Várady Babi fényképe. Meggosztotta a Biharmegyei Magyar Polgári Párt
2012. június 29., péntek
2012. június 28., csütörtök
Kiszivárgott az EU-csúcs tervezett zárónyilatkozata
2012. június 28., Szerző: MTI
A teljes körű gazdasági unió kiépüléséhez szükséges építőelemek további részletezését és pontos ütemezésének megtervezését kérik várhatóan az Európai Unió tagországainak vezetői (Európai Tanács) Herman Van Rompuy-től, a testület elnökétől és segítőitől pénteken befejeződő brüsszeli találkozójukon - derül ki a csúcstalálkozó zárónyilatkozat-tervezetéből.
A csúcsértekezlet zárónyilatkozatának csütörtökön kiszivárgott tervezetében az állam- és kormányfők méltatják Van Rompuy, valamint José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, Mario Draghi európai központi banki elnök és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Juncker jelentését, amelyben azonosították az említett építőelemeket.
Ezek között említi a nyilatkozat az egységes pénzügyi keretrendszert és költségvetési keretrendszert, az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszert, valamint a megerősített demokratikus legitimitást és számon kérhetőséget.
Az állam- és kormányfők a nyilatkozattervezet szerint ezek részletesebb kidolgozását kérik a szerzőktől, továbbá kiegészítését az egyes tervek megvalósíthatóságának időpontjára vonatkozó előrejelzéssel. A tagországok vezetői azt szeretnék, ha a részletesebb dokumentum a decemberi évzáró csúcstalálkozóra megszületne.
Van Rompuy és három szerzőtársa egy hosszú távon teljes gazdasági unióba torkolló vízió kereteit vázolta fel a jelentésben, amelynek alapján a mostani csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak a hosszabb távon szükséges lépésekről.
A vízió konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is.
A tervezet tanúsága szerint a bankuniós javaslatok egy részéhez az Európai Bizottság már idén jogszabálytervezeteket terjeszt elő.
A brüsszeli csúcstalálkozón kiszivárgott egy levél is, amelyet a szemműtét után lábadozó görög miniszterelnök, Antonisz Szamarasz intézett a vezetőkhöz. Ebben a kormányfő megerősítette, hogy a munkanélküliség elleni hatékonyabb fellépés és az évek óta tartó recesszió súlyos következményeinek elhárítása érdekében változtatásokat kérnek a Görögország és az EU közötti megállapodás keretében kidolgozott programon.
Cserében kötelezettséget vállalt arra, hogy hazájában felgyorsítják a reformokat, különösen a privatizációs folyamatot, amit az uniós pénzügyi szakértők régóta sürgetnek.
Semjén: kisebbségi jogsegélyszolgálat a külhoni magyarok jogvédelméért
2012.06.28.
Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
E célra 50 millió forintot különítettek el – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekvédelem ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek.
A közös érdekekről tárgyalt a magyar és a lengyel államfő
2012-06-28
Magyarország és Lengyelország közös érdekeiről tárgyalt Áder János köztársasági elnök csütörtökön Varsóban Bronislaw Komorowski lengyel államfővel.
A két államfő az uniós kohéziós politika fenntartásának szükségességéről és a regionális együttműködésről is véleményt cserélt a Belweder palotában.
A találkozó után a két államfő úgy nyilatkozott, hogy politikai elképzéseik és céljaik az európai, a térségen belüli együttműködés és a kétoldalú kapcsolatok terén egybevágnak.
"Semmilyen konfliktus nem terheli a két ország kapcsolatát" - fejtette ki a magyar államfő, aki szerint minden fórumon aktívnak kell lenni annak érdekében, hogy az észak-déli közlekedési folyosó minél hamarabb megvalósuljon.
Áder János nyilatkozatában a csütörtöktől zajló brüsszeli uniós csúcsra kitérve megjegyezte: az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen lehetőségeket biztosít a közösség a később csatlakozott tagországoknak. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostaninál 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós - felzárkóztatási - támogatásra, aminek következtében Magyarország és Lengyelország jelentősen kevesebb támogatáshoz juthat.
A két ország fejlődése szempontjából kiemelten fontos támogatásra utalva a magyar elnök hangsúlyozta, hogy "az Európai Unió legnagyobb értéke a szolidaritás, ezért az egyik legfontosabb célja a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségek eltüntetése". Kiemelte: sem Lengyelország, sem Magyarország nem tehet arról, hogy közel fél évszád kimaradt a történelmükből a második világháború után. Véleménye szerint ezt az érvet kell használni a "donorországok" meggyőzéséhez, hogy ne csökkentsék az eddigi támogatás összegét.
Az elnöki találkozó hivatalos része után a két államfő este együtt megtekinti a lengyel-ukrán szervezésű labdarúgó Európa-bajnokság német-olasz elődöntőjét a varsói Nemzeti Stadionban. MTI
Válságkezelés
2012-06-28
Megkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója Brüsszelben. A tanácskozás fő témája még mindig a válságból való kilábalás.
A menetrend további részletezését kérik
A teljes körű gazdasági unió kiépüléséhez szükséges építőelemek további részletezését és pontos ütemezésének megtervezését kérik várhatóan az Európai Unió tagországainak vezetői (Európai Tanács) Herman Van Rompuytől, a testület elnökétől és segítőitől pénteken befejeződő brüsszeli találkozójukon.
A csúcsértekezlet zárónyilatkozatának csütörtökön kiszivárgott tervezetében az állam- és kormányfők méltatják Van Rompuy, valamint José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, Mario Draghi európai központi banki elnök és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Juncker jelentését, amelyben azonosították az említett építőelemeket. Ezek között említi a nyilatkozat az egységes pénzügyi keretrendszert és költségvetési keretrendszert, az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszert, valamint a megerősített demokratikus legitimitást és számon kérhetőséget.
Az állam- és kormányfők a nyilatkozattervezet szerint ezek részletesebb kidolgozását kérik a szerzőktől, továbbá kiegészítését az egyes tervek megvalósíthatóságának időpontjára vonatkozó előrejelzéssel. A tagországok vezetői azt szeretnék, ha a részletesebb dokumentum a decemberi évzáró csúcstalálkozóra megszületne.
Van Rompuy és három szerzőtársa egy hosszú távon teljes gazdasági unióba torkolló vízió kereteit vázolta fel a jelentésben, amelynek alapján a mostani csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak a hosszabb távon szükséges lépésekről.
A vízió konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is.
A tervezet tanúsága szerint a bankuniós javaslatok egy részéhez az Európai Bizottság már idén jogszabálytervezeteket terjeszt elő.
A brüsszeli csúcstalálkozón kiszivárgott egy levél is, amelyet a szemműtét után lábadozó görög miniszterelnök, Antonisz Szamarasz intézett a vezetőkhöz. Ebben a kormányfő megerősítette, hogy a munkanélküliség elleni hatékonyabb fellépés és az évek óta tartó recesszió súlyos következményeinek elhárítása érdekében változtatásokat kérnek a Görögország és az EU közötti megállapodás keretében kidolgozott programon. Cserében kötelezettséget vállalt arra, hogy hazájában felgyorsítják a reformokat, különösen a privatizációs folyamatot, amit az uniós pénzügyi szakértők régóta sürgetnek.MTI
A Duna-stratégia projektjei beépülnek a programokba
2012-06-28
A 2014 utáni pénzügyi tervezési időszakban a Duna Stratégia projektjeit be kell építeni a nemzeti és regionális operatív programokba - mondta Johannes Hahn csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az Európai Unió regionális fejlesztési biztosa a Duna-stratégia témájában hét országot érintő többnapos látogatássorozata keretében tartózkodott csütörtökön Magyarországon.
Elmondta, az Európai Unióban az ősszel kezdődnek a tárgyalások az egyes tagországokkal a 2014 után időszak költségvetésről, és mostani megbeszélésein áttekintik a Duna-stratégia eredményeit, megvitatják a lehetőségeket.
Johannes Hahn kitért arra, hogy november végén a Duna-stratégiáról konferenciát tartanak Németországban, Regensburgban, ahol többek között értékelik az egyéves tapasztalatokat.
A biztos szerint Magyarország szorgalmasan tevékenykedik a Stratégia megvalósításán az energetika, a vízminőség és a kockázatkezelés területén.
Az Európai Unió regionális fejlesztési biztosa hangsúlyozta: a stratégia nem kizárólag a folyót érintő kérdésekre terjed ki, hanem a hozzá köthető minden lehetőség kihasználásáról, az érintettek szoros együttműködésről.
Johannes Hahn beszámolt arról, hogy a Duna hajózhatóságának kérdéséről tárgyalt Völner Pállal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával, aki biztosította őt arról, hogy a folyót Magyarország fontos hajózási útvonalnak tekinti a személy- és a teherszállítás területén. Ugyanakkor bizonyos környezetvédelmi megfontolásokat tiszteletben kell tartani, harmóniát kell teremteni a gazdaság és természet között - tette hozzá.
A sajtótájékoztatón Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt indult útjára az Európai Unió makrorégió stratégiája, és Magyarország ez idő alatt komoly eredményeket ért el.
A sajtótájékoztató helyszínére, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre utalva hangsúlyozta: ez a fejlesztés Közép-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházásaként valósult meg, a legújabb innovációt, víztisztítási technológiát alkalmazza.
Magyarország nemcsak arra büszke, hogy a Duna-stratégia elindításában vezető szerepet vállalt, hanem a fenntartható energia, a vízminőség, valamint a környezetbiztonság és árvízvédelemi területén betöltött társkoordinátori szerepére is - hangsúlyozta a kormánybiztos.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: a stratégia kiváló lehetőséget adhat arra, hogy az energiahálózatok összekapcsolásával az egyoldalú függőséget mérsékelni lehessen.
MTI
A Nap légkörét szupertornádók fűthetik
2012.06.28.
A Naprendszer központi csillagának légkörében tomboló szupertornádók lehetnek felelősek a Nap kromoszférájának millió fokos hőmérsékletéért - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport Erdélyi Róbertnek, a Sheffieldi Egyetem professzorának irányításával, a vizsgálatokról a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.
Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (www.mcse.hu) olvasható, a modern asztrofizika egyik legnagyobb talánya, hogy a Nap koronája miért sokkal forróbb, mint a felszíne, a fotoszféra. Az egyértelmű, hogy az ehhez szükséges energia forrása a Nap belsejében van, de nem világos, hogy pontosan miként is jut el a felszín alatti "tárolóból", a konvektív zónából a Nap légkörébe.
A földi megfelelőiknél több ezerszer nagyobb és intenzívebb mágneses szupertornádók óránként tízezer kilométeres sebességgel pörögnek a Nap millió fokos hőmérsékletű atmoszférájában. A kétezer kilométer szélességet is elérő örvényekből a becslések szerint bármely pillanatban körülbelül 11 ezer kavarog a Nap felszíne felett.
Norvég, német és svéd kutatók Erdélyi Róbertnek, a Sheffieldi Egyetem napfizikai és űrplazma-kutató központja vezetőjének irányításával végzett vizsgálatai szerint ezek a tornádók szállíthatják az energiát a konvektív zónából az atmoszféra külső részeibe mágneses hullámok formájában.
A tudósok űr- és földi teleszkópok felvételeit használták fel a szoláris tornádók tanulmányozására, a képekből készített 3D-s képszekvenciákat pedig kifinomult numerikus szimulációk eredményével hasonlították össze.
Erdélyi professzor úgy véli, kutatócsoportjával bizonyítékot talált arra, hogy a forgó mágneses struktúrák, a szoláris tornádók jelentik azokat a csatornákat, amelyeken keresztül mágneses hullámok fűtik fel a napkoronát a millió fokos hőmérsékletre.
"Ha megértjük, hogy hogyan hevül fel az átmágnesezett plazma ezekben a szoláris tornádókban, akkor nagy lépést tehetünk a Föld egyre aggasztóbb energiaproblémáinak megoldása felé is. Amennyiben a folyamat egyszer majd a Földön is reprodukálhatóvá válik, kifejlesztjük a szükséges technológiákat és berendezéseket, teljesen tiszta, +zöld+ energiához jutunk" - fogalmazott Erdélyi Róbert.
A Nap atmoszféráját három fő rétegre osztják: a fotoszférára, a kromoszférára és a koronára. A kromoszféra elnevezés színes gömbréteget jelent, mert a napfogyatkozások során vörös fényben ragyog, amit a hidrogénnek köszönhet. Vastagsága körülbelül 10 ezer kilométer, hőmérséklete a fotoszféra tetején mérhető 4300 Kelvinről (4027 Celsius fokról) felfelé növekszik, felülről az átmeneti réteg határolja, amelyben a hőmérséklet 10 ezer Kelvinről (9727 C) millió Kelvinre (99927 C) nő. (MTI)
Saját táblagépet dob piacra a Google
2012.06.28. 21:45
A Google saját gyártású táblaszámítógéppel veszi fel a versenyt az Amazon és az Apple készülékeivel. Az internetes óriásvállalat szerdán este a San Franciscó-i Google I/O fejlesztői konferencián mutatta be az Android operációs rendszer legújabb, Jelly Bean kódnevet viselő 4.1-es verzióján futó Nexus 7 táblaszámítógépét.
A készülék 200 dolláros belépő árával elsősorban az Amazon Kindle Fire táblagépét veszi célba és felhasználási területe is ahhoz hasonló. Ahogy a Kindle Fire elsősorban az Amazon.com portálon elérhető és megvásárolható tartalom fogyasztására alkalmas, a Nexus 7 a Google Play portálon kapható alkalmazások használatára lett optimalizálva. A Google Play portálon már több mint 600 ezer alkalmazás és játék érhető el, a portál elindítása óta a Google több mint 20 milliárd letöltést regisztrált.
A Google Nexus 7 készüléke az új Android 4.1 operációs rendszer részeként megjelenő beszédfelismerő keresőrobottal veszi fel a harcot az Apple iPad készülékeivel. Az Apple Siri virtuális asszisztenséhez hasonlóan a Google Now robot is kulcsszavak bemondására indít intelligens adatgyűjtést és állítja össze a megfelelő választ - egyelőre csak angol nyelven. A "közlekedés" szó bemondására például a napi rendszeres munkába járási útvonalat megvizsgálva a szolgáltatás alternatív útvonalakra tesz ajánlatot, amennyiben azt az elérhető közlekedési információk alapján szükségesnek látja.
A Jelly Bean Android operációs rendszer július közepén kerül kereskedelmi forgalomba. Jelenleg már több mint 400 millió Android operációs rendszeren futó okostelefon és táblaszámítógép van használatban világszerte és számuk naponta egymillióval növekszik.
A Nexus 7 a Kindle Fire készülékhez hasonlóan 7 hüvelyk átmérőjű képernyővel rendelkezik, kisebbel, mint az Apple iPad, amelynek képernyője 10 hüvelykes. A Nexus 7 tömege 340 grammm, míg a Kindle Fire 410 gramm, az iPad pedig 650 gramm. A Nexus 7 induló ára 199 dollár, azonos a Kindle Fire árával. A Samsung egy összehasonlítható tabletjének ára 250 dollárnál indul, miközben az iPad ára 499 dollárnál kezdődik. A Nexus 7 az interneten már megrendelhető, de csak az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. (MTI)
Erdélyi magyar pártok: kedvező, ha marad az arányos képviseleti rendszer
2012. június 28.
Az új szociálliberális kormánytöbbség (USL) május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását.
Kedvezőbb az erdélyi magyar közösség számára az, ha az eddigi, arányos rendszerben juttatja képviselőit a bukaresti parlamentbe - állították egybehangzóan az erdélyi magyar pártok politikusai, miután szerdán a román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést.
Az új szociálliberális kormánytöbbség (USL) május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választották volna meg a kétkamarás román parlament tagjait.
Ennek alapján minden választókerületből a legjobban szereplő jelölt került volna a parlamentbe, a vesztesekre adott szavazatok pedig elvesztek volna. Ezzel az - önkormányzati voksolás tanúsága szerint 50 százalékos támogatottsággal rendelkező - USL akár kétharmados többséget is szerezhetett volna a törvényhozásban.
A jobbközép ellenzék (PDL) szerint ez a rendszer sérti a képviselethez való jogot, ezért megóvta a törvénymódosítást az alkotmánybíróságon, amely szerdán helyt adott a panasznak.
Az erdélyi magyar pártok szerint kedvező fejlemény az, hogy az őszi választásokat nagy valószínűséggel az eddigi arányos rendszerben szervezik meg Romániában. A többségi rendszerben ugyanis, ha a töredékszavaztatok elvesznek, a szórványmagyarság hajlamos lett volna román jelöltekre voksolni.
Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási szakértője az MTI-nek elmondta: a jelek szerint érvényben marad a régi, töredékszavazatokat is hasznosító rendszer, amely arányos képviseletet biztosít a pártok számára, mert bármely szavazat valahol egy mandátumban hasznosul.
A politikus szerint elképzelhető, hogy az USL egy rendkívüli parlamenti ülésszakon újból megpróbálja érdekei szerint módosítani a választási törvényt, de vélhetően azt is elbuktatja majd az alkotmánybíróság. Az MTI kérdésre, hogy nem tart-e a választókerületek határainak átrajzolásától, Márton azt válaszolta, ez is alkotmánysértő lenne, ezért az USL meg sem próbálkozott vele.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-nek nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az arányos képviselet eltörlése sértette volna a demokráciát, de nem tartotta biztosnak, hogy ez a veszély elmúlt volna már. Véleménye szerint a magyar pártoknak mindkét esetre kell kidolgozniuk forgatókönyvüket, ennek érdekében pedig tárgyalóasztalhoz kell ülniük egymással.
"A jelenleg érvényben levő választási törvény egyértelműen összefogásra és együttműködésre kényszeríti az erdélyi magyar politikai erőket, hogyha hatékonyan akarnak szerepelni az őszi parlamenti választásokon. Ez összecseng azokkal az egyértelmű jelzésekkel, miszerint a közösségünk azt szeretné, ha valamilyen módon együttműködnének az erdélyi magyar politikai pártok" - mondta az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy gondolja, a magyar politikai erőknek közös képviselettel kell készülni az őszi választásokra, ha érvényben marad a korábbi választási rendszerben a parlamenti bejutáshoz előírt öt százalékos küszöb. A magyarság részaránya hat és fél százalékos Romániában.
"Szükség van egy nemzeti válogatottra a bukaresti parlamentben. Válogatott azt jelenti, hogy több klubcsapatból válogatják be a játékosokat. Még akkor is jobban szurkolnak az emberek egy válogatottnak, ha egy klubcsapatból nyolc játékost válogatnak be és egy másikból kettőt, de az mégis valamennyiünké: egy közös képviselet" - érvelt az MPP elnöke.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése azt jelenti, hogy érvényben marad a 2008-ban elfogadott egyéni választókerületes, kompenzációs választási rendszer Romániában.
Ennek értelmében a választókerületükben abszolút többséget szerző (a voksok több mint felét begyűjtő) jelöltek jutnak be a parlamentbe, a többi helyet pedig oly módon osztják el a pártok között, hogy a parlament összetétele tükrözze a választók pártpreferenciáit.
Hajdani fürdőhely, régi gondok (Beszélgetés Kovács Lászlóval, Előpatak új községgazdájával)
2012. június 28.,
Gombaárusok az előpataki borvízforrásnál. A szerző felvételei
Az egykor Kelet-Közép-Európa-szerte híres fürdőhelyről, Előpatakról elnevezett község mára lerobbant. A községközponton, Árapatakon átutazó láthat néhány rendezett portát, de főleg a főtéren ácsorgók, kicsik, nagyok, férfiak és asszonyok ragadják meg a tekintetet.
Kihasználásra vár az új kezelőközpont
Kovács LászlóSepsiszentgyörgy felé jövet, Előpatakon a csorgónál, az Erzsébet-kútnál megállókat rohanják le a gombát, erdei gyümölcsöt árusítók s a kolduló purdék.
Különben a településen körülnéző hírét-hamvát sem láthatja az egykor virágzó fürdőnek. Egyedül a régi kaszinó áll, az is kihasználatlanul, más minden romban, ami még maradt. S romos körül a táj.
Erősd lakosságát a Brassó megyéből beköltözöttek gyarapítják, a dombok mögött megbújó cigány falu, Hete lakóit sokszor Sepsiszentgyörgyön is látni: asszonyok gombát árulnak, gyerekek koldulnak.
A község lakóinak legkevesebb 70 százalékát romák teszik ki. Pontos adatot nem tudni, mert a népszámláláskor némelyek románnak vallották magukat. A magyarok aránya 9,9 százalék. A fennmaradó hányad román.
Szinte elképzelhetetlen, hogy valaki polgármester szeretne lenni egy ilyen községben. S mégis! A kisszámú magyar közösség arányát ismerve a meglepetés erejével hatott a hír: magyar polgármestert választottak Előpatakon: az RMDSZ színeiben Kovács László nyert a tisztségben levő szociáldemokrata Dumitru Marinescuval szemben.
Kovács László 1959. október 23-án született Árapatakon, szülei lemhényi származásúak. A középiskola elvégzése után műszaki rajzolói képesítést nyert. Dolgozott a volt IMASA-ban, mezőgépészeti állomáson, a kollektív gazdaságban, majd magánvállalkozó lett. Nős, két gyerek apja. 2000 és 2008 között két mandátumon át alpolgármestere volt a községnek, négy évvel ezelőtt is bejutott a helyi tanácsba, de a testület nem választotta vissza. Már a kudarc másnapján elkezdte a kampányt az idei helyhatósági választásokra, mondja, de csak óvatosan, hogy illetéktelenek ne tudják meg. Látványos kampánya most csupán egy napig tartott, a választások előtti pénteken ragasztotta ki plakátjait, s keresett fel egy-egy közösséget. A meglepetés erejével kívánt hatni, s számítása bejött.
– Milyen tervekkel kezdi mandátumát?
– Árapatakon elkezdték az új iskola építését, azt be szeretném fejezni. Az iskola udvarán levő kézilabdapályát rendbe szeretném tetetni. Azt még az 1970-es években Molnár Sándor tanár úr csináltatta. Állapota romlott azóta, az aszfalt feltöredezett. Újraöntjük, s ha a költségvetés megengedi, műanyag borítással is ellátjuk. Ezzel az is a célom, hogy az ifjú romáknak legyen, hova menniük az időt agyonütni, mert egyébként a hídon ácsorognak. Ezenkívül ivóvízhálózatot és csatornarendszert szeretnénk építeni a községközpontban. Előpatakon elkezdték a víz bevezetését az Ojtoz utcába – a cigányszerre –, azt be kell fejezni. Szabadeséssel oldották meg, megvan a gyűjtőmedence, de be kell fedni: vízházat kell építeni, szigetelni, mert nyáron meleg a víz, télen meg elfagy.
– A borvíz útja projekt keretében emelt létesítménnyel mit kezdenek?
– Még nem adták át. Úgy tudom, a megyei tanács intézkedik, hogy közös felügyelet alá helyezze a megyében levő kezelőközpontokat, s majd közösen is működtetik. Várjuk a megoldást.
– A régi fürdő romjaival mi a tervük?
– Leomlottak vagy lebontottak régi épületeket, kettő, a volt étkezdéé és egy másik épületé ott is áll. Felvesszük a kapcsolatot a tulajdonosokkal, tisztítsák meg a terepet, s építkezésre ösztönözzük őket.
– Erősdön mit terveznek?
– A falubeliek kérésére játszóteret alakítunk ki. Sok a gyerek, igény van rá. Ott húzódik egy régi út, mely Erősdöt köti össze Botfaluval. Az Olt-hidat elvitte az ár az 1980-as években, akkor a katonaság épített fahidat. Az még használható. A községi útszakasz elkészült, a Brassó megyéhez tartozó három kilométeres részt kellene felújítani. Ha Árapatakon keresztülmegyünk, az nagy kerülő. Amennyiben sikerül lerövidíteni az utat, óriásit nyerünk. S a lakásárak is emelkednek. A botfalusi polgármestert régóta ismerem, valamikor együtt is futballoztunk. Beszéltem vele az ügyről. Azt mondta, az idén nem, de ígérte, jövőre feljavítja. Lobbitevékenységet is kell folytatni...
– Hetében...
– Hete külön világ. Azoknak az embereknek nem lehet munkát adni. Legeltetik lovaikat, szedik a gombát, s a városban árulják. Felvettem a kapcsolatot Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével, valahogyan oldjuk meg, a heteiek hivatalosan árulhassák termékeiket, s valaki vizsgálja meg a gombát, nehogy baj származzék belőle.
– Az előpataki kútnál is árulnak, gyerekek koldulnak...
– Az árusokat hagyjuk. Valamiből nekik is meg kell élniük. De a koldulást meg szeretném szüntetni.
– Hányan kapnak szociális segélyt?
– Négyszáz körüli az iratcsomók száma, azaz ennyi család kap juttatást. Ismerem a helyzetet, de akad, ami engem is meghalad. A minap tizennégy éves lány jelentkezett, hogy terhes. Sok ilyen eset van. Mihez lehet kezdeni velük? Egyelőre még nem tudom.
– A roma lakosság hány százaléka dolgozik valamit?
– Mintegy harminc.
– Mivel foglalkoznak?
– Brassóban dolgoznak, építkezéseknél segítenek. Előpatakon vannak, akik epret termesztenek, mégpedig jót. Mások pityókát szedni járnak, de azt egyre jobban gépesítik, így ez a lehetőség is szűkül.
Kisebbségi törvénytár
2012. június 28.,
Elektronikus adatbázisban foglalta össze a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet azokat a romániai törvényeket, amelyek az ország nemzeti kisebbségeire vonatkoznak. A több mint ötszáz jogszabályt tartalmazó MinLexben témakörök és kulcsszavak szerint lehet keresni.
Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint korábban is készültek már hasonló jogszabálygyűjtemények, de nyomtatott formában. Ez viszont olyan elektronikus adatbázis, amely rendszeresen frissül, és interneten bárki elérheti. Elsősorban a jogalkalmazóknak, például az önkormányzatoknak szánják, de kisebbségi ügyekkel foglalkozó újságírók és civil szervezetek jogi tanácsadói számára is hasznos lehet. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke beszámolt arról, hogy az Európa Tanács júniusban tette közzé a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak romániai alkalmazásáról szóló jelentését, amelyben javasolták egyebek között a húszszázalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését. Markó Attila szerint Románia jól áll a kisebbségi jogokkal kapcsolatos törvényi kerettel, a legnagyobb problémát a jogszabályok alkalmazása jelenti. Ez az adatbázis éppen a törvényalkalmazás szempontjából lehet hasznos, hiszen a döntéshozók már nem hivatkozhatnak arra, hogy nem ismernek egy-egy előírást. (Transindex)
Semmis az újratemetési engedély
2012. június 28.,
A Hargita megyei törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és formai okok miatt megsemmisítette a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kibocsátott, Nyirő József nevére szóló temetkezési engedélyt. Kardalus Erika bíró, a törvényszék szóvivője elmondta, a törvényszéknek harminc napon belül kell eljuttatnia az indoklást a feleknek, akik az ezt követő tizenöt napban nyújthatnak be fellebbezést az ítélet ellen.
Szász Jenő, a Nyirő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Egyesület és az MPP elnöke elmondta: azt szorgalmazzák, hogy Székelyudvarhely polgármestere ne fellebbezzen a döntés ellen, hanem állítson ki egy hibátlan igazolást, ez oldja meg ugyanis az újratemetés jogi helyzetét; a polgármester fellebbezése csak időhúzás lenne. Hozzátette, a városházán évente mintegy háromszáz hasonló iratot állítanak ki, és az elmúlt huszonkét évben egyet sem rontottak el. Szász szerint ez a körülmény szándékosságot sejtet: mintha a temetést meg akarták volna akadályozni. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere fellebbezni készül az ítélet ellen, de az új igazolás kibocsátását is megfontolja – ehhez azonban a kérvényezőknek is új, immár hibátlan iratcsomót kellene benyújtaniuk. „Azt szeretnénk, hogy Nyirő József hamvai az író végakarata szerint minél hamarabb nyugalomra térhessenek” – szögezte le Bunta. v A törvényszéki döntés után a magyar országgyűlés elnökének kabinetfőnöke azt mondta: bíznak a román jogállamban, és abban, hogy Nyirő József újratemetésének nem lehet jogi akadálya. Kövér László kabinetfőnöke felidézte, hogy a Hargita megyei prefektus korábban elismerte: nem az újratemetés szervezői hibáztak, hanem a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Megjegyzés
Az ilyen művi hiba hivatali visszaélésnek is minősülhet, amiért a polgármestert le kellene most hordani, esetleg le is kéne mondatni,mert visszaélt a hivatali hatalmával... (Erdélyi Polgár)
Ugye megmondtuk: Nem számolják fel az MPP-t
2012. június 28.,
A bukaresti főügyészség nem intézkedett az MPP megszüntetése érdekében – közölte a nyomozó hatóság. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára egy hete vetette fel, hogy a párttörvény értelmében feloszlatható az a párt, amelyik két egymást követő választáson nem szerez legkevesebb ötvenezer szavazatot.
A politikai alakulatok megszüntetését a főügyészség kezdeményezi a bukaresti törvényszéknél, amely dönteni hivatott az ügyben. Szász Jenő, az MPP elnöke a téma felvetésekor elmondta, nem tart attól, hogy feloszlatják a pártját, de ha ezt megkísérlik, meg fogják védeni magukat. Hozzátette, az elmúlt huszonkét évben Romániában egyetlen párt feloszlatását sem kezdeményezték, pedig tudomása szerint 38 olyan román párt létezik, amely nem teljesíti e törvényi feltételeket. Szász úgy vélte, az RMDSZ főtitkára elszólta magát. Ha ezek után a főügyész kezdeményezné az MPP feloszlatását, nyilvánvaló lenne, hogy az RMDSZ áll az intézkedés hátterében – fogalmazott a polgári alakulat elnöke. Az MPP a 2008-as helyhatósági választáson átlépte a törvény által megszabott voksküszöböt: helyi tanácsi listája 79 238, megyei tanácsi listája pedig 84 620 szavazatot gyűjtött. 2008 őszén azonban nem indult a parlamenti választásokon, az idei önkormányzati választásokon pedig a települési képviselőjelöltjei 46 071, megyei képviselőjelöltjei pedig 36 671 szavazatot szereztek.
Megjegyzés
A polgáriaknak nem kellett volna nagyon szorítani, hiszen közös listán szereplő szavazatokkal igencsak kijött minimális "ötvenezer". Azon kívül még azt is meg kell említenünk, hogy az új választási törvényt is alkotmányellenesnek mondták ki! (Erdély Polgár)
Liberális jelöltet támogatott a néppárt (Alpolgármester-választás Nagyborosnyón)
2012. június 28.,
Forró hangulatú gyűlést jósoltak, ennek ellenére nagyon csendesen zajlott tegnap a nagyborosnyói helyi tanács alakulása, az alpolgármester megválasztása. Az ülésen csupán néhány helybeli vett részt, de jelen volt Lőrincz Zsigmond orbaiszéki RMDSZ-elnök és Nemes Előd megyei EMNP-elnök is.
A tanácstagok eskütétele után négy személyt javasoltak az alpolgármesteri tisztségre. Lőrincz Kálmánt és Majos Istvánt az RMDSZ részéről, az EMNP-től Kertész Barnát, az NLP-től Goga Attilát, de Majos és Kertész nem vállalta a megmérettetést. Még a nevesítés előtt a község új polgármestere, Szőcs Levente röviden szólt a képviselőkhöz: gondolkodjanak el, s mindenképp olyan alpolgármestert nevesítsenek, aki ténylegesen, nemcsak személyazonosságija szerint lakik a községben, és vállalja, hogy a községért küzd.
Lőrincz Kálmán rövid kortesbeszédében az RMDSZ munkásságát vázolta, elmondva, hogy a következő négy évben is azon fog dolgozni a szövetség, hogy fejlődjön Nagyborosnyó. Goga ugyancsak pártkapcsolataira hivatkozott. Vállalná az alpolgármesterséget, mert tudja, hogy pártja Bukarestből tud pénzt juttatni Borosnyónak, így megvalósítható lesz mindaz, amit az RMDSZ nem tett meg az utóbbi húsz évben – mondta.
A szavazatszámlálás után kiderült, Lőrincz hét vokssal (a teljes RMDSZ-frakció) a következő négy évben alpolgármester lesz Nagyborosnyón. Goga hat voksot kapott, a roma származású liberális jelöltet támogatta az EMNP öt tanácstagja. Szerző: Bokor Gábor
Hozzászólások
2012. június 28., Ferencz
"...a roma származású liberális jelöltet támogatta az EMNP öt tanácstagja." S még azt mondják egyesek, hogy az EMNP az RMDSz fiók(á)ja! Van más fészek is a világon. Mindenképpen, éljen a magyar-magyar összefogás, úgy-e Előd?
Fizetik a hegyvidéki fejőstehén-támogatást
2012. június 20.
A 755/2010-es kormányhatározat értelmében, folyó év június 30-ig kell kifizetni a hegyvidéki fejőstehéntartó gazdáknak szánt támogatást.
Országos szinten 2011-re mintegy 74 911 fejőstehéntartó gazda részesülhet támogatásban, akik hozzávetőleg 257 ezer egyed után több mint 21,12 millió euró támogatást kapnak. A támogatási összegek véglegesítése a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökségek (APIA) megyei hivatalai által az elmúlt hónapok során elvégzett többféle adminisztratív és helyszíni ellenőrzés folytán vált lehetségessé. Ez által a gazdálkodók támogatható állatonként 86,37 euró támogatásban részesülnek legkevesebb 2, legtöbb 15 állat után. A támogatásokat EU-forrásból biztosítják – áll az APIA tájékoztatóban.Balta János
Egyesült az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház
2012. június 28.,
Dávid Ferenc cellája és sírja a dévai várban
A kolozsvári belvárosi unitárius templomban csütörtökön kezdődött el az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának együttes ülése, amelyen várhatóan kimondják a két egyház egyesülését.
Előbb az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata hozott határozatot az egyházegyesítés szándékáról, majd ismertették a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete egyesülési szándéknyilatkozatát. Ezt követően a magyarországi zsinati képviselők csatlakoztak az Erdélyi Unitárius Egyház zsinatának testületéhez, és közösen megalakították a Magyar Unitárius Egyház zsinatát.
Az immár egyesített testület látott neki az egyház alaptörvénye megalkotásának, valamint néhány hatályba léptetési határozat és a szükséges átmeneti rendelkezések meghozatalának.
Az egyházegyesítő zsinat nyilvános, ünnepi része helyi idő szerint 18 órakor kezdődött a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Itt kifüggesztették az egyesülés alkalmára készített új egyházi zászlót, majd ismertették a zsinat egyesülési határozatát, kinyilvánították a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását, aláírták az egyesülési határozatot, majd ünnepi istentiszteletet tartottak.
Az egyházak egyesülésére az is lehetőséget teremtett, hogy a 2010 júniusában elhunyt Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök helyett a magyarországi egyházkerület nem választott új püspököt.
Az Unitárius Egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította, az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „Egy az isten” felirat.
Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra. (Transindex/MTI)
2012. június 27., szerda
Egyre szennyezettebbek a vizek
2012. június 26., kedd 22:08
Mindenekelőtt a bővülő gazdasági tevékenység következtében egyre nő a szennyezett vizek aránya Kína partjai mentén – írta kedden a China Daily című napilap.
Az újság az óceánügyi hatóság éves felmérését idézi, amely szerint tavaly már 44 ezer négyzetkilométeren volt súlyosan szennyezett a tenger, míg 2003-ban csak 25 ezer négyzetkilométeren. A rohamos növekedés oka a partok menti emberi tevékenység, így például a bővülő olajkitermelés. Tavaly már a 100 milliárd jüant (3600 milliárd forint) is meghaladta a part menti projektek összértéke, ez éves szinten 15 százalékos növekedés. Mind nagyobb gondot jelent emellett a szennyező és mérgező anyagok vizekbe eresztése.
Kína gazdaságilag legfejlettebb területei a keleti part mentén találhatók, a 2000-es évek iparosításának környezeti hatásai a szennyezés mértékének növekedésében is megmutatkoznak, de a problémát a szigorú környezetvédelmi szabályok és az ellenőrzés hiánya is növeli.
Kövér: Európának lelki megújulásra van szüksége
2012. június 26., kedd 22:49
Kövér László házelnök kedden Czestochowában felavatta a magyar nemzet által Lengyelországnak ajándékozott díszkutat, amely a két nemzet barátságát jelképezi – közölte Molnár Imre, a varsói magyar nagykövetség tanácsosa.
A házelnök a magyar alapítású pálos kolostorhoz és a Szűz Mária-kegyhelyhez tartó magyar nemzeti zarándoklaton vett részt, amelynek fővédnökségét is vállalta.
Hétszáz magyar érkezett Czestochowába a Fekete Madonna Zarándokvonattal, amelynek lelki vezetője Székely János, Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és Bátor Botond pálos tartományfőnök.
A zarándoklatot először 1939-ben szervezték meg, majd tavaly felújították.
Kövér László avató beszédében hangsúlyozta, hogy Európának jelenleg leginkább lelki megújulásra van szüksége, mert a gazdasági és a morális válság a keresztény alapelvek és az identitás feladásából fakad. Az ünnepség után újságíróknak nyilatkozva arra is kitért, hogy a demokrácia olyan eszköz, amellyel megfelelően kell bánni, megakadályozandó a keresztény és vele együtt az európai civilizáció széthullását.
A magyar zarándokok a pálos rend elöljáróival és több lengyel parlamenti képviselővel közösen magyar-lengyel szentmisén, majd közös keresztútjáráson vettek részt.
A zarándokvonat szerdán Wadowicébe, II. János Pál, a lengyel pápa szülővárosába indul, majd Krakkóban és Kassán is megáll.
A zarándoklatot várhatóan évente megismétlik.
A Czestochowában felavatott, a lengyel-magyar barátság forrásának nevezett, csaknem három méter magas márvány díszkút Markolt Zsolt György szobrászművész alkotása, és Boldog Özsébet, az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend, a pálos rend alapítóját ábrázolja.
A tévépárt már tisztogat Kolozs megyében
2012.06.25 O. M.
Soha még ennyien nem akartak RMDSZ-es alelnököt, és szinte alakult egy női bizottság is. Csak úgy, ha már annyi nő jutott be. A tanácselnök ezt is leelnökölte volna, de a nőknek nem tetszett Uioreanu pártszíne.
hirdetés
Egyetlen ellenszavazattal az RMDSZ-es Vákár Istvánt választották ma meg a Kolozs Megyei Tanács egyik alelnökévé. A testület mai alakuló ülésén kijelölték a különböző bizottságok vezetőit, és hivatalosan is jóváhagyták Máté András Levente visszalépését a tanácsosi tisztségből. Helyette ezt a funkciótFerencz István tölti be.
Vákár István (jobbra), Horea Uioreanu és Ioan Oleleu
A Kolozs megyei tanács történetében a tanácstagok szerint még nem volt példa arra, hogy az alelnököt mindössze egyetlen ellenszavazattal válasszák meg. Vákár István mellett, aki korábban szintén megyei tanácstag volt, jelenleg pedig a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizető Ügynökség Kolozs megyei igazgatója, a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Ioan Oleleunyerte el az alelnöki tisztséget. Oleleu 12 ellenszavazatot kapott.
A két jelöltön kívül nem volt más jelentkező erre a funkcióra. A 36 tagú testületben idén a demokrata-liberálisok elveszítették a többséget, amivel az USL-sek nem egyszer el is dicsekedtek az ülésen.
Négyen nem akartak tanácsosok lenni
Az RMDSZ részéről idén öten jutottak be a megyei tanácsba, bár korábban a szövetség megyei irodája hat bejutóról tudott. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke visszalépett a funkciótól, helyette Ferencz István tölti be ezt a tisztséget.
Alin Tişe volt megyei tanácselnök sem kíván részt venni a testület munkájában, helyette Adina Raţiu ülhetett ma a kerekasztal mellé. (Kolozsváron egyébként Tişe több szavazatot kapott, mint a polgármesteri székért induló és azt végül elnyerő párttársa, Emil Boc.)
A demokrata-liberálisok közül további két mandátumot szerzett tanácstag mondott le tisztségéről, így Dan Gavrea és Marius Mureşan helyett Rareş Rusu és Marinela Marc képviselhetik a pártot a testületben.
Két személyt kizártak
Az alakuló ülés egyik váratlan fordulataként hivatalosan is bejelentették, hogy a Dan Diaconescu Néppárt két tanácstagját kizárták a pártból, így helyettük két másik, hűségesebb katonát delegáltak a testületbe. A kizárás oka: nem teljesítették azokat az alapvető feltételeket, melyek a tévétulajdonos Dan Diaconescu pártjának alapját képezik, azaz nem feleltek meg a „tisztesség, korrektség és becsületesség” próbájának.
A PPDD most már beiktatott megyei tanácstagja, Nemeş Lucian korábban elmondta, a párt központi vezetőségétől körülbelül egy héttel a választások után kapták az értesítést, hogy több személyt is kizártak az alakulatból. A döntést véglegesnek tekintik. Hozzátette, minden olyan párttagot megvizsgáltak, akik valamilyen mandátumot szereztek a helyhatósági választásokon, és ha nem felelt meg az elvárásoknak, a párt profiljának, kizárták.
Okos Rigó Dénes és Lőrinczi Zoltán
A pártból kitessékelt és a Kolozs megyei tanácsban mandátumot szerzett Matiş Dorel elmondta, későn értesítették őket, hogy menniük kell, a döntés mögött pedig kizárólag politikai okok húzodnak. Bár a PPDD központi vezetőségének döntése végleges, Matiş Dorel és a tanácsosi mandátumát szintén elvesztő Leonte Călin Dinu meg szeretnék fellebbezni a határozatot.
Női bizottság pasival az élen?
Az alakuló ülés másik meglepetéseként a PDL-s Racolţa Steluţa javasolta, hogy hozzanak létre a tanácsban egy nőkből álló bizottságot, hiszen eddig nem volt arra példa, hogy ennyi, szám szerint hat nő töltené be a megyei tanácsosi tisztséget egyszerre.
A megyei tanács elnöke, az USL-s Horea Uioreanu rögtön fel is ajánlotta, hogy lesz a bizottság elnöke, mire Racolţa Steluţa sértődötten kijelentette, hogy Alin Tişének köszönhető, hogy a nők szerepet kapnak a testületben. A nő bizottság végül nem alakult meg, bár a jelenlévők díjazták az ötletet.
Az RMDSZ négy tagja, Németi András, Okos-Rigó Dénes, Lőrinczi Zoltán és Ferencz István több szakbizottságban is szerepet vállaltak. Okos Rigó Dénes a tanügyi, Lőrinczi Zoltán a mezőgazdasági szakbizottság vezetője lett, Németi András az urbanisztikai, Ferencz István pedig az önkormányzati kapcsolattartás bizottságában tölt be titkári funkciót.
2012. június 26., kedd
Civil szervezetek nyílt levele a környezetvédelmi miniszterhez
2012.06.26.
A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz
A Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségéhez
Tisztelt Rovana Plumb miniszterasszony,
Értesülve a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium döntéséről miszerint a Roncsautó-programra szánt alapot ki szeretnék egészíteni, ezen dokumentum aláírói azon véleményüknek adnak hangot, hogy az ország autóparkjának felújítását ösztönző program finanszírozása a környezetvédelemre szánt alapból indokolatlan és helytelen.
A befektetett jelentős összegek nem indokoltak, addig amíg nem ismert a program hatékonysága a környezetvédelem szempontjából. A minisztérium által megadott számok tükrében 2011-ben a program keretében 300.000 „roncsautót" vontak ki forgalomból, de a kimutatás nem szól környezetvédelmi szempontokról (kibocsájtott gázok csökkentése, újrahasznosított nyersanyag mennyisége stb). Mi több, ha a 300.000 autót – amelyek nagyrészt már amúgy sem közlekedtek – 100.000 új autóval helyettesítettünk, amelyeket még legalább 10 évig fognak használni, megtörténhet, hogy a program valójában az üvegházhatású gázak kibocsájtásához járul hozzá. Mindezek mellett kialakult egy feketepiac az értékjegyek körül, mivel a legtöbb autókereskedő három értékjegyet kér a különböző promóciók keretében.
A minisztérium részéről hiányoljuk, hogy eddig nem adta meg, hogy a program hatására mennyivel csökkent a kibocsájtott üvegházhatású gázak térfogata, illetve azt sem tudjuk, hogy mennyibe került például egy tonna CO2 kibocsájtás megelőzése. Ez utóbbi adat ismeretében el lehetne végezni egy összehasonlítást a CO2 gáz árával a széndioxid börzén.
Mindezek miatt szeretnénk tudni, hogy a minisztérium vagy a Környezetvédelmi Alap végzett-e költség-hatékonyság elemzést a roncsautó-program esetében, szemelőtt tartva a környezetvédelmi költségeket is és amennyiben igen, mi volt az eredménye ennek az elemzésnek?
Véleményünk szerint a program inkább az autóeladást és termelést támogatja, mint a környezet védelmét (még a programban megvásárolandó autó CO2 kibocsájtására sem szab korlátot), ezért inkább a Közlekedési vagy Gazdasági Minisztériumok illetve az autógyártásban, importban érdekeltekre kellene hagyni a problémát. A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium a program felhagyásával tudná kifejezni valós érdeklődését a környezet és zöld gazdaság irányába.
A minisztériumnak az adófizetők pénzét nem szabadna az autóipar támogatására költenie, tekintve, hogy erre az iparágra a túltermelés jellemző és nagyban hozzájárul a klímaváltozás előidézéséhez. A program során megvásárolt, Romániában termelt autók száma túl alacsony ahhoz, hogy az Önök által felhozott munkahelyteremtés valós indok legyen a program további finanszírozására.
Véleményünk szerint ebben a pillanatban, amikor Románia komoly erdőgazdálkodási, általános biodiverzitási, fenntartható energiagazdálkodási stb. problémákkal küzd, a környezetvédelemre fordítandó összegek autógyártás támogatására való fordítása hűtlen kezelésnek minősül.
Érthetetlen a minisztérium fent említett hozzáállása azért is, mert ellentmondásban áll az Európai Unió klímaváltozással kapcsolatos stratégiáival és politikájával.
Konkrét válaszokat várva a feltett kérdéseikre
Tisztelettel,
1. Ioana Ciută, Asociaţia TERRA Mileniul III
2. Ciprian Stanciu, Asociaţia Floarea Reginei
3. Maria Magdalena Payer, Asociaţia Heidenroslein
4. Csonta László, Zöld SzékelyFöld Egyesület
5. Felicia Ienculescu-Popovici, Asociaţia Greenitiative
6. Costel Popa, Asociaţia Ecopolis
7. János Márk-Nagy, Erdélyi Kárpát Egyesület
8. Ionuţ Georgescu, Centrul pentru Strategia de Dezvoltare Durabilă
9. Hans Hedrich, Asociaţia Sighişoara Durabilă
10. Doru Mitrana, Asociaţia MaiMultVerde
11. Kovacs Zoltan Csongor, Zöld Erdély Egyesület
12. Codruţa Nedelcu, Asociaţia ARIN
13. Radu Mititean, Asociaţia turistică sportivă civică şi ecologistă CLUBUL DE CICLOTURISM „NAPOCA"
14. Paul Fulea, Asociaţia 34Life
15. Adrian Bădilă, Asociaţia ALMA-RO
16. Nadia Potoceanu, Fundaţia ACTIVITY
17. Cristian Grecu, Acţiunea Civică Directă
18. Horváth Zoltán. Hangya Egyesület
Újabb erdélyi kapta a Erdélyi Polgár díjat - Kató Béla püspökhelyettes kapta az Európai Polgári Díjat
http://erdely.ma/hitvilag.php?id=121461&cim=kato_bela_puspokhelyettes_kapta_az_europai_polgari_dijat
2012.06.26.
2012-től módosult az Európai Parlament által 2008-ban alapított Európai Polgári Díj odaítélését meghatározó szabályzat. Az új szabályok értelmében a díjat mostantól évente egyszer adják át, és az eljárást januárban kezdik el. Minden tagállamban felállítanak egy nemzeti bírálóbizottságot, amely az adott tagállamból öt lehetséges díjazottat választ ki. A díjazó hatóságként eljáró Kancellária ezt követően a 27 tagállamból összesen legfeljebb 50 jelöltet választhat ki, figyelembe véve a földrajzi eloszlás és a nemek közötti egyensúly elveit.
Mint ismeretes, a díjat minden évben olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek ítélik oda, akik munkájukkal hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az EU értékeinek képviseletére hivatott programok kialakításához. A tavaly Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére Smaranda Enache emberjogi harcos, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke részesült Európai Polgári Díjban.
Idén Tőkés László Kató Béla református lelkipásztort, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesét és főjegyzőjét jelölte a magas rangú kitüntetésre, aki 2012-ben egyedüli díjazott Erdélyből, illetve Romániából.
Az sepsiillyefavai lelkipásztor az első nyugati segélyszállítmány dömping után a svájci HEKS-szel és más nyugati segélyszervezetekkel karöltve Illyefalván két alapítványt hozott létre: a KIDA-t (Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány) és a LAM-ot (Landwirtschaft-Agricultura-Mezőgazdaság). Felépíttetett egy Nemzetközi Ifjúsági Konferencia Központot, ugyanakkor a LAM alapítványon keresztül több mint 600 fiatalt küldött ki Nyugat-Európába képzésekre, melyek elvégzése után a fiatalok visszatértek szülőföldjükre, és vállalkozásokat indítottak alapítványi támogatással. Ezek a fiatalok ma már képesek arra, hogy az Unió által nyújtott alapokat felhasználják és a falvakban a gazdaság és a társadalmi élet motorjaivá váljanak. Kató Béla ugyanakkor a Diakónia Alapítvány országos hálózatát építi, amely az idősek, betegek, fogyatékosok gondozásával foglalkozik, oly módon, hogy a gondozottakat és családjaikat az önsegítés útjára rávezesse.
A díjazott továbbá hatékonyan részt vett és vesz a mai napig az önálló anyanyelvű egyetemi oktatás megszervezésében is a 2000-ben alapított Sapientia Egyetem kuratóriumának elnökeként.
A nemzeti díjátadó ünnepségre 2012 novemberében kerül majd sor.
Szász Jenő visszalépett
Pál Gábor | 2012.06.26.
A Magyar Polgári Párt elnöke úgy döntött, lemond tanácsosi tisztségéről, inkább az országos politikában fejti ki tevékenységét.
Kedden délelőtt, a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület alakuló ülése előtt Szász Jenő bejelentette, átadja tisztségét Bálint Mária Magdolnának. „Nem kívánok részt venni a helyi politikában. Azért is jutottam erre a következtetésre, mert lassan két hét eltelt a választások óta, mérlegeljük, hogy gyakorlatilag mi történt egész Székelyföldön, és lélektanilag azt látom, hogy az Ungureanu-kabinet bukása nem jött jól az erdélyi magyar ellenzéknek, az RMDSZ-szel szemben álló ellenzéknek” – fejtette ki Szász Jenő.
Ugyanakkor elmondta, hogy az EMNP „gyilkos politikát” folytatott, ugyanis a jobboldal megoszlott. Kifejtette, két következtetést lehet levonni a választási eredményekből. „Egyrészt reménytelen az a küzdelem, amit mi képviselünk, vagy a másik, hogy annál több dolgunk van, minél nagyobb a baj. Én a második mellett állok, azt gondolom, rengeteg a tennivaló, és mint ilyen, országosan kell koncentrálni a feladatokra” – tette hozzá az MPP vezetője.
Szász Jenő továbbá elmondta, annak ellenére, hogy visszavonul, a párton belül folytatódik a munka, hisz egy jó csapat fog dolgozni az önkormányzati képviselő-testületben, és folytatják a Székely Főváros mozgalmat is.
2012. június 25., hétfő
Kövér László válaszlevele Elie Wieselnek: Nyirő nem volt háborús bűnös
2012. június 23.
Nyirő József nem volt háborús bűnös, nem volt fasiszta és nem volt antiszemita - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Elie Wieselnek írt válaszlevelében.
Kövér László a magyar származású íróhoz magyarul írt levelében rámutatott: arra a következtetésre, hogy Nyirő nem volt sem háborús bűnös, sem fasiszta, sem antiszemita, az amerikai, angol és szovjet tábornokokból álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság jutott 1945-ben és 1947-ben, amikor a korabeli magyar kommunista belügyminiszter kérését két ízben is elutasította, és megtagadta az emigrációban élő író kiadatását.
Kövér a június 21-i keltezésű levélben felhívta Wiesel figyelmét, hogy "a magyarországi kommunista propaganda, fenntartva a vádakat, négy évtizeden keresztül próbálta meg kitörölni Nyirőt a köztudatból", miközben még a Ceausescu-rendszer is elismert íróként kezelte, mert a hetvenes években nyugdíjtámogatást folyósított az özvegyének.
A házelnök egy korabeli budapesti zsidó tudományos és kritikai folyóiratot, a Libanont idézve leszögezte, hogy Nyirő "irodalmi műveiben nem lelhetők fel sem náci eszmék, sem pedig az antiszemitizmus".
"Szeretném remélni, hogy egyetért velem abban, hogy az alkotó emberek alkotásában mindig az alkotás az elsődleges, és a megítélés során nem használható kettős mérce" - írta Kövér László. Megfogalmazása szerint "a székely származású magyar író, Nyirő József nem - bár jelentéktelen, de kétségtelenül tragikusan elhibázott - politikai tevékenysége, hanem irodalmi életműve alapján érdemel tiszteletet".
Párhuzamként hozta fel, hogy "mint ahogy a zsidó származású magyar filozófusnak, Lukács Györgynek sem az 1919-ben betöltött bolsevik komisszár tevékenysége és az 1945 utáni kommunista diktatúra kiépítésében és fenntartásában való jelentő szerepe, hanem iskolateremtő filozófusi munkája miatt jár elismerés". Kövér László rámutatott, hogy miközben Lukácsról utca van elnevezve Budapesten, Nyirőtől még azt is elvitatják, hogy a végakarata szerint a szülőföldjében nyugodhasson.
"A megbékélés nem felejtés, hanem megbocsátó emlékezés" - hangoztatta a házelnök.
A házelnök "igazságtalannak és méltánytalannak, ezért elfogadhatatlannak" nevezte Wiesel azon szavait, amelyek szerint "a magyar hatóságok bátorítják a múltban történt tragikus helyzetek és bűnügyek tisztásra mosását", és emlékeztetett rá, hogy 2000-ben Orbán Viktor első kormánya volt az, amely bevezette a holokauszt áldozatainak emléknapját, és határozott arról, hogy Magyarországon Holokauszt Emlékközpont alakuljon.
"1944-ben a zsidó honfitársaimra mért csapás a nemzet egészén okozott nehezen gyógyuló sebeket. Ez a seb a nemzet szívén esett (...) Talán már itt az ideje, hogy a borzalom és a rettenet által kizökkentett történelem visszataláljon természetes medrébe. Talán eljött az ideje annak, hogy annyi hazugság, annyi elhallgatás, annyi egyoldalúság után, történelmünket végre egészben lássuk. Talán elmúlt már annyi idő, hogy a sokféle sorsot és szenvedést megértsünk és bevalljunk" - idézte saját, a holokauszt áldozatainak emléknapján 2011-ben elmondott szavait Kövér László, hozzátéve: "ma is így gondolom".
A házelnök levelét lezárva megbékélést kívánt "mindannyiunknak".
Elie Wiesel a Kövér Lászlóhoz június 7-i dátummal intézett levelében lemondott a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjéről - amelyet 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vett át -, egyebek között azért, mert az Országgyűlés elnöke is részt vett május 27-én a romániai Székelyudvarhelyen "a nyilas eszméket valló erdélyi író", Nyirő József tiszteletére tartott megemlékezésen.
A magyar házelnöknek írt rövid, angol nyelvű, június 22-i keltezésű válaszlevelében Elie Wiesel megköszönte Kövér László sorait, amelyeket, mint írta, "nagyon figyelmesen" elolvasott.
"Vajon egyetértek-e az Ön Nyirőről alkotott véleményével? Nem. A forrásaim mást mondanak" - írta Wiesel, és kifogásolta, hogy a házelnöki levél nem tért ki az ő Horthy Miklós "megújult csodálatával" kapcsolatos állásfoglalására.
Az író reményét fejezte ki, hogy Kövér László nem bánja, ha a levelét közzéteszi az érdeklődést mutató sajtóban. Befejezésül azt írta: elégedett a házelnökkel folytatott eszmecserével.
Az Országgyűlés Hivatala csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a házelnök - tekintettel arra, hogy Elie Wiesel sem nyílt levélben fogalmazta meg véleményét - a címzett belátására kívánja bízni, nyilvánosságra hozza-e a válaszlevelet.
VÁKÁR ISTVÁN A KOLOZS MEGYEI TANÁCS EGYIK ALELNÖKE
25/06/2012
A ma alakuló ülését tartó Kolozs Megyei Tanács Vákár István RMDSZ-es önkormányzati képviselőt választotta a testület alelnöki tisztségébe.
Kollegája, Ioan Oleleu a Szociál-Demokrata Szövetséget (USL) szövetséget képviseli ugyanabban a tisztségben
Megjegyzés.
A Kolozs megyei és a kolozsvári MPP elnöksége gratulál a tisztséghez és remélik, hogy a hagyományhoz hűek lesznek az alelnökeink.
A tévedés csúcsa - Kelemen Hunor: kétséges az összefogás
A szövetségi vezető alaposan mellé fogott a kétszeri tagadást tartalmazó kijelentésével: „A kapukat nem csuktuk be, nem állítom, hogy nem áll szándékunkban a széthúzást megszüntetni”, hiszen éppen a széthúzásra bólint rá...
2012. június 25.
„A kapukat nem csuktuk be, nem állítom, hogy nem áll szándékunkban a széthúzást megszüntetni” – jelentette ki Kelemen Hunor a parlamenti választások előtti magyar–magyar összefogás kapcsán szombaton Kézdivásárhelyen.
A szövetségi elnök az RMDSZ Háromszéki Képviselők Tanácsának ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány nem ért véget, az RMDSZ-nek ugyanis az őszi parlamenti választásokon is jól kell teljesítenie.
Azzal kapcsolatosan, hogy ősszel lesz-e magyar–magyar verseny, Kelemen Hunor elmondta, ha az RMDSZ által szerzett 86 százalékos támogatást nézi, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) társadalmi támogatottságát, akkor ebben a pillanatban nem tud „semmit ígérni”. „Ha azt nézzük, hogy milyen negatív kampányt, milyen mocskolódó hadjáratot indítottak ellenünk az elmúlt kampányban mindenhol, akkor nekem nagyon erős kétségeim vannak. A kapukat ezzel együtt nem csuktuk be, nem állítom, hogy nem áll szándékunkban a széthúzást megszüntetni” – hangsúlyozta. Hozzátette, az RMDSZ-nek most az eredményeket kell kiértékelnie, úgy, hogy két dolgot vesz figyelembe: a magyar emberek és a szövetség érdekét.
Emlékeztetett, egyelőre nem tudni, hogy az őszi parlamenti választásokat milyen választási rendszer szerint szervezik meg. „Ha marad a 2008-as választási rendszer, akkor az önkormányzati választások tükrében az RMDSZ jó eredményeket ér el. Ha az új választási rendszert nézzük, amely még az alkotmánybíróságon van, akkor az előzetes számítások szerint a Szociálliberális Unió megszerzi a mandátumok 80-85 százalékát, az RMDSZ 15 mandátumot, a Demokrata Párt 10-12 mandátumot tud vinni, ehhez jön még a nemzeti kisebbségek frakciója. A Szociálliberális Uniónak mindentől függetlenül valószínűleg meglesz a kétharmados többsége, az RMDSZ-nek pedig erős parlamenti frakcióval kell biztosítania az önkormányzatok munkájához szükséges feltételeket” – szögezte le a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor az ülésen köszöntet mondott minden jelöltnek, minden polgármesternek és tanácsosnak azért, hogy 2004-hez és 2008-hoz képest sokkal jobb eredményeket értek el, jelentős pozíciókat szereztek vissza.
„Megnyertük a választásokat, 2008-hoz képest több szavazatot kaptunk, több tanácsosunk és több polgármesterünk van. Megnyertük a magyar–magyar versenyt is, mert amint Háromszéken a számok nagyon tisztán beszélnek, úgy van ez Hargita megyében, egész Erdélyben” – mondta az önkormányzati választásokat kiértékelő beszédében Kelemen Hunor.
Rámutatott, az RMDSZ-nek úgy sikerült nyernie, hogy két magyar párttal szemben indult, melyek jelentős háttértámogatással rendelkeztek. „Mi nem kívánunk polémiát folytatni sem Kövér Lászlóval, sem más magyarországi politikussal, de a megtörtént eseményekről nem feledkezünk meg. Amikor választási eredményekről beszélünk, akkor azt is el kell mondani, hogy ugyan az erdélyi magyar emberek szeretik a Fideszt, a magyarországi politikusokat, de egy kicsivel jobban szeretik a sajátjaikat, az RMDSZ-t” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Hozzátette, a magyarországi politikusoknak meg kellene érteniük, hogy az RMDSZ nem ellensége a magyar kormánynak, ahogy azt is, hogy a Kárpát-medencében ma nem lehet nemzetpolitikát építeni, és azt koherensen működtetni az RMDSZ megkerülésével.
2012. június 24., vasárnap
Új Pálmaház Keszthelyen
2012. június 24. vasárnap 
Átadták a közönségnek a teljesen felújított, eddig nem látogatható pálmaházat a Keszthelyi Festetics Kastélyban
Több mint 130 évvel a megépítése után először láthatja a nagyközönség Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum trópusi különlegességekkel beültetett pálmaházát, amelyet a múlt héten nyitottak meg a látogatók előtt.
Az 1880-ban francia tervek alapján, Gustav Eiffel műhelyében készült vasszerkezettel épített pálmaház még soha nem volt látogatható, a keszthelyiek sem ismerték. A jórészt üvegfelületű épület előtti területen parkot alakítottak ki, ahol több száz különlegességgel beültetett sziklakertet létesítettek, illetve egy olyan tavat, amelynek színén a közeli Hévízen ismert tavi rózsák úsznak.
Rövidesen Európa szerte ismertté válhatnak a három szárnyból álló pálmaház "lakói", a több mint 400 féle hibiszkusz hibrid, vagy a csaknem 40 különböző frangipán, amelynek parfümillatú virágaiból Hawaiin nyakba való koszorút készítenek.
A Festeticsek jelentős kultúrtörténeti szerepet töltöttek be a térségben. Nem csak a világ első agrár felsőoktatási intézményének megalapítása fűződik a nevükhöz, ők tették gyógyfürdőhellyé Hévízt, gazdag könyvtárat hoztak létre, támogatták az irodalmat, a kultúrát.
A pálmaházakról szólva arról beszélt, hogy a 19. században indult az építésük divatja, a bécsi Schönbrunn, a berlini Potsdam, a francia Versailles kastélyának, de a budapesti állat- és növénykertnek vagy a gödöllői királyi kastélynak is büszkeségei ma is e trópusinövény-otthonok. Ezek a létesítmények pedig azért is fontosak, mert az ember által rohamosan pusztított esőerdők gazdag növényvilágára hívják fel a figyelmet. II. Festetics Tasziló építtette, s gyakorlatilag a kastély pálmáinak és dézsás növényeinek "szanatóriumaként" szolgált. A második világháború után a hamar elbukott magyar narancstermesztési kísérlet egyik helyszíne volt, később az agráregyetem kezelésében viszont sikeres paradicsomnemesítő tevékenység folyt az üvegfalai között. Csaknem húsz évvel ezelőtt esett át egy jelentősebb felújításon, de azóta is csak a kastély parkjának egynyári növényeit nevelték benne.
A Helikon Kastélymúzeum pálmaháza mintegy 250 négyzetméter alapterületű, s a mellette álló három üvegházzal együtt nagyjából 700 négyzetméter üvegfelület borítja. A ma is négyméteres kőfallal kerített területen belül nemcsak csodálni lehet a növényritkaságokat, hanem a folyamatos termesztésnek köszönhetően meg is vásárolhatók a ritka zöld kincsek. Zamody Gábor idegenforgalmi szakértő /
Szegedi Csanád lett a Jobbik borsodi elnöke
2012. június 24. vasárnap
Szegedi Csanádot, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét választották meg a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé a vasárnap megtartott tisztújító választmányi ülésen - tájékoztatta Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója az MTI-t.
Szegedi Csanád egyedüli jelöltként indult a megyei elnöki posztért, a voksok 92 százalékát szerezte meg.
A tisztújítást azért tartották, mert Endrésik Zsolt országgyűlési képviselő, a korábbi megyei pártelnök és az elnökség április közepén lemondott, a hvg.hu akkori információ szerint azért, mert megromlott a kapcsolatuk Szegedi Csanáddal.
Ezt követően április 25-én kizárták a Jobbikból Endrésik Zsoltot, valamint Kisgergely András és Nagyházi Zoltán önkormányzati képviselőt mert "önös politikai érdekeik alapján, valótlan információkkal" a párt megosztására törekedtek.
Szabó Gábor a vasárnapi tisztújítást követően elmondta: a választás eredménye jelzi, hogy a megye tagsága miden korábbinál egységesebb és erősebb.
Szegedi Csanád célként azt jelölte meg, hogy a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és országosan is a Fidesz váltópártja legyen 2014-ben, továbbá egy éven belül megkétszerezzék a megyei szervezetek számát azért, hogy a megyének ne legyen olyan szeglete, ahol "nincs magyar érdekképviselet".
A megyei választmányon a párt megyei alelnökévé választották Egyed Zsolt és Balla Gergő országgyűlési képviselőt, Jakab Péter miskolci önkormányzati képviselőt, Miklós Árpád megyei önkormányzati képviselőt, valamint Jámbor Márk és Hocza Tamás választókerületi szervezőt.
