Erdélyi magyar politika: nincs, de drága

http://manna.ro/velemeny/erdelyi-magyar-politika:-nincs-de-draga-2012-01-24.html
2012.01.24
Szigeti L. Péter

A másodvonal buszozik, ebédel, tüntet, és otthon marad. De nem gondol semmit. Ha nagyon rágcsálni van kedve, bevág a mikróba egy kis mirelit autonómia-csomagot, pattogtat belőle az esti jókedvéhez.

Tegyük félre a kérdést, hogy miért mentek az erdélyiek Budapestre tüntetni, és még azzal se foglalkozzunk túlságosan sokat, hogy miért nem tüntettek idehaza. Másodlagos kérdés, hogy lojálisak, gyávák, bátrak, kussolnak, vagy éppen szabadság-harcolnak a hazaiak. 

Válasszon ki ki meggyőződése, ízlése, lelki alkata, diszponáltsága és úri jókedve szerint. Nagyjából ezek a tényezők döntenek mostanában a politikai kérdésekben. 

Lelki egy világ ez nagyon.

Az elsődleges kérdés az, hogy miközben a világ (nép) tüntet, buszozik, illetve otthon marad, aközben váratlanul és kellemetlenül nagyra nőtt a hivatalos csend. Az RMDSZ, mióta elkezdődött az országos hajcihő, azóta – leszámítva néhány megkerülhetetlen és szélsőségesen diplomatikus nyilatkozatot a rend betartásáról és a tüntetők véleményszabadságáról – nem mondott semmit. 

Hogy izé, kormányon vagyunk, és éppen ezért mi így avagy amúgy látnánk saját szerepünk, felelősségünk, és ezt tervezzük a jövőre, ami már itt is van. Hogy jól csináltuk, avagy rosszul. Mindegy, csak mondjon valamit, és ne tegyen úgy, mint az első-diszkós lány a falusi kultúrban, akiről a táncparketten derül ki, hogy még sose kérték fel, és máris bekapta. Ha minden igaz (nem igaz semmise), az RMDSZ-nek vannak szakértői. Hol kódorognak most? 

Amikor ideje lenne a tisztázásnak, az újragondolásnak. Hol van Cseke Attila, Vass Levente és társaik? (Bocsesz, Cseke mondta, hogy majd mond valamit. Nem mondott.) Hol vannak a stratégák, a szürke eminenciások? A házi dolgozatok, a vitairatok?

Kelemen Hunor az egyszemélyes előretolt helyőrség, őt lehet látni (ha nagyon muszáj), de azért jó volna belemenni egy alternatív tripbe az egészségügyről, az oktatásról, a gazdaságfejlesztésről, hogy néhány, a vicces lozinkákon túli témát is megpendítsünk. 

Van néhány kényszerbeteg még ebben az országban, aki szereti, ha mondanak neki valami olyasmit, amit meg lehet hányni-vetni. Nb. amiről el lehet gondolkodni-vitatkozni. Akiknek fontos a fizetése, a bére, a gyereke, a nyugdíja, az egészsége.

És hallgat az EMNP is. 

Jaj bocsánat, a tüntetések hetedik napján nyilatkozott egy harmatosat arról, hogy az RMDSZ mondjon le, aztán elment tüntetni Orbán Viktor mellett: azóta csend van. Az Orbános tüntetés kell, az nagyon kell. (A hűségnyilatkozatokból élünk.) De semmi RMDSZ, Boc-kormány ellenprogram, semmi ellenjavaslat, semmi tételes lista arról, hogy mit kéne másként, mint a zsigerből gyűlölt ellenpárt.

Pedig, ha komolyan veszi a politikai versenyzést (nem veszi) ez a szervezet, akkor most kéne beolvasni, számon kérni tételesen, szakszerűen, mintha ebben az országban élnénk. Elő kéne venni az ellen Csekét, ellen Vast, a saját Korodit és a többi úgynevezett szakpolitikust.

Hát nem ez történik. Az EMNP kampányol – Magyarországon, Magyarországnak, és úgy szervezkedik itt, mintha hosszúra nyúlt vakációját töltené a helyen, ahol nem is akar túl sokat maradni. Ki akar itt autonómiát, meg csatoljuk el Erdélyt? Frászt, lerázzuk magunkról, mint kutya a vizet.

Az RMDSZ pedig igyekszik megúszni a cirkuszt 

(a mások cirkuszát) csendben, abban bízva, hogy majd elmúlik. Nem veri el (kíméletesen, további együttműködésben bízva) a port a koalíciós partnerén, nem tematizál, nem veszi át a szót. Az erdélyi magyar politika zusammen, taktikai alapon hallgat, nem e világon él. 

Erdélyi magyar politika, na ezt most kell elfelejteni. Ilyen nincs, és nem is biztos, hogy volt, és ki tudja, hogy lesz-e?

Mindezek után ne csodálkozzunk, hogyha a másodvonal, a nem hivatalos társaság (a szavazó!) buszozik, ebédel, tüntet, és otthon marad. De legfőképpen nem gondol semmit. Ha nagyon rágcsálni van kedve, bevág a mikróba egy kis mirelit autonómia-csomagot, pattogtat belőle az esti jókedvéhez, s azzal már jól is lakik. 

Fogalma sincs hol él, hogy él, miért él, igen jámbor jószág. Szavazáskor meg majd oda nyomja a pecsétet, vagy nem. Attól függ, hogy mikor készül el a vasárnapi húsleves.

Ez hát a rövid története annak, hogyan csatolták el a magyarok Erdélyt maguktól.

Megjegyzés

Sajnos a cikkíró sem él ezen a világon , ha csak ennyire tellett neki. Egyesek politikája valóban drága! De nem erről van szó csupán, hiszen ahhoz, hogy egy politikai alakulat megmutassa magát szükség van egy komoly mindenre kiterjedő jól meghatározott politikai vonalra. Ez már jó ideje nem látható a szövetségieknél, hiszen ide-oda csapódik, ahogy fúj a szelecske... 

Az hogy a cikkíró nem igen veszi észre, hogy van egy polgári vonal nem meglepő,de hogy egy országhatárt is meghaladó rendezvénysorozatot nem "lát" meg már egyenlő a félretájékozottsággal. A szakértőkkel kapcsolatban csak annyit kell megjegyezni, hogy igen van olyan szakértői gárdája a szövetségieknek akik jó pénzért a manipulálásra használható "anyagot" - esetleg stratégiát vagy  tervet - készít. 

Elmúlt az a világ, amikor is a szövetségi önkéntes szakértő a néphez szóló anyagával a Szövetség "megnyerte" a választásokat. Mára már mindennek ára van! Közre kéne adja a Szövetség , hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) mennyiért készítette el a nemrég bemutatott közvélemény kutatást, mert biztos nem Markó vagy más fizette ki a farzsebéből! Mert biztos, hogy nem csupán valakinek a kutatási eredménye, hiszen sokba kerül az ilyen típusú tevékenység...  

Ami a zsigerből utált ellen pártot illeti, sajnos ez csak a szövetségiek esetében igaz, mert mások mint például a polgáriak komolyan veszik az ellenzéki (és nem ellenségi) szerepüket! Tudva, hogy egyeseknek "olcsóbb" az ötlet eltulajdonítás nem veri dobra azt amit akar időnek elején, éppen azért a taktikai okok miatt, amit a cikkíró is emleget. Ha érdekli szívesen elbeszélgethetünk vele egy kávészünetben!

Szakpolitikusi gárda nem terem a fán csak úgy, ha meg nem is nagyon volt megméretve akkor nem is biztos, hogy szakmájában jó politikus vagy politikusnak is jó szakmabeli...

A szövetségi vezetők éppen arra számítanak, hogy az érdektelenség megmaradjon,mert akkor a kevesebb román-ajkú szavazó több százalékot hoz a konyhára! Jól tudják a szavazók "kemény" magja most is rájuk szavaz majd hiszen azok nem kimondottan meggyőződésből mint inkább a félelem politikának engedve, mondván csak rosszabb ne legyen - hiszen félnek az ismeretlentől is...

Viszont a cikkírónak a szavazó polgár lebecsülését nem tudjuk elfogadni mivel a magyar szavazó nem olyan amilyennek bemutatja és semmiképpen sem tudjuk az Erdéllyel kapcsolatos kitételét elfogadni. NEM a szavazótól függ az elcsatolás... (Erdélyi Polgár)