http://karpatinfo.net/tudnettech/2012/01/26/ritka-es-szep-egi-jelenseg-lesz-csutortok-este
Kárpátinfo.net | 2012-01-26
Kárpátinfo.net | 2012-01-26
Csütörtök este látványos égi jelenséget figyelhetünk meg. Napnyugta után feltűnő lesz a keskeny holdsarló, nem sokkal alatta pedig a fényes Vénusz fog ragyogni. A feltűnő együttállást még kivilágított nagyvárosokból is megpillanthatjuk.
Ha derült lesz az ég csütörtök este, érdemes kimenni a szabadba naplemente után, még a teljes sötétség beállta előtt. Nyugat felé tekintve ritka és szép látványban lehet részünk: a Hold keskeny sarlója alatt a fényes Vénusz ragyog majd.
A Hold és a Vénusz bolygó csak látszólag mutatkoznak egymás mellett, a valóságban nagyságrendileg 100 millió kilométerrel van messzebb a Vénusz a Holdnál. Ennek megfelelően semmilyen hatása nem lesz a látszólagos égi helyzetnek bolygónkra, illetve bármi másra.
A megfigyelés azonban mindenkinek javasolt, hiszen a derült idő és a nyugati látóhatárra történő jó rálátási helyzeten túl segédeszköz nem szükséges hozzá, szabad szemmel, távcső nélkül is láthatjuk az égen. A Hold derült idő esetén naplemente után egyre feltűnőbb lesz, árnyékos oldalát halvány derengés formájában vehetjük észre. Ezt nevezik hamuszürke fénynek, amely a Földről a Holdra, majd onnan ismét a Földre verődött napfény.
A Holdtól lefelé, kinyújtott karunkkal mérve alig egy arasznyira a feltűnő Vénuszt, belső bolygószomszédunkat láthatjuk. Fényessége jelenleg -4 magnitúdó körüli, a ráeső napfénynek legnagyobb részét visszaverik sűrű, kénsavcseppekből álló felhői.
A harmadik feltűnő objektum a Jupiter lesz az égen, amelynek azonosításához forduljunk dél felé (ez esetben a naplemente iránya jobb kezünk irányába esik). Közelítőleg dél felé, magasan az égen, egy fényes csillaghoz hasonlóan, de a Vénusznál valamivel gyengébben, mintegy -2 magnitúdó fényességgel ragyog a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter. Ha pedig a Vénuszt a Jupiterrel összekötjük, a Naprendszer fősíkját, az ekliptikát kapjuk meg, amelynek mentén a bolygók keringenek a Nap körül.
Az égbolt délre eső felének képe csütörtök este, naplemente után háromnegyed órával. Alul a nyomtatott betűk az égtájakat jelölik (MCSE, csillagászati jelenségnaptár)
A mellékelt térkép segítségével megpróbálhatunk néhány fényes téli csillagképet is felkeresni. A Jupitertől kiindulva, attól balra haladva viszonylag könnyen megtalálhatjuk az Oriont (Vadász), felette a Taurus (Bika), attól balra pedig az Auriga (Szekeres), innen lefelé pedig a Gemini (Ikrek) csillagképet. Fényes tagjaik városokból is megpillanthatóak, de ahhoz, hogy az egyes csillagképek alakját is felismerjük, már fényszennyezéstől távoli helyet érdemes felkeresni. Aki pedig elég kitartó, és az éjszaka későbbi részében, éjfél környékén is kinéz a szabadba, az megtalálhatja a fokozatosan fényesedő Marsot. Ez külső bolygószomszédunk, amely sárgás fénypontként a Leo (Oroszlán) csillagképben mutatkozik. Idén nyáron landol rajta a Mars Science Laboratory nevű űrszonda, amelyet már korábban részletesen is bemutattunk.
Forrás: [origo]
