2012.01.24
Nagy ünnep a románság számára január 24-e. 1859-ben ezen a napon választották Alexandru Ioan Cuzát, Moldva fejedelmét Havasalföld fejedelmévé is, így egyesítve a két román államot, megalakítva az új Romániát.
A székelyek az autonómiáért harcolnak, lépten-nyomon azon vannak, hogy megtartsák magyarságukat. A magyar nyelvű utcatábláikért, irányjelzőikért, zászlókihelyezésükért, és még sorolhatnánk mi mindenért szembeszállnak bárkivel, a jó partiumi magyar ezalatt pedig behódol és a román nemzeti táncot járja jó magyarként.
Nem okoztak csalódást ezúttal sem a szatmári politikusaink. Megmutatták, együtt tud örülni a partiumi magyar a többségivel. A hora lélekmelegítő hatására ők sem voltak restek.
Nagy ünnep a románság számára január 24-e. 1859-ben ezen a napon választották Alexandru Ioan Cuzát, Moldva fejedelmét Havasalföld fejedelmévé is, így egyesítve a két román államot, megalakítva az új Romániát.Az öröm tehát jogos, hiszen nem mindennapi dolog egy nemzet életében, hogy egyesülnek, ettől nagyobb román nemzeti ünnep talán csak a december elseje. Ekkor kiáltotta ki Gyulafehérváron az akkori kisebbségi sorban lévő románság, hogy Erdélyt Romániához kell csatolni.
Ezt a magyarság számára inkább gyásznapnak nevezhető eseményt Székelyföldön például nem veszik figyelembe. Nem úgy mint nálunk.
A magyar határtól 15 kilométerre a kicsivel kevesebb, mint fele arányú magyarság vezetői együtt ünnepli a többségivel azt, hogy azok ősei idegen segítséggel, és kis köpönyegforgatással elérték, hogy másodrangú állampolgárok legyünk országunkban.
Bár a román Szociálliberális Unió tagjai megengedhették maguknak, hogy ne járják együtt a horát, a polgármesterünk és alpolgármesterünk is együtt ünnepelt a többségi tömeggel
Bár a román Szociálliberális Unió tagjai megengedhették maguknak, hogy ne járják együtt a horát, a polgármesterünk és alpolgármesterünk is együtt ünnepelt a többségi tömeggel
Amíg például a csíkmadarasi polgármester minden kiskaput kihasznál arra, hogy a magyar zászló ott lobogjon a román mellett a községházán, a mi politikusaink a horát járják. Teszik mindezt talán felelőtlenül akkor, amikor a választás éve van és „minden magyar szavazat számít”.
A székelyek az autonómiáért harcolnak, lépten-nyomon azon vannak, hogy megtartsák magyarságukat. A magyar nyelvű utcatábláikért, irányjelzőikért, zászlókihelyezésükért, és még sorolhatnánk mi mindenért szembeszállnak bárkivel, a jó partiumi magyar ezalatt pedig behódol és a román nemzeti táncot járja jó magyarként.Nem első eset, minden bizonnyal nem is utolsó, hogy megválasztottjaink nincsenek teljesen tisztában a rájuk szavazók érzéseivel, azonban elgondolkodtató és iránymutató lehetne számukra az ilyen esetekre az a tény, hogy az átlag magyar ember önmagától nem koszorúzza meg az ősei ellen harcoló, és azokat legyőző katonák emlékművét, de még csak nem is járja el a román nemzeti táncot Erdély elszakításának gyásznapján, vagy a két román állam egyesülésének ünnepnapján.
Politikusaink a választásokhoz közeledve talán el kellene tűnődjenek továbbra is két lovat igyekeznek megülni, vagy visszatérnek az ősi magyar lovagláshoz és egy lovon, de azon jól ülnek majd. szatmartv.ro
