http://www.radiocluj.ro/hu/multimedia/hangtar/reszletek/audio/bivalyfejes-notaszora.html
1500 és 120 között 1380 a különbség. A mérai bivalyokról szól a számolás, ugyanis 1950-től, amikor a legtöbb bivaly volt a nádasmenti faluban egész mostanáig 1500-ről 120-ra csappant a számuk. Így talán érthető, hogy Varga György a mérai Bivalymúzeum kitalálója most könyvet írt, Bivalytenyésztés Mérában címmel.
2012.01.23
1500 és 120 között 1380 a különbség. A mérai bivalyokról szól a számolás, ugyanis 1950-től, amikor a legtöbb bivaly volt a nádasmenti faluban egész mostanáig 1500-ről 120-ra csappant a számuk. Így talán érthető, hogy Varga György a mérai Bivalymúzeum kitalálója most könyvet írt, Bivalytenyésztés Mérában címmel. Varga György bivalyos könyvében a tejtermelésről, a bivaly igázásáról, a bivalyhúsról olvashatunk, vagy a bivaly téli és nyári tartásáról, fejéséről, szaporításáról, betegségeiről, de az olvasó figyelmét minden bizonnyal a bivalyos történetek ragadják meg a leginkább. Ezek a fejésről szólnak, azokról az esetekről, mikor a bivaly nem adja le a tejet. Mert szokott ilyet tenni, főleg ha új gazdához, új helyre kerül. Ha asszony fejte a régi helyen, az új gazda férfi létére veheti magára a női ruhát, hogy ilyen csellel győzze meg az állatot a tej leadásáról, de olyan történet is van, hogy verés után tudták csak megfejni, amihez annyira hozzászokott, hogy anélkül szó sem lehetett fejésről. És Mérában tudnak olyan bivalyról is aki csak nótaszóra volt hajlandó tejet adni.
