocolului încheiat între acestea şi Departamentul pentru Relaţii Interetnice în termen de 30 de zile de la data intrării în vigoare a prezentei hotărâri. 
(3) Organizaţiile cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale comunică lunar utilizarea fondurilor alocate potrivit formularului A2 prezentat în anexa nr. 1 la prezenta hotărâre. 
(4) La sfârşitul anului, organizaţiile cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale justifică fondurile alocate şi utilizate potrivit formularului A3 prezentat în anexa nr. 1. 
(5) Fondurile alocate organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale şi rămase neutilizate la sfârşitul anului se reportează în anul următor, potrivit prevederilor art. XIII alin. (2) din Ordonanţa de urgenţă a Guvernului nr. 114/2009 privind unele măsuri financiar-bugetare. 
(6) Răspunderea privind utilizarea şi justificarea sumelor prevăzute în anexa nr.1 revine organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale. 
(7) Monitorizarea utilizării fondurilor alocate organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale, privind respectarea destinaţiilor legale, se exercită de către Departamentul pentru Relaţii Interetnice. 
Art. 4 (1) Secretariatul General al Guvernului alocă fondurile destinate realizării acţiunilor, programelor şi proiectelor interetnice şi de combatere a intoleranţei, cuprinse la lit.b) în anexa nr. 3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului pe anul 2012, respectiv în anexa nr. 2 la prezenta hotărâre, pe baza devizelor de cheltuieli întocmite şi certificate de Departamentul pentru Relaţii Interetnice privind legalitatea, oportunitatea, necesitatea şi economicitatea acestora. 
(2) Departamentul pentru Relaţii Interetnice utilizează fondurile prevăzute la lit.b) din anexa nr. 3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului pe anul 2012 pentru acţiuni, programe şi proiecte interetnice şi de combatere a intoleranţei realizate la iniţiativa sa sau în parteneriat, precum şi pentru finanţări nerambursabile potrivit prevederilor Legii nr. 350/2005 privind regimul finanţărilor nerambursabile din fonduri publice alocate pentru activităţi nonprofit de interes general, cu modificările şi completările ulterioare. Metodologia privind regimul de finanţare nerambursabilă a programelor şi proiectelor interetnice şi de combatere a intoleranţei, precum şi Ghidul de finanţare a programelor şi proiectelor interetnice şi de combatere a intoleranţei, elaborate de Departamentul pentru Relaţii Interetnice, se aprobă prin ordin al secretarului general al Guvernului. 
(3) Departamentul pentru Relaţii Interetnice justifică fondurile prevăzute la alin. (2), alocate în conformitate cu prevederile alin. (1), prin documente legale aprobate de secretarul de stat. 
(4) Răspunderea privind utilizarea şi justificarea sumelor pe destinaţiile prevăzute în anexa nr. 2 la prezenta hotărâre revine Departamentului pentru Relatii Interetnice. 
Art. 5 (1) La solicitarea Departamentului pentru Relaţii Interetnice şi cu aprobarea ordonatorului de credite se pot acorda avansuri de până la 30% din valoarea contractelor de finanţare încheiate pentru derularea acţiunilor, programelor şi proiectelor interetnice şi de combatere a intoleranţei prevăzute în anexa nr. 2, fără solicitarea unei scrisori de garanţie bancară. 
(2) Pentru sumele avansate potrivit alin. (1), beneficiarii prezintă, până la data de 30 noiembrie 2012, documente justificative cu privire la utilizarea acestora. În caz contrar, sumele avansate se restituie integral până la data de 10 decembrie 2012. 
PRIM-MINISTRU 
EMIL BOC 

Anexa nr.1  Repartizarea şi utilizarea 
sumelor prevăzute la lit. a) din anexa nr.3/13/02a la bugetul Secretariatului General al Guvernului pe anul 2012 aprobat prin Legea bugetului de stat pe anul 2012 nr.293/2011 
TOTAL SUME: 79.200 mii lei  alocate pentru sprijinirea organizaţiilor cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale, altele decât cele care primesc subvenţii de la bugetul de stat în baza dispoziţiilor cap.III, respectiv art.14-22 din Legea nr.334/2006 privind finanţarea activităţii partidelor politice şi a campaniilor electorale, cu modificările şi completările ulterioare, prin acoperirea partială a : 
cheltuielilor materiale pentru funcţionarea sediilor organizaţiilor si filialelor acestora, lucrărilor de întreţinere şi reparaţii ale acestora; 
cheltuielilor de personal; 
cheltuielior pentru presă, carte, manuale şcolare si publicaţii; 
cheltuielilor pentru organizarea de acţiuni culturale, ştiinţifice, simpozioane, întruniri ale membrilor conform statutului şi alte asemenea manifestari organizate în ţară şi in străinătate; 
cheltuielilor pentru investiţii în bunuri mobile şi imobile necesare desfasurării activităţii organizaţiilor; 
cheltuielilor privind cofinanţarea programelor realizate din fonduri europene şi internaţionale cu impact asupra cetăţenilor aparţinând minorităţilor naţionale. 
Nr.  crt  Organizaţia                                                                           Sumele alocate 
                                                                                                               - mii lei - 
1. Asociaţia Italienilor din România RO.AS.IT.                                        1.661 
2. Asociaţia Liga Albanezilor din România                                               1.386 
3. Asociaţia Macedonenilor din România                                                 1.890 
4. Asociatia Partida Romilor"Pro-Europa"                                              11.164 
5. Comunitatea Ruşilor Lipoveni din România                                           4.340 
6. Federaţia Comunităţilor Evreieşti din România                                      2.580 
7. Forumul Democrat al Germanilor din România                                      6.217 
8. Uniunea Democrată Maghiară din România                                 17.178 
9. Uniunea Armenilor din România                                                           3.375 
10. Uniunea Bulgară din Banat – România                                                2.785 
11. Uniunea Croaţilor din România                                                           1.940 
12. Uniunea Culturală a Rutenilor din România                                         1.172 
13. Uniunea Democrată Turcă din România                                             2.924 
14. Uniunea Democratică a Slovacilor si Cehilor din România                  2.748 
15. Uniunea Democratică a Tătarilor Turco-Musulmani din România        3.255 
16. Uniunea Elenă din România                                                               3.014 
17. Uniunea Polonezilor din România                                                      2.024 
18. Uniunea Sârbilor din România                                                           3.086 
19. Uniunea Ucrainenilor din România                                                     6.461 
TOTAL 79.200            

Segítség a gazdáknak Háromszéken

2012.01.30
Kerestély Csaba barátosi, Bölöni Dávid csernátoni, Bardócz Csaba nagybaconi, Fodor Imre illyefalvi, valamint Kasléder József málnási polgármesterek a megyei önkormányzat képviselőivel együttműködve egy olyan egyesület létrehozásán dolgoznak, amelynek célja az egyes gazdák, mezőgazdasági vagy állattenyésztési egyesületek számára segítséget nyújtani az európai uniós és belföldi pályázatokhoz.
Dinamikus, fiatal csapattal indul az AgroSIC Egyesület: feladatuk az lesz, hogy a pályázati lehetőségeket felkutassák, és a helyi önkormányzatok, polgármesterek segítségével megkeressék azokat a gazdákat, gazdatársulásokat, amelyek pályázhatnának. A cél az, hogy a papírmunkában tapasztalatlan személyek minimális utánajárással jussanak komoly támogatáshoz” – fogalmazott Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.
Az AgroSIC Egyesület létrehozásához szükséges Kovászna Megye Tanácsának a hozzájárulása is: az erre vonatkozó határozat tervezetét, amelyben az újonnan létrehozott egyesület számára 220 ezer lejt is elkülönítenek, a héten tűzi napirendjére a megyei közgyűlés. Székely Hírmondó
Megjegyzés
Miután a Hargita megyei tanácselnök saját ambicióját kielégítve létre hozatott egy gazda egyesületet, amelynek lapja is van, mosta Kovászna megyeieken a sor. Csak azt nem értjük miért kellene egy szakmai egyesületnek a megyei tanács jóváhagyása? Hiszen a törvény szerint akármilyen egyesület létrehozásához csak 3 tag - legyen az magán vagy jogi személy - szükséges. Csak gyanítható, hogy a Kovászna megyei szövetségi vezető is csak a magánérdekeit követi, sőt mág az is feltehető, hogy egyesek - pld. a jobboldali gazdák - "kizárásával" akarják majd az "AgroSIC Egyesületet" működtetni...
Igaz ennek megléte nemcsak a pályázási pénzek lehívása, hanem a előírások miatt is érthető lenne. lásd amelyik gazda nem tagja egy "professzionális" egyesületnek, akkor nem tud elegibilisnek - elfogadhatónak mutatkozni.
Az is meglehet, hogy a megyének ebben is csak mint egy fajta pénzszerzési lehetőséget lát. Viszont az is meglehet, hogy a polgáriak által elkezdett vidékfejlesztéseket akarják lekoppintani - utánozni...
Természetesen örvendetes lenne ha a vidékiek illetve a gazdatársadalom "megsegítésért" teszik mindezt, CSAK erre nem most - miután eltelt két évtized - hanem már nagyon régen kellett volna erre összpontosítsanak...  
Valójában nem igen érthető mi az, ami erre a komisz ténykedésre téríti a megyei vezetést, hiszen ott van az egyik legerősebb gazdatömörülés az RMGE. Annak a megyében komoly tevékenysége is van és erős gazdálkodókat adott a megyének- az utóbbi két évtized alatt...
Nem tudjuk, hogy erre az áldatlan lépésre miként fog majd az RMGE vezetősége reagálni, de el kellene kezdeni a lobbizást a Leader Kistérségekben levő gazdák felvilágosítására, mert igazándiból csak olyan egyesületnek van előnye a pályázási pénzek megszerzéséhez amelynek jó a területi eloszlása. 
De az is megdöbbentő, hogy szinte semmibe veszik az eddigi kezdeményezéseket, fejlesztéseket, lásd a LAM Alapítvány tevékenységét, vagy az "Átalvető" vagy a HANGYA Egyesület, stb.  
A "párhuzamos" egyesületi tevékenységekkel csak még jobban megosztja a szövetségi vezetés a népközösségiek gazdasági erejét és erre a legnagyobb nyugalommal "rácsücsülnek" és még azt a kis pénzmagot is elvennék azoktól.
A baj ott kezdődik, hogy mindezt a gazdavezetők illetve a polgármesterek nem veszik észre! Vagy azt is elképzelhetjük, hogy éppenséggel úgy akarnák a gazadasági hatalmukat

Politikailag szétválasztva

Székely Ervin | 2012-01-30
„Szigorúan törvényalkotási szempontból vizsgálva a kérdést, erre az intézkedésre (mármint a választások összevonására) a jelenlegi – vékony – parlamenti többségnek van felhatalmazása. Nincs alkotmányos tiltás, amely meggátolhatná a helyhatósági választások elhalasztását.” Ezek a sorok az ÚMSZ tavaly szeptember 12-i számában jelentek meg, én írtam őket. Véleményem az Alkotmánybíróság döntése után sem változott meg, ma is azt vallom, hogy a kormány által tervezett intézkedés ellentétes lett volna ugyan az alaptörvény szellemiségével, de a betűjével nem.
Egyelőre nem ismerjük az Alkotmánybíróság indoklását, és természetesen nem zárható ki, hogy olyan indokot talált, ami az én agyamat nem járta meg, ám kiszivárgott információk szerint a taláros testület nem a választások összevonását, hanem a helyhatósági választottak mandátumának a meghosszabbítását tartotta alkotmányellenesnek. Erre vonatkozóan azonban csak a helyhatósági választások törvénye tartalmaz rendelkezést, az Alkotmány nem, pontosabban a választások megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos valamennyi kérdést külön törvény hatáskörébe utalja, amely viszont már a felelősségvállalással elfogadott jogszabállyal módosítható. Amennyiben a bírák arra gondoltak, hogy nincs alkotmányos alapja a polgármesterek és tanácsosok mandátuma meghosszabbításának, akkor érdekes jogelméleti vitát lehetne lefolytatni arról, hogy egyáltalán szükséges-e az explicit alkotmányos szabályozása ennek a kérdésnek, vagy pedig a tiltás hiánya elegendő jogalap, abból az elvből kiindulva, hogy amit a törvény nem tilt, azt meg szabad tenni.
Az is elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság döntését az alaptörvény második cikkelyére alapozta, amely kimondja: „A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt szabad, periodikus és tisztességes választásokon megalakult képviseleti szervein, valamint népszavazáson keresztül gyakorolja.” A testület azt is gondolhatta, hogy a „periodikus” kifejezés pontos, állandó időtartammal bíró ciklusokat jelöl, s a helyhatósági választások elhalasztása ennek a követelménynek nem tenne eleget. Ezt az értelmezést támasztja alá a román értelmező szótár is, amely a periodikust, mint szabályos időközönként ismétlődő dolgot határoz meg. Csakhogy, eltekintve egy ilyen értelmezés spekulatív jellegétől, a hivatkozott cikkely nem a választásokról és nem a helyhatóságokról, hanem a szuverenitásról szól, amelyet a nép – egyebek mellett – periodikus választások révén gyakorol. Azt állítani, hogy a választás néhány hónapos halasztása miatt sérül a nemzeti szuverenitás, túlzás lenne, arról nem is beszélve, hogy a helyhatósági választások eddig sem estek négy évenként matematikai pontossággal mindig ugyanarra a napra, azt pedig, hogy a négy év lejártától mekkora eltérés tekinthető a periodikusságra vonatkozó alkotmányos előírás megsértésének semmi sem szabályozza. További ellenérv, hogy a választások összevonásáról hozott törvény nem törli el a választások periodikusságára vonatkozó rendelkezést, csak azt mondja ki, hogy 2012-ben mikor lesznek a választások.
A harmadik lehetőség, amit a bevezetőben hivatkozott cikkemben magam is megemlítettem: az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy egy ilyen rendelkezés sérti a törvények visszamenőleges hatását tiltó alkotmányos kitételt. Ez elvben igaz, hiszen a helyhatósági törvény négy évben szabja meg a választottak mandátumát. Akkor, amikor ezt elnyerték, ők egy négy éves időtartamra kaptak megbízatást, következésképp ennek módosítása a három és fél évvel ezelőtt kiosztott mandátum időtartamának a megváltoztatását is jelenti. Ugyanakkor azonban azt is tudomásul kell venni, hogy a visszamenőleges szabályozás ebben az esetben inkább elméleti jellegű, nem bír jogi következménnyel. Nehezen képzelhető el, hogy valaki négy évre megválasztott volna egy jelöltet polgármesternek, de négy év öt hónapra már nem, mint ahogyan annak is csak elméleti esélye van, hogy valaki csak négy évre és ne öt hónappal többre vállaljon tisztséget egy önkormányzatban.
Mindezek alapján úgy vélem, az Alkotmánybíróság most (is) politikai, nem szakmai döntést hozott.

EMNP: se veled, se nélküled

ÚMSZ | 2012-01-30
Ellentmondásos jelzéseket küld az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ irányába a minden valószínűség szerint június elején megrendezendő helyhatósági választásokról. Egyfelől a „nemzeti oldal főpártfogója”, Tőkés László EP-képviselő a hétvégén arra sürgette a magyar politikai szervezeteket, minél hamarabb kössenek koalíciós szerződést annak érdekében, hogy Marosvásárhelyen közös magyar polgármesterjelöltet indítsanak. 
„Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, hangsúlyozva, az elkövetkező héten meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni. A volt református püspök úgy vélte, a marosvásárhelyi magyar koalíció példaként szolgálhatna ahhoz, hogy más településeken is összefogjanak a magyar szervezetek. 
Ennek az együttműködési szándéknak némileg ellentmond, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) Bihar megyei szervezete a hétvégén kiadott közleményében „megalkuvónak és népnyomorítónak” nevezte az RMDSZ politikáját, amely rontja az erdélyi magyarság hitelét. Török Sándor, az EMNM Bihar megyei szervezetének elnöke aggasztónak nevezte az országos méreteket öltött kormányellenes demonstrációk miatt kialakult bizonytalan helyzetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tüntetéssorozatot kiváltó megszorításokban az RMDSZ-nek is jelentős szerepe volt. 
Az EMNM vádjaira Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke reagált, aki szerint a romániai magyarok sokkal bölcsebbek annál, mint hogy hitelt adjanak a néppártiak rágalmainak. Emlékeztetett: egy héttel ezelőtt szintén az EMNM bihari vezetői állították, hogy közös jelöltet akarnak állítani a Lakatos Péter lemondásával megüresedett Bihar megyei választókerületben, ahol az idén várhatóan időközi választást tartanak. Szabó szerint az EMNM-nek vagy az együttműködési ajánlata hamis, vagy azok az állítások nem igazak, amelyeket az RMDSZ-ről most megfogalmaztak.
Megjegyzés
A cikkíró nem látja a külömbséget az EMNP és az EMNM között. Az egyiknek - azaz pártnak - érdeke, hogy a parlamenti választásoknál már most 2012-ben legyen helye! Míg a "Mozgalomként" bejegyzettnek ellenzéki szerep van szánva, azaz a mostani kritika jogos!
A probléma csak ott kezdődik amikor is a jobboldal felé is hasonló jelzések vagy inkább nem jelzések történnek. Sajnos ebben a helyzetben a jobboldal felőrlésének lehetünk tanúi...
A "magas" politika és a népakarat nem a legjobban van összehangolva, mert erősebbnek vélhető a pártnak is és a mozgalomnak is a baloldalisága, ez pedig automatikusan kizárná a polgáriakkal való közös tevékenységet, frontot és mindegyre azt vélhetjük felfedezni, hogy a volt szövetségi mivoltot nem igen tudja levetkőzni a nemzeti, néppárti oldal.
Persze a cikkíró azt is elhallgatja, hogy azért áll fent ez a kettősség, mert a európai néppártba csak egy nemzeti lehet jelen! A mostani felállásban viszont csak a szövetségiek vannak "hivatalosan" - de már nem jogosan - az európai néppártban. Ezért aztán jogos lehet az EMNP-nek az óhaja, miszerint mostantól már Ők a jogosak ott lenni, teljes tagsággal és nem megfigyelőként!!!
Igy érthető, hogy a kétfrontos tevékenysége mindkét alakulatnak. Kár, hogy a szövetségi vezetés nem érti meg, hogy idejük lejárt. Félre kéne álljanak - maguktól - és ne várják meg a csúfos vereséget... (Erdélyi Polgár)    

Veszprémi lett a 80.000. olvasónk!

A 80.000. olvasónk ezúttal Veszprémből kattintott ránk! Köszönet érte!

2012. január 29., vasárnap

Phylazonit baktériumtrágya-export Szabolcsból

http://profitline.hu/hircentrum/hir/255435/Phylazonit-bakteriumtragya-export-Szabolcsbol
2012.01.29. 17:20
Az idén megkezdi a phylazonit baktériumtrágya exportját besztereci gyárából a nyíregyházi Agrova-Bio Kft. - közölte Vajda Péter ügyvezető igazgató a magántőkéből alapított cég pénteki sajtótájékoztatóján a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen.
A folyékony termék a talajban a növények számára hozzáférhetővé teszi a levegő nitrogénjét, az ott található foszforvegyületeket, továbbá a szelént, a krómot és más mikroelemeket, valamint javítja a föld szerkezetét, beindítja a humusz újratermelődését, illetve felgyorsítja a növények növekedését és fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességét - mondta a cégvezető. A baktériumtrágyát a múlt évben már bevezette a társaság a román, a szlovák és az ukrán piacon.
Az ügyvezető kiemelte, hogy különösen Ukrajnából számíthat jelentős megrendelésre a Nyíregyházához közeli gyár, amelyet 2009-ben 500 millió forintos költségből építettek, az Európai Unió 125 milliós pályázati támogatásával. Romániában és Szlovákiában ugyancsak élénk a mezőgazdasági termelők érdeklődése a phylazonit iránt. Vajda Péter elmondta azt is, hogy a technológia exportjára is nyílhat lehetőség az év második felében, hiszen a termék előállítására vevő lenne India, Ausztrália, Oroszország, Azerbajdzsán és Szerbia is. A know-how telepítés előkészítésén már dolgoznak a kft. munkatársai. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a besztereci phylazonit gyárban tavaly már közel 1,5 millió liter baktériumtrágyát állítottak elő.
Az üzem kapacitása 12 millió liter, így a piac jelentős növekedése esetén is teljesíteni tudják még a megrendeléseket legalább 4 évig. S az üzem kapacitásának további bővítéséhez is adottak a feltételek. A besztereci gyár termékét jelenleg már 140-150 ezer hektár földön használják a hazai mezőgazdasági termelők, mintegy 1400-an. Két évvel ezelőtt, 2009-ben csak 400, 2010-ben pedig 900 gazdálkodóval volt kapcsolata az Agrova-Bio Kft.-nek. Vajda Péter a gyár bevételi összegét nem közölte, mondván, az elmúlt évi mérleg még nem készült el, az egy évvel korábbit pedig "indulóként" tarják számon, hiszen lényegében akkor kezdődött el a termék hazai piaci bevezetése.

Konferencia az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetének javításáért

http://profitline.hu/hircentrum/hir/255525/Konferencia-az-okologiai-gazdalkodas-hazai-helyzetenek-javitasaert
2012.01.29. 14:31
Magyarországon az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az ország uniós csatlakozását követően nem nőtt, sőt egyes években enyhén visszaesett, ezért az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetének javításáért február 2-án Gödöllőn szakmai konferenciát rendeznek - mondta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek.
Hozzátette: Európában az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a 2004-től 2009-ig terjedő időszakban 6,4 millió hektárról 9,1 millió hektárra emelkedett, ami 42 százalékos bővülés. Ennek a tendenciának köszönhetően az ezredfordulót követően európai szinten évente átlagosan 10 százalékos piacbővülés következett be. (Ökológiai gazdálkodáson a szakemberek a növények természetes, mesterségesen előállított vegyszerek nélküli termesztését értik.) Elmondta: ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időszakban stagnálás, illetve fokozatos visszaesés volt tapasztalható.
Az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az országban általában 120-146 ezer hektár között ingadozott. Így a több mint tíz éve kitűzött 300 ezer hektáros nemzeti programcélt nem sikerült még megközelíteni sem - mutatott rá Drexler Dóra. Emlékeztetett arra: a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Csehországban mára mintegy 400 ezer hektár minősített területen folyik biogazdálkodás. Kiemelte: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben ezért úgy vélték, hogy érdemes lenne konstruktív szakmai párbeszédre összehívni a hazai bioágazat minden képviselőjét.
Ennek érdekében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében idén február 2-án Gödöllőn, a Szent István Egyetemen megrendezik "Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete - Trendek és kitörési pontok" című szakmai konferenciát. Az esemény fővédnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lesz. A szakmai párbeszéd célja, hogy az ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontossággal bíró, vagy éppen az ökológiai gazdálkodás magyarországi térnyerését hátráltató kérdéseket megvitassák és a pozitív változáshoz szükséges teendőket, konkrét cselekvési irányokat kijelöljék.
A tanácskozás plenáris és szekció ülésein foglalkoznak egyebek mellett a biogazdálkodással kapcsolatos oktatási, kutatási és szaktanácsadási kérdésekkel. A szakértő elmondta: továbbá szó esik majd az ökológiai szaporítóanyagok előállításának, felhasználásának és szabályozásának kérdéseiről. Emellett az ágazat fejlődése, valamint a belső kereslet emelkedése szempontjából fontos téma, az ökológiai termékek értékesítése és marketingje is napirendre kerül.
A téma aktualitását és a konferencia időszerűségét jelzi, hogy a közelmúltban a miniszterelnök, valamint a szaktárca vezetői által bemutatott Darányi Ignác Tervben, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjában a sokszínű és életképes agrártermelés, és ezen belül kiemelten az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése a stratégiai célok között szerepel. Drexler Dóra szerint a konferencia alapot adhat a résztvevők számára, hogy képet alkothassanak a magyar biogazdálkodás jelenlegi helyzetéről és közösen megfogalmazzák a hazai ökológiai gazdálkodás térnyeréséhez szükséges legfontosabb kutatás-fejlesztési irányokat. (MTI)

A válság ellenére is - Fiat-Peugeot összefogása a Volkswagen fölénnyel szemben

http://profitline.hu/hircentrum/hir/255351/Fiat-Peugeot-osszefogas-a-Volkswagen-folennyel-szemben
2012.01.29. 18:20
Stratégiai szövetséget hozhat létre a közeljövőben az olasz Fiat a francia PeugeotCitroen járműgyártóval a Volkswagen (VW) fölényének megtörésére.
Ágazati elemzők szerint az európai piacot vezető VW tőkeereje és kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt a kisebb konkurensek elvérezhetnek a versenyben, ha nem szövetkeznek, és nem osztják meg fejlesztési költségeiket, illetve nem hangolják össze gyártó kapacitásaikat.
A VW már most megelőzi "latin kuzinjait", miután tervei szerint összesen 62 milliárd eurót akar új modellek fejlesztésére fordítani 2011-2016 között. Ezzel szemben a Peugeot Citroen-páros évente átlagosan 3,7 milliárd eurót költött ugyanerre a célra 2008-2011 között. A Fiat/Chrysler duó 26 milliárd eurót fordít fejlesztésre 2010-2014 között. (MTI)

Tanulság

http://www.nyugatijelen.com/allaspont/tanulsag_1.php
Jámbor Gyula
Vasárnap, 2012. január 29.
Kilenc nappal ezelőtt azt írtam a hazai helyzetről, hogy a bizalmatlansági indítványt tárgyaló parlamenti ülés, majd az Alkotmánybíróságnak az összevont választásokra vonatkozó döntése után talán valamivel okosabbak leszünk. 
Azóta tisztázódott, hogy nem lesznek összevont választások – a helyhatóságiakra júniusban, a parlamentiekre ősszel kerül sor –, nem mondott le se a kormány, se az államfő, és nem született megoldás a feszült helyzet feloldására.
A tüntetések, bár egyre csökkenő részvétellel, a 17. napon, tegnap is folytatódtak. Az ellenzék változatlanul kitart követelései mellett, egyelőre sikertelenül, de a játszmának még nincs vége. A demokrata-liberális pártban megjelentek a széthúzás jelei: egy bloggerként elhíresült kormánypárti szenátor lemondott párttagságáról, a párt főtitkára pedig úgy nyilatkozott: ha a kormány egy hónapon belül nem talál megoldást az utcára vonult emberek problémáira, mennie kell. Értsük ezt úgy, hogy a párt saját kormányától vonná meg a támogatást?Vagy csak a miniszterelnöktől?Az ellenzék a parlamenti tevékenység bojkottálását fontolgatja, hogy kikényszerítse az előrehozott választásokat, s ha a szakszervezetekkel összefogva folytatnák az utcai tüntetéseket vagy sztrájkok robbannának ki, a helyzet tovább súlyosbodna.
A kormányon lévő RMDSZ, tiszteletbeli elnökének nyilatkozata szerint, elvileg híve az előrehozott választásoknak, „mert elég nagy az elégedetlenség körülöttünk, sokan megkérdőjelezik a politikai vezetők munkáját, elképzeléseit, magatartását, és ilyenkor hasznos minél hamarabb választásokra sort keríteni, hogy maga a társadalom nyilvánítson véleményt, kit akar és kit nem”, s ezt a szövetség politikai alelnöke megerősítette. Az újonnan megválasztottak kezében sem lesz azonban varázspálca, amivel elsimíthatnák a felvert hullámokat, az egyetlen hatásos fegyver ugyanis az elégedetlenség lecsillapítására a lakosság anyagi helyzetének érezhető javítása lenne, erre pedig a nemhogy javuló, de romló európai kontextusban aligha van mód.Az országot megrázó „romániai télnek” egy fontos tanulsága mindenképpen van: az, hogy a társadalom tűrőképességét nem lehet a végtelenségig próbára tenni, s a politikusoknak gondolkodásmódjukban és megnyilvánulásaikban ehhez kell igazodniuk.

Bodzafordulón közel -27 Celsius-fokot mértek

Vasárnap, 2012. január 29.
Kitart a fagy Kovászna megyében: vasárnap reggel a meteorológusok közel mínusz 27 Celsius-fokot mértek Bodzafordulón, és mínusz 22 fokot Sepsiszentgyörgyön: A bodzafordulói meteorológiai központ képviselői szerint vasárnap reggel a hőmérséklet mínusz 26,6 Celsius-fokra csökkent.
Kovászna megye egészében rendkívül hideg volt: mínusz 21 fokot mértek Sepsiszentgyörgyön, mínusz 17 fokot Baróton, és mínusz 18 fokot Kézdivásárhelyen.
Ez a második rendkívül fagyos nap az idei télen, miután szombaton mínusz 26,2 Celsius-fokig esett alá a hőmérő higanyszála.
A meteorológusok szerint a fagy kitart a következő napokban is.
Januárban a rekord alacsony hőmérsékletet a térségben 1963-ban és 1990-ben mérték, amikor mínusz 35,5 Celsius-fok alá zuhant a hőmérő higanyszála.
Bodzafordulón 2005-ben mérték minden idők legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 36 Celsius-fokot. (Mediafax)

Megvéd a fényvédő krém a napkitöréstől?

http://karpatinfo.net/eletmod/2012/01/29/megved-fenyvedo-krem-napkitorestol
Kárpátinfo.net | 2012-01-29 20:25 | Utolsó módosítás: 2012-01-29 20:30 |
Napkitörés érte el a Földet, és az óriási napanyag-kilövellés kevésbé gyors részecskéi még most is zuhognak ránk. Vajon kell védekeznünk ellene?
Január 23-ára virradó hajnalban bekövetkezett a flare (a naplégkör egy körülhatárolt részének hirtelen, erős kifényesedése), illetve keddről szerdára virradó éjszaka Észak-Anglia és Skócia felett északi vagy más néven sarki fény ragyogott. A jelenség csodálatos, de adja magát a kérdés, a megnövekedett sugárzás milyen hatással van az egészségünkre.
A legutóbbi naptevékenység idején Kobus Olckers, dél-afrikai űridőjárás-előrejelzéssel foglalkozó szakember azt javasolta, hogy napkitörés esetén ne menjünk a szabadba, illetve viseljünk magas faktorszámú fényvédőkrémet. De vajon egy 45-ös krém meg tud védeni bennünket a megnövekedett sugárzástól? A válasz: igen, megóv.
Valójában azonban nincs túl sok félnivalónk ebből a szempontból: Todd Hoeksema csillagász elmondása szerint a Nap ultraviola sugárzása valóban gyorsan megnövekszik ilyenkor, de az a Föld atmoszféráján kívülre esik. „Az UV sugárzás menyisége, ami eléri a felszínt, körülbelül ugyanakkora, mint normálisan” - jelentette ki.
Ugyanis a napkitörés során érkező, magas energiatartalmú sugárzás döntő hányadát elnyeli a Föld légköre: „A nagy része 130-160 kilométerrel felettünk tűnik el - tette hozzá. - Az UV sugárzás mértékének növekedése pedig minimális.” Nem lehetnek viszont ugyanilyen nyugodtak azok, akik például repülőgépen dolgoznak, a pilóták és légiutas-kísérők már jobban ki vannak téve a sugárzásveszélynek.
Az átlagembernek ugyanakkor a „normál” UV-sugárzás miatt már aggódnia kell, aminek ha rendszeresen ki vagyunk téve, köztudottan megnöveli a bőrrák kialakulásának veszélyét. „Ami számít, az UV sugárzás összessége, nem egy kis növekedés itt vagy ott - mondta a csillagász. - Mivel a hatás összeadódik, úgy gondolom, az embereknek egyfolytában fényvédőt kellene viselniük.” Forrás: Hír24.hu

Ki lesz a 80.000. olvasó?

Nemrég még arról cikkeztünk, hogy az új év elhozta a 75.000. olvasói kattintást, most alig három hét is elég volt, hogy 80.000. közelegjen. Igaz a havi 5.000 olvasói szám már rég 6.000 felüli lett, sőt a tegnap már a 7.000 is "beugrott".
Sok-kevés, elég-nem elég már a múlté, mert a szerkesztők számára - az olvasói levelek alapján - az informálás mellett a polgáriak ellenzéki szerepének a bemutatása, a gazdasági és vidékfejlesztési program megvalósításainak, a kormányon levők pozitív kritikáját, valamint a riportok révén a pozitív példák bemutatását tartjuk fontosnak.  Ugyanakkor a kritikusan helytelen vagy esetleg rossz megoldások ellen küzdünk és kipellengérezzük, ha nem is akarják megváltoztatni, megszüntetni...
Ehhez mindig a csapatmunka előnyeire összpontosítunk, hiszen az eltelt négy év alatt egy komoly csoport alakult ki a kolozsvári és a Kolozs megyei polgáriaknál.
Tevékenységeink sokrétűek és áthatóak, amelyek mindenképpen a népközösségi érdekeket tartják a szem előtt. 
A csapatmunkába elég sokan bekapcsolódtak, hiszen a kezdeti egy kézen megszámlálható taglétszám mára már jócskán kibővült. Komoly gondolkodású és pozitív hozzáállású csapattagjaink szinte csupán a saját maguk és a népközösségünk örömére mindig a maximálisan elfogadható megoldások elvégzéséére hajlandóak.
Ez a mára szinte teljes csapat a szerkesztőségi munka mellett terepmunkát valamint a más országbeli gazdasági szakemberek felkutatására, kapcsolatfelvételére, valamint sok esetben a meggyőzősére is vállalkoznak...
Az Erdélyi Polgár beindulása után a Polgárnő szerkesztőségében "dolgozó" női csapat nagyon harmonikusan összedolgozik és saját erőből - az eltelt másfél év alatt - elérte a három ezres nézettséget!
Mindenképpen dicséretes, hogy szinte semmi segítség nélkül jutott el, hogy olvassák.
Hasonlóan dicséret illeti az Turisztikai Szakosztály által pártfogolt Kalotaszegi Agroturisztikai Központ lapját, hiszen egy év alatt ők is elérték a két ezres nézettséget. Meg kell dicsérnünk az Áldás Népesség blogj-át is.
Meg kell említenünk a Erdélyi Polgár román nyelvű változatát a "Civicul Ardelean"-t  is, amelyik alig fél év elteltével az ezres nézettségével aránylag az egyik legdinamikusabb.
A jogi szakosztály
A  Gazdasági és a Vidékfejlesztés Szakosztály lapja havi 100 látogatójával ugyan a sor végén van, de ez érthető hiszen ide inkább csak szalmabeliek "kukkintanak".   
A vidéken élők valamint a Gazdavilág számára lett elindítva az Erdélyi Hangya-t is, amelyben a nézettség alig négy hónap alatt már hatszáz felé emelkedett.   
A modern informatika és internet lehetőségeit kihasználva elmondhatjuk, hogy nem csak a nézettség, de a világhálón követni lehetett a lapok fejlődését. 
Visszatérve az Erdélyi Polgár-ra közreadjuk a nézőhelyek világtérképét, ahol a közel 2000 hely van bemutatva és csak az Antarktiszon nincs eddig olvasónk:
Eredetileg nem volt szándékunkba egy ilyen részletes kutakodás, de idővel a követhetőség beigazolni akarja, hogy nem járjuk az országot-világot hiába!
Amikor a japán küldöttséggel a kulturális programunkat megszerveztük az ázsiai olvasók száma megnőtt, pedig nem igen tudnak magyarul... Viszont olyan kalotaszegi táncrendet mutattak be a kalotaszegieknek hogy azok elismeréssel nyilatkoztak róluk! Jó részben a drága barátunk a japán Otsuka Nami san tanítása köszönhetően, de sok esetben autodidaktákkal is találkoztunk.

 Ha megnézzük az "Áttekintés" nevű programrészt látható, hogy nem ritka az óránkénti 100-on felüli nézettség is!
Ha a cikkek - bejegyzések nézettsége is fontos lehet, hiszen abból kiderülhet az olvasói érdeklődés, lásd a fenti ábrát!
A cikkek száma a 2010 januári 12-ről az évi átlag 168 ra emelkedett majd a 2011-es évi átlag 250 főlé emelkedett:  

 De azt is elmondhatjuk, hogy a fennállásunk óta 200-on feletti a havi átlag.
 E számadatok tükrében elmondható, hogy a szövetségiek által "kifundált" sajtó blokád ellenére az olvasóink száma - nagy örömünkre - jócskán megnőtt! 
Természetesen ezeket az számadatokat nem tudtuk volna elérni, ha olvasóink nem lennének annyira "elkötelezettek" amiért ezúton is köszönjük minden kedves hozzánk látogatónak!
Számunkra az olvasó érdeke mindenek előtt a legfontosabb, amiért továbbra is várjuk észrevételeiket, leveleiket. (Erdélyi Polgár)

Önálló magyar iskola nyílhat Kisjenőben

http://www.erdely.ma/kisregio.php?id=109325&cim=onallo_magyar_iskola_nyilhat_kisjenoben
2012.01.27
Fórumot rendeztek arról, hogy nyíljon-e önálló magyar iskola Kisjenő-Erdőhegyen.
Az új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy nemzeti kisebbségi iskola bármilyen létszámmal működhessen.
A kisjenői Mihai Veliciu Líceumhoz tartozó magyar nyelvű iskolai tagozat épületében rendezték meg a szakmai fórumot, amelyen az intézményben oktató 14 pedagógus mellett a katolikus plébános és a református lelkipásztor, továbbá a két aradi városi tanácsos is részt vett – számol be a Nyugati Jelen című aradi központú regionális napilap pénteki számában a szerdai tanácskozásról.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere szerint Kisjenő-Erdőhegyen anyanyelvű iskolai központ is létrejöhetne, ahol az általános iskola mellett szakiskolai osztályt is be lehetne indítani a középiskolába be nem iratkozott körösközi végzősök számára.
Matekovits Mihály, a Szövetség oktatási alelnöke kijelentette, hogy legalább 40-50 évre kell tervezni, ha önálló magyar tannyelvű iskolát szeretnének. Példaként említette két iskola létrejöttét. Tordán és Margittán is nehezen szánták rá magukat a helybeliek, később azonban kiderült, hogy a hosszú távú megmaradáshoz szükséges egyetlen helyes döntést hozták meg, mert önálló jogi személyként az intézmény előtt kitárultak a pályázati, a támogatásfogadó lehetőségek.
Pántya Elemér katolikus plébános hozzászólásában az önállósodás mellett érvelt, arra is hivatkozva, hogy ki kell használni a törvény adta lehetőséget, mert – mint fogalmazott – a kormányok jönnek, mennek, megváltozhat a törvény, elmulaszthatják a lehetőséget.
Sime Judit tanár szerint az intézmény eddig jól működött, nem érte őket semmiféle hátrányos megkülönböztetés, ezért kár lenne mindezt a bizonytalanért feladni. Szerinte az önállósodó iskola a kis létszám miatt nem lenne életképes. Véleményéhez kapcsolódott Bíró Margit tagozatvezető is, aki szerint a 130-as létszámú önálló intézmény hosszú távon nem tudna megmaradni.
Molnár Andrea, a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola igazgatója hozzászólásában ismertette az önkormányzati, illetve más forrásokból történő támogatási lehetőségeket. hirado.hu 
Megjegyzés
Amint látható-olvasható, még külföldiek is tudják, hogy nemcsak a régi, hanem az új tanügyi törvény megadja annak lehetőségét, hogy magyar-nyelvű iskola működhessen , csak a szövetségiek hallgatnak erről! 
Viszont, amint a felszólalásokból kiderül inkább a maguk sorsa mint a tanulók oktatása a fontos: lásd ezért akarnának külön iskolát beindítani, hogy az "átalakuljon" iskolaközponttá... 
Nem lenne baj ha az általános oktatásra "ráépülne-kiegészülne" a mostanság divatos felnőttképzésre, sőt talán egyetlen megmaradást adó lehetőség! 
Viszont mindenképpen elszomorító, hogy mindkét tanár, akik felszólaltak "elfogadják" a vegyes iskolát mondván, hogy egy önálló magyar intézmény nem tud megmaradni... 
Vajon? Ha együtt tartják az általános és a felnőttképzést - egyazon épületben - akkor az egyik adja az "alapanyagot": a nebulókat - a másik pedig a működéshez szükséges pályázati pénzeket "hozhatja" magával és a szakmai képzés, átképzés és továbbképzés lehetőségét is biztosíthatja. 
A tanárok végül is meg kell értsék nem lehetne a vegyes iskolában sem megmaradni hosszútávon, ha csak a minisztériumi vagy a polgármesteri hivatal pénzekre - mondhatjuk könyöradományra - támaszkodjanak. Az anyaországi testvériskola kapcsolattal élők sok esetben "kihúzhatják" a lecsúszásnak indult magyar iskolákat! (Erdélyi Polgár)

VI. Orosházi Hagyományok, ízek verseny - Kolbászkészítő csapatverseny versenyfelhívás

Az Orosházi Gazdakör és az Orosházi Kolbászklub az VI. Orosházi Hagyományok, ízek verseny alkalmával, kolbászkészítő csapatversenyt hirdet több kategóriában .
Verseny időpontja: 2012. február 25. (szombat) délelőtt 800 óra
Verseny kategóriái: felnőtt és ifjúsági csapat verseny
Verseny helye: Táncsics Mihály Gimnázium Tornaterem, Táncsics u.2.
Verseny célja: Hagyományaink ápolása, népi tájjellegű kolbászkészítésnek felelevenítése, gasztronómiai kultúránk népszerűsítése. A disznótorok világát megidéző ételek, szokások – asztali terítékek – külön asztalon történő bemutatása a zsűrinek.
Jelentkezés feltétele: A versenyre 3- max 5 fős csapatok jelentkezését várjuk.
Ifjúsági csapat: 1 felnőtt és 2-3 fő 18 év alatti diák
Részvétel: felnőtt csapat: 15.000,- Ft nevezési díj,  ifjúsági csapatnál 10.000,- Ft nevezési díj
Jelentkezési határidő: 2012. február 17. ( péntek) 12 00 óráig levélben vagy emailban.
A verseny lebonyolítása:
2012. február 25-án 800 –kor eligazítást tart a zsűri a verseny helyszínén a csapatoknak és asztalok sorsolása, 900-kor a sertéshús átvétele, 1000-kor a verseny kezdete, 1200-kor a verseny vége. A zsűrizés munka közben történik.
Eredményhirdetés: 2011. február 25. a rendezvény programja szerint.
A rendező bizottság a következőket biztosítja:
 10 kg sertéshús 
 Sertés vékonybelet (20 méter, csak az itt kapott sertésbelet lehet használni)
 2 db húsos ládát,+ 1db müa. vödör 4000,- Ft kaució ellenében (melyet az eredményhirdetés előtt vissza kell adni a szervezőknek kaució ellenében)
 2 db sörasztalt, 2 db padot
 Munkaterület, hulladéktároló zsákok
A résztvevőknek maguknak kell biztosítani:
 a szükséges járulékos nyersanyagot, fűszereket, 
 az előkészítéshez, az elkészítéshez, a tálaláshoz és kóstoláshoz szükséges eszközöket, felszerelési tárgyakat; ( kések, műanyag vágódeszka, segéd eszközök, stb )
 higiéniai feltételként kézmosáshoz kézfertőtlenítő folyadék;
 a húsfeldolgozáshoz megfelelő ruházat, sapka, kötő használata kötelező;
 a dohányzás szabályainak betartása előírt!
A verseny értékelése:
A verseny folyamán a neves szakemberekből álló 3 fős zsűri a következőket vizsgálja: Versenyben részvevő csapatoknak 1 darab 30 cm-es kolbászt kell leadni a zsűrizéshez 1130 –ig. A többi kolbász a csapat tulajdonát képezi és elszállításáról gondoskodnia kell.
 Megjelenés és munkavégzés higiéniája, kolbászkészítés folyamatát;
 Nyersanyaggal való gazdálkodás, technológiai szabályok betartása
 Tálalás esztétikuma, hagyományos disznótoros asztalterítés
 Azonos körülmények között megsütött paprikás kolbász ízét, állagát, illatát, színét, stb.
Amennyiben a versenyző csapat eltér az eredeti kiírástól, úgy a zsűri a csapat teljesítményét bemutató jelleggel értékeli.
A zsűri döntése végleges és megtámadhatatlan.
Díjazás: I. helyezett csapat serleg+ oklevél + 15.000,- Ft értékű tárgyjutalom
II. helyezett csapat serleg+ oklevél + 10.000,- Ft értékű tárgyjutalom 
III. helyezett csapat serleg+ oklevél + 5.000,- Ft értékű tárgyjutalom
A zsűri a díjakat más megosztásban is kiadhat , oda ítélhet.
Nevezéssel kapcsolatban: Horváth József a Gazdakör elnöke 70/453-7671-es telefonszámon nyújt bővebb információt. Orosháza Gazdakör honlapján: www.magyargazdak.hu
Orosháza, 2012. január 15. Horváth József Elnök  Orosházi Gazdakör
Csatolmány Jelentkezési lap kolbász készítő.doc

Cirkusz az EP-ben – szakértők szerint Orbán jól döntött – AUDIÓ

http://www.erdely.ma/magyarorszag.php?id=109430&cim=cirkusz_az_ep_ben_szakertok_szerint_orban_jol_dontott_audio
2012.01.29
Az Európai Uniónak már-már munkamódszere a válság, ugyanakkor egyértelmű, hogy az euró válsága az Unió létalapját kérdőjelezheti meg, mondják a nemzetközi jogi szakértők.
Sokakban merül fel mostanában, hogy Magyarország szuverenitása a kérdés azzal kapcsolatban, ami az országgal történik az Unióban. Úgy tűnik, mintha Orbán Viktornak és a kormány tagjainak az Európai Parlamentben külföldi sajtóhíreket kellene cáfolniuk, mert a felszólalásokból az derül ki, hogy a magyar törvényeket támadó EP képviselők mintha nem is ismernék ezeket a törvényeket.
Kiss J. László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott: Magyarország lépett az Unióba, és nem az EU lépett Magyarországba. A szuverenitás értelmezésében két szélsőséges álláspont létezik, véli a szakértő. Az egyik szerint a belépéssel még a belpolitikai szuverenitás is eltűnt, a másik szerint védeni kell a szuverenitásunkat. Az Európai Unió kritikus helyzetben van, sőt némi túlzással a válság az Unió munkamódszere, ugyanakkor egyértelmű, hogy az euró válsága az Unió létalapját kérdőjelezheti meg. Ha az euró megszűnik, az Unióban is erózió indulhat meg. Ezért erőteljes törekvés van arra, hogy az Uniót mind több szabályhoz kössék, ami például a fiskális költségvetési unió megteremtését jelentené.
Kende Tamás szerint az EP funkciója a figyelemfelkeltés, ami néha cirkusznak tűnhet. Orbán Viktor jó politikai érzékkel döntötte el, hogy elmegy a vitára, beszédével a magyar választókhoz is szólt, s jól mutatta azt az ellentétet, amely a szakszerű magyar miniszterelnök és a konkrétumokat nem mindig jól ismerő EP képviselők között fennállt, magyarázta Kende Tamás. 
Egyre többen beszélnek arról, hogy Magyarország szuverenitása mellett kell kiállni. Ezt fejezték ki a Visegrádi Országok, de Litvánia is benyújtott egy ilyen határozatot a parlamentjébe, Izrael legolvasottabb angol nyelvű napilapjában pedig cikk jelent meg arról, hogy nem igaz, hogy a zsidók félnének Magyarországon, és hogy Magyarország ellen támadás zajlik.  Kossuth Rádió 
Hallgassa meg a kapcsolódó összeállítást, amely a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában hangzott el:


Integrálni kell a termelésbe a falusi zártkerteket

http://www.magyargazdak.hu/content/integr%C3%A1lni-kell-termel%C3%A9sbe-falusi-z%C3%A1rtkerteket
Előrelépést jelenthet a Darányi Ignác Terv

Raskó György agrárközgazdász és agrárvállalkozó kijelentette: előrelépést jelenthet a magyar mezőgazdaságban, főként az integrációban a Darányi Ignác Terv.
A szakember - az agrártárca volt államtitkára - szerint jelentős fejlődéshez vezethet, ha sikerül azt a több százezer hektár falusi zártkertet és portát integrálni a termelésbe, ahol az utóbbi években a termelési aktivitás jelentősen csökkent. Ezek a földterületek ugyanis a szakkifejezés szerint kultúrállapotban, (jó állapotban) lévő területek, és ha azt integrációban hasznosítják úgy nemcsak munkát adhatnak az itt élőknek, de jelentős értéket is előállíthatnak. 
Raskó György szerint ezt a területet a korábbi kormányok elhanyagolták, de ha a mostani agrárkormányzat anyagilag is támogatni tudja az integrációk elindítását, úgy akár sikertörténetről is lehet majd beszélni. 
A volt államtitkár kifejtette: lehet ugyan a gazdák egyéni kezdeményezésére bízni az integrációt, az összefogást, de szerinte eredményesebb, ha ezt a feladatot a legtöbb faluban már ott lévő - a téeszekből és állami gazdaságokból átalakult - mezőgazdasági üzemek vállalják fel. Szerinte ugyanis ezeknél a cégeknél megvan a jól működő integrációhoz szükséges szaktudás is. 
A szakértő főként a sertés- és baromfitenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs termesztés területén lát lehetőséget a professzionális integrációk kialakítására. Ezeken a területeken ugyanis Magyarországnak jelentős komparatív előnye is van. Úgy vélte, az lenne az igazi siker, ha mindehhez helyi élelmiszeripari feldolgozás is társulna. Megjegyezte: vannak térségei az országnak, ahol ilyen összefogások, integrációk már léteznek 
Érdekesnek nevezte a program névválasztását, mivel, mint mondta Darányi Ignác nagyüzempárti volt és arra törekedett, hogy a múlt század fordulóján a korszerűtlen nagybirtokokat korszerű nagyüzemekké szervezze. Ezt tette saját, mintegy 5.000 kataszteri holdas birtokával is. Darányinak volt elképzelése arról, hogy Magyarország miként lehet Európa éléskamrája. 
Kifejtette: a fejlett mezőgazdaságú országokban, például Hollandiában, Dániában és Olaszországban az integrációs modell - az egyéni gazdák összefogásaként, szövetkezetek formájában - most is működik. Forrás: MTI

SZNT: egységes fellépést az uniós polgári kezdeményezésben!

http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=109330&cim=sznt_egyseges_fellepest_az_unios_polgari_kezdemenyezesben
2012.01.27
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége – Izsák Balázs elnök, Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Dabis Attila az SZNT dél-tiroli megbízottja – bozeni látogatásának utolsó napján a Dél-Tiroli Néppárt (SVP) székhelyén találkozott Martha Stocker-el az SVP, valamint a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) alelnökével, Herbert Dorfmann-al, Dél-Tirol EP-képviselőjével és Günther Rautz-al az Európai Akadémia Kisebbségi Intézetének koordinátorával.
A megbeszélés egyetlen témája az uniós szintű polgári kezdeményezés volt. A felek egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés körül kialakítható az egységes fellépés, amely fontos eleme a sikernek. Ez annál is inkább lehetséges, mert a FUEN által ebben a tárgyban elfogadott határozat még nem tartalmazza azokat a 211/2011 számú rendeletben előírt, kötelező tartalmi elemeket, amelyek a koncepciót véglegessé tennék. 
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége ezért felajánlotta munkaanyagként az SZNT által ebben a tárgyban elfogadott határozatot, amely világosan kijelöli azon célokat, amelyek mind az uniós polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelet, mind az uniós szerződések előírásainak megfelelnek, és az autonómiák ügyét előre mozdíthatják.
Természetes, hogy az egységes fellépés előfeltétele, hogy a közösen megfogalmazott célok is megfeleljenek a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez szabott szigorú feltételeknek, hiszen – amint Herbert Dorfmann is mondta – a kudarc hosszú távon visszavetheti az európai szintű kisebbségvédelmi törekvéseket. Ennek kapcsán Günther Rautz megállapította, hogy a Székely Nemzeti Tanács megközelítése az uniós jog szempontjából helyes. 
Martha Stocker nyitottnak mutatkozott arra, hogy a FUEN bevonja a Székely Nemzeti Tanácsot a kezdeményezés tartalmának véglegesítésébe. Ebből megállapítható, hogy körvonalazódik az az európai szintű összefogás, amely a kezdeményezést sikeressé teheti.
Ugyanezen a napon a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége találkozott Michl Ebnerrel a Dél-Tiroli Kereskedelmi Kamara elnökével, korábbi EP-képviselővel a székely autonómiatörekvés régi pártfogójával. A megbeszélés tárgya Dél-Tirol és Székelyföld közötti gazdasági együttműködés elindítása volt. Michl Ebner elégedettséggel nyugtázta, hogy a Székely Nemzeti Tanács közvetítő szerepet vállal a gazdasági kapcsolatok kialakításában.