Önálló magyar iskola nyílhat Kisjenőben

http://www.erdely.ma/kisregio.php?id=109325&cim=onallo_magyar_iskola_nyilhat_kisjenoben
2012.01.27

Fórumot rendeztek arról, hogy nyíljon-e önálló magyar iskola Kisjenő-Erdőhegyen.

Az új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy nemzeti kisebbségi iskola bármilyen létszámmal működhessen.

A kisjenői Mihai Veliciu Líceumhoz tartozó magyar nyelvű iskolai tagozat épületében rendezték meg a szakmai fórumot, amelyen az intézményben oktató 14 pedagógus mellett a katolikus plébános és a református lelkipásztor, továbbá a két aradi városi tanácsos is részt vett – számol be a Nyugati Jelen című aradi központú regionális napilap pénteki számában a szerdai tanácskozásról.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere szerint Kisjenő-Erdőhegyen anyanyelvű iskolai központ is létrejöhetne, ahol az általános iskola mellett szakiskolai osztályt is be lehetne indítani a középiskolába be nem iratkozott körösközi végzősök számára.

Matekovits Mihály, a Szövetség oktatási alelnöke kijelentette, hogy legalább 40-50 évre kell tervezni, ha önálló magyar tannyelvű iskolát szeretnének. Példaként említette két iskola létrejöttét. Tordán és Margittán is nehezen szánták rá magukat a helybeliek, később azonban kiderült, hogy a hosszú távú megmaradáshoz szükséges egyetlen helyes döntést hozták meg, mert önálló jogi személyként az intézmény előtt kitárultak a pályázati, a támogatásfogadó lehetőségek.

Pántya Elemér katolikus plébános hozzászólásában az önállósodás mellett érvelt, arra is hivatkozva, hogy ki kell használni a törvény adta lehetőséget, mert – mint fogalmazott – a kormányok jönnek, mennek, megváltozhat a törvény, elmulaszthatják a lehetőséget.

Sime Judit tanár szerint az intézmény eddig jól működött, nem érte őket semmiféle hátrányos megkülönböztetés, ezért kár lenne mindezt a bizonytalanért feladni. Szerinte az önállósodó iskola a kis létszám miatt nem lenne életképes. Véleményéhez kapcsolódott Bíró Margit tagozatvezető is, aki szerint a 130-as létszámú önálló intézmény hosszú távon nem tudna megmaradni.

Molnár Andrea, a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola igazgatója hozzászólásában ismertette az önkormányzati, illetve más forrásokból történő támogatási lehetőségeket. hirado.hu 

Megjegyzés

Amint látható-olvasható, még külföldiek is tudják, hogy nemcsak a régi, hanem az új tanügyi törvény megadja annak lehetőségét, hogy magyar-nyelvű iskola működhessen , csak a szövetségiek hallgatnak erről! 

Viszont, amint a felszólalásokból kiderül inkább a maguk sorsa mint a tanulók oktatása a fontos: lásd ezért akarnának külön iskolát beindítani, hogy az "átalakuljon" iskolaközponttá... 

Nem lenne baj ha az általános oktatásra "ráépülne-kiegészülne" a mostanság divatos felnőttképzésre, sőt talán egyetlen megmaradást adó lehetőség! 

Viszont mindenképpen elszomorító, hogy mindkét tanár, akik felszólaltak "elfogadják" a vegyes iskolát mondván, hogy egy önálló magyar intézmény nem tud megmaradni... 

Vajon? Ha együtt tartják az általános és a felnőttképzést - egyazon épületben - akkor az egyik adja az "alapanyagot": a nebulókat - a másik pedig a működéshez szükséges pályázati pénzeket "hozhatja" magával és a szakmai képzés, átképzés és továbbképzés lehetőségét is biztosíthatja. 

A tanárok végül is meg kell értsék nem lehetne a vegyes iskolában sem megmaradni hosszútávon, ha csak a minisztériumi vagy a polgármesteri hivatal pénzekre - mondhatjuk könyöradományra - támaszkodjanak. Az anyaországi testvériskola kapcsolattal élők sok esetben "kihúzhatják" a lecsúszásnak indult magyar iskolákat! (Erdélyi Polgár)