„A beiratkozástól a diplomaosztásig, a gólyabáltól a ballagásig minden magyarul történik a legtöbb szakon, így egy magyarországinak nem nehéz a beilleszkedés."Fotó: Bíró István
Csökkentik a magyarországi felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott képzések, helyek számát: drasztikusan megnyirbálják a keretszámokat. Romániában ennek ellenkezője zajlik: az oktatási minisztérium harmadik éve nem növeli az állami egyetemeken a beiskolázási helyek számát az alapképzésen, de tavaly a mesteri helyek számát megduplázta, és finanszírozta is. Sőt az oktatási tárca ígérete szerint ez utóbbiak számát tovább növelik.
A szövetségiek oktatásért felelős főtitkár-helyettese, Magyari Tivadar, aki nyárig a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteseként dolgozott, elmondta, a beiskolázási helyek számát az alapképzésen a demográfiai visszaesés miatt nincs értelme tovább pumpálni, hiszen vannak olyan szakok, ahol az államilag támogatott helyek sem telnek be.
Ha a magyarországi tanügyi reform arra ösztönözné az ottani fiatalokat, hogy például a kolozsvári BBTE-n tanuljanak tovább, az egyetem készen áll, tette hozzá a volt rektorhelyettes. Invázióra azért nem számít, hiszen az ottani lehetőségeket valójában nem számolják fel, de figyelembe véve például, hogy a budapesti színészképzés különböző szüneteltetési időszakaszaiban megnőtt a kolozsvári és a marosvásárhelyi képzést választó magyarországiak száma, növekedésre mindenképp lehet számítani.
A BBTE az elmúlt években több lehetőséget is megnyitott a magyarországiak számára: jelenleg 72 szakon és 28 mesterszakon lehet magyarul tanulni, és most már angol nyelvvizsgát sem kell tenniük, mint a külföldi diákoknak.
Olcsón, honosítás nélkül Romániában
„A legtöbb szakon, ha nem is mindegyiken, teljesen magyarul folyik a képzés. Úgy végzik el a fiatalok a kolozsvári tanulmányaikat, hogy meg se kell szólalniuk románul. A székelyföldiekkel kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy itt románul nem fognak megtanulni, hacsak nem barátkoznak románokkal. A beiratkozástól a diplomaosztásig, a gólyabáltól a ballagásig minden magyarul történik a legtöbb szakon, így egy magyarországinak nem nehéz a beilleszkedés”, mondta Magyari.
Jelenleg csak tandíjas helyeken tanulhatnak külföldi diákok az egyetemen. A tandíj évi két-háromezer, ritkábban négyezer lej, azaz legtöbb esetben nem éri el az évi ezer eurót. Ez jóval kisebb, mint egy budapesti, szegedi vagy akár debreceni tandíj. A felvételi kritériumai ugyanazok, mint a hazaiak számára: legtöbb helyen érettségijegy alapján veszik fel a diákokat. Könnyítés az is, hogy a magyar diplomát nem kell honosítani, a felvételiző magyarországi eredményeit egyszerűen átszámítják a román osztályozási rendszerre.
Jelenleg körülbelül 180-200 magyarországi diák tanul a kolozsvári BBTE-n, a színihallgatokon kívül vannak biológiát, humán- és közgazdaság tudományokat hallgatók is. Magyari Tivadar elmondta, az is elképzelhető, hogy államilag támogatott helyeket kapjanak a külföldi, vagyis a magyarországi diákok is. Ehhez a tanügyminiszter rábólintása szükséges csak, hiszen a jelenleg érvényes jogszabály nem tér ki kifejezetten az ingyenes helyekre.
„Tegnap a minisztertől nagyon pontos eligazítást kértem arról, hogyan értelmezzük a jogszabályt. Eddig nem adtunk tandíjmentes helyet külföldieknek, mert jogászaink között voltak olyanok, akik úgy értelmezték, hogy az csak román állampolgároknak jár. Tulajdonképpen engedélyt kértünk rá, hogy adjunk ilyen helyeket. Vita alakult ki ezzel kapcsolatban, az egyetemeken sincs egyetértés, hogy is legyen ez.
Az én javaslatom az volt, és úgy tűnik, ez tetszik a miniszter úrnak, hogy adhassunk államilag támogatott helyeket külföldi diákoknak ott, ahol nem tudjuk betölteni a helyeket, vagyis nem tudjuk lehívni azt a pénzt, ami járna a helyek után egyes szakokon. Miért ne hívnánk le ezt külföldi diákokkal? Főleg ha ezek a külföldi diákok itt jól érzik magukat, esetleg elviszik ennek hírét, és később tandíjfizetők is jönnek”, magyarázta az egyetemi tanár.
Egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek tehát a magyarországi diákok számára Kolozsváron is, a kérdés, hogy az itteni oktatás mennyire lehet vonzó egy anyaországi fiatalnak. A minőségi javulást talán elősegíti, hogy végre Romániában is korlátozták a fizetéses helyek számát.
„Tavalyelőtt annyi tandíjat fizető diákot vehettünk fel, amennyit le tudtunk ültetni, és lehetőleg még afelett is. Mint a felvételiért felelős személy, idős, tekintélyes kollégákkal kellett megharcolnom azért, hogy ne vegyünk fel többet, mert ez lassan az állami felsőoktatás elspiruharetezéséhez vezet”, mondta Magyari Tivadar.
Megjegyzés
Nem mindenben igaz amit a szövetségi színekben "deklarál" a a rektorhelyettesként működött Magyari úr,mert már az idén is elhangzott és elég sok karon, hogy a román tanárok is taníthatnak magyar hallgatókat és pedig 30 %-ig!!! Sőt van olyan aki megköveteli az órákat, mert esetleg nem jönne ki az óraszáma...
Igy akarnák "pótolni" a hiányzó tanügyi kádereket! Mert sajnos nagyon sok tantárgyra nincs magyar ajkú tanár... Nincs mert nem nagyon alkalmaztak vagy léptettek elő előadónak!
A laborgyakorlatoknál pedig alig van magyar ajkú kisegítő tanszemélyzet vagy ha van is azok már nyugdíjhatár körüliek!
Jegyzetek pedig igencsak hiányoznak, ha nem tudnák a magyarországi ismerős előadóktól beszerezni akkor nem is lenne.
A könyvtárakban siralmas a helyzet, mert már nem nagyon "működik" a könyvek - jegyzetek csereakciója!
Az ISDN-én nem mindenkinek "adatik" meg a belépési lehetőség!
Szakoktatásban pedig szinte alig lehet partnerre találni, hiszen az anyaországban is leépült ez a fajta képzés. (Erdélyi Polgár)
