2012. június 28.,
Dávid Ferenc cellája és sírja a dévai várban
A kolozsvári belvárosi unitárius templomban csütörtökön kezdődött el az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának együttes ülése, amelyen várhatóan kimondják a két egyház egyesülését.
Előbb az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata hozott határozatot az egyházegyesítés szándékáról, majd ismertették a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete egyesülési szándéknyilatkozatát. Ezt követően a magyarországi zsinati képviselők csatlakoztak az Erdélyi Unitárius Egyház zsinatának testületéhez, és közösen megalakították a Magyar Unitárius Egyház zsinatát.
Az immár egyesített testület látott neki az egyház alaptörvénye megalkotásának, valamint néhány hatályba léptetési határozat és a szükséges átmeneti rendelkezések meghozatalának.
Az egyházegyesítő zsinat nyilvános, ünnepi része helyi idő szerint 18 órakor kezdődött a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Itt kifüggesztették az egyesülés alkalmára készített új egyházi zászlót, majd ismertették a zsinat egyesülési határozatát, kinyilvánították a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását, aláírták az egyesülési határozatot, majd ünnepi istentiszteletet tartottak.
Az egyházak egyesülésére az is lehetőséget teremtett, hogy a 2010 júniusában elhunyt Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök helyett a magyarországi egyházkerület nem választott új püspököt.
Az Unitárius Egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította, az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „Egy az isten” felirat.
Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra. (Transindex/MTI)
